Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-18 / 187. (1814.) szám

M 0 'VUAfaAi^ * iA&áűÚl'HiUbAB MBMIMU.131 llllll IIIHIIIBWW———i Tibérius római császár elsüllyedt jachtjai Mii rejt a U*jsía a kincsek után — A hatóság-közbelépése akadályozta meg a síeréncsés tilosban horgászást _. Róma, augusztus 17. Rómától délre fekszik az albínói hegység leg­szebb tava, a Lago di Nemi, Már a régi klasszikus irók is megénekelték ezt a csodás fekvésű tavat és Diana tükrének nevezték el. Ma már csak az albanóí hegység három kis tava jelzi, hogy itt vulkán forrongott, pedig valamikor az izzó láva­patakok messzire elnyúltak. és a vulkáni haruu egész 'Rómáig szóródott ■ el. Az albínói hegység vulkáni működése a diluviumra esik és a törté­nelmi idők-, óta mint kialudt vulkán szerepel. Az elcsendesült vulkán egyik kráterében húzódik meg a regényes fekvésű Némi tó. A tiszta tiikrü viz körül számos legenda kering, de a Némi tó titkait féltve őrzi. Ezen a romantikus fekvésű tavon szok­ta Tibérius római császár elfelejteni uralkodói geudjaity, amikor udvarhölgyei és udvaroncai tár- saságá'bánT'a Természet játékaiban gyönyörködött. Római császárt megillető pompával épített két ha­jója volt a tavon'’ és legkedvesebb szórakozása, ha itt tartózkodhatott. A két luxnsyacht azonban egy vihar alkalmá- TaJ elpnsztnlt, de az emberek pénzszomja so­hasem hagyta feledésbe veszni az elsiilyedés helyét A kincsét érő zsákmány kiemelésére mindig akadt merész vállalkozó. Egyes kísérletek meddők ma­radtak. de. néhánynak, sikerült a hajókból mű­tárgyakat felszínre hozni. Az antik szobrászat válogatott mestermunkái, mesés bronzöntvények kerültek igy napvilágra, melyek fogalmat adtak arról, hogy milyen pompás kincseket takar a Némi tó csendes vize. A mélység titkai mind újabb és újabb kutatásra serkentették a sóvár embereket. Már 1447-ben a hirhedt Malatesta Zsigmond olasz építésznek az a terve támadt, hogy a hajókat a vízből kiemelje..-Nem elégedett meg tartalmával, hanem az egészet kívánta. A hajókhoz erősített oszlopok segítségével akarta azokat kiemelni. A kellő technikai-felkészültség hiányában és a mély­ség .miatt terve azonban meghiúsult. A kötelek elszakadtak és csak egy óriási szobor töredékei kerültek a felszínre. Alberti építész után egy évszázadig csend uralkodott a tó felett. De az ördög sosem alszik ét megjelent Demarchi Francesco bolognai tech­nikus, .ki » tó fenekének átkutatására uj módszert eszelt ki. Buvárharanggal próbálkozott és készüléke tényleg működött is. Fürfángja segítségével sikerült is néhányszor a mélybe jutnia, dé egyik kirándulása, vagy helyesebben lérándülása alkalmával, való­színűleg a nagy viznvomás miatt, fejében egy ér megpattant és orrán, száján ömlött a vér, amint ismét., szárazra került. Vakmerő vállalkozásának zsákmánya csupán a hajó néhány fadarabja ma- : radt. A mélyben tapasztaltakat leírta, többek kö­zött azt is, hogy látta, hogy7 a fedélzet vörös tég­lákból van kirakva. Ismét évek teltek el anélkül, hogy a íó titkát megkísérelték volna felfedezni. 1827-ben azonban Annezoi Fuziono mérnök ismét a buvárharanggal próbálkozott. Az ügy tudományos jelentőségét nem sokra méltatta-, .hanem inkább színmüvet igyeke­zett faragni belőle.’ Azon a helyen, ahol a mélyébe akart szállni, emelvényt készíttetett, melyen az általa meghívott előkelőségek, pénzarisztokraták, művészek, és tudósok nézhették az eseményeket. Fuzioni többszörös leszállásának az lett az ered­ménye/ hogy: bronzoszlopok törmelékeit, padlóroncsokat és téglákat hozott a felszínre, majd egy _, táblafeliratot is. Dacára annak, ; hogy bebizonyította, miszerint a buvárkisérletek nem hiábavalók* anyagi támoga­tásban’ mégséra részesítette' senki. Sőt maga is koldusbotra jutott, mivel első próbálkozásainak anyagi részét egyedül fedezte. Végre is a felhozott császári y'acht fájából sajátkezüleg faragott do- háhyazeienCékét- és-pipákat, hogy ezeknek eladásá­ból tengessé nyomorúságos életét. Fuziohó kísérletei után a flamand származású : Mae* Konstantin régész próbálkozott eredménye- j két'elérni. Neki sikerült is a hajókat megmérni. Ezeknek egyike', még pedig a parthoz közelebb fekvő, 140 méter hosszú és 70 méter széles. ! Mint jármű, igen tekintélyes'nagyságú! 1898-ban a tóparti falvak egyikében egy ide­gen jelent meg, aki nagy szorgalommal halász­hatott a tó'-vizében, de amint később kisült, nem halak után', hanem a császári yachtok kincseit szerette volna a Némi tóból kihalászni. Szerencsé­je volt, mert három bronzból készült esodás miikincset hozott napfényre. Ezek közül kettő farkasfej, — gyűrűkkel szájuk­ban, — valószínűleg ajtókilincsek és egy Meduza- fej. Mikor a titokzatos halásznak híre terjedt, a hatóság nyomban letiltotta. A régi időik leg­értékesebb hajórakományát tudomásunk szerint a Némi tó vizei rejtegetik, azonban igen .sok fára-! dozás fecsérelődött már - el egyes hajórakományok | kiemelésekor. így különösen nagy előszeretettel ; foglalkoznak az angolok azzal, hogy a. Scapa Floronál elsttlyedt német, hadihajókat kiemeljék. A hajó igen nagy érléket képvisel, azonban nem ‘ minden esetben szól a nagy érdeklődés a hajónak, b' nem a rakománynak, mipf a Némi tóban, pl- l tüiyedt kincsek utáni hajszában látjuk. Filmen örökítenék meg azt a háromórás, véres barrikádharcot, amelyet egy párisi bandita vívott a rendőrökkel Rendőr és utászcsapatokkal szemben órákig tartotta magát Menet ékszerész gyilkosa — Újabb részletek a párisi bűn- krónika legelvetemedeítebb gonosztetteiről Paris, augusztus 18. Csak a legfantasztikusabb detektivregényekben szokott előfordulni olyan eset, mint amilyen most zajlott le Párisban, Páris leghirhedtebb negyedében. A P. M. H. a távirati jelentések alapján már beszámolt erről a bűntény­ről, a részletek azonban olyan érdekesek és a gazdag párisi biinkrdnikában is olyan ritkán for­dulnak elő, hogy érdemes ezzel a bűnténnyel bő­vebben is foglalkozni. Először is legyünk tisztában a tereppel. Ahol ez a bűntény lezajlott, Páris egyik legvesze­delmesebb kerülete. A Faubourg du Temple, amely szinte állandóan szerepel a párisi bünkrónikában, már a francia forradalom idején is neveze­tes szerepet töltött be. Sok változás azóta sem történt itt. A házak ugyan­azok; szennyes, mocskos lebujok; lakói pedig azokból kerülnek ki, akik a szegénységet és a nyomorúságot hordják vállaikon. Becsületes, tisz­tességes emberek ezek, a környéket azonban meg­fertőzik azok az elemek, akik a Buttes-Chaumoní- ból, a Viliette és a Chapelle boulevardokról jön­nek ide le. Valamennyien idegenek. A nemkívána­tos idegenek. Akiknek menedéket ad Páris és akik a vendégjoggal lépten-nyomon visszaélnek. A Faubourg du Temple öreg házaiban még csak van valami romantika, a Párist járó idegen szivesen is jár a vakolathullotta falak között és érdeklődéssel nézik azokat a kis boutikokat, üzle­teket, amelyek itt úgy sorakoznak föl, mint vala­melyik kis vidéki városban országos vásárkor a sátrak. Minden van itt. És minden kapható itt. Még ékszer is. A 103-as számú házban például egy nagyon szépen berendezett kis ékszerüzlet volt. A tulajdonosa nemrégen cserélt gazdát. Az uj .,pat­ront" Lionel Menet-nek hívták. Harminc éves em­ber volt, fiatal