Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-28 / 195. (1822.) szám

1988 &ngro»itn« 28, fee&L 9 I n Satoator forrás f E rheumatikus betegségeknél (köíznény, csúz, ishias) elismerten Kitűnő gyógyhatású, fi Elsőrangú, emésztést elősegítő asztali díz. m t P Egy ungvári származású uicaleány titokzatos halála a prágai Régi Posta szállóban Az ablak keresztfájára akasztva holtan találták meg — Gyit* hosság vagy öngyilkosság MILYEN IDŐ VÁRHATÓ 'A* égés* köztársaságban nyári időjárás uralkodik. A hőmérséklet maximuma Losoncon 30, Ógyallán Z8, Prágában 24 fok volt. Esőzést csak Csehor- tzágből jelentettek. — Időprognősis: Meleg, he­lyenként rivatarra hajié, egyébként srirax — A Magyar Újság és a Pressburger Zeitung iámét megjelennek. Pozisonyi sz>©r- ikoszitaségrünlk jelenti: A hetek óta szümetelő MaigyaT Újság és Pressburger Zeitung meg- jeiená^ének akadályait sik-erüilt elbáritani s mindkét Lap hétfő estétőd, illetőleg kedd es­tétől keadK'e ismét meg fog jelenni. Mindkét lapot továbbra is a Piressburger Zeitung aiyomdiavá.'ldalat állatja elő. A Híradó mi­előbbi megjelentetése érdekében tovább folynak az érdekeltek között a tárgyalások * értesülésünk szerint minden remény meg­van arra, hogy rövidesen a Híradó is meg­jelenhet. — Hősök emléke Nagjnftallóbflin. Lévai t/uidóei- tónik jelenti: Nagysallió elöljárósága ellhetározta, hogy (hősí twílotbatimk emlékművet fog állítani a községben. A 'község hozzájárulása, mellett, köz- adakozásiból valiősütiják meg a ez ép tervet. Az em­lékmű elhelyezésére parkot létesítenek. Az 1849 ápr. 10-itoi uagjTsafllói diadalmas ütközet emlék­műivé szintéin parkiban van elhelyezve, amived a községi elöljáróság gondolkodásának és jó Ízlésének szép tumujelét adta. — Borzalmas motorkerékpár szerencsétlenség Nyitra külvárosában. Nyitnád tudósítónk jelenti: Az elmúlt este a nyitnád cukorgyár melletti \ átn közelében súlyos gázolási szerencsétlenség tör­tént. Uskrí János fazekasmester a nyitnál vásáron volt és este hazafelé igyekezett szekerén. Alig, hogy túlhaladt a vámon, szembe vele az országúton előbukkant Kulajta Károly pöscyéni villanyszerelő motorkerékpárja. A fazekasmester csak az utolsó pillanatban hajtotta az ut oldalára lovait s ami­kor a motorkerékpáros közvetlen közelébe ért. a szekér éppen keresztben állt. A telj js sebességgel robogó kerékpár belerohant a özetórbe és a ke­rékpáros összetört koponyával és tagokkai terült el a földön. A szerencsétlenül járt motorkerékpá­rost fején, vállán és arcán szenvedett veszedelmes sérülésekkel és agyrázkódással szállították be a nyitraá kórházba, ahonnan mentőautón vitték Po- asonyba. Nehéz, komplikált műtétet hajtottak raj­ta végre s bér az operáció sikerült, az orvosok még sem bíznak felépülésében. A hatósági vizs­gálat megállapította, hogy a fazekasmester, aki szekerét nem szerelte fel világitólámpával és nem hajtotta előiráseaeruen a baloldalon, a balesetért komoly felelősség terheli. ' — Kétmillió utas egy év alatt a pozsonyi vil­lamoson. Pozsonyi szerkesztős égünk jelenti: A pozsonyi válliaanoson é« autóbuszokon a múlt éviben kétmilliót tett ki az utasforgalom. A villamos tár­saság azzal a tervvel foglalkozik, hogy a villamost a Tégíamezőig kiépitd és az autábuszfoTgalmat uijabíb autóbuszok bevezetésével fejleszti. xx Hölgyek figyelmébe! Deutscb József, Bra- tislava, Kecske-utca 7. Telefon 26-62. Első pozso­nyi speciál tartós ondoláció és hajfestő női fod­rász-terem. — Egy székelyudvarhelyi orvosnő rejtélyes öngyilkossága. Szétkelyudvarhelyről jelentik: A székely városka lakóit egy különös körülmények között elkövetett öngyilkosság rejtélyes háttere foglalkoztatja. Vánky Kálmánná szédcelyudvárhe­lyi orvosnő, akit a város és a vidék lakossága megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel veit körül, pár nap előtt halálosan nagy adag mor­fiumot fecskendezett be a testébe és mire ráta­láltak, már nem volt életben. Férjéhez irt levelé­ben bocsánatot kért tettéért. Utolsó kívánsága, hogy haláláról gyászjelentést ne adjanak ki, te­metésén ne legyen harangszó, sem egyházi szer­tartás, legfeljebb a szász pap mondjon a simái egy miatyánkot. Csak a kollégák kísérjenek ki, — írja, ,— nők egyáltalában ne jöjjenek a temetésre. Az öngyilkos orvosnő levelének utód rátában fel­sorolja a betegeit, megjelöli mindegyik betegsé­gét és utasításokat ad, hogy kell őket kezelni. Sem szükebb hozzátartozói, sem ismerősei nem tudják okát találni az öngyilkosságnak, melynek vaflőezmüleg családi ■ életében lelhető a magyará­zata. — A Magyar Lámpagyár r.-t. Budapes­ten, mint miniden évben, úgy az idei Duná­in mtavásáron Pozsonyban lámpák és csillá­rok gazdag választékával a lehető legol­csóbb árakban vain kép visel ve. A szakem­bereket a 194. kiállítóhely V. pavillónjába meghívjuk, — Tüzriadalom Lévám egy kaajalégés miatt. Lévai tudósitómk jelenti: Tegnap éjjel a Kereské- nyi (határban leégett Sebő Mária podluzaányi lakos szaimatkazlo és cséplőgépének fsaikat része. A kér hatezer korona, biztosítással megtérül. A maga­san lobogó (lángok hatása alatt Léván különböző rémhírek terjeditek el, de szerencsiére ezek nem bizonyultak igazaknak. — Súlyos szerencsétlenséget okoztak az autó­busztól megvadult lovak. Nyitrái tudósítónk je­leníti: Tegnap délután súlyos szerencsétlenség tör­tént az alsótaTányi országúton. Egy falubeli gazda kocsin igyekezett hazafelé, amikor az egyik ut- fordulónáí feltűnt egy szembejövő autóbusz. A ko­csi elé fogott lovak megbokrosodtak az autóbusz­tól és vad vágtatásba kezdtek. A gazda nem bírta megfékezni a megvadult állatokat. A következő utfordulónál a kocsin ülő Meleg Anna munk.is- teány kiesett és oly szerencsétlenül zuhant az árokba, hogy több bordáját és ballábát törte. Fszm étet len állapotban szállították be a kórházba. Állapota sulvo-:. Prága, augusztus 27. Egy prágai gaTtii- iszálLó rideg szobájában tragikusan é*s eddig még felderitet tenül titokza tosain tej ezt© b© étebét egy Ungváriról elszármazott fiatal leány, aki osztozott Prága éjszakai pillan­góinak szomorú sorsában és szülővárosától messze sodorva, a kön y őr telén idegem ség- bem hányódott-vetődött utcasarok ról-utca­sarokra. Vasárnap reggel a Régi Postához címzett szálló portásánál Micsán Olga ungvári származású utcai leány jelent meg egy munkáskülsejii férfi társaságában. Szobát kértek és amint a szállodai pincér elvezette őket az első emelet 17. szánni szobájába, magukra zárták az ajtót. Több mint négy órán át voltak együtt és csak délelőtt tizenegy órakor nyílt ki a szoba ajtaja. A férfi, Svoboda Gottlieb munkás dúlt arccal rohant ki a folyosó­ra és segítségért kiáltott, A ez ál lé személyzet© összefutott és a ven­Budapest, augusztus 27. A pesti színházak egymásután nyitjáik meg kapuikat és mind nagy bizakodással és szép ambí­ciókkal irodalmaik neki az uij küzdelemnek. Már né­hány év clia csakugyan fcözdielmes minden színház ezezoTija s az indulás rózsás reményei rendesem 'hamar elhervadnak, de talán egyetlen szezon sem linriuilt még olyan ált alános n ehézségeik közt, mint az itóei. Ez a válság kezd általánossá válni az egész Európáiban. A mozi a maiga szenzációs