Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-24 / 192. (1819.) szám

1928 augusztus 24, péntek. 'PRXGA1-J v *AGYARHIRIiAP> ö ABBÁZIA HOTEL BRISTOL Legjobb hírű, elsőrangú, fényűzően berendezett szálló — Bécsi és magyar kony­ha — Komplett penzió szobával 35 lírától — Tulajdonos: Rudovits Vilmos — | — — | — Összes szobákban hideg-meleg vízszolgáltatás — ! — | Bertái legújabb revizióellenei nyilatkozatában c$ak 600.000 csehszlovákiai magyarról beszél A magyar sajtó válasza a csehszlovák külügyminiszternek — Mit mondott Bethlen és hegy értelmezi ezt Benes? — Prága, augusztus 23. Benes csehszlovák külügyminiszter né­hány nap előtt a párisi Intransigeant Prágá­ban járt munkatársának nyilatkozott a Kel- logg-paktumról, az Anschlussról és a magyar reviziós törekvésekről. Kijelentette, hogy a Kellogg-paktum fontos mozzanat azon az utón, amelyet Csehszlovákia is maga elé szabott. — Németország a mi szomszédunk, Franciaország pedig szövetségesünk, — mon­dotta Benes. — Ha ez a két ország arra köte­lezi magát kölcsönösen, hogy nem folytat háborút, ez mireánk is vonatkozik. Biztosí­tom önt, hogy személyesen hatottam oda, hogy mi is a paktum aláírói közt legyünk. Ausztriának Németországhoz való csatla­kozásáról kijelentette, hogy ez nem fog meg­valósulni. A német birodalom egy napon maga Í3 azt fogja kijelenteni, hogy nem kí­vánja a csatlakozást, mégpedig azért nem, mert az ezzel kapcsolatos veszedelem túlsá­gosan nagy. Majd kijelentette, hogy a trianoni béke­szerződés revíziójáért folytatott hadjárat tel­jesen meghiúsult. Bethlen miniszterelnök különben maga is egyik nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Magyarország ma Közép­en répának legjobban konszolidált állama. Ha mindig a kisebbségeket emlegetik, úgy — Benes szerint — meg kell fontolni, hogy az a 600.000 magyar, aki csehszlovák területen él, több iskolával rendelkezik, mint a Buda­pesten élő 800.000 magyar. Benesnek a csehszlovákiai magyarság kisebbségi helyzetére vonatkozó kijelentése két. okból is éles kritikát hiv ki maga ellen. Először is Benesnek, mint csehszlovák miniszter­nek. illene tiszteletben tartania legalább a hivatalos csehszlovák népszámlálás adatait s nyilatkozata komolyságának róvására megy az, ha közel kétszázezer magyarral kevesebb­ről vesz tudomást, mint amennyit a hivatalos népszámlálás kénytelen volt megállapítani. Másodszor pedig fölötte gyönge lábakon jár az a „fölfedezése", hogy Szlovenszkőban és Ruszinszkón „több" a magyar iskola, mint Budapesten. Nem az iskolák száma, hanem az iskolákba járó magyar tanulók létszáma dönti el azt a problémát, hogy van-e elég helyen magyar iskola Csehszlovákiában. (Mert hiszen amíg egy budapesti népiskolá­ba közel ezer tanuló jár. addig egy szloven- szkói magyar falu népiskolájának még száz növendéke sem lehet.) fi massra? sajtó visszhangja Budapest, augusztus 23. (Budapesíi szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A reggeli la­pok első hasábjait Benes csehszlovák külügy­miniszter legújabb, az Intransigeantban köz­zétett nyilatkozatának bírálata és a hozzáfü- ződő reflexiók foglalják le. A Pester Lloyd a nyilatkozat lényegéül Benesnek azt a meg­állapítását szűri le, hogy ,.a trianoni szerző­dés revíziójára irányuló mozgalom kátyúba jutott és megbukott". Ha ez tényleg igy len­ne, a lap érthetetlennek találja, miért kell a csehszlovák külügyminiszternek minduntalan foglalkoznia az akcióval. Nem lehetetlen — írja a Pester Llovd —, hogy Benes abban a naiv hitben él hogy is­mételten hangsúlyozott megállapításaival befolyást gyakorolhat a nyugati közvéle­ményre, amelybe beleszuggerálni próbálja a revízió képtelenségét és lehetetlenségét. Akinek azonban szemei vannak, az láthatja, hogy a világ közvéleményének egy tekintélyes réte­ge milyen intenziven érdeklődik a magyar kérdés iránt és hogy Amerikában és Angliá­ban, tehát éppen abban a két országban, me­lyek főíényezői a nemzetközi politikának, mind erősebben érdeklődnek a békeszerző­dés kérdései iránt. Egyébként: a csehszlovák kormány az egész világon nagy pénzeket emésztő információs szervezeteket tart fenn és felette csodálatos lenne, ha már régen tu­domására nem jutott volna, milyen ellen­szenvet váltottak ki világszerte a kisantant egyes politikusainak unos-untal.au és fanati­kusan ismételt bizonyos nyilatkozatai. Ami Benes egyéb megállapításait illeti — folytatja a lap —. ezek a viszonyokkal csak némileg ismerős közvéleményben is csupán derültséget arathatnak. Csodálkoz­nunk kell azon, hogy Benes olyan statisztikai adatokra mert hivatkozni, amelyek egyetlen száma sem fedi a valóságot. Benes állításaival szemben konstatálja a lap, | hogy Szlovenszkón ma is több, mint egy mil­lió magyar él,.akik egy pillanatra sem szűn­nek meg az őket joggal megillető iskolákat követelni, sőt a szlovák nép vezetőlapja is kijelentette, hogy a Csehszlovákiában élő magyarságnak több iskolát és magyar egye­temet is kell adni. Merészség azt mondani, hogy Csehszlovákiában a magyar nyelvű is­koláztatás magasabb fokon áll, mint Buda­pesten. A Pesti Hírlap mai számában Rákosi Jenő vezércikket ir Benes nyilatkozatával kapcsolatban. Hangsúlyozza a vezércikkben, hogy a reviziós mozgalom bukásáról csak ab­ban az esetben lehetne beszélni, ha maga Magyarország lemondana a. revizióról. A Pesti Napló sem tartja indokoltnak Benes optimizmusát s arra mutat rá, hogy Benes Bethlen nyilatkozatát nyilvánvalóan félremagyarázza. A magyar miniszterelnök a Timesbeu azt hangoztatta, hogy Magyaror­szág roppant áldozatok árán konszolidálta önmagát, — de ez a nyilatkozat egyetlen szavában sem tért el a magyar álláspont igazságának hangoztatásától. Az éppen most összeülő interparlamentáris konferencia legfontosabb feladatának a ki­sebbségek védelmének általános rendezését tekinti; alig hihető, hogy ez a feladat annyira sürgős munka lenne, ha a magyar kisebb­ségnek oly jól menne a sora, mint azt Benes hirdeti. A talámi refemátas egyházmegye mozgata közgyűlése Élénk vita a tossnd Mépissk egyfeózlótngatósai hóról — Nagy szótöbbséggé! eltagadják az esperes! jelentési és Syaiókay Lászlónak bizalmat szavaztak Komárom, augusztus 23. (oajui tudósítónktól.) A komáromi refor­mátus egyházmegye nyári közgyűlése a leg­nagyobb érdeklődés mellett folyt Je Komá­romban a Kollégium ősi épületében Gyaló- kay László esperes-lelkész és Nagy Nándor földbirtokos, világi fő,gondnok elnök lése alatt. A közgyűlésen részt vettek Balogh Elemér pozsonyi püspökön kivüi Tóth Kálmán tiszt, esperes, Soós Károly egyházi főjegyző, Cse- kes Béla aljegyző, Mohácsy János dr. világi főjegyző, Zsindely Ferenc* Szijj Ferenc dr., Fülöp Zsigmond, Kenessey Kálmán dr., Gaal Gyula dr., Vörös Vince világi tanácsbirák, Boross Kálmán, Csiba Imre, Gálffy Géza, Ga- lambas László, Móricz Mihály, Rácz Elemér, Sándor Benő lelkész-tanácsbirák, Mészáros Károly és Vágó Ede számvevők, Beke Kál­mán, Borza Zoltán, Czike János, Dukon Béla, Földes Sándor, Gáspár János, Galambos Já­nos, Galambos Zoltán, Kur Géza, Kiss János, Lelkes Ferenc. Marisa Sándor, Mokos Kál­mán, Nemes Kálmán, Nehézy Károly, Pap Árpád, Puskás Lajos, Sedivy László, Tóth Kálmán, Parais Árpád, Tóth Zsigmond, Végh Kálmán, Vargha Dezső, Vargha Károly, Zsemlye Lajos lelkészek, a tanítóság képvi­seletében Kovács Alajos, Osztényi József, Tóth Mihály, Zsemlye Péter, Mészáros Dé­nes, Iíurucz István, Nagy Lajos, Lakatos Ká­roly, Pethes Béla és mások. A közgyűlést az esperes szárnyaló imája után Nagy Nándor egyházinegyei főgondnok tartalmas elnöki megnyitója vezette be. Ki­emelte az egyház küzdelmes helyzetét és rá­mutatva az egyház és állam rendezetlen vi­szonyára, abban a reményben nyitotta meg a tanácskozást, hogy a helyzet megváltozik és az egyház tovább folytathatja nagy mun­káját, minden akadálydói szabadon. A meg­jelenteket további kitartó munkára buzdí­totta. Az egyik világi tanácsbirói állás meg­üresedvén, erre a legtöbb szavazatot. Vörös Vince, a felsőcsallóközi ármentesitő társulat igazgató-főmérnöke nyerte el, aki az előirt esküt nyomban le is telte. A közgyűlésnek kiemelkedő eseménye volt Gyalókay esperes tartalmas jelentése, amely az egyházmegyének több vagyoni kér­désével foglalkozott és főleg az egyházak se­gélyezését tárgyalta kimerítően; A jelentés örömmel emeli ki a hitélet fejlődését, mely a templomok látogatottságának fellendülésé­ből is megállapítható. Majd kiemeli az egy­házak áldozatkészségét, amelyek templomok építésében és egyházi épületek emelésében nyilvánultak meg. Az esperes indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az egyházmegyei tanácsbi­rák számát 20-ról 24-re emeli fel es kiírja két egyházi és két világi tanácsbirói állásra a szavazást az egyházak között. Az esperes jelentésében aggodalommal említi fel a losonci teoló­giai hallgatók működését, akik egyes egyházakat meglátogatva, nem szeren­csés módon ajánlják fel közreműködé­süket az ifjúsági evangéliumolvasó moz­galom megszervezésére. Szükségesnek látja, hogy a fiatal teológusok felvilágosittassanak a konferenciák kinövései felől,, amelyeket túlbuzgóságuk eredményez. A maga részéről hangsúlyozza az egyházi A Szent Jobb a budapesti Szent István-napi ünnepi hörm építő munka jelentőségét és reámutat annak gyakorlati eszközeire is. Az esperes jelentésének ezen része nagy vitát provokált, amelyben Mohácsy János dr. világi főjegyző, Boros Kálmán kamocsai lel­kész és Mórocz Mihály ógyallai lelkész-ta­nácsbirák vettek részt és a jelentéssel szem­ben foglaltak állást, mig Kur Géza és Ga­lambos Zoltán komáromi lelkész, teológiai, tanár az esperes álláspontja mellett szólal­tak föl. A vitában, az elnöki széket elhagyva, Gyalókay esperes is résztvesz és kinyilatkoz­tatja elvi álláspontját, mely nem ért egyet a lelki élet építése körül az örökös kísérlete­zésekkel és ingadozásokkal. Jelentésében megokolt álláspontját fentartja és ahhoz ragaszko­dik és inkább esperesi állását bocsátja a közgyűlés rendelkezésére. A közgyűlés erre tüntető szeretettel for­dult az esperes felé, aki elhagyta a tanácsko­zás termét, hogy az szabadon határozhasson. Nagy Nándor világi elnök szavazásra bo­csátotta az esperesi jelentést, amelyet óriási szótöbbséggel emelt határozattá a közgyűlés, egyben az esperest a legteljesebb bizalmáról is biztosította. Tüntető lelkesedéssel és a bizalomnyilváni- tás forró kifejezésével fogadták a tanácste­rembe visszatérő Gyalókay László esperesi. A közgyűlés átiratot intéz az országos iskolaügyi kirendeltséghez, hogy az állami tanfelügyelők alkalmazkodja­nak a nyelvtörvényhez az iskolaszékek­kel és a tanítókkal szemben. Az egyházmegyei közgyűlés foglalkozóit Boross Kálmán kamocsai lelkész esetével, akit 500 koronára büntetett meg a közigaz­gatási hatóság, mert két katolikus ünnepen tanítást tartott iskolájában; ezt a konvent tu­domására hozzák. Majd. megválasztották a hattagú tanügyi bizottságot. A közgyűlés Sóos Károly egyházmegyei főjegyzőt alesperesi címmel és jelleggel tün­tette ki. Az egyházmegye hálás köszönettel fo­gadta Balogh Elemér dunáninneni püspöknek nemeslelkü ajánlatát, hogy a saját lakosztá­lyában hajlandó egyelőre négy tanulónak la­kást adni. A pozsonyi egyház a református internátust kívánná ezzel kapcsolatban meg- valósitani, amely tervet Forray Béla pozsonyi főgondnok után Fülöp Zsigmond komáromi főgondnok is szívesen karolt fel. Indítványá­ra kimondta az egyházmegye gyűlése, hogy az egyházkerülethez felterjesztést intéz egy pozsonyi református ínternátus létesítése ügyében. A folyó ügyeket a közgyűlés délután tár­gyalta. Kellogg pénteken délben partraszáll Európában Páris, augusztus 23. Kellogg államtitkár és Mackenzie King kanadai miniszterelnök pénteken délben érkeznek meg Párisba. A francia minisztertanács csütörtökön be­ható tárgyalást folytatott, amelyen nemcsak a Kellogg-paktum aláírásának ünnepélyes for­maságait beszélték meg, hanem az összes ak­tuális külpolitikai kérdések, mint az anged - francia tengeri kompromisszum, a Rajna-terl - lét 'kiürítése és a népszövetség genfi üléssza­ka is tárgyalásra kerültek. Stresemann nem megy Genfbe Berlin, augusztus 23. Stresemannt orvosai be­ható vizsgálat alá vetették és megállapítottál;, hogy egészségi állapota ugyan kielégítő, azonban a genfi ut fáradalmait és a tárgyalások súlyos terhét a német külügyminiszter nem bírja el. Ép­pen ezért Stresemann csupán a Kellogg-paktum aláírására utazik Páriába, onnan pedig visszatér Németországba. Kellogg nem megy Londonba London, augusztus 23. A Morning Post diplo­máciai munkatársa írja: Hivatalosan nyilvános­ságra hozták, hogy a várakozás ellenére Kellogg Párásból visszatérőben nem keresi fel Londoni. Most kijeJéntik azt is, hogy ez a látogatás tulaj­donképpen egyáltalán nem is volt Kellogg szán­dékában. Kellogg egyenesen Írországba utazik onnan Southamtonba niegy. Itt száll fel az ameri­kai hajóra. — A lap munkatársa ehhez az érte­süléshez a következőket fűzi hozzá: Egv külföld külügyminiszternek angliai látogatása pusztán azon célból, hogy itt szálljon hajóra, nagyon külö­nös. Másrészt kijelentik, hogy kellóg nagyon fol ­tosnak tartja az Írországi látogatási, „mert vissza akarja adni Cosgrave elnök washingtoni látogatá­sát és azon a véleményen van, hogy London meg­látogatása olyan időben, amikor Chamberlain be­tegszabadságon van, a legtöbb miniszter pedig nem tartózkodik a fővárosban, nem annyira fon­tos, hogy emiatt a hajóról Lemaradjon,

Next

/
Thumbnails
Contents