Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-31 / 198. (1825.) szám
Á 1V26 auguaitué Bl, péntek. bele nem egyeseit. Egyetlen államban aein, amelyikben az ukrán nép jelenleg akarata ellenére él, nem alkat nemzeti kisebbséget, hanem az általa lakott zárt területen mindenütt abszolút többséget képez. Wiltfan dír. elnök ©sután üdvözölte a lengyelországi ukrán kisebbség képviseletét és örömét tegezte 'ki azon, hogy az ukránok is résztvesznek a kisebbségek nagy munkájában. A nemzeti kisebbségek appefiáciéja K@l8@ggb@z . vagyunk hatva jogunk erkölcsiségének tudavetség kebelében állandó paritásos kisebbségi bizottságot létesítsenek és a kisebbségi kérdések ismeretét mind szélesebb körben terjesszék. Rámutatott arra, hogy éppen azoknál, akik a kisebbségeik sorsában hivatottak dönteni, meglepő tájékozatlanságot találunk a kisebbségi kérdésekben. A kisebbségeknek hangosan ó? nyilvánosan kell tiltakozniuk az ellen, hogy az emberek millióinak életével könnyelmű játékot űzzenek és azoknak ügyét 'bagatellizálják. A kisebbségektől lojalitást követelnek meg. Teljesen felesleges ilyen követelésekkel fellépui a kisebbségekkel szemben. A kisebbségek lojalitása mély, benső összefüggést és a hazai talajba való begy ökerezést jelent. Ez az egyetlen alapja a kisebbségek hazájuk iránt tanusitott hűségének. A kisebbségek élő szervezetek, amelyeket nem lehet tüszurá- sokkal, még elnyomással sem megsemmisíteni. A kisebbségi kérdések kezelésében fura tüneteket tapasztaltunk lépten-® yomon. A népszövetség kisebbségi osztályának eddigi vezetője, Colban, számos utazásában még csak azt sem tartotta szükségesnek, hogy a kisebbségek vezetőivel kapcsolatot teremtsen, hanem a kisebbségek helyzetére vonatkozó ismeretét kizárólag csak a kormányok hivatalos közleményeiből merítette. Bransch nagyjelentőségű beszédét azzal a megállapítással végezte, hogy Európa békéje és jövője a kisebbségi kérdés megoldásától függ. A kisebbségek állandóan követelni fogják ezt a végleges megoldást. Az ukránok deklarációja , A lengyelországi ukrán kisebbség dele- c gációjának vezetője, amely delegáció ez alka- j lommal vesz részt először a kisebbségi ksn- gresszuson, a következő nyilatkozatot ol- e vasta fel: i Az ukrán nép Európának keleti részében negyven milliós létszámban zárt terüle- . ten él. Azokon a területeken, amelyek egy- s kor az otosz birodalomhoz tartoztak, az uk- j rán nép 1917-ben, azokon a területeken pe- ^ dig, amelyek az osztrák-magyar monarchia j részei voltak, 1918-ban önálló államot alapi- j tott. Ezt az államot egyrészt az oroszok, j másrészt a lengyelek fegyveres erővel tá- r madták meg és tulhatalmukkal legyőzték. % A* ukrán állam területét a győztesek fel- T osztották egymás körött. Az ukrán néppel szemben való erőszakot a győztes nyugati államok államférfiam is szankcionálták, akik ezzel átvették az uj határok megállapításáért a felelősséget. Mi, mint az ukrán nép kép- I viselői, kijelentjük, hogy az ukrán nép ide- e gén államtestekbe való bekebelezésébe soha ® A kongresszus egyhangúlag elhatározta, hogy Kellogghoz, az amerikai külügyi államtitkárhoz a következő sürgönyt intézi : Kellogg államtitkárhoz, a háborúd! enes paktum megteremtőjéhez! „A háborút megvetették! Az erőszak helyébe a jognak keli lépnie. A jognélküliség elősegíti a háborút, a jog békét jelent. Harmincöt millió európai ember, akiket nemzeti kisebbségeknek neveznek, tizenkét különböző népnek csoportjai, amelyek most tizenhét államban vannak megosztva, népiségük- érf, állampolgári és gazdasági egyenjogúságukért küzdenek. Küzdünk, mert mélyen át Prága, augusztus 30. A parlamenti munka megkezdésével a szlovák kiörök nagy figyelemmel kisérik a kormány rekonstruálása ügyébe® a prágai kulisszák mögött folyó titkos