Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-24 / 192. (1819.) szám

IC rpRXcaMA&feR-hírlap __________________________________________________ Sz mHÁzKörm?Kai>TüRA Magyar zene, magyar zenekultúra Irta: Tóth Aladár Tó<íh Aladárnak a Pesti Naplóban megjelent aMÍWbi érdekes tanulmányát — a kérdésnek etgyetemee magyar kníl- turjelentóségére valló tekintetted — mi « leközöljük. (Első közlemény.) Budapest, augusztus. A híusaladiilk század zeaneéfljetébeo. Magyarország olyan előkelő szerephez jutott, auriiilyemre alig talá­lunk példát az, egész magyar kulin r tör térnélemib en: • zenei telhetőéig itekiintetélben ma (kétségkívül mindéin nemzet előtt a ma,gy,air nemzet vezet. Ez a fölény atomiban — jól jegyezzük meg — csak a zened te­hetségnek, de még korántsem a zenei kuHtniirának fölénye. Tadem/túmílöfliéony, de nem „kiultuTfölény". A magyar nemzet megmutatta a világnak, hogy ki tud termelni magáiból nagy zenei értékeiket, sajnos azonban, a küllőid joggal gondolhatja; a magyar te­hetség csak elszigetelt jelenség, csak „kivétel" sa­ját hazájában, a magyar nemzet nem tudja, hogyan kell gazdálkodni a tehetség adományával, hogy az egy egész nemzetet elárasszon áldásával. Ma egyetlen nép sem dicsekedhetik bét olyan hatalmas zeinekőltői lángésszél mint Bartók Béla és Kodály ..Zoltán, olyan univerzális ,muzil<iailitássál megáldott tiszta müvészezellemlmel, mint Dohniányi Ernő, egyetlen nép sem állít pódiumra különb elő- adőmiivészgárdát, mint a Hubay Jenő tanterméből kikerülő magyar hegedűsök, vagy a Thomán Ist­ván tanterméből kikerülő magyar zongoristák stb., sbb. Másrészt azonban: á legtöbb magyar zenekiuJltu- rális intézmény messze ellmarad a kültfiöldiektiSl, ami pedig az általános zenei műveltséget illeti, bi­zony az meg sem közelítheti a nagy nyugati nem­zeteikét, sőt a vidéken. balkáni nívón áll. A nagy magyar zene itt van, fél világ zászlót hajt előtte, — saját hazájában azonban nem képes a nemzet nagy egyetemességének köeikinoaévé válni. Zseni és szervezett kultúra: két különböző do­log. Az egyik mondhatnánk magától terem, a má­sikat meg kell csinálni. ‘Magyarországom sohasem hiányzott az. ami magától terem, annál gyakrab­ban hiányzott azonban az, ami csak lek! ismere­tes.és rendszeres munkának lehet a -gyümölcse. — 'Pedig ahol a látagész nem hiányzik, ott a lángész szellemének megfelelő kultúráért dolgozni: köteles­ség. Jaj annak a népnek, mely nem fogja lel a kultúra megőrző tartályaiban a zseni lobogó láng­jának éltető melegét! És jaj annak a népnek, mely­nek kulturális vezetői nem ismerik fel a géniusz jelenlétét és abból fakadó legaktuálisabb köteles­ségeket. , ............... Kém vagyok hivatott megítélni, mennyire al- kaiimjas például éppen a mái magyar termiészeitiu- dós-generáció arra, hogy széles alapokra fektesse a magyar biodógiai kutatást. Azt azonban tudóim és tudja a világ minden lelki ismer tes zenei szak- terrirere, hogy a magyar muzsikának elérkezett a : 'y teremtő pillanata s ezt kiaknázatlanul hagyni: a legnagyobb mulasztás. Tudóim, hogy má még van egy magyar Bartók, Kodály, Dnhnányi, Weimer «tb„ de nem tudóim, lesznek-e a következő generá­ciókban ilyen nagyszabású tehetségek. A magyar zeniéiben ma megvan az elemi erővel feltörő tehet­ség lendülete, netm szabad tehát bevárni, miig ez a gyönyörű első lendület eHamkad. A tehetség for­rásai mo3t bőven bugyorognák, él tudják árasztani, át tudják itatni áldásukkal az egész mágyar földet: most keftl tehát kinyitni a zsilipeket. A művészi kultúrának fellendülése, tudjuk, aietm egyedül a művészi teremtésben feszülő ener­giák müve. Nagy szerepet játszanak benne bizo­nyos külső tényezők is, például gazdasági, társa­dalmi viszonyok, sőt politikai, bel- és külpoliti­kai hangulatok. Gondoljunk csak a ,német muzsi­ka atyjára", Schlütz Henrikre; a német zeméirodá- toimnlak ez az első nagy géniusza, hiába akarta az olasz zenekultúra ragyogó példájával lelkében ha­zája zenetéletét a legmagasabb kulturnlvóra emelni: a harmincéves háború nyomorúságai keresztiül húz­ták terveit. — Vájjon nem állanák-e nálunk is ze­nekultúránk fellvirágoztatásának útjába ilyen külső akadályok? L/ebeteégeB-e 'egyáltalában a mai Ma­gyarország keretéhen komoly kulturális reform ke- refe77uü3vlib&le? Ideális laultura csak ott fakadhat, ahol a tudományt, a művészetet minden külső é9 imiellékszemponttól függetlenül, tisztán magá'ért a tudományért, magáért a művészetért, azaz a tudo­mányban és művészetiben szabadion magaribatörő örök emberi szellem eszményének jegyében ápol­ják, és... ahol nem hiányoznak a kulturális áldo­zatkészségnek gazdasági előfeltételei sem. Ebből a a szempontból nézve a viszonyokat bizony már kul­turális válságot kél! megáll apitatniunk. D'e egyúttal mjegál'lapilhflltjuk azt is, hogy eiz a válság éppen a zeneművészetet korlátozza legkevésbé, sőt bizonyos gazdasági és kultúrpolitikai irányelvek éa jelsza­vak kapóra jönnek a magyar zeneélet kifejleszté­sében. A modem, magyar zene (bár gazdagságban l er- miészetesien még nem érhette uitól a Balassi óia vi­rágzó magyar venéklöltészefcet) értékben amióOTó a nagy miagyar irodalomhoz; a magyar Uépnvuizsik'a rlalllamlkincise ;pedig páratlanul áll egész Európában. És ez a művészet olyan nyelven beszól, melyet nem kell lefordítani, minit az irodalmait; ínternJacio- uálisan érthető nyelv ez éte mlégis eredeti tormá­ban hamisitaillan magyar szépségeket. Iáikat a kül­föld cM! Igaz, ezt. az előnyt megosztja .a zeniével a képzőművészet is. De mennyivel mozgékonyabb a * ijfandaífflK^wtoUSenélt ÚTiszm míg a festő, a szobrász géniusza egyes nehezen szállítható eredeti műalkotáshoz van kötve, addig a zeneköltő kóta- ailaíkjjábain ezer és ezer példányban röpítheti világ­gá kompozícióit és egy és ugyanazon zene­mű, egyszerre akár ötven hangversenyteremben szólalhat meg egyszerre. Bartók táncszvitjét egy esztendő leforgása alatt közel száz városiban adták elő, Kodály Zsoltára pár év alatt bejárta a ifléfljvíláigot. Alig ismerek ma élő magyar férfiút, akiről annyi helyen, annyit és olyan elismeréssel nyilatkozott volna a külföld, mint Bartókról és Ko­dályról. De nemcsak külföldi, hanem belföldi vonatko­zásban ás egészen kivételes hivatás vár a magyar zenére. Itt nemcsak arra a lelket nemesítő hatásra, szóval airra az általános pedagógiai hivatásra gon­dolok, melyet már a régi görögök karában szám­talan teória tulajdonított a zenei gyakorlatnak. Azt hiszem, bennünket most legközelebbről a muzsi­kának az a speciális missziója érdekel, melyet a zene társas, kollektív ápolása, az „cgyiittmuas'üká- Ilás“ a szociális életben betölt. — A zenetörténet ugyanis arra tanít meg bennünket, hogy a szociá­lis együvé tartozásnak, a társadalmi egységnek, ál­talában az emberi közösségnek ápolása és a zene többszólamú, társas művelése egymással párhuza­mosan haladó, egymásra ható jelenségek, mégpe­dig olyan mértékben, ahogy