tehetőségei­vel egyre jabban és jobban szorongatja a színpa­dot. A közönség igényei mimidien téren állandóan fokozódnak. Van arra is eset, hogy a színházinak magának kell uj közönségen nevelnie, mert a szín­ház régi közönsége vagy telj esen wegjsemim ieült vagy anyagilag és rétegeződé síében úgy eHváltozott hogy a színházra nézve jelentőségét vesztette. Ez volt az esete a Nemzeti Színháznak a háború és a forradalmak után, amelyek teljesen legyengítet­ték a színház törzsközönségét. Arról is beszélnek, hogy válságba jutott a drámáiról? is. Ez talán nem átlailámofe jelenség. A francia dráma, amint azt nemrég Gémiier is meig- áíliltapitótba, dekandenriába jutott, a szemmel látha­tó hanyatlás jeléit mutarja. Henri Bernstein éltesen kikelt ugyan az Odieon igazgatójának ez ellen a megállapítása ellen, de annyi milnd'en vitán kívül ímegállap Hható, hogy a iramain dráma kezdi elvesz­íteni azt a világhetemóniájáit, amellyé] eddig csak­nem a világ színpadijait legnagyoíbbréisrit ellátta darabokkal. Ennek nemcsak a iraméi a dráma ha­nyatlásig az oka, hanem az is, hogy köriben más nemzeteknek is erősen fejlődői I a d rámán rodaIma I SZANATÓRIUM I >CARITAS< | POZSONY, TORNA-U. 18. j r*l. 28-95. Tel. 28-95. j S*ttlés*ct.-»ebés£el,-n6gj'6gyí9ZBte urológia és laryagologla. I l. aiztíly napi 80.— Ki., II. e«tály napi 60.— Ki Szabad orvosválasztás! I icüléai pauailé 8 napra I. oaxtily Ké. 1600.— . . . . II. , . 1000.­déggel együtt mentek vissza a szobába, ahol hátborzongató látvány várta őtket. Az ablak keresztfáján egy kötél hurká­ban függött eltorzult, kékes arccal a lány. Levágták a kötélről és ni©sterség>es lélegez­tetés?©] próbálták étekre térítemi, d© tagjai étet'tetenül hanyatlottak le. Halála már egy félórával azelőtt beállh|tott és igy ©lk érett a nemsokára érkező orvosi segítség is. A helyszínre kiszálló rendőri bizottság a különös körülmények között történt ön- gyilkosságot felette gyanúsnak találta. Fa gga tőr a vették a munkást, aki azon ham csak annyit tudott mondani,' hogy ő mélyen aludt és midőn felébredi, az ablak keresztfáján már élettelenül függött a leány. Minthogy a munkás előadásában zavaros részltetek voltaik és az öngyilkosság okát illetően a rendőrség semmi Ivem támpontot nem talált, a munkást, egyelőre őrizetben tartják. a az általános Ízlés hosszú időre elitért a metodra- maiiikus francia színpadi romantikától. A helyzet azonban az, hogy bármilyen étiből, de megvannak a nehézségeik s Így az idei szezon talán miág válságosabb és küzdel'meee'bh lesz mint az előző volt. Félik eres lük Hevesi Sándort, a Nemzeti Szín­ház igazgatóját, aki éles szemű figyelője « szín- pádnak és tőle kértünk egy kis horoskopót a jö­vő szezon, kilátásaira vonatkozólag. — Milyenmeik lantja az induló szezon kilátá­sait? — volt ez első kérdésünk. — A szezon, meggyőződésem szerint- komoly nehézségek előtt áll!. Tagadbatatlen, hogy a szín­ház válságos helyzetben van. A válság általános, nem a mi külön betegségünk, hanem egész Euró­páé. Ez a váileáig azonban nem e dirámairás, hanem e színház válsága és legfőképpen anyagi okai van­nak- Legfeljebb annyit imondihalunJk, hogy ma már nincsenek irő-primadonnák. Nincs egy Feriibe, Du­ma s, Sardcu, vagy RataiMe, aikinjek darabjára csak­nem százszázalékos bizonysággal lehetne szánni ta­ni. A siker ma sokkal ktezámi ihatatlanabb s a színház a legnagyobb meglepetésre el lehelt ké­szülve. Ez természet esen bizonyt alánabbá teszi a színházak munkáját. De azért a dráma válságáról még sem beszélhetünk. Jó drámaírók, kitűnő, imagyuikienü darabok ma is éppen úgy vannak, mint azelőtt. Lényegében a válság lehat a sziniház válsága, amely, te'rmészelesen bizonyos fokiig ma­gával rántja a drámát iis. — Mi a fő oka ennek a válságnak ? — Véleményem szerint az- hogy' az állandó iáreuilatek tartása ma elviselhetetlen terheket ró a színházakra s eztet ad hoc, egy-egy előadásra szerződtetett együtteseikkel dolgoznak. De még ezek mellett az ad hoc. együttesek mellett is otyan.nagy az üzemköltség, hogy a színházak még erős látogatottság 'mellett Í9 nehezen tudnak bol­dogulni. Éppen ezért irtóznak minden kockázato­sabb vállfáik ozást ól és a legnehezebben mernek belevágni olyan darabök előadásába amelyek csak­nem teljesen biztos reményekkel nem kecsegtetik őket. Ez a veszedelme az u. n. „irodalmi dara­boknak’’*. Igaz, hogy ma biztos remények egyálta­lán nincsenek. Gyakran a legbíztosabbra vett si­ker elmarad. És például az idei párisi szezon le.g- I nagyobb színpadi sikere Giraroloux „Siegfríedje.**. t a teiTíi-srt'áibb írod''lm.'" — És mi a velameaiye arról, hogy a színháza Irodalom uj inijekcilót Ikap mosit Amerikából ? — Legtjohb meggyőződésem szerint, az atmerni- •kaii dráma blöff. A nyár folyamán igen eok ameri­kai darabot elolvastam. Jó tucat olyan darabot, amelyek az amerikai drámaternvalée javának tar­tanak. Nyugodt lelki-ieimierettel mondhatom, hogy az a jó tucat darab egytől-egyig tuoatdarab lés egyik sem üti meg az európai m'értékiet. Az Ame­rikában egyre nagyobb tért vesztő francia dráma még mindig fölötte áll az amerikainak. De azért tiémier és iBemsteim vitájában az igazság 'Gámier oldalán van. Bernstedn, aikámiiflyen tehetséges em­ber, nem beszélhet a francia nemzet nevében. S különben sem lett volna szabad olyan hangon tá­madnia Géaniert, aki nemcsak a francia szimpaeátaaik tett szolgála tokát, hanem az egész európai *zim- ház ügyének. — És milyen kínálásokkal Indult a .Nemzeti Színház az uj szezonnak? — A gazdasági nehézségek olyanok, hogy éű‘- taJánosságban komoly aggiodá'knakikal kell meMink is az uj szezon elé néznünk. De van egy rendkívül biztató jelenség is, az, hogy a harmadik bérleti na­punk is rendkívül bevált. Csaknem minden, helyet eladtunk azokon kívüli, aim'elyeket mégis fenn kel­lett tartanunk a napi forgalom számára. (Egyálta­lán örvendetes tünet, hogy a Nemzeti Színház törzsközönsége, a legjobb, intelligens magyar kö­zéposztály, erősen fejlődik s ez biztosítéka a sziin- iház fejlőd-ésáneív és egy állandó gazdag repertoár fenntartásának is. A Nemzeti Sziniház programjáról egyelőre nem nyilatkozott Hevesi igazgató. A programot, illetve a programnak azt a részét, amely már teljesen kész és végleges, néhány nap múlva hozza nyil­vánosságra a sajtó utján. K. * (A Könyvbarátok Lapja.) A könyvbarátok lapja, a magyar irodalmi folyóirat legújabb száma ismét a migszokott gazdag tartatommal jelent meg, melyben vezető helyen Elek Artúr foglalkozik a rnagyarszármazásu Dürer - Alber eentennáriumával kapcsolatosan a „legnémetebi''“ művész jelentősé­gével. Ambrus Zoltán kitöm cikkét (A könyv és az üzlet) fejezi be, melytr folytatja a francia íróknak ebben a kérdésben nyilvánított vélemé­nyeinek közreadását és az irodalmi kritikáról mond igen őszinte nyilatkozatot. A folyóirat párisi mun­katársa, Emilé Henriot a bibliofilia egyes igen ér­dekes mozzanatainak szentel benne érdekes soro­kat, mely most már komoly tudománnyá fejlődött. Dézsi Lajos egyetemi professzor a ritka Byron- kiadásokat ismerteti kis dolgozatában. Kner Imre, a jeles nyomdászcsalád sarja, könyvteehnika és könyvművészet elmen irt igen értékes tanulmányt. Bontó 1 ó Sándor, a neves szlavista A könyv a mai Oroszországban című dolgozatában a szovjet-kor­mánynak 1925. évi rendeletét ismerteti, mely a szerzői jogot szabályozza s amely a cári törvényhez képest is nagy visszaesést jelent. Weyde Gizella dr., a pozsonyi muzeum volt segédőre, Fadrusz ismeretlen rajzait mutatja be, melyeket nagyszerű reprodukciókban mutat be a folyóirat. A könyv- birálatok rovatban gazdag ismertetéseket olvasunk .a magyar irodalom, köztük a sztovenszkói magyar irodalom friss terméséről. Rákosi Jenő Ravasz László: Orgonazugás cimü könyvét, Babits Mihály Schöpflin Aladár: Balatoni tragédia cimü regényét, Kéky Lajos Herczeg Ferenc A milói Vénusz cimü regényét, Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondnok Úri muri, Földi Mihálynak A csábitó és Berend Mi’klósnéna ■ A lüktető talaj cimü regényeiről ir bírálatot. Kéky Lajos Voinovieh Gézának Embe­rek ... árny élv ok, Csathó Kálmán legújabb müvei, Kosáryné Réz Lola A nagyságos ur és asszony is­mertetéseit mulatja, Fülep Lajos Kárpáti Aurélnak A kételkedő kritikus, Kundt Ernő Az angol re­gény mesterei, Váczy József Pusztai harangszó, Mester János Kelet nagy gondolkodói cimü mun­káit bírálja, Kállay Miklós a regényes életrajzok­ról ir érdekes sorokat, amelyek különösen a fran­cia irodalomban kaptak polgárjogot, Rédey Tiva­dar Tamás Istvánnak Öt világrész a Szajna partján, Török Pál Kristóffy Józsefnek Magyarország kál­váriája, Szántó Rudolf Zsolt Bélának Házassággal végződik cimü uj regényét bírálja, mig Sikabonyi Antal, a folyóirat kiváló Ízlésű tudós szerkesztője, Sípos Domokos erdélyi költőnek poszthumusz köny­vet: Vágtat a halál és Albrecht Dürer, a fővárosi nyilvános könyvtár ünnepi kiadványait ismerteti. A levelezés rovatban Giuseppe Baittai, az olasz köz­oktatásügyi államtitkár, Georges Gaussel neves francia esztéta tollából hoz a folyóirat közle­ményeket, inig Milkó Izidor, a Vajdaság íróinak nesztora, a vajdasági külön magyar irodalom kér­dését tárgyalja, Alapy Gyula dr. pedig a sztoven- szkói könyvekről (Mécs László, ölvedi László, Győry Dezső költők és Falu Tamás, Jankovios Mar­cell, Egri Viktor és Darkó István elbeszélők) újabb munkáit bírálja. A kisebb közlemények közt na­gyon fontos kérdésit tisztáz Braun Róbert, aki a régi magyar és a régi román könyvtermelés közt von párhuzamot és megállapítja a magyar könyv­kiadás óriási fölényét. Podhradszky György a prágai kézirat, autogramm, Hungarica és Slavica aukciókat ismerteti, mely Karéi Zink könyvkeres­kedő és antikvárius rendezése alatt folyt le s ahol minket is igen közelről érdeklő magyar munkák és történeti becsű könyvanyag cserélt, gazdát, Végű György kisebb bibliográfiái • aprósága fejezi be a magas irodalmi színvonalom álló folyóirat lpgujabb füzetéi, mely francia összefoglalásban közli a meg­jelent dolgozatok kivonatait. — A Könyv barátok Lapja sztovenszkói szerkesztő bizottsága Jankovios Marcell dr., Sziklav Ferenc dr. és Alapy Gyula dr. Írókból áll. kiadása a budapesti Singer és Wolfimr kiadó részvénytársaság bőkezűségéről tanúskodik, amelynek köszönhető az is. hogy Amerika legna­gyobb könyvkiadóvállalkozója kétszáz példányban rendelte meg az ottani magyarság számára. A' folyóirat előfizetési ára 100 korona egy övre és megrendelhető Alany Gyula dr. utján (Komárom, Szn»iÁz*K<fc?WKufcTüRA. A színházi válság a színház és nem a dráma válsága Ma már nincsenek százszázalékig biztos iró-primadonnák Az amerikai dráma alatta marad az európai mértéknek — Beszélgetés Hevesi Sándorral —

Next

/
Thumbnails
Contents