tárgyalásokat. A Slovák legújabb számában is ezzel a témával foglalkozik s azt árja, hogy Svehla legkomolyabb utódja Hodza, aki Tátralomnicon tárgyalt a cseh nemzeti szocialistákkal a kormányba való belépésük feltételeiről, A Slovák természetesen élesem állást foglal az el le®, hogy a szocialistákat bevegyék a kormányba, mert hiszen ezzel Hlinkáéknak am.ugyiis gyenge befolyása a kormányzás irányára még jobban csökkenne, Ezzel kapcsolatban kikel a ludíáfcok hivatalos sajtóorgánuma a P. M. H. ellen is, mert azt irtuk, hogy mindezek a tárgyalások a szlovák néppárt tudta és beleegyezése nélkül, sőt megkérdezése nélkül történnek. Erre vonatkozó híradásunkat minden Indák cáfolat ellenére is fenn leéli tartanunk. Híradásunkat megerősíti a fascieta Rásská táltól. Jogaink elnyomása és az azok ellen való erőszak tevés a békére a legnagyobb veszedelmei jelenti. Az államok között csak akkor fog béke uralkodni, ha a békét a népek között is helyreállítják. Mi ezt a békét akarjuk, ön, államtitkár ur, müve által olyan nagy morális tekintélyt szerzett, hogy felkérjük, miszerint tekintélyével a paktum aláíróinál hasson oda, hogy jogaink megvalósulhassanak. Koronázza meg azzal nagy müvét, hogy a háború megvetése után a mi jogaink elnyomásának megvetését hajtja régre/* Stráz áis, amely pedig a dudák okkal szemben nagyon de lojálisán szokott viselkedni. Ez a lap ugyancsak megírta, hogy az úgynevezett jubileumi kormányban kénytelenek lösznek Hlinkáék egy miniszteri tárcát a nálunknál erősebb német agráriusoknak átengedni. A hivatalos tanácskozások a kormány- rekonstrukcióról természetesen csak a parlamenti munka megkezdése után veszik kezdetüket. Ezek a tárgyalások, amint Bechyné exmi- niszter i,s megjegyezte a Hlias LIdában, kisebb-® agy óbb harcokat fognak előidézni a koalíción belül. A polgári kormánytöbbség két évvel ezelőtt a szocializmus elleni jelszóval kezdite meg uralmát, azóta azonban erről a jelszóról lemondtak már úgy az agráriusok, mint az ipairospártiak s a novemberi válaszotokba már nem indulhatnak szórtál i s taellenes jelszavakkal, mert a szociális biztosítás bizottsági tárgyalásai folyamán bebizonyosodott, hogy a kormánypártok nem elég erő9ek a szocialistáikkal szemben és kénytelenek voltak óriási engedményeket adni, amiről természetesen hallgat a Slovák. A koalíció nyolcas bizottsága és a miniszter- tanács ma ülésezett s az aktuális kérdésekről tárgyalt. A Bohemia egészen rövid jelentést közöl a parlamenti munka megkezdésével kapcsolatban arról, hogy Svehla még október 28-ákia előtt lemond. Utódjaként Maly- petrt és Udrzalt emlegetik. Mindezen hírekből következtetni lehet arra, hogy a közeli hetekben igen fontos és döntőjelentőségü tanácskozások fognak folyni a kormánytöbbség berkeiben, amelyek eredményei talán némileg hozzájárulnak majd a hónapok óta tartó belpolitikai bizonytalanság tisztázódásához. A Bulid dér Landwirte pervesztes Maver volt képviselővel szemben Prága, augusztus 30. A Bund dér Landwirte annak idején becsületsértéisi pert indított Mayer József, a pártból kizárt és mandátumától megfosztott volt képviselő ellen. A wi Mátéin i járásbíróság Mayert elítélte, azonban az égert kerületi bíróság az ítéletet megsemmisítette és Mayert fölmentette. A Bund dér Landwirte természetesen meg- felabbezte a kerületi bíróság fölmentő ítéletét. Kilenc orosz emigránst kiutasítottak Lengyelországból Varsó, augusztus 30. A varsói és vilnaí orosz emigráns szervezetek kilenc vezető tagját kiutasították Lengyelországból azzal az indokolással, (hogy ismételt figyelmeztetés, ellenére politikai tevékenységet fejtettek ki s ezzel veszélyeztették Lengyelország jó szomszédi viszonyát. Egyidejűleg tovább folytatják az akciót a lengyel kommunisták ellen, akik köziül Lembergben tegnap ismét 37-et tartóztattak le. A szetim kommunista frakciója nyílt ülésen nyilatkozatot tett, hogy a varsói fogházban legutóbb kitört nyugtalanságokat az okozta, hogy a rendőrök kegyetlenül bántak a kommunista foglyokkal. lenifiifÉs tört ki egy francia káténál táborban! Páris, augusztus 30. A kommunista Humanité szerint a Loire-vidéken levő buchardi gyakorló- táborban a tartalékosok között snlyos zendülés tört ki. A múlt évi tapasztalatok után jobbnak látták, hogy a zendülőket el alkalommal nem büntetik meg s ezért százötvenet közülük azzal az indokkal hogy egészségi állapotuk nem kielégítő, hazaküldtek. Painlevé hadügyminiszter a kommunista lap híradását erélyesen cáfolja s a lap ellen büntető eljárást helyez kilátásba. A Huma- nitét azonban ez nem izgatja s mai számában ismét azt írja, hogy Nimesben hasonló esetre került a sor, innen pedig 205 embert szabadságoltak. i——a—hb—■au (hu mMsgB—BBsazgsggfflnufflimiM A parlamenti munka megkezdése után hivatalosan is tárgyalni fognak a kormány rekonstrukciójáról Svehla még is lemond? — A koalíciós pártok lemondtak szodalistaellenes programjukról (aa^&Batg»mv-zrgc;nBi avMasrwHW'i^M.vijracg^rnMírtwiaiiTjrtfacn.-iyfaiMiiaaimmiM mu n n Mi'^'^jgnf^ijp-rgimimoiii niiwnrm wm ívmrr vn rsiuw MINNEHAHA („KACAGÓ VÍZ1*) REGENY. Irta: EMIL DÜ0ONÍERG (5) — De hogyan jutott ez a leány ide Le- bredbői, amely mintegy száz angol mért- földnyire van innen? — Már nem lakom Lebredben — magyarázta kérdésemre. — Tizennyolc éves vagyok és most ismét falunkba® — a reservari ónban — élek. Ez mindenesetre megmagyarázta jelenlétét ezen a vidéke®, mert a legközelebbi re- eerva'tion — és csak erről lehetett ezó 1— hat vagy hét mértföldnyire kezdődött innen. De még mindig talány volt előttem, hogy miképpen került a hóviharban ide, ahol semmiféle embert lakóhelyet sem találhatott. — Mi a neved, fcisasszonyka? — kérdeztem. — Minnehaha — felelte. — Ugy-e ez Kacagó Vizet jelent? Igenlőleg bólintott. — Keresztény vagy? — kérdeztem kissé meglepetve, mert az indián gyerekek, akiket tizenhetedik éviikig a misszióban vagy az ipariskolákban neveinek, csupán négyhetes szünidőre bocsátva őket haza, na- gyobbáTa keresztények lesznek és uj nevet kapnak, mielőtt iskoláztatásuk végén tanyájukra bocsátják őket. — Katolikus vagyok — válaszolta, nem miniden büszkeség nélkül — és az oskolában Mary-nek hívtak. Azonban a tanyánkon ... Elhallgatott és csak kis idő mulVa tette hozzá: — Nagyon haragusznak rám és ismét ki akarják űzni belőlem a keresztény Isteni. — Jól van, Minnehaha — mondtam és nem tudom, miért használtam az indián nevet — ezt majd mind elmeséled nekem és .azt is, hogy ebben a hóviharban — hallgasd csak, hogy zúg! — hogyan kerültél ide. Előbb azonban kávét főzünk, mert bizonyára jó éhes lehetsz. Próbálj negyedóráig aludni, azalatt mindennel készen leszek. Megpiszkáltam a tüzet, hóval telt üstöt akasztottam fölébe és hozzáfogtam, hogy védencemnek jő vacsorát készítsek. A fiatal indián leány szemei követték minden mozdulatomat, de ő maga nem szólt egy szót sem. Csak akkor mondta, amikor átnyújtottam neki a kávét s hlörpölmi kezdte a frissen illatozó italt, mélytől a testét dermesztő hideg jótékony borzongás közben felengedett: — Ez jő! Azután az ifjúság egészséges étvágyával evett a sült szalonnából, a burgonyából és a kétszorsültböl. — Nos, Minnehaha — kérdeztem —, hogy vágytunk most? Fogadok, hogy jobban. És mit fogunk ezután csinálni? Fáradt vagy? Aludni akarsz? Vagy talán beszélgetni? Van reá idő. Majd elmesélheted holnap, hogy miképpen kerültél ide ebben az időbe®, di© ráérsz erre akár holnapután is. Mert arra gondolná sem lehet, hogy beteg lábaddal egy hétnél előbb elmehess innen. — Nem vagyok fáradt — jelentette ki a leány. — Vagyis beszélgetni akarunk. Hogy van a lábad? — Jobban, de azért még fáj. Úgy igazítottara a bőröket és takarókat, hogy a megsérült láb magasabban feküdjön s ezáltal a vér a beteg izületiből lefolyjon, ami látható megkönnyebbülést okozott neki. — És most mondd meg az Istenért, hogyan jöttél ide ©bl>en a hóviharban egyediül és gyalog? Ha csak negyedórával távolabbra vagy, nem 'hallom meg a segélykiállásodat és véged van — Az Isten vezetett — felelte nyugodt, gyermeki hittel, amelyet a leghalványabb kétkedés sem rontott meg. — Tudtam, hegy meg fog menteni, mert én még nem hagytam el őt sohasem. — Hogy érted ezt? — Az elmúlt éjjel megszöktem a tanyáról. A muskick-ki-vi-n i-m i — a varázsló fölfedezte, hogy keresztény vagyok 'és elárulta az egész törzsnek. — És ez nem történik meg gyakran, különösen az ipariskoláik növendékeivel? — Oh igen, de a kereszténységet a legtöbbnek nem lehet sokáig a szemére lobba n- tani. Némi rábeszélés után elhagyják a hitükéit, vagy pedig, ha makacsok, úgy megnehezítik az életüket, hogy elmenekülnek a károsokba ... Ettől pedig fél az indián. Mert milyen sors vár reá a városokban, a fehérek között? A legalsóbbrendü munkát kell végeznie és — ami a legrosszabb — a fehérek még mindig azt hiszik, hogy az indiián, mert vörös a bőre, mélyen alattuk áll Ezzel szembe® a tanyán, minden ember a maga szabad ura, akkor dolgozik, amikor vakar és nem nézi le senki... Az én esetem azonban más. Engem meg akartak tartami a törzsbe®, mert. főnöknek a leánya vagyok, bár az apám fél év óta halott. De még más okból is meg akartak tartani... Az utóbbi szavaikat habozva és halk hangon mondta. » 7i — És hogy födöziték föl, hogy keresztény vagy? — Si-pbk'U,pi-nesz, vagyis Barna Mennydörgés, a varázsló egy este kihallgatta, amikor imádkoztáim, úgy, ahogy ezt nekünk a jó atyák tárnitották Lehledbe®. — Hogyan tudhatta Barna Mennydörgés, hogy a keresztény Istenhez imádkozol és nem néped Nagy Szelleméhez, akinek, azt hiszem, Manitu a neve? Fölényes mosoly jelent meg a leány ajkán. ami az ilyen egyszerű dologban való tudatlanságomnak szólt. Azonban nem szégyellem magamait emiatt, mert jól tudtam, hogy általában milyen kevéssé ismerik az indiánok vallását és vallásos szokásait. Az indiánok különös szokásai közé tartozik az is, hogy vallásos dolgokról csak a legritkábban beszélnek egymással. Hasonló félénk tartózkodást mulattnak a nevükkel kapcsolatba® is. Ha valaki az indiántól a nevét. kérdezi, az sohasem átevezi meg magát és hasonlóképpen tesz a felesége és a gyermeke' is. Nevének megemlítése, akár a leg- ünnepiesebb formák közölt is, súlyos sérelem a titok-teljes term-észelii erő eűlsa, inely- lyel ez a név egyenes vonatkozásban áll és megbocsáthatatlan megsértése annak a többnyire öreg és bölcs indiánunk, aki ezt a nevet adta. Az indián vagy a felesége bizonyára a törzs egy inás tagjához küldi felvilágosításért a kérdiezővködőt. És gyakran még ezután is jó adag diplomáciára van szükség, hogy a kérdéses nevet megtudjuk. Ez a kegyeletre való nagy figyelem csupán a saját családjával szemben köti az indiánt és azok a különös körülmények magyarázzák meg, amelyek között a „papoose“ — így nevezik a sioux-indián gyermeket — a nevét kapja. Többnyire a varázslót, vagy más tekintélyes indiánt bíznak meg a név kiválasztásával. Indiáin felfogás szerint ugyanis minden ember valamely természeti erő vagy természeti jelenség védelme alatt áll, amelyet a névnek kell kifejeznie s amelynek jóindulatát később különböző áldozatok révén igyekeznek megtartani. Az embernek szüksége van ugyanis arra, hogy a védőszellem Maniláival, a Fehér Istennel való érintkezése alkalmával közbenjárjon az érdekében, mert ez sokkal eredményesebb, mintha valaki közvetlenül .imádkozik Maniluhoz. r 'folytatjuk.) \
