Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-19 / 188. (1815.) szám

>ngwartaa li, nafaMg. 5 SZÍV ES ECSET Irta: MÓRICZ Hoöt oégy íérv^e ugyainie®e(kíbe<n a füű- fetft ücáin'iilcirl'ai napáiéban H ódmesó vásár bo­lyéin voltaim a doéft kislányommal Egy étte­rem udtvari asztala imái íiilftüiník éjjol sűrű hó- riőgbetn. letmorotleínül egy idegen várasbám. Már amerunyire egy Hódmezővásárhely ne- teem idegem lelhet. Mert nem volt idegem. Ott törnit lel 3iegélöis®ör, ahogy éjjel az ablakból ki­néztem, hogy az Afflfölid a csillagok alatt mily osodáliaJtos morajié tenger. Maga a város is otthonom volft az első percben és mindem nészliétiébem is. Erről beszél'gettem a gyerekekkel, miikar > az asztalomhoz jön egy szelíd szőke, ké&sze- mii, halvány, áltmatag férfi. Nevemet kérdezte. Megismert. Kimanidhataitilam szeretettel, valami é'the- ri gyöngédséggel borult rám. Sohasem érez­tem idegen ember részéről a legelső pilla­natban ez/t a mindiem/t lenyűgöző, szinte fculvi- lági édességet. Nem férfidéiag volt. Egy meg- bájntatt szív föllihegéise volt. Aztán együtt váltunk, hozta a feleségét. Egy különös, hoz­zá imélltő küliöniös a'sezonyt. Amilyen lengeteg, imbolygó, álomélő volt a férfi, annyira csu­pa élet, csuipa realitás, csupa tömör magyar sors volt az asszony. Az, egész éjszakát együtt töltöttük, elvit­tek a lármás helyről, ahof egy ATanv János nevű cigányprímás még elhúzta a „Várárhe- lyi sétatéren Béda cigány miuzsálkál“ leédves régi danáját, aztán elvittek valami kedves kislkoosmába, ahol egy újabb különös aján­dékban volt részem. Az asszony dalolt. Sohasem hallottam gyönyörűbb magyar néMzáct. Ebbem a kedves zömök asszonyban valami édességes diai lakott. Osiklandoző szívvel és feldagatíiő örömimed tanultam meg tőle a hódmezővásárhelyiek régi vándor he­gedős poéltájániaík a nótáját- Búza, búza, búza, De szép tábla búza . . . Másnap meglátogattam őket kedves, kis­sé fantasztikus otthonukban. Később a fele­ségemet ie eivittem a roppant magyar faluba s vele is összekedvésődték. Rtiíka emberi ta­lálkozás. A férfi festő volt. Számtalan kép volt a műtermében, kartonlapok, sárga papen- dekli táblák, fatáblák, vászon, valamennyi íe- 1 ©festve pusztai hangulattal. Sose láttam a magyar pusztának egy ilyen álomszerű, különös, egyéni szín skálájú megrögzítését. Hozzászoktunk, hogy a ma­gyar pusztát csak édes napifényiben kemény pontos vonalakkal és színekkel lássák a fes­tők. A vihart is napfényben nézték meg és a délibábot is... a lencse élességével, Ennek .a festőinek a képei a tündérme­sék koloritja volt. Ez a puszta tízezeré vés mélységekig ment, mintha a japán, a kínai, a napkeleti ősszemlélet csillant volna fed. Egy uj világot kaptam, egy teremtő léléknek le­heletfinom és mégis a magyarsárba ragadt különös világát. Azóta folyton vártaim, hogy kiállítása lesz Pesten. Barátai, akik úgy szerették, ahogy nem láttam még művészembert szeretni, úgy szerették mint egy költőt, úgy szerették, ahogy a legjobb lelkek r észe a szerettetés, — nem tudták rávenni, hogy csak egyetlenegy­szer is kiállításra vigye munkáit. Ma gyászjelentést kaptam, hogy meghalt. Endre Bélának hírfák, ötvenhétéves volt.. Mindegy az, hogy egy lélek mekkora kört világit meg. Az egész világot, az egész emberiséget, az örökdétet úgysem tudja senki bevilágítani. Elvesz a Föld és elivész az Élet és el vész minden alkotás. De ez a S2iv a ma­ga kisvilágnak csodálatos hérosza volt. Sebemben a tf«áorsé§ fegyverét használta az olaszellenes tüntetők megfékezésére A Mzmmtúékihullámai Suták végig a dalmát partvidék jugoszláv lakosságát — Belgrád végzetes kitörésektől tart Heghalt Sandáéi® János, város díszpolgára Pozsony, augusztus 18. Pozsonyi szer­kesztőségünk teleíonjeleniése.) Sendlein János, Pozsony város díszpolgára ma reggel 81 éves korában Nyerges-utcai lakásában szivszélhüdés következtében meghalt. Send­lein Jánossal a régi Pozsonynak egyik legér­dekesebb egyénisége szállt sírba. Sendlein János negyven éven keresztül Pozsony tűzoltóságának főparancsnoka volt és hosszú évtizedeken át a kereskedelmi és iparkamara elnöki tisztségét töltötte be. Ér­demeinek elismeréséül királyi tanácsos, majd a Ferenc József-rend lovagja lett, Po­zsony városa pedig díszpolgárává választot­ta. Sendlein tulajdonosa volt a híres Nyerges- utcai Ehrenhofer-esztergályos üzletnek. Itt készítették azokat a híres szipkákat, ame­lyeket messze földön vásároltak. Ez a cég 109 éves múltra tekint vissza és valamikor ide­járt Deák Ferenc is szipkát vásárolni. Né­hai József főherceg itt, az egykori Ehreniiofep esztergályosnál tanulta az esztergályos mes­terséget, aki mostohaapja volt a most el­hunyt Sendlein Jánosnak. A 81 éves öreg ur még tegnap este vidám hangulatban boro­zott az üzlettel szemben levő Nyerges-utcai vendéglőben a cég mostani tulajdonosával, Zimmermann Ferenccel, akinek két év előtt az üzletet harminc évi hu szolgálatának jutal­mául odaajándékozta. Ma reggel Sendiein János szókása sze­rint korán kelt fel. de 7 órakor összeesett és pár perc múlva meghalt. Pozsony város Sendlein Jánost, mint a város díszpolgárát, saját halottjának tekinti. Temetése hétfőn délután 4 árakor lesz a po­zsonyi tűzoltó szertárból. A szociáldemokraták győztek a pozsonyi ká­belgyár üzemi bizottsági választásán. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap zajlott le a pozsonyi kábelgyárban az üzemi bizottság válasz- láva. amelynek során a szociáldemokraták a kom­munistákkal szemben győzelmet arattak. A sző­ri ál demokraták hat mandátumot, a kommunisták periig két mandátumot kaptak. A kommunisták e vereségükkel utolsó poziciójukal is elvesztették a pozsonyi fémiparban. Belgrád, augusztus 18. A Prawda részle­tes cikkben ismerteti az olasz kormánynak a spalatói incidens miatt Belgrádhoz intézett demarsát, amelyben Róma erélyesen köve­teli, hogy a spalatói felelős közigazgatási té­nyezőket megfelelő büntetésben részesítsék amiatt, mert .nem tették meg a kellő óvintéz­kedéseket a tüntetés megakadályozására. A lap szerint Sumenkovics dr., a külügyminisz­ter helyettese, Galli olasz követnek meg­ígérte, hogy a jugoszláv kormány megteszi a megfe­lelő intézkedéseket, elégtételt és kárpót­lást szolgáltat s a bűnösöket megbünteti. A diplomáciai aktusnak ilyen kedvező alakulása ellenére is belgrádi politikai kö­rökben nagy nyugtalanság uralkodik, mert attól tartanak, hogy a nettunói konvenciók ratifikálása miatt a közvetlenül érdekelt dal- máciaiak szenvedélye annyira fellángolt, hogy a kormánynak nem lesz elegendő ereje a szenvedély kitöréseit megfékezni és megakadályozni, ennek pedig beláthatat­lan következményei lehetnek a két or­szág viszonya szempontjából. Ez az aggodalom annál is inkább jogosul­tabbnak látszik, mert csütörtökön este Sebenicóban megismét­lődtek a spalatói események, sőt még sokkal élesebb formát öltöttek. Este kilenc óra tájban Sebenico főterén nagy tömeg gyülekezett össze, amely főleg munkásokból és diákokból állott. Viharos tüntetést rendeztek Korosec kormánya ellen, tiltakoztak a nettunói konvenciók ratifikálása miatt és éltették a mártir Radics István, Rá­diós Pál és Baszaricsek dr. emlékét. A rendőrség és csendőrség megfeszített erővel igyekezett a zavargást elfojtani s a tüntetőket szétoszlatni, ez a törekvése azon­ban alig volt eredményes. Amint a tömeget leszorították a főtérről, a zeg-zugos mellék­utcákban újabb csoportok verődtek össze s igyekeztek az olasz konzulátushoz, meg az olasz polgárok lakásaihoz hatolni. Egy 300—400 főből álló tömeg az olasz konzulátus épülete elöl elsodorta a fel­állított őröket, behatolt az épületbe s az olasz konzult tettlegesen inzultálni akarta. Hamarosan nagyszámú csendőrség vonult ki, amely az épületet megtisztította a tüntetők­től. Az elvakult tömeg azonban nem tágított, a konzulátus előtti térségen maradt s zajosan tüntetett Olaszország ellen. — Az Adriába velük! Hadd kóstolják meg a sós vizet, ami után annyira vágyakoz­nak, — kiáltozták. Tőben fel akartak jutni az épület hom­lokzatára, hogy letépjék az olasz trikolórt. Ebben a kritikus helyzetben a csendőrség parancsnoka tüzet vezé­nyelt s gyors egymásutánban két szalve dördüli el a levegőbe. A figyelmeztető lövések sem használtak, sőt még jobban feltüzelték a szenvedélyeket. A tüntetők hirtelen rávetették magukat a csendőrökre s borzalmas kézitusa fej­lődött ki, amelynek folyamán mindkét oldalon számos sebesülés történt. A tüntetőknek egy másik csoportja a ki­kötőbe nyomult, amelyben történetesen egy olasz gőzös is horgonyzott. A mólóról ceolna- kon támadták meg a gőzöst s valamennyi ab­lakát beverték. Egy harmadik csoport kerülő utakon akart a konzulátushoz jutni, de szem­betalálta magát a rendőrséggel, amely kard- lappal szétkergette a tüntetőket. Az olasz ál­lampolgárok házait kövekkel dobálták meg, az ablakokat beverték s az olaszok halálos rémületben töltötték a csütörtök estét, mert népitél ettől reszkettek. Osak éjjel egy óra tájban tért vissza a nyugalom a városba. A rendőrség mintegy hatvan tüntetőt tartóztatott le, egy részüket azonban nyomban szabadlábra is helyezték. Kilenc tüntetőt máris 30 napi fogházbüntetés­sel sújtottak, kettőit pedig átkisértek az állam- ügyészségre. Spalatóból érkező jelentések szerint csü­törtökön délelőtt ott újabb zavargásokra ke­rült a sor. Egy olasz gőzös érkezett a kikötő­be, amelyről öt matróz szállott le, hogy a vá­rosba menjen, azonban az Orjuna emberei közrefogták és véres­re verték őket. A rendőrség tiz tüntetőt letartóztatott. Röviddel rá jugoszláv munkások újabb ha­talmas tüntetést rendeztek a kikötőiben hor­gonyzó másik három olasz gőzös ellen. Mindezen nyugtalanító események hatá­sára Belgrádban rendkívül nagy az aggoda­lom, hogy Dalmácia felizgatott népe nem tart­ja meg a demokrata paraszfkoalició vezérei­nek parancsát, amely szerint a Radics emlé­kére elrendelt gyászt nem szabad tüntetések­kel megzavarná s továbbra is szertelen kilen­gésekre ragadtatja magát. Különösen a munkásság van a végletekig felizgatva, mert a nettunói konvenciók ratifikálása miatt exisztenciája súlyos veszedelembe került, a konvenciók ugyanis lehetővé teszik az olasz kezekben levő iparvállalatoknak, hogy az olasz piacról hozhatnak át olcsóbb munkaerőket. Az olasz kézben levő Salonit cementgyár augusztus 18-ára felmondott összes jugo­szláv munkásainak. A zsupán intervenciójára a gyár vezető­sége a felmondás elhalasztásába beleegye­zett, azonban a gyár központi igazgatósága ezt az intézkedést nem hagyta jóvá. Milánó, augusztus 18. Mussolini lapja, a Popolo dTtalia a spalatói incidenssel kapcso­latban a kővetkezőket Írja: „A spalatói inci­dens arra kényszeríti Itáliát, hogy a nettunói konvenciók ratifikálása utón is bizonyos fen- tartásokat eszközöljön a Jugoszláviával való viszonyában. Az aláírás és ratifikálás egyma­gában nem elegendő, hogy a két ország vi­szonylatában szívélyes hangulatot teremtsen s a barátságot meggyökereztesse. Elsősorban el kell kerülni minden incidenst, a súrlódási okokat meg kell szüntetni s az igaz barátság légkörét kell megteremteni és fentartani. A nettunói szerződés jóltevő hatása nem ratifi­kálásában, hanem alkalmazásában rejlik. Itá­lia nem kényszeritette Jugoszláviát a ratifiká­lásra. hanem Anglia és Franciaország aján­lották számára, mint a külföldi kölcsön el­érésének szükséges előfeltételét^. Újabb nagyszabású panama ■ Romániában a román államvasutaknál többszáz milliós jegycsalást fedeztek fel - Magasrangu vasúti tisztviselik állottak a bűnszövetkezet élén Az államvasutak vezérigazgatósága a szakértő bizottság jelentése alapján húsz magasállásu vasúti tisztviselőt felfüggesztett állásától. Tegnap éjszaka folyamán a rendőr­ség a legelőkelőbb bukaresti körökben szá­most házkutatást tartott és a kiszivárgott hí­rek szerint nagyon sok letartóztatás várható. Bukarestet végtelen izgalomban tartja a ki­pattant panama, amely nyitját adja annak is, hogy miért dolgo­zott a román államvasut deficittel. Annyit már tudnak, hogy az egész orszá­got behálózó bűnszövetkezet hamisított vas­úti jegyekkel üzérkedett, úgy hogy a nagy ál­lomások jegypénztárosait is szolgálatába állí­totta. Az izgalmat fokozza az, hogy puritán hírben álló, magasrangu és előkelő férfiak ál­lottak a bűnszövetkezet élén. Bukarest, augusztus 18. A román főváros .zgalmas napokat él át. Nap-nap után újabb gigászi panamák robbannak ki Bukarestben. A 300 millió leies damborftai és az ötmálliárd eies prakovai petróleum panama után a román államvasutaknál derítettek ki sok százmillió leies panamát azok a kül­földi vasúti szakértők, akiket a román ál­lamvasutak vezérigazgatósága a vasút át­szervezésére kért fel. A francia Mosier kiderítette, hogy hosszú 5vek óta száz és száz millióval károsítja meg íz államot egy bűnös társaság. A román államvasutak legelőkelőbb hi­vatalnokai közül többen jegycsalásra szö­vetkeztek és a szédületes arányú jegycsa­lás minden bizonyító iratát rendszeresen megsemmisítették. 6030|I]H 1928. Táviratcím Chargeurs Prag. Tel. 24361. LUTtTlA - MASSILIA * francia négycsayaros gyorsgözösök. Bordeaux — Buenos-Aires 15 nap Bordeaux — Rio de Janeiro 11 nap Direkt összeköttetés Brazíliával, Argentínával, Paraguayjal, Uruguayjal Hamburgból, Le Havrebol, La Pallieeból, és Bordeauxból CHARGEURS RÉUNlS francia gözhajózási társaság gyorspóatagözö- seivel, 6—8 indulás havonta. Gyors, megbíz­ható szállítás átszállás nélkül. — Mintaszerű kiszolgálás, elsőrendű francia konyhab, orral.Az utazásokra információkkal díjmentesen szolgál Chargeurs Réunís, Prága II. LOtzowova 38. |j Viiáohirü .{„SCHKICÍ&B.** féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- €^5^^ 8 nemük, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- ü m || || BMCTZE.i,muw— n n l■nlnml JiWBnimMOi^Mw-wHiiasajiJiiaMMriiirwBiwnmiwiwi .jiemiun*Miiw«.iasCT gLfiP {0%, (S* g| MM jp; szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Regi paplanok átdolgozása. — PSia ® S&* kÜ^sh. fPw SS jajj emrzvmrrrre;;.*zrzwBi»gKirnsnBBexzi'..ixM 1 wnjanu. jugaKSPr ygmr ,r,j*rum. m iibii"v—iu\ miiiiiimhh nf—M—MancaBa apior gara "W'É? i Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. B amiamismMEMmatmEamuzsi Trel. ,vcB. SS0. g|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents