Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-19 / 188. (1815.) szám

Síül istfái Irta: ALAPY GYULA dr. Hétfőn Szent István ünnepét ülik a ma­gyarok, nemcsak a magyar országú.alk, hanem lélekben 'és szívben azok is, akiket sorsuk uj áll'aimok kereteibe sorozott, ahol Szent Ist­ván király ünnepét csak az egyházi naptár tünteti fel, s ahol nem néz mindenki a tradí­ció hódolatával és tiszteletével a szent király legendás alakja felé, mely a történelem táv­latában egyre növekszik nemesak fényesség­ben, hanem jelentőségben és súlyban is. Ha­csak hétköznapot is jelez mifelénk a naptár, j lehetetlenség ezen a napon ünneplő lélekkel | meg nem emlékeznünk a leghölosebb és leg­nagyobb magyar királyról, karának élessze- mü törvényhozójáról lés a politikusról, aki a legnagyobb koncepcióval irta bele nevét a magyar történelembe. Mi volt Szent István történelmi hivatá­sa? Európa kellős közepén, idegen népfajok közt lerakni a magyar állam alapjait és dön­teni, merre orientálódjék: keletre, vagy nyu­gatra. Politikai intuíciója nyugat felé döntött Talán, csábítóbb lett volna Bizánc fényes ko­ronája és hatalmas szövetsége, de látván ki­rályunk kiérezte belőle a vazallus szerepet és nem ként koronát a kelet urától, hanem Kóma feflié fordult tekintete, a szent életű II. Szilveszter pápa felé, akihez egy küldöttség étén Szent Gallért csanádvári püspököt küld­te el követségbe. Sfeeut Oelllért Kómából ko­ronával. tért vissza urához, hogy Nagyboldog­asszony ünnepién, Esztergom várában fejére tegye az uj koronát. A magyar nemzet és a magyar állam ezzel a ténnyel nyugathoz csat­lakozott, átvette annak mi vetődését, jogsza­bályait és az uj vallást, a keresztény hitet. Ennek a hitnek védőszárnyai alatt ala­kult ki a középkor kultúrája és Szent István törvényhozása is, ez nyomta reá bélyegét. Szent István törvényhozása egyházi törvény- hozás, mert egyház és állam ekkor még a ■ legszorosabb kapcsolatban élnek együtt. El­rendeli, hogy a püspökök a kanonok tekin­télye alapján Ítélkezzenek. így lettek a ká­non jogszabályai egyben világi törvényekké, főleg pedrig a közjognak alapjává, amelyek megalapozták az uralkodói tekintényt is. Az egyház, a legbölcsebb törvényhozónak bizo­nyult századok folyamán és ennek a befolyás­nak köszönhető, hogy a világi törvényhozás később se tért le a mórális alapról. Szent István éles szemmel ismerte fel, j hogy kelet é3 nyugat közt a szakadás elke-| rülhetetlen, de feliismerte azt is, hogy melyik az életképesebb a kettőnek nénid szőre közül. Bevezette népét az európai kultúra közössé­gébe és ezzel jövőjét évszázadokra biztosí­totta. Ez a magasba Ívelő éleslátás, az igazi államférfim nagyságnak és a politikai jövő­belátásnak mindem kritériumát magában hor­dozta. Mi lett volna sorsunk, ha azt kelettel kötjük össze: a biztos felmorzsolódás és a tötök vazallus! sors. Szent István óta lett törvénytisztelő nép j a magyarból. A morális igazság és a törve- nyes igazság ikertestvéreik maradtak tör- j vényhozásában mindvégig és ezt nem is tudja aemimiMfe ellenséges indulat sem megcáfol-1 ni. Szent István éta ragaszkodik a kérész* tény hithez, melyben tündöklő osillagkénf flényesedik előtte a szent király példája. A viharns évszázadok alatt az egyháznak falai közül hányszor zugolt fel a zsolozsma: Hol J vagy István király, léged magyar kíván, Gyászos öltözetben Te előtted járván! Nagy királyához fordult bujában-haiában és tőle j várta a eegiteéget. Példát tudott adni a soirs-j Kellogg már útban van Paris leié Stresemann is elfogadta a francia meghívást „A világ történelmének uj korszaka előtt“ Berlin, augusztus 18. Tegnap este Ber­linben hivatalosan elfogadták a Stresemann dr. külügyminiszterhez intézett meghívást, hogy személyesen jelenjen meg Párisban a Kellogg-paktum aláírása céljából. Von Schubert külügyi államtitkár a berlini fran­cia követséget személyesen értesítette a meghívás elfogadásáról. Stresemann dr. a jövő szombaton utazik Párisba titkárának, Bernhold konzulnak és a külügyi hivatal egyik attaséjának kíséretében. A genfi né­met delegáció von Schubert vezetésével közvetlenül Genlbe utazik. A német kormány fontos ülést tart, me­lyen a külügyminiszter arról a szondirozó munkáról számol be, amelyet Párisban, Londonban és Brüsszelben végeztetett a német követek utján a rajnai kiürítés kér­désében. Biztosra veszik, hogyha Párisban hivatalos tárgyalások ebben az irányban nem is következnek be, Genfben Sírcse- mann és Briand nagyon behatóan tanács­kozzák meg a kiürítés kérdését. Párís, augusztus 18. A ma reggeli pánid sajtó rendkívül meleg hangon üdvözli Stre- semannak azt az elhatározását, hogy a Kel­logg-paktum aláírására személyesen jön el Párisba. Általában kiemelik annak a tény­nek a fontosságát, hogy a háború után a mostani az első alka­lom, hogy egy német miniszter Párisba jön. — Ez az utazás — Írja a Petit Párisién — megfogható jele a közeledésnek, mely Lo- carno óta a két ország között megkezdődött és melyért Briand és Stresemann annyiszor szállott sikra. Az a békés orientáció, amelyet Stresemann adott a német külpolitikának, a legbiztosabb garanciája, hogy a német kül­ügyminiszter nálunk a legnagyobb szimpá­tiára talál. Berlini fairek szerint Stresemannt von Schubert államtitkár is elkíséri, akinek mérsékletét és tapintatosságát már több al­kalommal tapasztaltuk s kíséretében lesz Gauss jogügyi szakértő is, aki a mi jogi szak­értőinkkel a legkényesebb kérdésekben nagy sikerrel dolgozott együtt. A ceremóniákra vonatkozólag a Petit Párisién már részleteket is tudni vél. Esze­rint a paktumot valószínűleg a külügyminisz­térium de la Rotonde-szalonjában Írják alá. Minél kevesebb beszédet fognak tartani. Briand röviden üdvözli a vendégeket, akik­nek nevében Kellogg válaszol. Fogadtatások­ban nem lesz hiány s Doumerguen kívül Poincaré és Briand is fogadóünnepélyt rendez. A sajtó behatóan foglalkozik azzal a kér­déssel is, hogy minő nemzetközi problémák megtárgyalására kerülhet a sor Párisban. A csapások elviseiliéróbeu népéinek, haszon mint embernek szomorú volt az élete. Egyetlen fiát és (reménységét nemzetének elvesztette. Or­gyilkosok tömték életére, akiket lefegyve­rez fekintetiének fenséges volta és megsem­misülve rogynak előtte térdre. Félesége, a nagyravágyó kinályasszony, elüldözi királyi UTa rokonait az országiból, a trón örökösei futva menekülnefe kegyetlensége elől. A föH- dli élet szomoruságaival szemben kárpótolta a másik élet, a siron túl és Mentien bízó lelke ikőunyüivé tette az elválást földi orszá­gától. A katolikus egyház fellmaga.sztalja és szentjei sorába