azt más művész étek télén alig 'tapasztaljuk. A zene íöbbszólamu, kol­lektív gyakorlatának kialakulása a római egyház nagy közösségének kebeléiben, ment végbe és to­vábbfejlődése is uj szociális közösségek, kialakulá­sához volt kötve; jöttek a német-alföldiek, majd az olaszok városi kultúrája és jött végre a nagy német polgáriasod'ás, hogy magához ragadja két évszázad­ra a zene hegemóniáját. — Magyarországon a pol­gári társadalom egységének kialakulásával együtt a zene - társas művelése is egészen a legújabb 'idő­kig váratott magára. A többszólamú zenés és a szociális egység ok és okozati összefüggéseinek (mint általában a mű­vészi jelenségek kauzális összefüggéseknek teó­riája) természetesen mindig problematikus. Ta­gadhatatlan azonban, hogy a társadalmi együtt­érzés erőssége nagyban serkenti a zene társas mű­velését és viszont: a zene társas művelése nagy­ban erősiti a társadalmi egy üt térzést, a nemzeti és szociális egység érzését erősíti. Aid egy Bartók- vagy Kodály-kómsban éne­kel, az csefckvőleg-teremtőleg vesz részt a ma­gyar lélek életében. Igaz, a Vörösmarty-verset nemcsak olvasni lehet, lehet azt elszavaltni is. A dilettáns, műkedvelő előadó sokkal kevesebbet tud kifejezni szavalatában, mint amennyit a vers olvasása közben érez. A dalárda- vagy kóruséne­kes azonban, mint egy orgánikus együttes tagja, avatott vezetés mellett, tökéletes művészetet pro­dukálhat, az együttes keretében tehát sikerül ne­ki az, ami az együttesből kiszakadó magányos egyéniségnek csak akkor sikerülhet, ha... láng- ész. Ne feledjük végül a zenének azt a kiváltsá­gát sem, mely a mai időkben ugyancsak nem utolsó sorban jön számításba: amit zeneművésze­tünk a nemzetnek ad, azt politikamentesen, leg­alább is párt- és napi-politikamentesen adja. A zenének külön aktualitása, hogy művészi maté­riájának elvontságánál fogva nem politizálhat, azaz amennyiben mégis politikát jelent, csak leg- tisztulitabb, legsalaMalanabb formájában, legesz­ményibb értelmében jelentheti azt A muzsikus természetesen nem kívánhatja az államférfitól, hogy az a zenét önmagáért szeresse (a zene élvezete végeredményben egyéni diszpo­zíció dolga); de megkövetelheti, hogy azért a sok nemzeti és szociális jelentőségű adományért, me­lyet felkínál, az állam részéről is messzemenő támogatást kapjon cserébe. A’ POZSONYI MOZIK MŰSORA REDOUTE: Vörös lámpa kabaré. ADLON: A feleségem kedvese. TÁTRA: A fekete angyal. ELITE 24—27-ig: A* élet vására A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Péntek ■ A hattyú. Molnár vigjáteka. Szombat d. u.: A gazdag leány. Vígjáték. este: A GyurkovLs-fiuk. Operett. Vasárnap d. u.: Mesék az írógépről. Operett este: A Gyurkovies-fiuk. Hétfő: Hamlet. Kedd: A cirkuszhercegnő. Vágó Artúr bucsujw. METEOR MOZGÓ, NYITRA Aug. 23—24: Alpesi tragédia. Főszerepben: vVla- dimir Gajdarov, Lucy Doraine. Aug. 25- °6: Harry, a barátom. Vígjáték ’Tiry Liedtkével. Aug. 28—29: Buffalo Bili uj kalandja. (Két rész­ben.) Wallace Mc. Donalddal. Aug. 30: Buffalo Bili uj kalandja. (II. rész.) Aug 31. és szept. 1: Medv'- ’ász. Monumentális .történelmi dráma. Főszer pben: K. V. Fggert. Szcpr. 2: A hazátlan leány. Kalandorfilm. (Henry Stuart), ............***’............ JSp ort- . A........ BMMHaMWgWr El őadás az amszterdami olimpiászról Kassa, augusztus 23. Tegnap este a Lőcsei-ház elsőemeleti terme zsúfolásig megtelt a sporttórsa- dalom mindkét nembeli érdeklődőivel, akiket a Kassai Atlétikai Club rendezésében megtartott elő­adói est gyűjtött egybe. Az előadói asztalnál' a KAC-nak két régi ki­váló sportembere, az Amszterdamot járt Braun Béla alelmök, sportáró, és Grusetzky Ferenc vá­lasztmányi tag, a régi sportújságírói gárda egyik legnépszerűbb tagja foglalt helyet. — Az elnökség üdvözlése után Braun Béla vezette a hallgatóságot Kassától Amszterdamig a két hétig tartó olim­piai eseményeken keresztül. — Az előadó, — ahogy maga mopdta, — nem meglepő, vagy meg­rázó újdonságokat óhajtott előadni, azonban való­di, bár uj meglátásokkal és impressziókkal gazda­gította a hallgatóságot. Amszterdamot Párissal ha­sonlította össze, amikor szembetűnővé vált az, hogy a párisi oLimpiászon mindenki inkább csak Páris nagyvilági forgatagát és normális életmenetét lát­ta, viszont Amszterdamban úgy látszott, hogy min­den az olimpiásszal függ össze. Érdekes volt az az újszerű és építészeti szempontból nagyszerű sta­dionmegoldás, hogy az evezés színterét kivéve, minden együtt volt a kolosszális stadion-városban. — Ismertette az olimpiai város minden részletét, a versenyek startját és finisét, az időmérés újítá­sait, a zsűri ideális internacionalizmusát, sok érté­kes megnyilvánulását és kevés hibáját. Izgatóan hatott az egyes epizódoknak az ismertetése, mint például a magyar stafétának diszkvalifikálása. Majd beszélt nagy figyelem közepette az egyes nemzetek fiainak magatartásáról, a tömegerőt kép­viselő amerikaiakról, németekről, rejtélyes finnek­ről. Értékes megállapításai voltak az egyes ver­senyzők erőkifejtésével kapcsolatban, amikor a te­hetség mellé a fizikum döntő jelentősége zárkózik fel. — Utána Grusetzky Fereuc elsősorban azokat a szemelvényeket, olvasta fel, amelyeket részletes ujságirói munkálkodása során még tartogatott a sportnyilrvánosség részére és amiket csak hellyel- k őzzel érintettek az amszterdami stadionban száz­számra összegyűlt újságírók. Lebilincselő volt az idegességről, lámpalázról, versenyzői rutinról és a mindezzel együttjáró tömeglázról tartott' előadá­sa. Kitért a németek szisztematikus munkája mel­lett a japánok nagyszerű és meglepő nemzeti meg­mozdulására. Nagyon értékes volt szabadelőadásá­nak az a része, amely a holland népéletre, a töké­letes és követendő gyakorlati demokráciára vonat­kozott. Nagy izgalmat érzett a publikum a magyar- német vizipóló hiteles és élethü ismertetése során. Végül nagyon helyesen mutatott rá a különböző sportriporteri kiharangozás falaumaira és a köz­vélemény könnyen elérhető megtévesztéséire. A több mint két óráig tartó előadássorozatot lelkes éljenzéssel és tapssal honorálta a mindvégig nagy figyelemben kitartó közönség. — Az elnök­ség újabb köszönetnyilvánítása után a társaság a Lőcsei-házban intim együttesben sokáig volt együtt. Az egyes szakosztályok részére az előadók külön-külön szakszerű ismertetéseket fognak tar­tani. (t. e.) )( Teplitzer FK—Csechie Kariin 2:1 (0:0). Balkáni túrájának megkezdése előtt játszotta le a Teplitzer FK revánsmérkőzését a Csechie Karlin- mal Prágában. A teplitziek, akik szombaton már Spalatóban a Hajdúk ellen játszanak, láthatólag kímélték erejüket, de igy is minden megerőltetés nélkül győztek. Legjobb tagjuk Sindelár volt. A gólokat Teplitz részéről Haftl, a Csechieét Nuss- bauer lőtte. — Chrdlé birő elfogulatlanul látta el tisztj'ét. )( A süketnéma sportolók olimpiásza Amster­damban. Vasárnap kezdődött meg a süketnéma sportolók olimpiásza a holland fővárosban a fut- baUtornákkal. Csehszlovákia együttese tegnap a németekkel játszott, akiket 5:2 arányban legyő­zött Anglia Belgiumot 12:0, Hollandia pedig Fran­ciaországot 3:2 arányban győzte le. )( Crabbe világrekordja. Grazből jelentik: A grazi atlétikai klub uszóversenyén a Budapesten szerepelt olimpiai úszók is megjelentek. A 300 mé­teres kombinált stilusu úszásban Crabbe (USA) 4:10.2 alatt uj világrekordot állatott fel. )( A Viktória Zsizskor—Gradjansky kupa- meccset Zágrábban a bécsi Göbel, a reván&mérkő- zést Prágában a budapesti Iváncsics Mihály vezeti. )( Magyarország válogatott futballcsapata ok­tóber 7-én mérkőzik az osztrákokkal Récsben. A meccset a belga Langenus vezeti. — November 1.-én Magyarország—Svájc országközti meccs lesz Budapesten Gamma olasz bíró vezetése mellett. A svájciak október ‘26-án Béosben mérkőznek. )( Nurmi Budapesten startol szeptember 18-án az MTK meghívásos atlétikai versenyén. )( Vizipóló-bizottságot állítottak a Nemzetközi Úszó Szövetség mellé. A bizottság elnöke: Drigny (Lancia), tagjai: Beleznay (magyar), Nu&sbaum (német) és Bírta; (belga). )( A Magyar Labdarugó Szövetség profi-bizott­sága Konrád Kálmánt, Sterilbe rget és Lászlót já­tékjoguknak két éves felfüggesztésével sújtotta, mert ok nélkül megtagadták egyleteik szabályszerű szerződésének aláírását. )( Ózdi Vasgyári TK—Losonci AFC 4:1 (1:0). Játszották vasárnap Őzdon. A LAFC-nak nem sike­rült a múltkori 2:0 eredményért revánsot venni. Uegjob emberei Eszter és Schönfeld voltak. Az őzdi csapat elsőrangúan játszott. )( A Losonci AFC tenniszezöi vasárnap Balas­sagyarmatra utaznak, ahol az ottani tenniszklubbal egy vánoeköri versenyt fognak lejátszani. )( Dörner megverte Artcnst. Pörtechachból Je­lentik: A majdnem egy hétig húzódó román—osz­trák tenniszmérkőzés nagy meglepetéssel végző­dött. Az utolsó játszmában ugyanis az aradi Dör­ner 6:3, 4:6, 6:3, 6:1 arányban győzött az előzőleg Kozsehxhot verő Artens felett. A román—osztrák meccs igy 4:1 arányban végződött az osztrákok javára. )( A Sátoraljaújhelyi AC nemsetköii tenniss- versenveit most fejezték be. A férfiegyesben Lan- dau Wladámir orosz herceg 6:2, 6:4, 2:6, 3:6, 6:2 arányban legyőzte a párisi úttól fáradt Bánót. — A nőiegyesben a troppaui Friedetzkyné könnyen győ­zött a debreceni Dömötör Klára ellen.. Friedetzky­né Landauval megnyerte a vegyespárost is a Kre- puska—Dömötör kettős ellen. — A férfipárosban a Bánó—Krepuska pár győzött a Landau—Vav báró kettős ellen. — Az ungvári Schmidtné, Ke­resztes Vera a nőiegyesben harmadik, a beregszászi Székely az ifjúsági bajnokságban második, a Kont Anny—Székely pár pedig a vegyespárosban har­madik lett. )( A budapesti kerékpáros világbajnokságok mérlege. Pontversenyben győztes Franciaország 19, 2. Belgium 14, 3. Németország 13, 4. Olaszor­szág 12, 5. Dánia 6, 6. Svájc 5, 7. Ausztrália 3, 8. Hollandia 3, 9. Magyarország 2 és 10. Ausztria 1 ponttal. Jugoszlávia, Lettország, Csehszlovákia és Anglia helyezetlenek. )( Ae olaszországi FC Brescia most kezdte meg amerikai turnéját. Első mérkőzését Philadelphiá­ban 8:1 arányban megnyerte, vasárnap azonban Newyorkban a BrooHyn Wandererstől 3:2 score- ral vereséget szenvedett. )( A japán olimpiai úszók Leipzigben startol­tak és az összes számokban győztek. A 10X50 mé­teres stafétát 5:01 alatt nyerték meg a Poseidon teamje ellen. A 100 méteres hátuszásbam Yriol 16.6. a 200 méteres mellen Tsumta 3:04.6 alatt győzött. — A 100 méteres gyrsuszást Takaishi 1:02.3 alatt nyerte meg Yonejama és Takebayshi előtt. )( A stettini atlétikai versenyen tegnap a kö­vetkező jobb eredményeket érték el: 300 m. sík­futás: Spencer (USA) 35.4 mp., 2. Pettzer dr. 36.1. — 1500 m.: Helgas (finn) 4:09.6. — 110 m. gátfu­tás: Welscher (Frankfurt) 15.7, 2. Leistner (USA), 3. Trossbach (Berlin). — Sulydobás: Hirschfeld (Alilenjstein) 15.57 m. — Magasugrás: Betz (Berlin) 1.87 m. — Gerelyvetés: Schlockat (Insterburg) 61.41 m., 2. Molles (Königisberg) 61.22 m. )( Arne Borg és Marta Norélius a jövő hét szerdáján Prágában startolnak a Slavia Mub- meetingjén. )( Weissmüller, Charlton és Arne Borg októ­berben ázsiai turnéra indulnak. Első szereplésük október 22-én lesz Tokióban a japán olimpiád úszók ellen. )( Kozseluh János kikapott Pörtschachban. Bécsből jelentik: A pörtschachi nemzetközi tennisz- verseny döntőjében a bécsi Artens 6:1, 1:6, 6:2 arányban legyőzte Kozseluh Jánost. A nőiegyes is meglepetést hozott, amennyiben a bécsi Réd- lichné 1:6, 6:0, 6:4 aranyban verte meg a német Neppach asszonyt. )( LincUtröm, a kiváló svéd gerely vető, aki az amszterdami oldmpiászon Szepes Béla mögött vég­zett, Eskjöben 65.50 méterrel győzött és igy 22 centiméterrel tuldobta Szepes Béla amszterdami teljesítményét. )( Az FC Barcelona Buenos Airesben három vereség után végre 2:1 arányban legyőzte az Euró­pában is ismert Boca Juniorst. A spanyolok mind­két gólját Sastro rúgta, mig az argentínaiak 11-es­ti ől góloztak. — A spanyol bajnokcsapat egyébként argentínai túráját arra használja fel, hogy csapa­tát megerősítse. Szerződtetési ajánlatot tettek az argentínai nemzeti csapat két válogatott tagjának: Orsinak és Paternosternak. Az ajánlatban két éves szerződésre 500 dollár havi fizetést kínálnak, azonkívül a két játékos a szerződés aláírásakor fejenként 5000 dollárt kapna kézhez. A két argen­tínai játékos még nem határozott a csábitó ajánlat felett. )( Az ausztráliai Patterson az amerikai ten- niszbajnokságok után végleg visszavonul a tennisz- tol és a golfhoz pártol át. )( Antost kirabolták Amszterdamban. Mint is­meretes, Csehszlovákia egyik legerősebb remény­sége az amszterdami oldmpiászon a középtávuszó Antos volt, aki azonban igen indiszponáltan szere­pelt. Most hazaérkezése után tudódott ki, hogy a csehszlovák úszót közvetlenül versenyének meg­kezdése előtt egy zsebtolvaj megfosztotta 1600 ko­rona megtakarítóit pénzétől, amely7 tény természet­szerűen deprimálta a versenyzésben, úgyhogy7 az előfutamból nálánál sokkal rosszabb úszók mögött esett ki. )( Futballderby Rózsahegyen. Rózsahegyről jelentik: Középszlovenszkó két ősrivális csapatá­nak: a Rózsahegyi és a Zsolnai SK-oknak találko­zása vasárnap délután félöt órakor folyik ie Rózsa­hegyen. Mindkét csapat komplett felállításban áll ki a hegem ód i-meecsre, amely iránt az egész kör­nyéken nagy érdeklődés nyilvánul meg. )( A Fogl III. és Blum Zoltán jubileumára rendezett Ferencváros—Újpest barátságos mérkő­zés a bajnokcsapat 7:2 (3:1) arányú győzelmével végződött. — Ugyanekkor a Hungária a Vasast 7:0 (1:0) arányban győzte le. )( Tandler, az Austria volt hátvédje, akii tavaly a Brooklyn Wanderersben működött, nem lért vissza Amerikába, hanem szerződést kötött az Austrfával. POZSONYI SZERKESZTŐSÉGÜNK és KIADÓHIVATALUNK eddigi helyiségéből átköltözött Grösaluig- vtea 36.^1. L em. alá. Tekdoamátm 27—67.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents