Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-31 / 198. (1825.) szám

Í928 augusztus 31, péntek. 5 Á Magas Tátra idegenforgalmának fejlesztését ígérte Novák kereskedelmi miniszter a tátralürdőh küldöttségének Repülőjáratokat, repülőteret, sodronykötélpályát a gertachíatvi csúcsra és a tátrai körút kiépítését kérte a küldöttség a minisztertől, aki az idegenforgalom és a turisztika közgazdasági jelentőségét hangoztatta Késmárk, augusztus 30. (Saját tudé3iténktól) Novak Oseneetoed)©- leunügyi miniszter szlovenszkői körútja so­rán kedd. este Tátaalomniora érkezett, ahol a Prahaiszálló olvasótenmióbem a tátrai für­dőknek és a KárpátegyeisüLetaek Nitecih An­dor nemzetgyűlési képviselő vezetés ével megjelent küldöttségét fogadta. A küldött­ség első szén-oka a Kárpátegyesület elnöke, Guhr Mihály őr. főorvos volt, aki a Tátira- vldóknek az idegenforgalom és a turisztika fejlesztéséihez szükséges kiiváusáigok és léte­sítendő intézmények támogatását kérte a kereskedelemügyi minisztertől. Különös-en kérte, hogy a miniszter támogassa azt a törekvést, hogy a szlofrecszkói repiilőjáratokba bekap­csolják a Magas Tátrát, hogy Táfcralomnic mellett repülőteret léte­zi tisanok, hogy a nagy tátrai körutat nyugat felé is megnyissák, hogy a kp tői havasokat megnyissák az idegenforgalom -számára, hogy az állam támogassa egy, a gerlarhfalvi csúcsra vezető sodronykötélpálya építését és végül, hogy létesítsen az állam Közép- eurépa e legmagasabb hegycsúcsán obszer­vatóriumot. Novák miniszter válaszában kijelentet­te, hogy tisztában van a Magas Tátra és a Tátra vidék, valamint a Szepesiség nagy és általános gazdasági és idegenforgalmi jelen­tőségével és a legnagyobb megértéssel visel­tetik ama kívánságok és szükségletek iránt, amelyek alkalmasak arra, hogy a Tátra- -vid'-ék Idegenforgalmát emeljék. Minden al­kalommal — mondotta a miniszter —, ami­kor a Tátrába érkezik — és eddig évenkint kétszer volt a Magas Tátrában — mindjobban meggyőzi őt az itt tapasztal­ható élénkség és fejlődés arról, hogy milyen nagy jelentőséggel bir az egész országra nézve a Magas Tátra idegen­forgalma. Különösen fontosnak tartja a tátrai téli sport további erőteljes fejlesztésiét és ebből a célból odá fog hátai, hogy télen át Prágá­ból, Brünnből és az ország más nagyobb vá­rosaiból különvon-atok -induljanak a Magas Tátrába. A gerladhfalvi csúcsra vezető sod­ronykötélpálya tervét nagyítón toisságunak és európai jelentőségűnek tartja és kilátásba helyezheti az állam támogatását, éppen úgy megígérheti, hogy minden erejétvel azon lesz, hogy a 'küldöttség szónoka által felso­rolt kívánságok teljesüljenek és az általa említett intézmények megvalósíttassanak. Rámutatott arra, hogy a kereskedelemügyi minisztérium turisztikai osztálya az -idegen­forgalomnak általános gazdasági jelentősé­gére való tekintettel már évek óta .támogat­ja ezt az iparágat. Végül kijelentette a mi­niszter, hogy az idegenforgalom és a turisztika olyan iparágak és bevételi források, amelyek fejlődését nem szabad erőszakos beavat­kozással vagy helytelen hatósági rend­szabályokkal akadályozni. Nitsch Andor, a Szepesség nemzetgyűlé­si képviselője, rámutatott aTra, hogy az iparilag és kereskedelmileg nagyon ha­nyatlott Szepesség és Tátravidék lakosságá­nak ma a mezőgazdaság mellett egyetlen bevételi forrása és életlehetősége az