iktatja, halálának napja ek- Iképem fesz emlékéinek felni agasztalása is. A magyar nemzet ezen a niapon lelki egység­ben ünnepli legnagyobb királyát akihez fog­Matiu szerint bizonyos, hogy az államférfiak, különösen Briand és Stresemann között nagy­jelentőségű megbeszélésem fognak lefolyni. A Petit Párisién szerint viszont Stresemann pá­risi utjából nem kell feltétlenül arra követ­keztetni, mintha Briand és Stresemann ez alkalommal tárgyalnák meg az egész német— francia viszony problémáját, elsősorban a raj­nai terület kiürítését. Az Ere Nouvelle sze­rint a csatlakozás kérdéséről, a rajnai terület­ről s a Dawes-tervről Párisban előzetes tárgyalásokat megkezdeni annyit jelen- tene, mint olyan kalandba belemenni, amelynek levét csak Franciaország ihat- ná meg. A lapok még mindig élénken kommen­tálják azt a tényt, hogy Poincaré a minisztertanácsot augusztus 23-ára egybehívta s a szabadságon lévő minisztereknek is kötelességévé tette az azon való megjelenést. A külügyminisztérium tegnap este, hivatalos nyilatkozatot adott ki, amely szerint a mi­nisztertanács kizárólag az aláírási Ünnepség részleteivel és körülményeivel fog foglalkoz­ni. A lapok általános véleménye szerint el­kerülhetetlen, hogy a különböző államférfiak között legalább nem hivatalos tárgyalásokra kerüljön a sor s ezért a francia kormány előre gondoskodni akar ennek a diplomáciai lehetőségnek esetére a követendő irányelvek megállapításáról. Washington, augusztus 18. (Reuter.) Amint már jelentettük, Kellogg államtitkár feleségével együtt az „Iíe de France“ gőzös fedélzetén el­indult Európa felé. Elindulása előtt a sajtó képviselőivel való beszélgetésében örömének adott kifejezést, hogy utazása a béke gondolatának olyan erőteljes előbbrevitelét fogja előmozdítani. Ugyan­ezen a gőzösön utazik Mackenzie King kanadai miniszterelnök is, aki a paktu­mot a kanadai dominion nevében írja alá. Kellogg csak néhány napot szándékszik Párisban tölteni, onnan Írországba megy át s szeptember 4fen a Leviatan fedélzetén, Southamptonból tér vissza hazájába. Az amerikai közvélemény csak most kez­di felfogni a Keliogg-paktum jelentőségét, mert az elnökválasztás előkészületei idáig egész érdeklődését a belpolitikai problémák­ra kötötték le. Az egész amerikai sajtó hosz- szu cikkekben foglalkozik a paktummal s megállapítja, hogy Kellogg eredménye a világtörténelem uj korszakát vezeti be. Általában azt várják, hogy a paktum ra­tifikálásának vitája alkalmából a szenátusban nagyon fontos, talán korszakot alkotó nyilat­kozatok fognak elhangzani. Ma már a politi­kailag informált körök többsége megegyezik abban, hogy a paktumot a szenátus feltétlenül ratifi­kálni fogja. Newyork, augusztus 18. (United Press.) Az amerikai anti-imperialista liga tagjai teg­nap tüntető felvonulást rendeztek Kellogg ha­jójának elindulása előtt a kikötőben. A tünte­tést azonban a rendőrség hamarosan szétosz­latta. A 200 főnyi tömegben táblákat emeltek magasba, amelyeken ilyen feliratok voltak: „Le a világbolonditó Kellogg-paktummalí“ ,31 a kezekkel Nicaraguáról!” Superior, augusztus 18. Coolidge elnök, aki az angol—francia tengeri kompromisszu­mot mégegyszer alaposan áttanulmányozta és Charles Hughes admirálissal, az amerikai haditengerészet főnökével alaposon megtár­gyalta, beavatott körök szerint azon a vélemé­nyen van, hogy a kompromisszum inkább ajánlat, mint végleges megegyezés. Amint hírlik, időközben Coolidge nem ka­pott újabb információkat a kompromisszum­ra vonatkozólag. Az elnök Hughes-szel beha­tó tanácskozásokat folytatott az egyes hatal­mak flottaprogramjáról is. Amint hírlik, ez- időszerint nem merült fel annak a szükséges­sége, hogy uj amerikai flottatervet dolgozza­nak ki, valószínű azonban, hogy Coolidge a kongresszus első ülésén az Egyesült Államok flotta programjáról nagy beszédet fog tartani. A bolgár kormán# válaszolt az angol is fraacia kormány demarsára London, augusztus 17. A reggeli lapok azt írják az angol és francia kormány szófiai demarsával kapcsolatban, hogy Búról bolgár külügyminiszter tegnap már átnyújtotta a bolgár kormány válaszát, amelyben a bolgár kormány közli, hogy megtesz minden intéz­kedést az ország rendjének és nyugalmának fentartására. A határvidékek különös intéz­kedéseket foganatosítottak, hogy megakadá­lyozzák a komifácsi bandák tevékenységéi. A bolgár jegyzék hangsúlyozza, hogy a bel­gán kormány nyugodt lelkiismerettel fogad­ja az angol és francia demarsot, hiszen az utóbbi hetekben a bolgár határvidéken sem­miféle újabb incidens nem fordult elő. ható nem volt egyetlen egy sem, ezeréves tör térne tü nkíbetn. Alakja kóré legendák szö­vődnek és dicsőségét nemcsak a templomok­ban zengik a hívek ajkai, hanem dalt szőnek arról a világi énekesek is a századok folya­mán. Súlyát és áfliliamfértini nagyságát meg­mérte a történelem és monumentálissá nőtt akakja eleven él hagyományainkban. Szent Jobbját századak óta hordozzák körül és fed- z»irámd okolnak Budavárába a tízezrek látásá­ra és tiszteletére. A dicsőséges, szent Jobbikéz ma is, vezeti népét a megpróbáltatások tövises utján elő­re. Elvezette a mohi gyászos csatavesztésből, a mohácsi nemzeti tragédiából és a világosi katasztrófából. Trianon után a magyar nem­zet négy részére szakadt a világnak, de a dicsőséges Szent Jobbkéz arra inti, — hogy lelki és kulturális egységét szóid arab oltsa- gában is őrizze meg. Járjon az erkölcs és a hit egyenes utján és biztosan bizméik törté­nelmi elhivatottságában. Gyászos öltözetben Te elő'tted járván, ké­sei magyarjaid hívek maradiaik hozzád Szent István. Türelmüket tőled tanulták, aki min­den jobbágynak igazságos ura és pártatlan bírája tudtál fenni. Tanúi lehetnek ennek a nemzetiségek, akiket soha nem üldözött, mert a nemzetek apostolának híres igéit első dek­rétumában olvassuk: non corooabitur, nisi qui legitimé oertavérit — nem érheti el a siker koronáját, • aki nem küzd vall (örvé­nyes eszközök segítségéivé'!. EVŐ törvénye, mellyel a Szent Jhobikéz Ír! és a szent neve élni fog, amíg magyarok élnek. Ma8 Slámunk el&al 5 Vasárnap » 1928 augusztus 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkól és rUSZlTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ÍI„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 2jS Ké; külföldre: nnlíiíhni nrrnrlnnrrt ^ emeíet* Telefon: 30311 Kiadó­évente 450 félévre 226 neavedévre 114 F6s*etkesxt6i POlUlKai napilapja FdeíSs sxa&axtö: hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 K^ Egyes szájára 1-To*K6 OZURANYI LÁSZLÓ FOR6ÁCH 6ÉZA lefo„:30311.-Sürg6„ycim: Hir.ap, Praha

Next

/
Thumbnails
Contents