házas. A kis ékszerüzletből csiga­lépcső vezetett föl a félemeletre. Ott laktak ők kelten. A férj és a feleség. Délelőtt tizenegy óra felé, beállított hozzájuk egy fiatalember. Hogy gyűrűt akar vásárolni. Az ékszerész elébe­rakta egész kollekcióját. Az ékszerüzlet előtt ekkor már száz és száz ember állott. Senkisem tudta; hogy mi történt. Hogy né­hány pillanattal később eldördüljön egy újabb re­volverlövés, az ékszerüzlet üvegajtaja darabokra törik és az üzlettel szemben levő horkereskedés tulaj­donosnője sikoltva esik össze. Rendőrökért futnak. Néhány perc és két rendőr már ott is van. Az üzletet azonban nem lehet meg­közelíteni, mert »• most már szabad ajtón át. egyik revolvergolyó a másik után süvít ki. Egy fél óra telik el igy. Közben a kiváncsi tömegből egy ember iá­mét összeesik. Az ékszerüzlet homályos sarkából kilőtt revolver - golyó találta ezt is. A két rendőr tehetetlen. Erő­sítésért telefonálnak, azután a mentőknek, az utá­szoknak és a tűzoltóknak. A csapatok meg is ér­keznek. Elzárják az utcát, a Cineget hátraszoritják. Az ékszerüzlettel szemben levő kis garni-ho- telt rendőrök szálljak meg és a* ékszerüzlet mellett levő holtban munkához látnak az utászok. Átfúrják a falat. Mérgesgázt akarnak beereszteni az üzletbe. A szálló első emeletének ablakában pedig megje­lennek a rendőrök és valóságos sortüzet bocsáta­nak az ékszerüzletre. F/gyik revolverdörrenés a másik után következik. Az ékszerüzletből pedig kapják a választ. Szeren­csére az utca már üres, emberéletben már nem eshetik kár. Akkor egy kis. fegyverszünet követke­zik. Csend van mind a két oldalon. Közben az utászok átfúrják a falat és a lyukon át. egy holt­testet látnak. A meggyilkolt ékszerész holtteste. Ott feküdt a pult mellett. Ekkor hirtelen két rendőr lép be az ékszerüzletbe, előretartott revol­verrel. Csend fogadja mind a kettőt. Átlépik az ék­szerész holttestét s megbotlanak egy másik holt­testben. A gyilkos feküdt ott. három halálos sebből vérezre. A kliens sokáig vizsgálta a gyűrűket. Egy sem tetszett neki. Köszönt és távozott. Menet ur, mint francia kereskedőhöz illik, udva­riasan elkísérte az ajtóig. Délután félkettőkor ugyanez a fiatalember ismét megállóit az ékszer- i bolt kirakata előtt, egy-két percig goudolkozolt, ! aztán belépett. Néhány pillanat múlt el. azután három revol­verlövés hallatszott ki az utcára. A Faubourg du Temple ebben az időben a legfor- ; galmasabb. A járókelők ijedten álltak meg az ut- j cán, amikor egyszerre csak az ékszerüzlet fölötti ! félemelet ablakában megjelent egy asszony, aki haját tépve, sikoltozta: — Segítség! Gyilkosok! Megölnek! És a következő pillanatban kivetette magát az j ablakon. Az ékszerész felesége volt. Kiáltására és jajveszékelésére fölfigyelt a szomszéd füszeríkereskedő, akinek üzlete előli ép­pen ekkor állott meg a szállítókocsi. S amikor az asszony leugrott, a kereskedő széttárta a karjait és elkapta. Mind a három golyó a rendőrök revolverétől szár­mazott. Ez a harc három óra hosszat tartott. Fényes nappal, a déli órákban, Páris egyik legmozgalma­sabb terétől a Piacé de la Républiquetől alig öt percnyire. A környék most is olyan, mint egy csatatér. Vér és vér mindenütt. A gyilkos személyazonosságát még nem tud­ták megállapítani. Semmiféle igazolvány nem volt nála. csak egy lengyel újság. Nem volnánk azonban Párisban. ha egy ilyen ese­tet nem örökítenének meg filmen is. Mert ez itt megtörtént. A bűntényről a filmgyárosok majdnem a rend­őrséggel egy időben szereztek tudomást. A bar- rikádharc a rablógyilkos és a rendőrök között három óra hosszat tartott, igy hát a filmope­ratőröknek is volt idejük „beállítani" a gé­peket. Hogy melyik filmvállalat fogja leperegietni ezt a filmet, nem tudom. Sikerük azonban lesz min­denütt. Ilyen természetes detektivfilmet élethűen megrendezni, csak az Élet tud. A must elkészült „Grál Zeppelin’1 léghajó pazar kényelemmel berendezett társalgója j 132* angTmata* ff, noafím. Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a. Kronfeld vitorlásrepülő „Rhöngeist“ nevű motornélküli gépével oaaknem 8 órát töltött a levegőben Magyarország élete a statisztika tükrében Budapest, augusztus 17. Megjelent « ál­lami Statisztikai Havi Közleményét 1928 évi második füzete, amely az 1928 év efoö felié­nek népmozgalmi, külkereskedelmi és Arsfra- tisztilkai adatait közli. A házasságkötések szá­ma az év második negyedében 18.084 volt. Az élivesizületésék száma 54.439 főt tett. A halá­lozások száma 36.582 volt, a természetes szaporodás Magyarorszá­gon tehát 17.857 főnyi. A külkereskedelmi mérleg behozatal több­lete az óv első felében 199 millió pangó volt az 1927 első félévi 174 millió 'pengővel szem­ben, a behozatal értéke ugyanis 516 millió pengőről 567 millió pengőre, ezzel izemben a kivitel értéke 342 millió pengéről csak 368 millió 'pengőre emelkedett. A forgalom­nak országok szerinti alakulásánál a behoza­talban ismét Németor szág térfogMálsárról kell megemlékezni, Németország C seb Szlovákia után most már biztosain tartja 19 százalékkal a második helyet as ország behozatalában. Ausztria előtt, melynek részesedési aránya ebben a félévben már csak 16.3 százalék volt. A kivitelben ezzel szemben Németország 'ré­szesedése az 1927 első félévi 13.8 százalékról 11.9 százalékra csőikként. A nagykereskedelmi áriak indexszáma alig változott A létfeutairfási költségeik index­száma júniusban lakbérrel együtt. 118 volt. A részvényindex junius végéin 30.7 volt. A takarékbetétek összege hómaprőf-hó- napra emelkedve, a félév régén 429 mil­lió pengőt tett, ugyanakkor a folyészám láb etetek összege a 750 millió pengőt is meghaladta. A takarékbetétek június vé­gén a világháború előtti állománynak ke­reken 43 százalékát, a folyószámlabeté­tek pedig több mint 87 százalékát ér­ték el. Az 1926—27. tanévben az elemi nép is­koláiknak közel 1 millió tanulója volt, a pol­gári iskoláikba 84 ezer, ,a középiskolákba 6.1 e<zer tanuló járt. Az egyetemi hallgatók szá­ma 11.372-t tett, közüllőilv 8485 a tudomány- egyetemeiket, 1084 a közgazdaságtudömányi kart, 1803 a műegyetemet halligaítta. A tudo- márty egyetemek hallgatói közül 240 hittudo­mányi hallgató, 3407 joghallgató és 258 gyógyszerésztanihaíllgató volt. Részleteséin beszámol a függelék a mu1t évi szüret eredményéiről is. A síziőLtővel be­ültetett 385.529 lkat. .hold területen — főleg a májusi fagy (kártételléi következtében mindössze 1,826.409 hl. must termett, a ka­taszteri ho Idáinkén ti must termés országot? ál­lagban tehát csak 4.7 hírt tett ki. A telekkönyvi vált ozás óknak és a telek­könyvi birtoktestek forgalmának adataiból kitűnik, hogy a tulajdonijog-b'eike.beilezések eseteinek száma 32 százalékkal, a zálogjogbx- kebelezéselk száma 39 százalékkal meghalad­ta az 1926 évi hasonló adatokat. A telekköny­vi hatóságok munkája 'tehát a mull eszten­dőben erősen megszaporodott. Az értékforeá­lom adatai szerint a biztosítéki zálogjogok bekebelezésének összértéke az előző évihez kénest szintén (67.6 százalékos) emelkedést mulat, a forgalmi zálogjogok, valamint a-vég­rehajtási jelzálog és végrehajtási jog bekebe­lezésének érték összege azonban elmaradt az 1926-os eredményektől.

Next

/
Thumbnails
Contents