idegen­forgalom; de a mezőgazdaság is, amelynek a megvál­tozott gazdasági viszonyok folytán át kellett alakulnia, csak úgy tudja magát femtartani, ha az idegenforgalom állan­dó fejlesztése folytán piaca van. Éppen ezért arra kérte a kereskedelemügyi mtaieztert, hogy a Tátravidék idegenforgal­mát a legmesszebbmenő méirtéhben támo­gassa, mert ez a bevételi forrás az, amely ebben a gazdaságilag rendkívül súlyos vál­ságon átment nagy vidéken a lakosságban nemzetiségi különbség nélkül a lelket tart­ja és exisz'tendáját biztosítja. A miniszter válaszában kijelentette, hogy minden lehetőt meg fog tenni és rámu­tatott arra, hogy Csehszlovákia a most azál­tal kimálkozó fürdőkön junkturát, hogy a csehszlovák fürdők olcsóbbak, mint a kör­nyező államok fürdőd, ki kell hogy használ­ja. Ebből a célból minisztériuma állandóan nagyszabású propagandát fejt ki a külföldön a csehszlovák fürdők érdekéiben. Végül Hefty Gyula Andor tanár, -a Kárpátegyesiü- let főtitkára, köszönetét mondott azért a ha­tásos külföldi propagandáért, amelyet a ke­Besztercebánya, augusztus 30. (Saját tu­dósítónktól.) Múlt év szeptemberében nagy hullámokat vetett az az akció, amelyet a cent­ralista politika leghívebb szlovenszkői expo­nense, az agrárpárt kezdett s a szlovák nép­párttal karöltve folytatott és amelynek a „Rothermere-akció ellensúlyozása14 elmet ad­ták. Látszólag tehát defenzív volt az agrárok és a szlovák néppárt mozgalma, a valóságban azonban igen sok helyen olyan aggresszivi- t ás sál támadták a kisebbségi magyarságot, amely már provokációszámba ment. Szloven- szkón a centralista és nacionalista politika jelszava ebben az időben az volt, hogy az itt élő magyarság is felelőssé tehető a Rother- mere-mozgalomért. A megindult elhárító ak­ció ilyeténképpen bővelkedett a habzó szájú soviniszták egyéni kilengéseiben és a szlo- venszkói magyarságnak sok keserves emléke maradt a Rothermere-akció ellensúlyozására indult mozgalomból. Az ellenakció, melyet a nemzeti liga ve­zetett, Szlovenszkó vidékeit sorra vette, nép- gyüléseket rendezett, röplapokat adott ki, sajtókampányokat szervezett és plakátokkal ragasztotta tele a községek és városok falait. A plakátok és röpiratok tartalma és hangja számos esetben olyan nyers és bántó élű volt, amilyen egynémely tulhevült nemzet­mentő, például Zibrin Mihály dr. népgyülési beszédei. Legtöbbször nem is Rothermere lordot vették a támadások céltáblájául, ha­nem a régi és uj magyar rezsimet és azokon át magát a magyar nemzetet. A szlovenszkői magyarság türelemmel és méltósággal állta ezt a hadjáratot, melynek felidézésében sem­mi része sem volt. Pedig a türelemre ezúttal nagy szükség volt, mert a tiltakozó népgyü- lésekre hivó plakátok és röpiratok nem min­dig válogatták meg a hangnemet. Agftálás Losonc vidékén Ilyen előzmények után és ilyen mester­ségesen feltüzelt légkörben vette munkába az agrárpárt rohamcsapata Losonc vidékét. A párt napidijas megbízottai tízezrével ter­jesztették a röpcédulákat, melyek többek kö­zött ilyen kitételeket tartalmaztak: „A mi előbbi magyar elnyomóink semmiképpen sem akarnak belenyugodni abba, hogy a szlo­vák földműves nem köteles többé engedel­meskedni a magyarnak és hogy nem tűri többé, hogy őt büntetlenül csúfolják. A ma­gyarok zsarnokságát, amellyel elnyomták a szlovákokat és a szlovák nyelvet, kegyetlenül bár, de igazságosan büntette meg a világhá­ború, melyet maguk a magyarok provokáltak ki. A trianoni békeszerződés felszabadította a szlovákokat, a románokat és a jugoszlávo­kat és kivezette őket a magyar pokolból." Az agrárpárt röpirata, amely a „budiéok é. 5.“, vagyis 5-ik száriiu ébresztő címet viselte, többek között arról is beszél, hogy „a magyar kormány most külföldön igyekszik léprecsal- ni az itteni viszonyokkal nem ismerős embe­reket, hogy megnyerje őket a magyar ügynek. Rothermere lordot ez a röpirat zsidó újságárusnak, jelentéktelen és súlytalan alaknak nevezi és azt állítja, hogy a lord hírhedt akciójával mtai'sztérium a Magas Tátra érdeklőben ki­feji A miuiszteir ezután hosszasan átbeszél­getett a küldöttség tagjaival. Szerdán a miniszter Ivánka Milán kép­viselő és Necas gyáros, a szlovenszkői gyár­ipari szövetség alelnökiének kíséretében Késmárkra utazott, ahol a város határában BaJenesár Rudolf polgármester, Stróbl János akar most az angol politikában karriért csi­nálni. A magyar nemzeti párt losonci titkárságát felelősségre vonják A röpiratokon és plakátokon, valamint népgyüléseken kívül tiltakozó ivekkel dolgoz­tak, melyet, mint a véres kardot, hordták kö­rül az országban. A hatalom legváltozatosabb eszközeinek felhasználásával igyekeztek a tiltakozó ivekre mennél több aláírást szerez­ni. Aki csak valamennyire is függőségi vi­szonyban volt, azt az egyéni akciók szabadon garázdálkodó hősei kéréssel, fenyegetéssel igyekeztek rávenni a tiltakozó iv aláírására. Nemcsak a szlováklakta vidékeken, hanem a szinmagyar nyelvterületeken is agitáltak az ellenakció ügynökei, akik a demagógia min­den furfangját felhasználták a magyar föld­műves nép megnyerésére. Ez a féktelen de­magóg agitáció késztette cselekvésre a ma­gyar nemzeti párt losonci titkárságát, amely körlevélben hívta fel a párt helyi szerveze­teit: figyelmeztessék a párttagokat, hogy a Rothermere-ellenes ivek aláírására a törvé­nyek szerint senki sem kötelezhető. A körle­vél az államügyészségre került és ott úgy ta­lálták, hogy szerzői a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekedetet követtek el. Az ügyész­ség a körlevél megszerkesztése miatt vád alá helyezte Kristóff Sándort, a magyar nemzeti párt igazgatóját és Halász Gyula losonci párttitkárt. A vád az volt, hogy Kristóff Sándor és Halász a körlevélben a csehszlovák ál­lam alkotmányos egysége, területi integ­ritása és önállósága ellen lázitottak. De megvádolta az államügyészség ugyan­ezen paragrafus alapján Faltinszky János és Saranka Gábor magyar nemzeti párti tago­Páris, augusztus 30. Az Echo de Paris mai számában Pertinax vezércikkben foglalkozik a csatlakozás és a rajnai terület kiürítésének kérdésével. Felveti a kérdést, hogy miért ve­zetett be Németország az elmúlt hónapokban olyan erős kampányt a csatlakozás érdeké­ben. Pertinax emlékeztet azokra a szavakra, amelyeket Benes legutóbbi berlini tartózko­dása idején von Schubert külügyi államtit­kárnak mondott: —A csatlakozás a háborút jelentené. Ez a kijelentés, mondja Pertinax. csak azok előtt tűnik fel erősnek, akik nem gon­dolkodnak konzekvensen. A csatlakozás vég­rehajtása ugyanig a valóságban újból a kö­zépeurópai és keleteurópai szláv néptörzsek elnyomására vezetne, amelytől nemrégiben a szövetségesek győzelme mentette meg őket. BALL PALAIS THEATRE ALHAMBRA Holnap, szeptember 1-én 8.30-kor nagy megnyitóelőadás a világhírű és népszerű RACHMAN1NOFF Szimfonia-Jazz-Orchester, valamint szenzációs varieté számok alpolgármester, MLarbovich János kamarai megbdaaott, Sdholtz Viktor gyáros és az ipari és toereekedéimi testületek nevében Anr- brózy Vilmos, Reok Viktor és Kiefer Félix fogadták.' PalencsÁr polgármester üdvözlő beszéde után a miniszter Nitadh nemzetgyű­lési képviselő és Hefty tanár kíséretében megtekintette! a város nevezetességeit és Weicn Aladár mérnök kalauzolása mellett a késmárki textilgyárat. A miniszter behatóan imfofrmáitatta magát a Késmárkon és a Sze- pességetti még megmaradt ipar, valamint ai kereskedelem helyzetéről. kát is, mert ölesvárott az 1927 november 17-én tartott népgyülésen az elnöklő Flatinszky a körlevelet Saranka Gáborral felolvashatta. A bíróság előtt A besztercebányai törvényszék büntető­tanácsa tegnap tárgyalta a bünpert s a tár­gyaláson maga a bizonyítási eljárás csak rö­vid időt vett igénybe. Az államügyész vácibe­szédében megismételte a vádirat állításait, melyekre Bothár Sándor dr. védő nagyobb beszédben reflektált. Kifejtette, hogy helyte­len a vádnak azon megállapítása, hogy az. in­kriminált körlevél az államegység és épség ellen izgatott, mert a magyar nemzeti párt lo­sonci titkársága nem akart egyebet, minthogy a magyar kisebbség tagjai tartózkodjanak egy politikai mozgalomtól. Már pedig az a cselek­mény, ha valaki valamely politikai mozga­lomtól távoltartja magát vagy másokat távol­tartani igyekszik, szerinte nem tekinthető bűncselekménynek. Az ügyész álliásával szemben, mintha a körlevél durva támadás lett volna a csehszlovák állam ellen, hangsú­lyozza, hogy mindvégig nyugodt és tárgyila­gos tónusban volt tartva, nem úgy, mint az agrárpárt röplapjai, melyek néhol a legdur­vább sértésekkel illették a magyarokat. Az Ítélet A perbeszédek után a bíróság tanácsko­zásra vonult vissza, majd nemsokára vissza­tér és kihirdeti ítéletét: Kristóff Sándort háromhavi, Halász Gyu­lát és Faltinszky Jánost két-kéthavi és Saranka Gábort háromheti fogházbünte­téssel sújtja és a büntetés végrehajtását nem függeszti fel. A bíróság Ítéletében az államügyész meg­nyugodott, mig Bothár dr. védő fellebbezést jelentett be. Minden genfi és locarnói megegyezés, min­den Kelíogg-paktum ellenére Németország­nak ez a szándéka a szláv utódállamokra az állandó konfliktus veszedelmét jelentené, ami minden bizonnyal egy napon a háború kirobbanására vezetne. Ha egyedül a rajnai terület megszállása háríthatja el ezt a ve­szélyt, úgy ezt a megszállást továbbra is fenn kell tartani. Hét év alatt, amikor a kritikus 1935 el­érkezik, Középeurópa és Keleteurópa államai annyira megerősödnek, hogy helyzetük bizto­sítottnak tekinthető. Németországnak, Ausz­triának és Magyarországnak egyesülése sok­kal nagyobb veszélyt jelent Európa nyugal­mára, mint 60.000 megszálló katonának a raj­nai területen való tartása. * ítélek a magyar nemzeti párt losonci titkárságának rendtörvényes pőréken Irisfóff pártigazgatét három, Halász párttitkárt két havi fogházra ítélték Faltinszky János két havi is Saranka Gábor három heti fogházat kapott — Az ügyész megnyugodott az ítéletben, Bothár védd föllebbezett — Ausztria csatlakozása Németországhoz a háborút jelentené Pertinax szenzációs cikke — Mit jelent Benes híres mondása?

Next

/
Thumbnails
Contents