Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-24 / 192. (1819.) szám
általános elégedetlenség Genffel szemben (fi.) Prága, augusztus 23. Az in tér pari a mén tárig unió ezidei berlini kongresszusa, amelynek különös politikai jelentőséget ad a belgrádi szkupstina horvát tagjainak tüntetőén önálló fellépése, a kisebbségi kérdéssel is behatóan foglalkozott. Kisebbségi bizottságának követelésed között szerepel a népszövetség minoritási ©tjárásániak .reformja, valamint egy állandó kisebbségi bizottság létesítése, azonkívül a minoritások védelmének kiterjesztése valamennyi államra. Ezekből a határozatokból iis kicsendül a j genfi népszövetség elleni elégedetlenség, hangja, amelyet mindenütt hallani lehet, ahol a kisebbségi kérdésről tanácskoznak. A békeszerződések minden nagy hibájuk mellett egyetlenegy erénnyel dicsekedhetnek s ez abban áll, hogy a közép- és kelet- európai minoritásokat nemzetközi védelem alá helyezték, amelynek gyakorlásával a népszövetség uj intézményét bízták meg. Azok a jogok, amelyeket a szerződések a kisebbségeknek biztosítanak, kétségtelenül nem merdtiik !ká minden jogos (kívánságunkat, de határozott fejlődést jelentenek az emberiség történelmében. A népszövetség kötelessége lett volna, hogy e .jogoknak érvényt szerezzen és azokat kitágítsa, de — sajnos — meg kell állapitanunk, hogy a genfi világaeropag nem tudta betöltenie nagy feladatát.. Nem védenceinek javára, de a kormányok érdekében működött; nem a jogot és az igazságot kereste, hanem a hatalom kívánságai előtt hajolt meg; úgy viselkedett, mint egy bíró, aki a szegény embernek nyilvánvaló igazát nem meri elismerni a gazdag alperessel szemben. Minden modem állam igazságszolgáltatásának alappillére az „audiatur et altéra pars“. A biró osak akkor tud igazságot szolgáltatni, ha mindkét fél álláspontját ismeri és mindkettőnek alkalmat ad a védekezésre, érveinek felsorakoztatására. A népszövetség eljárási szabályai azonban ezt az elvet nem ismerik. A kisebbségek panaszait közük ugyan az érdekelt állam kormányával, de ennek a panaszra adott észrevételeit már nem hozzák a kisebbségek tudomására és így azok nem cáfolhatják meg kormányuk helytelen és igen gyakran rosszhiszemű állításait. A népszövetségi tanács úgynevezett hármas bizottsága, amelynek feladata a kisebbségi ügyekben hozandó határozatok előkészülése, párnázott ajtók mögött tanácskozik és nemcsak hogy nem hallgatja meg a minoritások képviselőit, hanem még határozatát sem közli velük. A. (katonai és iefegy- j vérzés! kérdések, sőt a gyarmat i ügyék In- j tézésére ás a nyilvánosság ellenőrzése mel- J lett működő állandó bizottságot lét esitelt a' népszövetség, de már a kisebbségi kérdést, | amelynek megoldásától mia elsősorban függ' Európa békéje és nyugalma, nem tartották i érdemesnek arra, hogy számára külön szer- j vezetet létesítsenek. A népszövetségi főtitkárság kisebbségi osztálya pedig bürokratikus szerv, amely nem tud és nem mer önállóan intézkedni. Eddig a norvég Colban j Erin állott ez osztály élén, akinek működése j azonban nem tarthat számot arra, hogy a jövendő t örténeti rója aranybetükkel írja be j nevét a kisebbségek históriájába. Gyakori ; utazásai alatt sohasem a kisebbségekkel, de j mindig csak a kormányokkal kereste az érintkezést és így igazán nem csoda, lia az elmúlt esztendők alatt a kisebbségeik panaszainak kilencvenkilenc százaléka a papirA nemzetközi béke és megértés ünneplésével nyilt meg az interparlamentáris unió iubiláris kongresszusa Harminchét parlament képviselői jelentek meg a birodalmi gyűlés épületében — A német kormány hitvallása a béke mellett Berlin, augusztus 23. A birodalmi gyűlés ma egész különös és megváltozott képet ' mutatott. Az öt világrész parlamenti delegá- , ciói gyűltek össze délelőtt tíz órakor a világ parlamentjének plénumában, a jubiláns, huszonötödik interparlamentáris unió kongresszusán. Az interparlamentáris unió 1888-ban alakult meg a különböző országok parlamentjeinek tagjaiból. Kezdetből fogva a döntőbírósági eszméért és a népék nemzetközi megértéséért küzdött és mosit már állandó szervezeti formája is van, 1920 óta állandó központi irodát tart fenn Genf ben. A jubiláns gyűlést a tanács alelnöke, Bra- bec dir. csehszlovák szenátor nyitotta meg rövid be^záfeiél, amelyben bejelentette, hogy a tanács a jelenlégi kongresszus elnökéül .Schücking dr. egyetemi tanárt, .volt német, birodalmi képviselőt ajánlja. A tanács ajánlatát a kongresszus egyhangúlag, tetszésnyilvánítások közben fogadta el Az elnöki megnyitó Sohücking dr. ezután átvette az elnöklést. ‘ Megköszöni a kitüntető bizalmat, amelyet Németország megtisztelésénelk és kitüntetésének tart. Németország büszkének és boldognak érzi miagát, hogy az interparlamentáris unió képviselőit, köztük nagyszámban a francia kollegákat fogadhatja. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a konferenciáról hazatérő vendégek belső megelégedéssel fognak vissza emlékezni a Németországban töltött napokra és arra a munkára, amelyet az interparlamentáris unió kongresszusán együttesem végezitek. Az elnök ezután áttért a kongresszus jelentőségének fejtegetésére az aktuális nemzetközi problémák szempontjából. Bármennyire súlyosak is a háború kihatásai, amelyek alatt a világ legnagyobb része még ma is szenved, rendkívül érdekes korszakot élünk, mert az címberi társadalomnak a jogot újból felmagasztositó alapon történő megszervezése van munkában. Mi még az átinemetloeík korát éljük. Az egész vonalon harcban áll az uj a régivel. Ugyanabban az újságban nagy cikkeket olvasunk a katonai fegyverkezések nagy feladatairól, azután pedig a fegyverkezések korlátozásáról folytatott tárgyalásokról, ugyanabban a lapszámban olvasunk a béke érdekében megkötendő általános megegyezésről, amely minden állaim számára nyitva áll, azután az egyes államok között megkötött külön megegyezésekről, amelyeket más államok viszem ^ magukra nézve fenyegetőknek tartanak. Balgaság volna azt hinni, hogy a múlt erői már most elseny védték és hogy a külpolitikának régi módszereit az államférfiak már rég kivetették az állam- kormányzás hajójának fedélzetéről. Azonban az igazság útban van és arról van szó, hogy áttörését elő kell mozdítanunk. Arról van szó, hogy egy uj politikai eszmevilágot segítsünk diadalra és az államok életében az anarchia korát m indörötore megh átadjuk. Arról van szó, hogy az ember iségnek uj tavaszt készítsünk elő, a,'melynek áldásait minden egyes élvezni fogja. Nem lehet elegendő a háborúnak mint jogi intézménynek megszüntetése, mert az élet mindig előbbre és előbbre halaid, időnkiint a jogrenden keresztül is. Le kell küzdeuünk a háborúk szociológiai okait is, amennyiben az összes népek természetes jogait mididen vonatkozásukban és az egész vonalon jogilag rendezett eljárással békés érvényesüléshez segítjük és megtaláljuk az utakat és módokat, hogy az igazságosság eszményét megvalósítsuk. Ennek a helyes formáját kiképezni a legnehezebb, de egyúttal a legfontosabb feladata mindazoknak a tényezőknek, amelyek — mint az interparlamentáris unió is — haladó szellemiben a nép jogok kiépítésén dolgoznak. Bárcsak a választóknak az a sok-sok milliója, akik az itt egybegyült 37 parlament mögött állanak, üdvözölné a mi munkánkat, bárcsak a sok-sok millióval közölhetnék meggyőződésünket, amely bennünket egybehozott és amelyet egy7 amerikai ezekben a gyönyörű szavakban formuMzott meg: „Senkinek sem áll jogában, hogy úgy hagyja vissza a világot, amint aura született." Sohücking beszédét ismételten szakította meg a lelkes tapsvihar. A retorikailag elsőrendű beszéd elhangzása után a tudós szónokot hagy ovációban részesítették. A német birodalmi kormányt a plenáris konferencia első ülésén Hermann Müller kancellár, Stresemann dr. külügyminiszter, von Guerard közlekedési miniszter, Koeh- Wieser igazságügyminiszter és Diettrich köz- élelmezési miniszter képviselte. Loebe, a német birodalmi gyűlés elnöke szintén részt vesz a kongresszuson. A kancellár beszéde A német kormány és elnök üdvözletét: Hermann Müller kancellár tolmácsolta. Nagy megelégedésének ad kifejezést, hogy interparlamentáris unió, ez az állandóan fejlődő hatalmas szervezet, jubilánis kongresszusát a német birodalom fővárosában tartja. Ez a nemzetközi intézmény harmincéves múltra tekint vissza. Ebbe a harminc esztendőbe esett a világháború katasztrófája, amely az unió munkáját évekre megakasztotta és amelynek pszichológiai utóhatásai éveken át hátráltatták a népek között a barátságos' és bizalmas kapcsolatok felvételét. Azok a szakadékok azonban, amelyek a különböző népek közé árkolóötak, lassanként betöltődnek, kosárba került és a népszövetség kisebbségi eljárásának mottója Mello Fratnconak és Po- liüsuak az a nézete volt, hogy a kisebbségi kérdést — a minoritások elnemzetlenitésé- |vel kell megoldani. Már előre is borsózik a ! hátiunk, hogy mi lesz akkor, ha — miként | tervbe vették — a kisebbségi osztály élére | nem is semleges államból származó egyént, (de egy olyan ország polgárát állítják, amely- , ben a nemzetiségi (kérdés a legnagyobb j mértéíklben aktuális. Amerre osak járunk, middenütt fölzug az elégedetlenség hangja a népszövetség ellen. Nemcsak a kisebbségek panaszkodnak j a genfi „protektor" nemtörődömsége miatt, ! lianem az uralkodó nemzetek belátó tagjai is j tisztáiban vannak azzal, hogy a mai állapot J mennyire árt á népszövetség tekintélyének és | mennyire ellenkezik azokkal a nagy oélok- kai, amelyeknek megvalósítására éppen ez az j intézmény van hivatva. A népszövetségi ligák uniója után most az interparlamentáris konferencia is azt kiáltja Genf felé, hogy a népszövetség kisebbségi eljárása sürgős reformra szorul. Elvégre lehctelenség az, hogy a népszövetség, amely a titkos diplomácia elleni hangulat jegyében született meg, hét pecséttel lezárt titkok módjára kezelje a kisebbségi panaszok folytán hozott határozatait és intézkedéseit. Genf csak akkor lehet a világ fővárosa és a népszövetség csak úgy válhat az emberiség legfőbb intézményévé, ha nincs oka restelkedni határozatai miatt és azokat bátran tárhatja a nemzetközi közvélemény ellenőrzése elé- Mi nem vagyunk a népszövetség ellenségei, de éppen azért, mert ez intézmény barátainak érezzük magunkat, követeljük, hogy azokat a hibákat, amelyek tiz esztendős működése alatt hozzá tapadtak, minél előbb küszöbölje ki. A népszövetség csak akkor érheti el célját, ha az egyes kormányok fölé mer emelkedni és a kisebbségi kérdést, Európának ezt a legsúlyosabb problémáját csak úgy oldhatja meg, ha nemcsak a kisebbségektől követel lojalitást az álammal szemben, de a nemzetiségi államok kormányait is rászorítja arra, hogy lojálisán teljesítsék azokat a kötelezettségeket, amelyeket a világháború után magukra vállaltak, mennyire elelnkezik azokkal a nagy célokben: ez lesz a vezérmotivuma a jövő héten összeülő kisebbségi kongresszusnak is. A kisebbségek képviselői a népszövetség székhelyén, tehát szemtől-szembe el fogják mondani kifogásaikat, amelyeket a népszövetség intézményével szemben emelnek és meg fogják jelölni azokat az utakat s módokat, amelyektől a kisebbségi védelem igazságosabb és célszerűbb érvényesülését várják. A genfi uraktól függ, hogy orvosolni akarják-e ezeket a panaszokat és teljesíteni, követeléseinket, de ha erre nem hajlandók, úgy igen rossz szolgálatot tesznek a népszövetségnek, mert eljátsszák azt a bizalmat, amellyel a kisebbségek nagy családja, együttvéve több mint negyvenmillió ember, kezdetben vele szemben viseltetett. Elvégre a népszövetség nemcsak arra való, hogy horribilis bevételiből magas fizetéseket húzzon, autókat tartson és minden reprezentációs lépését külön megfizettesse a tiísztvdselőkar, de mindenekelőtt élnie kell azokkal a jogokkal és teljesítenie azokat a kötelezettségeket, amelyeket a népszövetségi akta s a kisebbségi szerződések Teája ruháztak. Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, A SzloveUSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága n, Panské ulice negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: _ nolitíkai nanilania 12, IL emelet. Telefon: 3030 - Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, FBaevkeszK: politikai napilapja Felelöi MetkestlS. hivatal : Prágé n Panská ul12/lll. - Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURAtW LASZIÖ FORGACH GÉZA lefon:30311—Surgonycim:H,rlap. Praha Mai námiink 12 oldal
