Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-29 / 196. (1823.) szám

o * lAfcf^AR-H í UhAR 1928 augusztus 28, wesda. A izovjet a letzerelét tzabotálátával vágóija a népszövetséget Utvino* helyettes külügyi népbiztos távirata a népszövetség titkárához Edgár W a jó üzletember '_ Az angol közvéleményt állandóan izgatja a kérdés, hogy vájjon Edgár Wallace, a bűnügyi re­gényeknek ez a kiváló írója, mennyit kereshet egy évben. A társaságokban, az újságokban, de külö­nösen az előlapokban, folytonosan szó esik a re­gényíróról A „Punch‘‘-na!k egyetlen száma sem je­lenik meg, hogy abban néhány Wallace-tréfát ne találna az olvasó. Például legutóbb, mikor a re­gényíró Berlinben tartózkodott, akkor a Punch-ban a következő éle jelent meg: — Nem tudod, meddig marad Wallace Ber­linben? — De igen. Egy regény és egy színdarab meg­írásáig. Tehát egy hétig. A másik tréfa pedig a következő volt: *r — Kérem a legújabb Wallace-regényt. — Ma reggel kezdte meg a szerző, telefoná­lunk neki, talán már befejezte — feleli a könyv- kereskedő. És igv tovább. Van is annak valami alapja, hogy WaMaee-nak jövedelméről csodás számok vannak forgalomban, mert szinte megdöbentő az a gyorsaság, amellyel dolgozik. Nem is látszik te­hát túlzásnak, ha azt állítják, hogy évi jövedelme körülbelül ötvenezer fontnál, tehát hatmillió koro­nánál több. Voltak, akik hogy végre már valami közeleb­bit és biztosabbat tudjanak, magához Wallace-hoz fordultak felvilágositásért és megkérdezték tőle, hogy mennyit keres. Erre a regényíró kérdéssel válaszolt: — Mennyit keres ön? A kérdező természetesen mát válaszolhatott mást: — Annyit nem, mint ön, az bizonyos. Sok és nehéz fáradozás után végre sikerült egy angol újságírónak beférkőznie a regényíró kö­zelébe és attól azután egyet-mást mégis megtudott, így Waialce elmondotta neki, hogy színdarabjait nem adja el a színházaknak, vagy a színházi vál­lalatoknak, hanem azokat ő a saját társulatával adatja elő. Hosszú éveken keresztül eleget keres­tek rajta az igazgatók, most már ő akarja a hasz­nát látni a munkádnak. Első sikere, a „The ringet“ b színházi vállalkozóknak négyszázezer márkát jö­vedelmezett, ő azonban alig kapott belőle százhúsz­ezrei Ekkor határozta el magában Wallace, hogy ezen változtatni fog. Segítőtársa neki a felesége, aki a könyvelést, a nyilvántartásokat és a levele­zéseket végzi. Úgy látszik, Wallace csakugyan jő üzletember­nek bizonyult. Londonban most három darabját adják és a vidéken pedig három színtársulata mű­ködik. Ha egy kicsit jól megy a dolog, akkor lé­tenként három-négyezer fontot könnyen megkeres. Hol vannak még a regényei, elbeszélései, újságcik­kei és film darabjai? Az igaz, hogy költsége is meglehetősen van, mert hiszen csak a színészeinek a fizetése meghaladja a hetenkénti kétezer fontot, ő maga panaszolta, hogy a jó időik miatt kevesebb közönség megy be a színházba és ez neki heten­ként ezer font veszteséget jelentett. Wallace nagyon szerény ember, magáról nem igen szeret beszélni, az üzleti dolgokról azonban még kevesebbet. Az újságírónak azonban mégis sikerült némely adatot megtudni. Az iró kijelentése szerint eddig 110 regényt irt (lehet, hogy tiz-tizemkettővel többet, nem tud­ja egész biztosan), hat színdarabját játsszák, há­rom-négyszáz rövidebb elbeszélést irt. összesen körülbelül kilenc millió szót irt le. Wallace most érkezett vissza nyári pihenőjé­ről és panaszkodott környezetének. — Nagyon lusta voltam. Négy hónapon keresz­tül semmit se csináltam. — Még csak egy drámát se irt? — kérdez­ték tőle. — Nem, de másfél hét alatt el kell eggyel ké­szülnöm. Az ötletem már megvan, néhány hét múl­va hozzá kell kezdenem, hogy kellő időben leszál­líthassam. Maga Wallace beszélte el, hogy nemrégiben egy csütörtöki napon egyik kiadója telefonált ne­ki, hogy a jövő hét elejére feltétlenül szüksége van egy regényre, amely legalább hetvenezer szó terjedelmű legyen. Megígérte, hogy a regényt meg fogja Írni. Naponta átlag tizenhat órát dolgozott, a regényt a gyorsirónőnek diktálta, a kész iveket pedig a felesége javította. Hétfőn délben kész volt, ,:A titokzatos grófnő" oimü regénye. A legtovább 'dolgozott, majdnem egy hétig, a „The gunnar" cí­mű regényén, de mint ő maga mentegetődzve mon­dotta, azért, mert ugyanakkor egy másik regényt is irt és egy szindarabot is be keielt fejeznie. Rövidebb novellát, vagy elbeszélést rendesen vacsora után, vagy pedig a reggeli előtt szokta meginni. Ilyen termékenység, ilyen szorgalom és ilyen jó üzleti érzék mellet egyáltalában nem látszanak lehetetlennek a Wallace jövedelméről forgalomban lévő' hírek. Merkúr Utazó, akit kidobtak: —- Most, mór hűlöm, hogy a régi, görö­gök miért ábrázolták Merkúrt, a kereskede­lem, istenét — szárnyakkal! Az ipariskolában T'fvAr a mAgyarö,z'H hevében: .. Angi,iában a téglagyárid* annyim fejlett, ho gy ott körülbelül, minden fejre ezer tégla 'esik. Moszkva, augusztus 28. Liitvimov helyet­tes külügyi népbiztos táviratot intézett a inépsaovetség vezértitkárához, melyben kor­mánya nevében válaszol a népszövetségi tit­kárság azon kérdésére, hogy a szovjeteni<5 részt akar-e verni a népszövetség által a hadiipar ellenőrzését célzó nemzetközi szer­ződés tervezetét kidolgozó rendkívüli bizott­ság második ülésezésén. Litvinov távirati jegyzékében kijelenti, hegy a szovjet dele­gációja a leszerelési konferencia ülésén már beterjesztett egy javaslatot, melynek meg­válás ittasa esetén a fegyverkezési ipaT telje­sen kiküszöbölhető volna. A leszerelési kon­ferencia előkészítő bizottsága azonban el­utasította a szovjet javallatát. A szovjet erre egy másik javaslatot terjesztett elő ugyan­ezen a konferencián a részleges leszerelés tárgyában, de a bizottság még csaik napi­rendre sem ttizfte a tervezetét s a bizottság legközelebbii ülésszakának összehívását a bi­zottság tagjai előtt is ismeretlen okokból mindegyre halogatják. A népszövetség egyéb bizottságainak munkája sem hozott semmi eredményt Ungvár, augusztus 28. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) Koszek Katerina 19 éves lembergi illetőségű lány a bereznai járásban levő Kosztrina községben, ahol Cerni állo­másfőnöknél volt alkalmazásban, Öngyilkossági szándékból nagymennyi­ségű vitriollal kevert ismeretlen mérges folyadékot ivott. A szerencsétlen leány rettenetes kínok között fetrengett, amikor ráakadtak a házbeliek, akik Hendler dr. nagybereznai járási főorvos első segélynyújtása után beszállították az ungvári közkórházba. Az öngyilkosjelölt leány, mikor vissza­nyerte eszméletét, megrendítő vallomást tett tettének okáról. Elmondotta, hogy szülei jómódú lember­gi gazdálkodók, ő egyetlen gyermekük. Még a világháború alatt, szüleivel együtt, el kellett menekülniük Lembergből. Kassán tartózkod­tak egyideig, majd Kosztina községbe kerül­tek. Itt Katerinának udvarolni kezdett egy Sütő András nevű fiatal ember, aki házassági ígéretet tett neki. Szülei közben visszatértek Lem'bergbe, de ő London, augusztus 28. A katolikus főis­kolások és intellektüellek nemzetközi szövet­sége, a Pax Romana ezidei nagy kongresszu­sát Cambridgeben tartotta meg, ahol a világ minden ikulturnemzete képviseltette magát. A kongresszus főképp a nemzetközi diák­csere, a szellemi együttműködés és a bel­ső organizáció kérdésével foglalkozott A westmimsterj érsek garden-partyt ren­dezett a kongresszus tiszteletére, ahol a de­legátusokat bemutatták az egybegyült előke­lőségeknek. Az angolok mintaszerűen vezet­ték a kongresszus nagy munkáját és nagy fi­gyelemmel kisérték az egyes delegác'ók sze­replését. Mint ismeretes, múlt évben Varsóban volt a „Pax Romana" kongresszusa, amelyen ölvedi László dr. a s/Joveuszkói magyarság képviseletében terjedelmes beszédben ismer­tette a csehszlovákiai magyarság kulturális 1 helyzetéi. Ma már a konferencia résztvevői a tényleges leszerelés irányában. Ezért a szovjetkormáiiv föl jogosítva érzi ma­gát annak megállapítására, hogy sem a népszövetség, sem annak szervei sem­mit sem tettek és nem fognak tenni a leszerelési problémának legalább rész­leges megvalósítása felé. A fegyver ipar ellenőrzéséről szóló tárgyalá­sok csuk félrevezetnék a közvéleményt, mely indokolatlanul azt vélhetné, mintha a népszövetség tagjai valóban a leszerelés megvalósitásájn dolgoznának. A rendkívüli bizottság munkája, anélkül, hogy gyakorlati eredményekre vezetne, csak illúziók kelté­séhez járulna hozzá, melyek a leszerelési kérdés vn’r'.ii állapotát lepleznék. Mindezek alapján égződik a népbiztoseág távirata — a szov. ormány nem tartja a maga ré­széről lehel őriek, hogy a remdkivülii bizott­ság ülésezésem résztvegyen, de ismételten kifejezi a készségét, hogy a leszerelés igazi megválóé dósában és a tényleges leszerelést szolgáló nemzetközi egyezmények kidolgozá­sában a legtevékenyebben hajlandó közre­nem birta elhagyni udvarlóját és ottmaradt. Hogy megélhessen, az állomásfőnöknél vállalt munkát, mint háztartási alkalmazott. Három éve hite­gette a férfi, hogy feleségül veszi, ám még ma sem lehetett hitvestársa, mert a fiatalember szülei ellenezték a há­zasságot. Az utóbbi napokban még más baj is érte a lányt. Mint állítja hetek óta zaklatták a csendőrök állampol­gársága miatt, az elmúlt héten ki is utasí­tották a köztársaság területéről. A szerencsétlen teremtés azonban nem tudta magát elhatározni a hazautazásra, nem volt szive itthagyni szerelmesét, sem hogy nélküle, tőle távol éljen, in­kább a halált választotta. Mikor megjelentek a csendőrök lakásán, hogy illetőségi helyére toloncolják, berohant a konyhába és az ott előre elő­készített mérges folyadékot felhajtotta. A maró folyadék úgy összeégette belső részeit, hogy felépüléséhez kevés a remény. tisztában voltak ezzel a kérdéssel és a kon­gresszus elnöksége a legnagyobb megértéssel és figyelemmel kezelte a kisebbségi ügyet, amely oly kényes és megoldhatatlannak lát­szó probléma volt Varsóban. Magyarország delegációját a kongresszu­son Vécsey Géza dr., a szlovenszkói magyar delegációt, miként a múlt évben, ezúttal is ölvedi László dr. vezette. Segítőtársai voltak: Bosits Mária és ifj. Aixin- ger László. A kongresszuson a külföldi delegátusok­nak feltűnt, hogy amíg a magyar és a szlovák delegáció kö­zötti viszony a légszívói,vesőbb volt, addig nem lehetett ugyanezt elmondani a cse­hek és a szlovákok viszonyáról. A szlovák delegációt a szlovenszkói ma­gyarság előtt is jól ismert és nagyra becs ült Filkorn dr. vezette, mig a csehek képviseleté­ben Dvornik prágai egyetemi tanár jelent meg. ■ A jövő évi kongresszus kérdésében élénk , vita fejlődött ki, amelyben a szlovákok es 1 a magyarok szembekerültek a cseh dele- i gátusoikkal. • ­A csehek azt kérték, hogy ] a Pax Romana jövő évi értekezletét Prá­gában tartsák meg, amibe a magyarok i és a szlovákok csak azzal a feltétellel vol- ! tak hajlandók beleegyezni, ha a kongresz- szus fele Pozsonyban zajlik le. Prágával szemben a külföldi delegátusok részéről is bizonyos aggodalmak hangzottak el. A felszólalók attól tartottak, hogy a Szent Vencel-jubileum soviniszta tüntetésekre ad­hat alkalmat Prágában és azok kellemetlenül érinthetnék a résztvevők egy részét, ölvedi László dr. hangsúlyozta, hogy a csehországi helyzet egyelőre nem alkalmas az ily kon­gresszusok megtartására és az esetleges inci­densek elkerülése végett a spanyolok ajánla­tát javasolta elfogadásra, akik Barcelonát ajánlották a kongresszus színhelyéül. Az el­nökség a csehek kérését ennek alapján a kö­vetkező feltételekhez kötötte: Egyforma jogo­kat kell biztosítani az előkészítésben és a kongresszus minden munkájában a nemzeti­ségeknek, viszont az előkészítő bizottság munkáját semleges nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni. Mivel a csehek ezt a feltételt nem fogadták el, az elnökség Barcelona mel­lett döntött. A szlovenszkói magyar ég szlovák dele­gátusok munkásságának nagy elvi ered­ménye az a siker, amelynek során kivív- ; ták, hogy a jövőben a szavazati jog nem az egyes országokat, hanem a felvett tes­tületeket illeti. Ilyenformán a szloven­szkói magyarok szavazatszáma egyenlő a csehekével vagy a szlovákokéval. A kongresszus zárőülését Londonban tartották meg. A pozsonyi temető egyik sírján (secsemőhilttestet találtak | Pozsony, augusztus 28. (Pozsonyi szer­kesztőségünk teteio njelentése.) A .pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályát rejtélyes eset foglalkoztatja. Tegnap délután 5 órakor az egyik sirásó a Szent András temetőiben az egyik síron a virágok között egy teher do­bozt talált. Felemelte' a dobozt, kinyitotta azt és a doboz belsejében egy 9 hónapos leánycsecsemő oszlásnak indult holtteste volt. Azonnal értesitettte a rendőrségiét, mely megindította a vizsgálatot. A doboz telázott állapota és az a körülmény, hogy a hulla már erősen oszlásnak indült, azt bizonyít­ják, hogy a holttest már hosszabb idő óta feküdhetett a temetőben. A kis holttestet bevitték a bonctami intézetbe és a megejten­dő boncolás fogja megállapítani, vájjon gyil­kosság történt-e vagy természetes halállal halt meg a csecsemő. Furcsa fejlemények egy elhunyt kassai háztulajdonos hagyatéka körül Kassa, augusztus 28. (Kassai szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Néhány nap előtt meghalt Kassán Wannie Gyula ismert kassai háztulajdonos, aki köztudomás szerint vagyo­nos ember hírében állott. A család is ebben a feltevésben volt és nagy volt a meglepetésük, mikor a remélt készpénzvagy ónnak nyomát sem találták. A temetés után nyomban meg­indult a hajsza az eltűntnek vélt hagyaték után. A kutatás munkájában a rendőrségnek is része jutott, mert az örökösök a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek a hagya­ték ellulajdonitása miatt. Az örökösök szerint Wauniek legalább 300.000 korona kénszpénzvagyonnai rednelkezett ha­lála előtt. E 300.000 koronából mindössze egy 10.000 és egy 37.000 korhnáról szóló takarék- könyvet találtak ahagyatékban, készpénz csak elenyésző mennyiségben volt. Ugyancsak nyo­ma veszett égy 12 személyes ezüst evőeszköz­nek, egy masszív ezüst tálcának és két ezüst gyerlyatartónak. Az örökösök előadása sze­rint Wanniek Gyula a halálos ágyán azt mon­dotta volna: Bontsátok fel halálom után a pecsétes levelet. Hogy azonban hol van a pecsétes levél és mit tartalmaz, azt már nemtudta megmondani a haldokló és meghalt anélkül, hogy a pecsétes levél titkát, elárulhatta volna. A temetés után hozzátartozói tűvé tették az egész lakást a titokzatos pecsétes levél után, de azt nem tudták megtalálni. A rendőrség megindította a nyomozást az érdekes hagya­téki ügyben, anffak fejleményeiről azouban semmiféle f el világ ősi táist nem ad. ^ (működni. A világháború, egy izzó szerelem, állampolgársági hajsza és méregpohár: egy ruszinszkói lengyel leány életstációi Mikor a ioloncúló csendőrök érte jöttek, felhajtotta a méreg- poharat — Nem tudott elszakadni szerelmesétől Szlovák-magyar egyetértés a katolikus főiskolások londoni nemzetközi kongresszusán A jövő évi kongresszus helyének kérdésében a csehek és szlovákok élesen szembekerültek egymással — A szlovenszköi magyar kikül­döttek kiharcolták a többségi nemzetek delegációjával való egyenlő képviseleti jogot

Next

/
Thumbnails
Contents