Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-28 / 195. (1822.) szám
6 1928 aagpftrtn* 88, feftftéL Imbolygó határvonal, amely kijátsza a békeszerződéseket Varsó, augusztus 27. Valamikor a magyar városok arról panaszkodtak, hogy a for- gan-dó hadiszerencse változása szerint egyszer a német, másszor meg a török vet ki rájuk sarcot. Most a lengyel-román határ lajtosai panaszkodnak hasonló sors miatt. Panaszuknak első oka a szeszélyes Pruth, amelyet a békeszerződések a két ország között határfolyóul jelöltek. Csakhogy a Frutlh folyó egyáltalában nem illetődött meg a uagy kitüntetéstől és igy nem gondol arra, hogy olyan komolyan viselkedjék, amint az határfolyóhoz illik. Hű marad régi szokásához, hogy hangulata szerint változtatja helyét és igy természetesen magával viszi azt a láthatatlan vonalat, amelyet a térkép határvonalnak nevez. E szerint hol Románia, hol Lengyelország területe növekedik, vagy kisebbedik meg a Pruth szeszélyességének következtében, ami a két államra nézve meglehetősen közömbös, mert hiszen nem óriás területekről van szó. Annál közelebbről érinti azonban a folyó két partján elterülő községeket, amelyek hol a folyó jobb, hol a folyó balpartjára kerülnek. Még ez sem lenne olyan rettenetes dolog, sőt ellenkezően, a változatossága miatt igen érdekesnek lenne mondható, ha a lengyel hatóságok nem használnák föl az alkalmat arra, hogy a folyó szeszélyessége következtében a folyó túlsó ól-dalára került községek lakóit nyomban megadóztassák. Természetes, hogy alig kerülnek a szerencsétlen lakosok a Pruth másik oldalára, akkor < meg a pénznek amúgy is nagyon szűkében lévő románok tártjaik kezüket az elkeseredett táltosok elé, hogy fizessék meg román adójukat. < A bajon segítendő, a szegény falusiak most kérelemmel fordultak mind a román, mind a lengyel kormányhoz, hogy stabilizálják a határvonalat, mert különben koldusbotra jutnak. I .gssfH! » ___ ■■ faiskola és kertészeti üzem, tulajdonos Csöbör I fi i E8M8 H ™ Béla, Sarlusky -Kajsa ppa. Zbehy, z. Nitra. ■a an M SEflEgH Szállít gyümülcsíákat legjobb minőségben, minden fajtában és formában, úgyszintén díszcserjéket és évelő növényeket. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. iLn' - i.................. Sz epteaber elsején kezdik kifizetni a régi nyugdíjasok magasabb illetményeit Prága, augusztus 27. Értesülésünk szerint már megkezdték az egyes pénzügy igazgatóságok a régi nyugdíjasok felemelt nyug- dijilletményeinek a kiutalását. A most szétküldött rendelet szerint a 80-1928. számú törvény értelmében az úgynevezett régi nyugdíjasok magasabb illetményeit 1928 január elsejétől visszamenőleg kell kifizetni. A kifizetések szeptember elsején kezdődnek meg. Két és félévi börtönre Ítélte a lipcsei bíróság Miss Cavell buntarsnojet Félévvel meghosszabbítlak Magyarországon a kötött lakásforgalmat Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Miután az építkezések tempója a kívánt mértéket nem érte el, a kormány azt tervezi, hogy -félévvel meghosszabbítja a kötött lakásforgalmat. Ennek alapján -tehát felmondani csak a jövő évi május 1-ére szabad, a házbérek maximuma pedig erre az átmeneti idŐTe legfeljebb a békeárak 100 százaléka lehet. Munkások halálos végű összetűzése Salgótarjánban Salgótarján, augusztus 27. (Tudósítónk távirati jelentése.) Vasárnap délután 3 órakor a Kovácsi-féle vendéglőben a szocialista bányamunkások és a nemzeti alapon szervezkedett munkások, az úgynevezett sasok között verekedés támadt. A verekedés folyamán Cibul-a Dezső bányamunkás súlyosan megsebesült. Koponya- törést szenvedett, úgy hogy eszméletlen állapotban szállították a kórházba. Este megint összetűzés támadt a két munkáscsoport között és F'arkas Péter tőrrel megszórta Csábi Lajos bányászt. Az éles tör 15 centiméternyire hatolt a testébe. Csábi összeesett és nemsokára kiszenvedett. Az általánossá vált verekedésben Dam- csák Lajos szcbafestösegéd is életveszélyesen megsebesült. A rendőrség Farkas Pétert, aki többszörösen büntetett előéletű ember, letartóztatta. Földrengés Budapesttől 350 kilométerre Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A földrengéstani intézet szeizmograifkészüléke 350 km. távoLságiból földrengést jelzett. A műszer maximális kilengése 5 mm. volt. .—Belgrádiban kihivóan viselkednek a civilek a katonákkal szemben. Belgrádból jelentik: A városparancsnokság ént esi tette a rendőrfőnökséget, hogy az utóbbi időben polgáremberek kihivóan viselkednek a katonákkal szemben. A lakosságot most figyelmezteti karra, hogy tartózkodjanak líiinden sértő magav.tselettől,- mert ez a büntető 1 örvények -.be.-■ ütközik ég ezenfelül a katonák engedélyt kaptak arra, hogy minden támadással •izemben fegyverrel. yrní'ke7í'->ec7*«--ir.v Lipcse, augusztus 27. Nagyszabású kémkedési pórt tárgyalt a napokban a birodalmi főtörvényszék. A vádlott egy 57 éves asszony, Siebeneck Matild, aki Hollandiából származott. Angliában ment férjhez ott vált el 1909-ban, azután eAvetődött Düsseldorfba, kézimunkával és albérleti szobák kiadásával kereste meg szűkös kenyerét. A háború kitörésekor Brüsszelbe utazott, jelentkezett a Vöröskeresztnél ápolónőnek. Egy ideig hadikórházban működött, majd megismerkedett a belga hadsereg kémkedési irodájának egyik ügynökével s maga is beállott kémnek. A szomorú emlékű Cavell-affér- ben neki is szerep jutott. A hábo- után Siebeneck Matild Kölnben telepedett meg, mert kalandvágya hajtotta. A megszálló francia csapatok kémkedési osztályánál ajánlkozott felvételre és fel is fogadták. A francia Suróté megbízásokkal látta el az ügyes kémnőt, aki kitünően értette dolgát és fontos adatokat szolgáltatott megbízóinak, de közben a német katonai kémelháritó irodának elárulta, hogy mi érdekli a megszállott német területen a francia titkos rendőrséget, így a német kémirodában sikerült maga iránt bizalmat kelteni e most látszólag német szolgálatban állott, de a francia érdekeket sem hanyagolta el. Siebeneck Matáldot 1927 nyarán elfogták, amikor * a francia titkos ügynököknek írásbeli adatokat szolgáltatott ki a Rajnawestfáliai szénszindiká- tns koksz-exportjáról. Egy évnél tovább tartott a vizsgálat és most volt a főtárgyalás. A birodalmi ügyész három évi fegyházbüntetést indítványozott a kémnőre, a törvényszék azonban csak két és fél évi börtönre ítélte és a vizsgálati fogságban töltött 13 hónapot beszámította a büntetésbe. William Fox, az amerikai filmmágnás karrierjének Ívelése a máramarosszigeti gettótól a m Érdekes fejezetek az amerikai filmkirály tüneményes pályafutásából Nagyvárad, augusztus 27. Az amerikai filmkorporatiom vzető emberei a napokban érkeztek Románéiba, hogy Mister Fox gyárának filmjeit bevezessék a romániai piacra. Megérkezett az amerikai Fox-tfilmek egyik igazgatója: Matzner Ervin, ki az európai filmpiac egyik legismertebb vezető egyénisége. Interjúk, beharangozások, ismertetések jelennek meg a leghíresebb Fax-filmekről, a Nagy szüretről, a Titánikról, a Fox-fikngyár legkiválóbb termékeiről. Megindult Erdélyben a Fox-füLmek managereinek hadjárata, mely leteriteni igyekszik az eddigi film-^pia- cok termékét. Az amerikai film-producerek koronázatlan királyának: Foxnak különösen érdekéiben áll, hogy uralja az itteni film-piacot. Nvezetesen Fox innen indult el legfényesebb amerikai karrierjének a csúcspontjára. Kevesen tudják, hogy Fox, a világ egyik legnagyobb filmgyárának elnöke, Máramarosszigefen született. Ez a karrier a legizgalmasabb sikerregény, melynek egyes fejezeteit itt adjuk, az adatok legigazibb hűségében. Ezelőtt 45 évnél indult él Máramaross zugéiról Fuchs Ábrahám feleségével és Vilmos fiával Amerikába. Mister Wilhelm Fox, másszóval a szigeti születési Fuichs Vilmos, Amerikában végezte is-1 kóláit. Édesapja szegénységben tengődő házaló volt. Amerikában nem tudott a szervezete megbirkózni az ottani élet rohamos, száguldó iramával és Amerikába való érkezése után súlyosan megbetegedett és elhalálozott. A nyomor-tanyám nem maradt más örökség, csak néhány könyv, melyet a szegény házaló útjára magával vitt. Vilmos édesapja nagyon szerette a zsidó írásokat, hacsak szabad ideje volt, a szentkönyveket forgatta. Vilmos édesapja nem tudott megbarátkozni az amerikai élet üzleti mohóságával akkor is úgy élt, mint Szigeten. Ha a hét elején megkereste a hétre való szüségletét, akkor nem mozdíklt ki többé a lakásából. ,,Isten azért segített már a hét elején — mondogatta Vilmos apja — hogy a hét többi napjait a szentirás tanulmányozásával tölthessen!.“ Mikor meghalt Fox édesapja, úgy Vilmos számára nem maradt más foglalkozás, mint folytatni apjának házaló mesterségét. Édesanyja halála után csaiposfiu lett egy vendéglőbe. A vendéglő egyik vendége Edison volt, ki az élelmes Vilmost ügynökének fogadta fel. Edison azon időben tökéletesítette a laterna magikát. És a szorgalmas Vilmos az Edison-gépek eladásával annyi pénzt- keresett, hogy pár évvel később William Fox névvel, mint amerikai polgár megkezdhtete kereskedelmi pályafutását. Később kis szerény, igénytelen filmeket gyártott. És ma pedig a F ox-film korporatioai egyedüli tulajdonosa és elnöke; A Fox-filmeknek a világon 126 fiókja van 34 országban, alkalmazottainak a száma circa 18 ezer, 1214 moz- gószinház felett rendelkezik. Egy ismert már ramarosszigeti család egyik tagja felkereste Wilhelm Foxot Kariébadban. Fox nagyon: őrült a látogatásnak és az ajtóig kísérte vendégét. És igy búcsúzott régi ismerőséből: — Nem felejtem el soha, hogy mire kfV telezett a zsidó tradíció. Forddal szemben megtettem a kötelességemet, hogy má3 belátásra bírjam- A zsidó nemzeti otthon céljaira 20.000 dollárt irányoztam elő. Mondd meg a szigetieknek, hogy gon- ~] dolok reájuk, ha legközelebb Európába ' jövök, úgy meglátogatom őket és nem felejtkezem el a városban élő szegényekről. így tér vissza lelkileg a nagy Wilhelm Fox szülőföldjének határába. Merre fejlődnek a nők a legközelebbi jovoben? m Első szlovák ékszer-, arany- és ezfistgyár Tulajdonosok! FROSTBG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban Cserélje ki rési ékszereit modern ékszerekre A nők ody tetemes előhaiadást tettek a háború vége óta az élet minden területén, lényükben és ruházatukban annyira megváltoztak, hogy joggal feltehetjük azt a kérdést, mit fognak tenni a Legközelebbi időkben? A kérdés feltevésének ötlete egy londoni laptól van. ügy .a férfi-, min* a női nem kiváló képviselői feleltek a lapnak, s ezekből a feleletekből kiderül, hogy a nők jövőjére vonatkozó vélemények két teljesen ellentétes csoportra oszlanak: az egyik a nők további férfiasé dósát, a másik a nőiességhez való visszatérését várja. Nézzük azonban a véleményeket egyenként. Estelié Colé dr. ismert pszichológiai kutatónő bízik benne, hogy a nők visszatérnek a nőiességhez és az anyasághoz; ennek már jelét is látja a női ruhák férfias szabásának eltűnésében s a szoknyahosszabbitási törekvésekben. A női ruházkodás nőiesedése gyengédebb, lágyabb szellemet visz bele a nők életébe. Vannak nyilatkozók, akik rögtönös fordulatot várnak a nőiesség felé a közeljövőben; ezek arra alapítják hitüket, hogy a természet nem engedi kiforgatni magát s hogy a nők a férfias szokások utánzásában már annyira jutottak, hogy a férfiak ellenállását hívják ki már maguk ellen. A divatnak egyébként is légyege az ellenkező végletbe való átcsapás. Érdekes forradalmi jeleket Iáit F. E. Baály regényíró „Az uj női ideál legkifejezőbbe® a ruha forradalmában jelentkezik. Azt hiszem, hogy a mindennapi életben hamarosan vége lesz a szoknya viselésének. A jövő nője jumpert és nadrágot fog hordani munkához, az esti ruhák azonban sokkal festőiebbek és nőiesebbek lesznek, hosszú szoknyákkal és sok drapériával. A holnap asszonya sejtelmem szerint rendkívül különböző s ezáltal nagyon bájos lesz: nappal férfias és praktikus, este titokzatos és csábító". . Még tovább megy egy drámaíró, Neil Lyons, aki szerint a nő sohasem tér már vissza az elavult életszemléletekhez. Tovább halad a már megkezdett utón: „még rövidebb szoknyával és még szabadabb lábbal halad egyre feljebb s a közéletben, meg az üzleti élet terén elért helyeseiét egyre jobban megerősíti". Ellen Wilkinson, egy képviselőnő a nők eredményeit még inkább elméletieknek, semmint gyakorlatiaknak tartja; igaz, hogy a legtöbb életpálya nyitva áll ma a nőknek, a férfiak azonban még mindig uralkodnak s amennyire Lehet, nem tűrik a nőt. A nőnek legalább is kétszer olyan deréknek kelle lennie, mint a fél'fi kartársának, hogy a helyén megmaradhasson. A nőknek tehát az lesz a főfeladatuk a jövőben, hogy a már megszerzett pozíciókat: jól kiépítsék, ne pedig továbbra haladjanak a követelésiekben előre. Egy Ludovici nevű iró, ki a nemek probLémá- jával foglalkozó könyvével tűnt fel, azt állítja, hogy a nő elférfiasodása a férfiak csődje. A férfiak az utolsó évtizedeken rendkívül gyengéiknek mutatkoztak, a nőknek kellett helyükbe Lépni * hiányzó képességeiket hirtelen kifejleszteni. A nőnek ez uj irányú fejlődésében csak akkor lehet változást várni, ha a férfiak ismét feleszmélnek saját magukra; csak a férfiak elférfiasodása hozhatja meg a nők visszanőiesedését. — Tévedés vagy reklám Dolores dél Rio halálhíre ? Budapestről jelentik: Szombaton a délutáni órákba® az a hír terjedt él, egy téves londoni távirati jelentés alapiján, hogy Dolores d'el Rio, a világhírű mexikói filmszinésznő a Plyimoutbiba menő gőzös fedélzet én hirtelen meghalt. Mély megdöbbenést keltett a fiatal mexikói fiImszraésznő halálhíre, alki alig huszonkét 'éves és most áll karrierjének csúcspontján. A halálhírt hozó táviratiban az áll, hogy Dolores dél Rio épp úgy, mint a fiatalon elhunyt Rudolf Va lenti no, vakból-operáció ut'án infekció köveik ez 1 ében holt. meg. Julius Aupsenlbcrg, az európai Fax-filmgyár vezépigazga- 1 ólja rádió utján azonnal érintkezése lépett az óceángáró gőzössel, melyen Dolores dél Rio férjével, Ediwdn Carew-el utazott. A rádió-válasz megcáfol la a hirt és egyben közölték azt is, hogy Po- Iotes dél Rio a legjobb egóawógbe® és hangukií- ban közeledik IFarrópa partjai felé. . w ^ ^
