Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-25 / 193. (1820.) szám

10 TMGAlMAG^SRHmii^ 1988 ftngnaatnig 28, nomlbuL SzmH.4zKör^vKziLTaRA, Magyar zene, magyar zenekultúra Irta: Tóth Aladár fljpapest. augusztus. Zeneéléiünk kövsteléfeeü^röviden bét pontiba fog&aOhatjuk esszé: 1. Helyes kiaknázása, tehát or­ganikus egységbe foglalása é6 szilárd kulturális alapokra fektetése miaidannali, arai a magyar zie- niében már meglévő, kész érték. Ez a magyar ze­ne ragyogó jelenjének követelése. 2. Tervszerű M- fépeisBtése a magyar nemzetiben lappangó és mimd- esideig csak elenyésző kis részben ídszabaditott nagy muzikáíliö energiának egy általános, széles­körű zenei gyakorlat és pedagógia segítségével. Ez a magyar zene rendkívül biztató jövőjének köve­telése. Ezt az ellmléléti felosztást szánté teljesen fedi zenekultúránknak tapasztala ti felosztása fővá­rosi és vidéki zenekultúrára. A magyar muzsiká­nak „jelenjéről" ugyanis egyelőre csak Budapesten beszélhetünk, mig vidéki zeneétetűnk csaknem tel­jesen a „jövő zenéje." A kutura decentralizációját a magyar kultusz- minKtezter hivatalosan ráírta zászlajára. Erre a de­centralizációra talán az egész miagyar szellemi élet­ben a zene szorul rá legjobban és ez a decentrali­záció, bármily fontos más téren is, mégis a zene kecsegtet a legnagyobb eredményekkel. Miért? Mert a - vidéki zenekultúra teljes elhanyagoltsága •követkéz t ében vészik el'ma a legtöbb művészi te­hetség. Az a vidéki szülő, aki tudományos pályára szánja gyermekét, ha talán nehezen is, de mégis csak meghozza az áldozatot: felküldi gyermekét Pestre. A „mjuzsikuspálya" azonban a vidék hamis előítéletében, még ma sem számit „komoly" pá­lyának és bizony kevés szülő engedi gyermekét Pestre csak azért, hogy ,muzsikus" legyen belőle. ■Nem is szólok arról, hogy a zenét legtöbben mel­lékese1.i művelik, már pedig a dilettáns zanélők nagy •tömegén’, r a vidiék jóformám semmit sem nyújt. A ezakiimizsikusnak készülők egy része valahogy íel- vergődhetik a fővárosba, ahol kiképzi magát; a műkedvelő azonban vidéki kiörnyezétében csak nagyritkán érkezik el a. komoly, ima-gasabbrendü dilettantizmusig: legtöbbször megáll, a Zerkow.i íz- vagy Balázs Arpád-nőtáknál, a cigányzenénél vagy jazz-anuzSíkánál. — Elh isszuk, hogy a magyar zenének elérke­zett a nagy teremtő pillanata, ethisszük, hogy a magyar zene elsőrendű fontos társadalmi tényező befelé... dekát pénzbe kerül és adhatunk-e mi szorult, hereiünkben pénzt pusztán szellemi érté­kek - ellenéiben, minden. materiális közgazdasági ga­rancia nélkül? Másszóval: szép is lenne, hasznos is lenne a magyar zenekultúra európai hegemóniá­ja, diehát mit szól mindéhez a pénzügyi helyet? — Az ilyenfajta kérdésekre (kettős választ adhatunk. Egyrészt ugyanis azt felelhetjük hogy zenekultú­ránk az érdiekében befektetett anyagiakat közgaz­daság i szempontbél is legalább olyan bőven kama­toztatja, mint szellemi kultúránk bármely más ága; másrészt kijelenthetjük, hogy aránylag kisebb be­fektetésekkel is teljes eredményt érhetünk el, ha ezeket a befektetéseket csakis a legreálisabb ala­pokon, az igazi zenei értékek lelkiismeretes, el­fő guta tlan megrváilogatásávail, az igazi zenei szük­ségletek komoly felismerésével, legszigorúbb szak- muzei'kusi vezetés miellett esz/közöljük Miiilyen. könnyein termelhetne ki magából Bu­dapest zeneélete olyan magyar specialitásokat, melyek épugy vonzanák a külföldet, mint a ibayre- uthi, vagy salzburgi Festsplielhaus, avagy a aniillá- sniói Scala, vagy a régi szentpétervári balett! Ne feledjük: mia még divatos nyugaton az „Unter- gang des Abendland'es" jefeziaiva. divatos a kihasz­nálatlan energiájú keleti népek és mi bennünk lo­bog valami a messze Keletnek ma nagyon is csa­logató ilidércfényéből. Ma még kividbe tjük részün­ket az exot ikuimok könljunkturá,iából, annál inkább, na ért a zenének nem csak exotikumot, hanem ál­talános örökemberi értéket is jelent az emberi­ségnek. ÉS vájjon hogyan fest a mmuzeikiuB, mint... adóalany? A kiváltó művész, különösen a körülra­jongott előadóművész, kétségkívül pompás példá­nya az adófizető polgárnak: külföldi kőrútjairól hatalmas összegeket hoz haza, szaporítja a nemzeti vagyont. Még a kisebb művészek is hangtvense- nyeik nagyobb részét külföütílöu tartják ée egészen üres marokkal egyikük sem tér haza, egy Tosca­nám, d‘Albert, 'Hubermánln pedig vailóságos kül­földi perselye annak az országnak, melyndk hon­polgára. A ,munkanélküliek" száma a zene terén, más foglalkozási ágakhoz képest elenyészően csekély. Egyrészűk tehetséges kezdőmfüvész, aki oeaik zenei életünk renszertelem&égei miatt érvényesül nehe­zen, másik részük azoknak a közepes imtuaeiikusoík- nak kás csoportja, akik bár nem állják meg helyű­iket a dobogón, tm'égis görcsösen ragaszkodnak a pódiumhoz (tehát ahoz, hogy „szólisták" legyenek), ba pediig beüilnének valami zenekarba, tisztességes megélhetést biztosiitihatoának m'aiguknak. — K/Ite- belteberg kultusamtoiszteainek sok gondot okoz a szellemi, proletariátus tulszaporodásia. A zene terén ilyen tulszaporodásről nem kell félnünk, ha jól képezzük ki muzsikusainkat. A magyar zenész, ha megalapítja hírnevét, hamar elhelyedkiedik külföl­dön.; lám: Olaszország ed tudta árasztani a léi vi­lágot énekeseivel és énidkmiestereiivefl; a magyar hegedűs máris jó keresletnek örvendő márka a külföldi zenekarokban; fiz esetleges zeratószlfelesleg leadása nem fog gondot, okozni. # Szilárd rneggyőződiésünk: jigigodallmaakodó szűk- a keblüség é« főlényedkedő niem'tlörődlöiinBég ma a 1 magyar Rzellemi élet egyetlen berrénumán sem I követhet eü. olyan nagy és tatán pótoíhatetlain ma- Jj I ksztásokat, minit a magyar zene terén. Legnagyobb legelismertebb tehetségeink írna világviszonylatban.: zened tehetségeink; legnagyobb szellemi exportunk leghatalmasabb propagandánk, legerősebb és leg­tisztább szociális anüvészetünk; ma a zene. Gondos­kodni kell tehát arról, hogy ez a fmuzikáilis tehet­séggel annyira megáldott niép kifejthesse zenei ké­pességeinek maximumát. Befejező közlemény. (•) Ünnepi játékok Heidelbergben. Legutóbb a salzburgi Festspiele mintájára Heidelbergben is ünnepi játékokat rendeztek. Három darab ke­rült itt előadásra. Először Kleist drámáját, a „Kaetchen von Heilbrott"-t mutatták be a kastély udvarán. Azután Gerhardt Hauptmann „Schluck und Jauja" került színre a középkori cáimerte- remben. Maga Hauptmann rendezte a darabot Gustav Hartung közreműködésével. Utolsónak a „Kaetchen von Heilbronn-t mutatták be a kastély udvaTán. A tündérjáték rendezője Hartung hangu­latos, látványos, romantikus reviivó alakította Shakespeare gyönyörű költeményét. (•) Greiner Leó német kabaróköltő meghalt. vSzivszólhüdésben meghalt Greiner Leó német, ka­baréköltő, a. híres „Eli Scharfrichter" cknü mün­cheni kabaré egyik alapítója. A.z 52 éves költőt egy kirándulás után hazatérőben a vonaton érte utói a halál. (*) Szavazócédu Iákat kap a közönség a Mary Dugan vigszinházi előadásain. Budapestről jelen­tik: A Mary Dugan vigszinházi előadásai érdekes külsőségek között fognak lezajlani. így például minden néző az előadás megkezdése előtt ezava- zócódulát kap a kezébe. Ezzel a cédulával kell majd szavaznia ar ránéz ve, vájjon bűnös-e Mary Dugan vagy sem. (*) A beszélő film sikere Amerikában. New- yorkból jelenti tudósálónk: A beszélő film egész Amerikában nagy sikert aratott. A hollywoodi filmsztárok között valóságos pánik tört ki, mert a beszélő film népszerűsége az ő karrierjük végét jelenti, miután majdnem kivétel nélkül alkalmat­lanok énekes vagy beszélő szerepekre. De gondot okoz a beszélő film népszerűsége a fiLmvállalatok- nak is, amelyek tisztában vannak azzal, hogy a •beszélő filmeket nem lehet olyan könnyű módon alkalmassá tenni a nemzetközi forgalom számá­ra, mint az eddigi filmeket. (*) Ereklyék egy film felvételein. Jean Ku- harski lengyel filmrendező, aki német és angol gyárak alkalmazásában áH, most fejezett be egy filmet, „A maharadzsa szive" címmel. A film kül­ső felvételei a gwaliori maharadzsa engedélyé­vel Gwaüorban készültek, a belső mterieur-felvé- telek részére pedig a maharadzsa számos erek­lyéjét bocsátotta rendelkezésre. Ezeket az erek­lyéket elszállították Európába és a filmnek egyes jeleneteiben felhasználták. Van olyan jelenete a filmnek, amelyen az ereklyék több mint egymil- liárd értéket képviselnek, sőt szerepelnek a fil­men olyan függönyök és szőnyegek, amelyek gwa­liori templomok berendezéséhez tartoznak. (*) Zeneszerző, mint filmíró. Bécsből jelen­tik: Brúnó Granichsitadten, az ismert osztrák ze­neszerző, akinek számos operettje már világsikert aratott, most filmszerzőnek csapott fel. Erm&t Ma- rischkának, a kiváló bécsi színésznek a társaságá­ban Kié a feleségem? címmel film vígjátékot irt, amelyet a Saischa-filmgyár szerzett meg megfil­mesítésre. A filmet Hans Ottó rendezi és főszw-1 repeit André Mattom, Lőtte Lorring, Carmen Car- telflíieri és a bécsiek fiatal kedvence, Litzi Natzlér játszók. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: Vörös lámpa kabaré. ADLON: A feleségem kedvese. TÁTRA: A fekete angyal. ELITE 24—27-ig: Az élet vására. A SZLOVEN8ZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Szombat d. u.: A gazdag leány. Vígjáték. este: A Gyurkovtes-fiuk. Operett. Vasárnap d. u.: Mesék aa írógépről. Operett este: A Gyurkovica-fink. Hétfő: Hamlet. Kedd: A eirkuszhereegnő. Vágó Artúr buceuja. METEOR MOZGŐ, NYITRA Aug. 25- n6: Harry, a barátom. Vígjáték rrr.rry Liedtkével. Aug. 28—29: Boifalo Bili nj kalandja. (Két rész­ben.) Wallace Mc. Donalddah Aug. 30: Bulfalo Bili nj kalandja. (II. rész.) Aug 31. ée szept. 1: Medvr^ász. Monumentális történelmi dráma. Főszer-pben: K. V. Eggert. Szept. 2: A hazátlan leány. Kalandorfilm. (Henry Stuart.) öSport- . JB'.IL.H gJ-EHJ» BBgKIUl!. ITOHiWMHBlilJiJ ’SW A Kassai AC ismét résztvesz a kerületi fotballbajnokságban Kassa, augusztus 24. (Saját tudósitónktól.) A KAC vezetősége futballcsapatát az 1926 —27. évi kerületi bajnokság megnyerése utón nem nevezte be a következő évi bajnokságba. Ennek a kassai sportfronton ismert és érthető eljárásnak a legfőbb indító oka az volt, hogy a KAC futballcsapatát több tehetséges ifjú erővel reorganizálta és ennek során nem akarta kitenni a csapatot a meglehető­sen elfajult és gyakran a szenvedélyes összeütkö­zésekben és testi épségét is veszélyeztető játékban kirobbanó incidensek, egyéb ebből eredő kalami- tásokanik. Ez a szünet nem is ártott a. csapatnak, mert a klub megtalálta csapata foglalkoztatásának módját, a múlt év őszi szezonjában és a jelen ju- biláris esztendő folyamán egyre-másra hozatta le a legkiválóbb bel- és külföldi amatőr és profesz- szionista együtteseket, melyeknek legtöbbjével szemben réspektábilis eredményeket ért el. A nyári szezonban pedig a Ferencváros FC kiváló trénerének, Tóth (Potya) Istvánnak irányítása és intenzív tanítása folytán egészen uj, ifjúsági játé­kosokat állított be a csapatba, akik ugyan még nem alkalmasak nehéz proficsapatokkal való mérkőzé­sek le bonyolítására (lásd legutóbb a III. kér. mér­kőzését), azonban a jövő nagy KAC csapatának so­kat ígérő tagjai egy újabb bajnokság biztosítékai. Amennyire helyes volt és érthető a KAC vezető­ségének állásfoglalása két esztendővel ezelőtt, ami­kor kivonta csapatát a bajnokságból, annyira helyes és szükséges most, a fentebb említett okoknál fog­va, hogy újból rését vegyen a bajnokságban és ifjú erőkből rekrutálódó csapatát a bajnoki mérkőzések által fejlessze és megerősítse. Ezen szempontok mellett erősen latba esik az a körülmény is, hogy közitudomás szerint a KAC és MLSz között bizo­nyos idegenkedés állott be, holott a KAC kitűnő és nagy sportgárdájából mindenkor nagy százalék­ban bocsájtotta rendelkezésre erőit a szövetség or­ganizációjának és adminisztrációjának. A KAC-ot nem vezetheti elentétes felfogás vagy bárminemű averzió a szövetséggel szemben, a bajnokságban résztvevő klubcsapatok játékában is bizonyos elő­nyös változás, simább játékstílus nyert teret, a KAC csapatának szüksége van az aránylag kevés vasárnapot lefoglaló bajnokiakra, igy mindent egy­be véve, csak helyeselhetjük a KAC elnökségének azon elhatározásét, hogy a klubjában még mindig tapasztalható egy kisebb csoport ellentétes állás­foglalásával szemben közvetlenül a sorsolások előtt benevezte csapatát ez idei kerületi bajnokságokba. Ennek a lépésnek az előnyét nemcsak a szövetség, hanem a klub és a csapat is tapasztalni fogja. (v. e.) )( A budapesti folyambajnokságot Halasy (Új­pest) nyerte 1 óra 7:24 perc alatt Rózsi és Szabó előtt — A női kategóriában a bécsi Guszti Flei- scher győzött 1 óra 15:3 alatt Virág Éva és Reichle Nóra előtt. „A futball veszélyes üzem** A budapesti Tábla érdekes elvi megállapításai a labdarúgás veszedelméről és a sérült játékosok kártérítési jogosultságáról Budapest, augusztus 23. (Budapesti szerkesztő­ségünk jelentése.) K. Ferenc munkabérmegtéritéert élvező játékosa volt egy budapesti futballcsapat­nak. Egy mérkőzés alkalmával a másik csapat já­tékosa oly erővel rúgta meg K. Ferencet, hogy ea súlyos sérülést sienvedett ós sérüléseibe később belehalt. A futbaBteba özvegye a balesetet okozó játékost ée a két egyesületet kártérítésért perelte. A Tábla Láng—MiMtzky-tanácsa megállapította mind a két futhalegyeeület felelősségét ée Ítéle­téhez rendkívül érdekes elvi jelentőségű indoko­lást fűzött: A futbalLegyeeületek kártérítési kötelezettségei — szól az indokoláe — azon rendelkezésen alap­szik, hogy a bíró a vétkesség nélküli kártérítési kötelezettséget megállapíthatja, ha az üzem. vagy foglalkozás veszélyessége azt indokolttá teszi. Köz­tudomású, hogy a labdarúgás a legdurvább sportok közé tartozik, különleges veszélyességgel jár, mert a véletlen esélyed folytán nem egyszer fordult már elő, a belső sérülésektől eltekintve, hogy a részt­vevő játékosok akár az ellenfél, akár a saját csa­patában levőnek szándékán és mulasztásán kívül álló véletlen okból kar-, lábtörést, orrzuzódást, szemki verést és egyéb oly teötí sérülést szenved­tek, mélyek jelentős károsodással járnak. Ebben az esetben tehát az üzem veszélyes. Az ítélet indokolása ezután arra mutat, rá, hogy a fővárosban a labdarugómórkőzéseknek 20 —40.000 főnyi közönsége van, igy tehát oly jövede­lem áll az egyesületek rendelkezésére, mely a méltányosság elved alapján kötelezővé teszi, hogy vagyoni érdekkörükben elszenvedett sérülésért megfelelő kártérítést adjanak. Annál is inkább, •mert a teljesen vagyontalan egyén életét és testi épségét tette kockára, hogy az egyesületnek erköl­csi sikert és anyagi hasznot szerezzen. Erkölcsi szempontból nem tűrhető, hogy a jövedelmet él­vező egyesület kénve-kedvétől függő adományt nyújtson a szerencsétlenül járt játékosnak vagy jogutódjának. \ )( Kozseluh Pörfcschachban a vegyespárosban ö is vereséget szenvedett Neumann kisasszonnyal Lg együtt Győztes a bécsi Artens ós Rediichné pár i_ lett kétezer 6:0 szettel. — A férfiegyes döntőjében n a szenzációsan szereplő Artens Matejkát 6:2, 4:6, 6:4, 1:6, 6:4 arányban legyőzte. — A férfipárosban .. az Artens—Matejka pár győzött a budapesti Pétery y. —Krepuska kettős ellen. {. )( A japán úszók a drezdai versenyen is uraf­■y. ták az egyes számokat. Tsuruta a 200 méteres i_ mellúszásban 2:56.8 alatt győzött a Neptun stafé- s tája ellen. — A 100 méteres hátuszásban Yrie .. 1:17.2 alatt lett első. — A 100 méteres gyors úszást q Sata 1:04.8 alatt nyerte Noda előtt Takáishi csak k a 3X100 méteres vegyesstafétában startolt, ah ól k Tsuruta és Yrie társaságában 3:37 alatt győzött a Y Dresdener SV ellen. — A 6X100 méteres gyonsuszó . stafétát a japánok 6:43.2 alatt nyerték meg a drez- 5 daiak ellen. )( A Tildén—Hunter pár a newyorki verse- . nyen 4:6, 9:11, 7:5, 6:3 arányban vereséget szén­it vedelt a Lőtt—Doeg ifjú kettőstől, i )( A német vizipólóbajnokság vasárnap dől el j Luckenwaldban a magdeburgi Hellas és a Hanno­- veri Wasserfreunde között. j )( SK Brezno—Losonci AFC 2:1 (0:0). Brez- 3 nyóról jelentik: A helyi csapat respektábilis győ­- zehnet aratott a dóiiszlovenszkói bajnokcsapat kí- c küldöttjei felett. Az első félidőben a vendégek szép t passzjátékot produkáltak, azonban a hazai csapat- hátvédeimével nem boldogullak. A második fél- t időben azután a breznóiak lelkes támadásokkal . megszerzik a győzelmet. A LAFC-ot a második , garnitúra képviselte. )( Aa FC Barcelona Rosalio de Santa Fében 4:0 arányban vereséget szenvedett, a városi csapat­tól. A spanyol bajnok hat tartalékkal játszott. )( A vasárnapi Gradjansky—Viktória Zsizskov meccset Zágrábban nem Göbel, hanem a bécsi Braun vezeti. )( Patddock elbúcsúzott a sporttól. Paddock, az egykori kitűnő sprinter, Amszterdamból való visz- szatérte után az amerikai egyetemeken előadást fog tartani a „magasabb 6porttudományok"-ról. Paddock azután visszatér Franciaországba, ahol rl- játsza Roussel filmjének „A pezsgés görlök“-nek főszerepét. Paddok már szerepelt egy filmen, ahol Bebe DamíeJs-szel együtt játszott. Paddock ezzel végleg elbúcsúzik a sporttól. )( Nurmi Düsseldorfban szeptember 9-én re­kordot akar javítani az egyórás futásban. Ebben a kategóriában a világrekord 1913 óta áll fenn, ami­kor azt a világháborúban elesett francia Bouin ál­lította fel 19.021.20 méterrel. Nurmi Düsseldorfból Bécsbe, és amint már jelentettük, Budapestre megy. )( Belgium nsió nagy-diját Blit* nyerte, aaneoy­nyibén 1000 méteren 14:57 alatt legyőzte De Mannt és a francia Tárást. )( Csehszlovákia tonniszbajnokságait szeptem­ber 1—7-ig a prágai I. LTK bonyolítja le szigeti pályáin. )( A norvég atlétikai bajnokságok jobb ered­ményei: 800 méter: Jokanssen 1:56.1 mp. — 5000 méter: Mindé 15:30.3 mp. — Távolugrás: Aastadt 727 cm. — Gerelyvebés: 62.21 m. )( Az amerikai sportközvélemény kiáltvánnyal fordult, az amerikai tenniszsaövétséghez Tildén megkegyelmezése érdekében. Az amerikai tennisz- világnak az a kívánsága, hogy „kedvencet és mes­terjátékosát a francia extraklasszis ellen játszani Lássa." )( A hamburgi tornász atlétikai versenyen a karlsboinsti Wfiohnrann 1:57.2 nip.-el győzött 800 giéjt^peB, 4:07,7*mp.-etl nyorbe az 1500 m.-ee futáat. AUSTRO-DAINLER ADR Az 1926-as. fenomenális, három­iHiiHiiiinim!iiiiiniiiiiimiimiffliiniiiuiiimiiiiuiiimmmnaiuiiininiiiianHiiiffnn«iiuniiMnni literes kocsi az idei prágai autó- szalonban nincsen képviselve. Svec és Popper vezérképviselet kiállítási termeiben, Prága, Poric 18. az összes típus, remek kivitelben raktáron van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents