Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-29 / 196. (1823.) szám

10 1928 augusztus 29, szerda. MELYEM mű VÁRHATÓ Skandináviából előnyoamiló légnyomási Katarok a koaitimeaisen esőzéseket idéznék elő, egyébként az időjárásban neon állott be változás. A hőmér­séklet maximuma a köatáirsaságlbaai, Pozsonyiban 31 főik rwlt. — IdŐprognózfe: Meleg, helyenként csapadékkal, nyugati széllel. — Idegrohamot kapott Kassa város egyik tisztviselője. Kassai szerkesztőségünk bele fonál ja: Berzáczy Anna, a város egyik tisztviselőnője hi­vatalában idegrohamot kapott. A tisztviselőnő ^ kulturális ügyosztályba volt beosztva és a leg­szorgalmasabb hivatalnoknők közé tartozott. Hiva­talos óra közben egyszerre csak izgatottan visel­kedett és mikor megkérdezték tőle, hogy mi a baja, felelet helyett egyik társnőjére támadt, akit formálisan megvert, majd dühöngeni kezdett. A mentők az elmegyógyintézetbe szállították. — A pozsonyi magyar konzulátustól. A po­zsonyi m. kir. konzulátus felkéri a Magyarország­ba utazó közönségei, hogy útleveleiket a nyári nagy utazóforgalomra való tekintettel és az eset­leges torlódások elkerülése végett idejekorán küldje be. — Megőrült a gorácá gyorsvonaton egy buda­pesti kereskedő. Az elmúlt este, alig hogy a Grálé­ból Széked! eh érvárra érkező gyorsvonat elhagyta Veszprémet, egy jól öltözött, 40 élv körüli férfi feltűnő 'izgatottan, kezdett viselkedni. Vérben- forgó szemekkel izgatottan járkált a vonaton. —■ IMár-már tartani lehetett attól, hogy a férfi dühöngeni kezd, amikor a vonat befutott a szé­kesfehérvári állomásra. Az állomáson szolgálatot teljesítő rendőri készenlét vette őrizetbe az izga­tottan veselkedő férifit, akiről csakhamar megálla­pította a renldőrorvos, hogy ön.- és közveszélyes őrült, Klein Lifpőt 38 éives borkereskedő az il­lető, aki Budapesten az Erzsébet körút 44. szám alatt lakik. Beszállították a kórháziba, ahonnan Budapestre a lipótmezei elmegyógyintézetbe szál­lították. Klein Lipót néhány nappal ezelőtt hagy­ta el a giáci kórházat, ahol sérve miatt megope­rálták. Az utóbbi napokban /rendkívül idegesnek látszott és tegnap az elmezavar jelei mutatkoztak rajta. — Meggyilkoltak egy 15 éves leányt egy Sze­ged melletti tanyán. Szegedről jelentik: A Szeged melletti Beregpuszta egyik tanyáján meggyilkolva találták Bartiue Ferenc gazdálkodó 15 éves Eszter nevű leányát. A gyilkosságot Kátay Pál Imre bé­res követte el pénteken, amikor a leány szüléd Szentesen^ voltak és a leány egyedül maradt a ta­nyán. A gyilkos béres megszökött. xx BAL PALAIS THEATRE ALHAMBRA, PRAHA. Jegyelővétel a szeptember 1-i megnyitó előadásra csütörtöktől, e hó 30-ától kezdve napon­ta a színházi pénztárnál. — A nemzetközi Alpesi-túra a német ipar nagy diadalát hozta. Általános feltűnést keltettek a Mercedes-Benz-ek, melyek sámán vettek minden emelkedést: és miég mindég nagy erőrezorva felett rendelkeztek. A Meroedes-vezetők valóban meg­érdemelték m Alpesi-serleget. Az Adler és Bren- nabor teamok is kitünően futottak. A győztes ko­csik tulnyomórésze u. m. Mercedes, Adler, Bren- nabor, Sbeyr, Chevrolet, Austro-Daimler stb. Conti- pneukkai futottak, melyek a hegyi utakra a legjobbak. xx Hölgyek ügyeimébe! Deutsch József, Bra- tislava, Kecske-utca 7. Telefon 26-62. Első pozso­nyi speciál tartós ondoláció és hajlestő női fod­rász-terem. — Sztrájk a budapesti közraktárban. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A budaipesti közraktárak munkásai sztrájkba léptek, mivel a munkaadók a kívánt 17 százalékos béremelést nem adták meg. Most pótmunkásokkal kísérleteznek a közraktárak. Az igazgatósá'g remiéli, hogy a sztrájkoló munkásokkal hamarosan meg tud egyezni._ _ Első pillanatban feltűnik, hogy tökéletes fehérségű, fényű és keménységű ingmellét és gallérját 5 Haltenbergernél Kosice mosatja. — Súlyos szorencsétteneég a powouyi Duam­vAsér Práterjében. Pozsonyi szerkesztőségünk tele­fonálja: Szombaton este fél 11 órakor könnyen végzetesei; válható baleset történt a Duna vásár Práterjében, ahol a hullámszerűen járó körhinta amelyen hatvan ember ült, lezuhant. Három em­ber súlyosabban, 11 ember pedig könnyebben se­besült meg. Súlyosan sebesült még Rörich Ferenc ligietfalmai rokkant, akinek jöbbtebára zuhant a hinta és a lábát törte, Svitek Ferenc 12 éves ta­nuló és Thuránsdky Pál postahivatalnak, aki szin­tén a lábán sebesült miéig súlyosam. A rendőrség azonnal üzemen kívül helyezte a körhintát ós megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a sze­rencsétlenségért a felelősség. xx 100 koronás havi részletekben már kaphatja a legkiválóbb gyermekkocsikat, re­formszékeket, gyermekágyakat és a legkülön­félébb játékcikkeket. Freistadt Emil, Po­zsony—Bratislava, Nyerges-n. 3. Fiók: „Gyér- mekparadicsom“-áruház, Mihálykapn-u. 3. — Többéves kényszermunkára ítélte a román hadbíróság a magyar diákokat. Kolozsvárról jelen­tik: Kétnapos tárgyalás után most hozott hallat­lanul súlyos büntetésit kiszabó ítéletet a kolozsvári hadbíróság Sillay István orvosmövendék és társai ügyében, akik kémkedés vádjával terhelten ke­rültek a katonai törvényszék elé. A vádirat szerint Siliayék a szegedi egyetemen működő diákegye­sületnek voltak a tagjai, esküt tettek arra, hogy Erdély vásszahóditása érdekében minden tehetőt meg fognak tenni Sillay tagadta, hogy kémkedés­sel foglalkozott volna. Hasonlóan vallott Bányay Ferenc is, mig Horváth Károly kereken tagadta, hogy bárminemű tudomása is lett volna akármi­lyen kémkedésről. Közel egy órai tanácskozás után a bíróság Sillayt és Bányayt bűnösnek mondotta ki kémkedés kísérletének bűntettében és ezért Sil­layt négy évi, Bányayt pedig három évi kényszer­munkára ítélte. Horváth Károlyt három szavazat­tal kettő ellenében találta bűnösnek a bíróság és egy évi kényszermunkára ítélte. Az elítéltek hely­zetét súlyosbítja, hogy a vizsgálati fogságban el­töltött időt nem számítják be. — Napóleon kincseit felhozzák a tengerfenék­ről. 1806-ban történt, hogy a Luce nevű hajó Olasz­országból Marseille felé haladt. A hajó tele volt értékes muzeális rakománnyal, amelyet Napóleon gyűjtött össze Olaszországban. A Luce akkor el- sülyedt és a tengerbe veszett a sok értékes kincs. Livomóban most állami támogatással elhatároz­ták, hogy a tenger fenekéről fölemelik az elsülyedt hajót és igy fölhozzák a tenger fenekéről a 122 évvel ezelőtt elsülyedt kincseket. SZTOF ÁZ-KönW-KULTORA Kétmillió márka költséggel készíti el a magyar Cserépy Arzén Európa legnagyobb Hímjét, az „Attila‘-t A felvétetek nagyrésze Magyarországon készül, magyar művészek közreműködésével — Az „Attila" filmmeséjét Gárdonyi Géza „Láthatatlan ember" cimü regénye nyomán írták Berlin, augusztus 28. Néhány nap uhuivá megkezdődnék a világ egyik legnagyobb filmjének felvételei. Európa meg akarja 'mutatni Amerikának, hogy állja a versenyt és egy olyan nagyszabású konoepoióval lepi meg az nj világrészt, melynek megvalósítása az európai filmgyártás legnagyobb produkcióját fogja jeöentená. A magyar tehetség, a magyar kul­túra, a magyar történelem nagyszerűség ét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ennek a gigantikus fűmnek meséje a magyar irodalom talajából fakadt, a magyar történe­lem hagyományait dolgozza lel, magyar vidé­kek szolgálnak majd a cselekmény keretéül, a magyar díszletek magyar miivészek fantá­ziáját fogják viliággá sugározni, magyar színé­szek alakítása fogja életre kelteni a régmúlt hőseit és az óriás film összes szálai magyar rendezőnek kezében futnak össze. Európa legnagyobb filmjét Cserépy Arzén rende­zi. Az utóbbi évek egyik leghatalmasabb és leg­szebb filmjével, a Fridericus filmmel tette Cseré­py világhírűvé nevét. Csak Németországban lehe­tett igazán áttekinteni ennek a történelmi film­nek képzelhetetlen hatását. A Friderious-film a legnehezebb, a tegválságosabb óvekben adott uj erőt a német nemzeti érzésnek és a mozi talán először vált nemzeti vágyak, remények és fájdal­mak kifejezőjévé. A Friderious-film páratlan sikere után Cseré­py is követte a többi nagy európai rendezőket, eleget tett egy amerikai meghívásnak. Nemrégen tért vissza Európába és azóta különböző tervek foglalkoztatják. A világsajtót bejárta a hír, hogy Cseréipyt bízták meg a német összeomlás és fórra­Lengyel banditák alagutban támadtak meg és ki egy személyvonalot Nőalasok füléből kitépték a fülbevalókat — Véres ütközet rendőrök és rablók között Newyork Cityjében — Bikariadal a szállodában. Londonból je­lenítik: Bikavdadal a száléban: ilyesmire még a legöregebb spanyol corrida-látogatók sem emlé- ikeznek. Ez a különös bikaviadal Angliáiban tör­tént Brigg városában. Egy fiatal bika, amelyet a .vágóhídra hajtottak, hirtelen megvadult és rohan­ni kezdett. Berohant egy szálloda nyitott kapuján, az üldözők utána. A bika felrohant a lépcsőkön az első emeletre, ami már magában vétve is cso­dálatos olimpiai teljes Mm1 én y egy bika részéről. Itt berohant az egyik hallba, ahonnan a vendégek pánik rémülettel menekültek ki. Ezután ismét ki­jött a haliból'. Most már a második emeletire ha­tolt fel, itt berohant több szobáiba és szarvával össze-visora tépte az ágyneműket. Az összes ven dégek riadtan zárkóztak be szobáikba. Mikor a bika elunta a szállodai látogatást és tefáradt, is­mét ki lehetett csalogatni az utcára. — Nem váltott jegylet, miért a kalauznő orra pisze volt. Páriából jelentik: Az 'egyik párisi rend- őrparanosnokságira a minap előállítottak egy fiatal amerikai hölgyet. Az volt ellene a vád, hogy a vil­lamoson nem akart jegyet váltani. A kataiuznő többször felfizóllttotta angolul és franciául, hogy váltson jegyet, azonban minden eredmény nélkül. JHát miért nem akart jegyet váltani Madame — kérdezte csodálkozva a rendőrtiszt. — „Egyszerűen azért" — felelte az amerikai hölgy — „őrért a kalauznlő arca rendkívül ellenszenves volt rne- Ikfm. Utálom a piiszeorru nőket és nem vagyok képes egy antilpatikus egyénnek pénzt adni." — Ezután a meglepő kijelentés után az amerikai hölgy nyugodtam megfizette a büntetést és büsz­kém távozott. Varsó, augusztus 27. Románián, Görögorszá­gon és Amerikán kívül Lengyelország is dicse­kedhetik azzal a kétes nevezetességgel, hogy vá­rosai kőremgetegében, hegyvidékein és síkságain otthonosan érzik magukat a banditák. Csákágó után Lengyelország adja a világsajtónak a rabló- romantika legszínesebb virágait, melyeknek bok­rétájába ujiabban egy teljesen amerikai stílus­ban végrehajtott, páratlanul vakmerő banditatá­madás illeszkedik. A vasúti fővonal Kieloe város­ka közeiében egy hegy gyomrát fúrja át s a vona­tok egy körülbelül hétszázötven méter hosszúsá­gú aiaguton haladnak keresztül A vasárnapra virradó éjszaksa menetrendszerű pontossággal ro­bogott egy személyvonat a Kieloe város utáni vo­nalszakaszon és a vonat kígyózó testét pár perc múlva bemyelte az ailagut fekete szája. Midőn az alagút közepére ért a vonat, vezető­je fényjelzéseket vett észre. A sínpár között egy ember állt, aki lámpást lengetett, hogy megállítsa vele a vonatot. A mozdonyvezető abban a hitben volt, hogy a pá­lyaőr küldi az intő figyelmeztetést, mert a pá­lyatestben valami hiba van. Hirtelen lefékezte a teljes sebességgel gördülő vonatot, de alig, hogy a mozdony kerekei megálltak, a sötét alagútból két férfi ugrott a mozdony lépcsőjére és revolvert szegeztek a gépész mellének. A megrémült ember első meglepetósiében gondolni sem mert védekezésre s ami kevés bátorsága ma­radt, az íb elszállt, amikor az alagút világájtőlám- pásai kialudtak és egy sortüz dördült, amelyet vésztjoslóan vertek vissza az alagút kormos fa­fai. Egy perc és a mozdonyvezető összekötözve, stt-nött szájj'al feküdt a gépe mellett. A vonat utasai között a hirtelen beállott ko­rom sötétség, a kivükől bebangzó vad orditozás és a sortüz robaja óriási pánikot keltett De még fel sem oosudtak az ellső ijedtségből, máris mar­cona fegyveres férfiak lepték el az első és másod­osztályú kocsik folyosóit. — Aki védekezni mer, agyonlőjük! Mindenki adja elő pénzét és ékszereit! — hangzott az el­lentmond füst nem tűrő fenyegető parancs és az utasok a mellüknek szegzett fegyverek­től megfélemlítve szedték elő pénztárcáikat. A rablók sietve végezték a fosztogatást és aki nem volt gyors az ékszerek és egyéb értékek oda­adásával, azzal irgalmatlanul elbántak. Egy bank- igazgató feleségétől több százezer zloty értékű briliáns ékszert raboltak el. A banditák annyira türelmetlenek voltak, hogy nem bírták kivárni, mig a nők kiszedik Iliidből IttlöuUiggőiiM. Aa alevon húsból • szakították ki az ékszereket, az ellenkező utasokat pedig bestiális kegyetlenséggel ver­ték agyba-főbe. Körülbelül húsz percig tartott a banditaostrom, amely után a rablók csoportba verődtek össze és bő zsákmánnyal tűntek el az éjszakában. A vonat öt perc múlva már titban volt és nemsokára meg­érkezett Mieczhow város állomására. Még éjszaka fölverték a rendőrséget, amely csendőrséggel és katonasággal megerősítve vonult ki a vonaitrablók üldözésére, de mostanáig még nyomukat sem tudták megtalálni. Negyvenhét dollárért rendőrt gyilkoltak a newyorki utcán Newyork, augusztus 27. A város legjobban őr­zött negyedében, a Cityben tegnap véres háború ífolyt Be a rendőrség és rablók között, akik potom negyvenhét dollár zsákmányért egy rendőrt (megöltek és többeket, köztük a véletlenül arra tévedt járó­kelőket megsebesítettek. A City együk cipőüzlelé­nek üdéit, alkalmazottja tegnap délután iélekszakad- va rohant, végig az utcán a legelső rendőrőrszobá­ig és gyors rendőri segítsége t, k ért. Elmond táti, hogy ars üzlet raktárába rablók hatoltak, akik ma­gúkra zárták az ajtót és miután a kézipénztárt ki­fosztották, hozzáláttak a rákit ár megdézsmál ásó­hoz. Miközben az őrszobából nagyobb. rendőrosz­tag indult az ostromolt üzlet felé, az utcai rendőrőrszem, aki már értesült a vak­merő támadásról, behatolt az üzletbe, harcba szállt a rablókkal 'és golyója az egyik rablót megsebesítette. A ban­dita két társa erre tüzelt a rendőrre, aki holtan rogyott össze. A banditák ezután az üldözők gyűrűjéből ved, ga­loppban igyekeztek menekülni, de az időközben, több száz (főnyire szaporodott tömeg a rendőrökkel együtt utánuk vetette magáit. Izgalmas hajsza kez­dődött. A rendőrök sortüaet adtak, de golyóik célt- téveszt ettek, s miivel a rablók viszonozták a tüze­lést s ha rendőrt nem is, de a járókelők közül többet földre terítettek. Felfutottak egy há,z első emeletiére és összevissza lövöldözve próbáltak Védekezni ez üldözők egyre összébb szoruló gyűrűjével szemben. Egy magán­lakáson keresztül egy kozmetikai intézet helyisé­gébe jutottak és annak ablakain át találtak utat ismét, a szabadiba. Ekkor már a rendőrök és detek­tívek egész serege üldözte őkel, die több órás haj­sza után csak az egyikei, egy olasz férfit sikerült ■elfogni. dalom reprezentatív filmjének elkészítésével. így. is volt. De amikor kiderült, hogy politikai célok szolgálatába akarják állítani munkásságát, Cseré­py lemondott e film megalkotásáról Annái na­gyobb lelkesedéssel fogott hozzá egy régi kedvenc terve megvalósításához. Attila élet ének és törté­nelmi szerepének megfilmesítéséhez. Nem az objektív történetírás. Attiláját, ha­nem a hun-magyar mondakör legendás hősét akarja Cserépy életrekelten/i. Nem a Nibelumgenlied Etzel-je, hanem a ma­gyar legendák Attilája lesz a kétmillió márka költséggel készülő filmnek hőse. A legmagyarabb írónak, Gárdonyi Gézának Láthatatlan embere szolgál a cselekmény alapjául és egy francia és egy német íróval egyetemben Vajda László fel­dolgozása biztosítja a ezcenéirdum magyar jellegét. Cserépy Arzén a következőket meséli készülő nagy müvéről: — Már régen foglalkoztat ez a téma. Gyermek­koromtól kezdve él bennem Attila alakja és mióta filmmel dolgozom, szerettem volna fiatal korom legendás hősét filmre vinni. Igen, filmre, De úgy, ahogy én elképzelem, sorsának teljes nagyszerű­ségében és abban a hatalmas tömegeket megmoz­dító, a világ sorsát megváltoztató keretben, ahogy Attila a magyar hagyományokban él. Csakhogy éhez rettenetesen sok pénz kellett És a 'tőkések akik más, intemaeionálisabb jellegű témához szí­vesen bocsátottak volna minden összeget rendel­kezésemre, az én Attilámtól húzódtak. Végre megtaláltam az én emberemet. Egy francia tőkés fantáziája tudta követni az én elgondolásomat. És Monsieur Sapénel-nel, a Malin tulajdonosával és egész sereg nagy francia 'lap irányítójával társul­tam erre a filmre és igy az a kétmillió márka, moly Okvetlenül szükséges ahoz, hogy úgy oldjam meg az elém álló nagy problémát, ahogy elképze­lem, ahogy akarom, biztosítva van. így most már lehetséges lesz, hogy a készülő film elérje a Ben Húr arányait és visszatükrözze nemzetek sorsának heroikus fordulatait. — A külső felvételek nagy része természete­sen Magyarországon lesz. így a filmnek talán leg­szebb de mindenesetre legmegragadóbb része Attila temetése. Aa Alfölden, a Tisza portján fogom felvonul­tatni a fejedelmüket sirató hunok ezreit, a Tiszta megrében fogom lebocsáttatni a hármas érekoporsót, melyben Attila holtteste nyugszik. Budapesten is egész sereg felvétel készül majd. Magyarországról pedig Olaszországba megyünk, ahol a történelem téuyetinek ncegfe- lelőleg követjük a hun fejedelem történetét. A eatalaunumi mezőkön fel fognak vonulni Aetius és Attila seregei. Róimaiak, frankok, gotok, hunok tízezrei vívják itt majd meg a filmen is a népek legnagyobb csatáját. — Nem tagadom, hogy valahogy a magyar ha­gyományok apoteozisának képzetem el ezt a fil­met. Csak művészi oélokat tartok szem előbb. — Amennyire csak módomban áll, magyar művészek munkáját veszem igénybe. Vajda László, a Magyar Színház volt igazgatója, írja a szcenáriumot, Métz- ner Ernő tervezi a díszleteket és építkezéseket, és egész sereg magyar szinész fog közreműködni az Attila-filmbeu. Hogy kik, ez még nincs teljesen el­döntve. Petrovics Szvetiszláv é6 Alexander Lili valószínűleg fontos szerepeket fognék betölteni, Attila szerepére az erre tökéletesen alkalmas nagy német színészt, Fritz Koránért óhajtom megnyer­ni. Most Budapestre megyek, magyar írók taná­csát akarom kérni munkámhoz és egyúttal még néhány magyar színészt szeretnék szerződtetni. Cserépy budapesti utazása után be is fejeződ­nek az Attila-íilm előkészületei. A magyar rende­ző, aki mint óriási tömegek kiváló mozgatója irta be elsősorban a nevét a film történelmébe, most minden eddiginél gazdagabb alkalmat kap tehet­sége 'érvényesítésére. Január elsején megkezdőd­nek Póriéban a belső felvétetek és a nyár folya­mán már Magyarországon is teljes erővel fog foly­ni a munka. Berlinből Pórison át magyar tehetség és al­kotó erő újabb nagyszerű manifeeztáiciója indul el világraszóló útjára. METEOR MOZGÓ, NYITRÁ Aug. 28—29: Buffalo Bili uj kalandja. (Rét rész­ben.) Wallace Mc. Donalddal. Aug. 30: Buffalo Bili uj kalandja. (IT. rész.) Aug 31. és szept. 1: Mcd ....Monumentális tö rténelmi dráma. Fősze’-pben: K. V. Eggert. Szept. 2: A hazátlan leány. Kalandorfilm. (Henry Stuart.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: IIEDOUTE 28 —30: Calligari dr. kabinetije. ADLON 28: Scliellenberg testvérek. — 29- 30: Természet és szorelem. TATRA 28—30: A sétán gondjai. ELITJE 28—30: Kreulzomouata,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents