Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-18 / 187. (1814.) szám
1 >aú az aláíró feleik hogyan akarjak értelmezni és hogyan akarják megtartani azt, amit aláírtak. Minthogy én már öt hét éta távol vagyok Angorától, a paktumot magát hivatalosan nem ismerem, csaik az újságok köziemén yeihőí szereztem tudomást tartalmáról. Amiig saját magamnak nem volt módomban a tervezetet áttanulmányozni, annak gyakorlati jel enfőségérőíl véleményt nem formálhatok, csak azt ismételhetem, hogy Törökország szívesen üdvözöl minden olyan egyezményt, amelynek célja a világbéke fentartása. A török-német és a törük-jugoszláv viszony — Vau-e valami alapjuk azoknak a híreknek, ámenek szerint Törökország barátsági szerződésről folytat tárgyalásokat. Jugoszláviával és Németországgal? — hangzott az újságírók következő kérdése. — A híresztelésekről én is hallottam, arról azonban, hogy ennek valami alapja is lenne, nem tudok. Törökország viszonya úgy Jugoszláviával, mint Németországgal eléggé jó, sőt bátran állathatom, hogy kifogástalanul jó, külön barátsági okmány aláírására nincs szükség. Különösen Németországgal nem is voltaik soha érdekösszeüiközléseink. Ha azonban az események menete úgy hozza magával, könnyen lehetséges, hogy a* államok között fennálló jó viszonyt szerződéssel is meg fogjuk pecsételni. Jegyzékek váltáséban jelentkezik a lengyel-litván feszültség Voldemaras nem tárgyal Genfben — Lengyelország az ügyet a népszövetség elé viszi Varsó, augusztus 17. Tegnap érkezett meg a kovnói kormány válasza arra a lengyel jegyzékre, amelyben a lengyel kormány ajánlatot tett a tárgyalásoknak Géniben való folytatására. A varsói kormánysajíó ma reggel teljes egészében közli s kommentárokkal látja el a litván válaszjegyzéket. Az Epo- ka a litván, kormány visszautasításának azt az indokait, hogy a népszövetség ülésezése alatt nem lehet koncentrálni a figyelmet a rendkívül bonyolult lengyel-litván problémákra, nem tartja helytállónak, mert a Lengyelország ajánlotta terminus egv héttel megelőzi a népszövetség teljes ülésének dátumát. Mindenesetre a genfi konferencia a tanács ülésével egybeesett volna, a tanácsülésen azonban csak Lengyelország van elfoglalva. Feltűnő az is, hogy Voldemaras kétis égbevon ja az utolsó lengyel jegyzék aláírásának jogi érvényességét azzal a zindokolásaal, hogy nem Zaleski külügyminiszter,, hanem Holowko külügyminiszteri igazgató irta alá a jegyzéket. Kovimban azonban nagyon jól tudják, hogy Holowka Zaleski helyettese volt a Litvániával tárgyaló lengyel delegációban és I így természetesen a külügyminiszter tudtával és megbízásából irta alá a jegyzéket. A litván jegyzék fejtegetése szükségessé teszi, hagy a népszövetség legközelebbi ülésszakán ezzel a halogató taktikával szemben hPtározatilag foglaljon állást. Az ügyet most már lengyel részről hozzák szóba a népszövetségen. Varsó, augusztus 17. (P. A. f.) A lengyel külügyminisztériumban most áll befejező megszövegezés előtt az a jegyzék, amelyet a litván kormány legutóbbi jegyzékére küldenek el válaszképpen Kovnóba. A litván jegyzék tudvalevőleg visszautasította azt a lengyel ajánlatot, hogy a konferenciát Genfben tartsák meg a népszövetségi tanács ülésével párhuzamosan. Voldemaras szerint a népszövetségi munkálatok teljesen igénybe veszik a litván delegáció figyelmét s ezért azt ajánlja, hogy a tárgyalásra kedvezőbb helvet, 'időt és alkalmat keressenek. Mint re Vesén, Voldemaras ebben a jegyzékben is több támadást intéz a lengyel kormány ellen. A lengyel választ már a közeli napokban eljuttatják Kovnóba. —B—Bm—B—P——UIJIMUMH Az uj sziovenszkői közigazgatás az agrárok és Indáink hatalmi harcának maltmthmi között — Befejezést nyert a pozsonyi országos hivatal szervezése? — Hogy ebben az irányban történt-e odahaza valami változás, nem tudom, miután, mint. mondottam öt hete vagyok távol a török fővárostól. — Valószínűnek tártjaié, miniszter ur. hogy ilyen szerződés szükségessége éppen szabadságának ideje alatt lépett volna előtérbe? — kérdezték végül az újságírók. — Nem, nem hiszem, — felelt mosolyogva a török külügyminiszter — nem valószínű, hogy éppen távollétiem alatt ilyesmi történjék. A török külpolitika útja és vonala különbem teljesen egyenes és hogy újra a Kellogg-paktűmről szóljak. Törökország vi- K’.onya úgy az Egyesült - Álla mokkái, mint az európai hatalmasságokkal a lelhető legkedve- sőbb és legbarátságosaabb. — Törökország és az egész török nemzet nagy. meleg és osztatlan szimpátiát érez Magyarországgal és a magyar nemzettel szemben, testvéri szeretettel figyeli hősies erőfeszítéseit, mellyel nehéz helyzetéiből a kivezető utat megtalálni igyekezik és a magyar nép biztos lehet róla, hogy Törökország szirnpá- j fiáját mindig maga mellett fogja találni. Prága,, augusztus 17. Egyes jelentések szerint a sziovenszkői országos közigazgatás központjának megszervezése a befejezéséhez ért s a járások, melyek eddig teljesen magukra hagyatva működtek, végre kontaktusba juthatnak felsőbb hatóságukkal. Tudvalévő, hogy a járási hivatalok az országos hivatab hoz eddig is továbbítottak ugyan ügyiratokat, de elintézést nem kaptak. A szervezési munka előrehaladásáról kifelé mindössze az tanúskodik, hogy az agráriusok összevesztek a néppár- i tiakkal a szervezési munkából kifolyólag. | Fölháborodással tárgyalják, hogy a néppár- i tiak telhetetlenek voltak a közigazgatási tisztségek szétosztásánál s most már a sajtó- ‘ bán is nyiltan támadják Drobny országos elnököt, akit azzal vádolnak, hogy bírói objektivitásához hűtlen lett s túlságosan a Hlinfea- párt, sőt a Tuka-szárny befolyása alá került. Neki tulajdonítják, hogy a 7$ járásfönök közül 45 kimondott néppárti pártember. Azt is nehézményezik, hogy Drobny a saját részére tartotta fönn a koncessziók kiosztását* miket eddig kollektív határozatokkal ítéltek oda. Ez főleg a moziengedélyekre vonatkozik. Drobny emez intézkedésétől a légionárius és szokolista egyletek érdekeit féltik, mert az országos elnök máris elutasította egy légionárius egylet mozikoncessziő iránt benyújtott kérését. Az országos közigazgatás szervezése természetszerűleg rá kellett, hogy vezessen az agrárok és néppártiak hatalmi hareára, mert a néppárt a közigazgatási apparátus megszállásával most alapozza meg előkészületeit az őszi leszámolásra-; az országoa választásokra. Siovanskl Zen, vagy Slovenská Krajina! A Pozsonyban megjelenő csehszlovák Hlas folyóirat legutóbbi számában kifogásolja a Slovenská Krajina elnevezést, mely a szlovák néppárt befolyására a közigazgatás nyelvébe is bejutott. A folyóirat szerint a „krajina" szó egyértelmű a magyar „vidékekéi, ezzel szemben a „zem“ politikai, vagy etnográfiai területegységet jelent, vagyis ilyenformán a „Slovenská Krajina" épp autonómiaellenes tartalmú lenne s Szlovenszkót gyarmatszinvonalra sülyeszti. A csehszlovák Hlas, úgy látszik, összekeveri a cseh és a szlovák nyelvet, amikor erre a téves magyarázatra jut. A cseh nyelvben a „krajina" valóban vidéket jelent, a szlovák nyelvben azonban félreérthetetlenül országot. Éllenke- zőleg a „zem" csehül „ország", szlovákul pedig „földterület". A szlovákság a Felvidéket sohasem Horná Krajinának, hanem mindig „Horná Zem“-nek nevezte s az Alföldet, mely nem jelent sem politikai, sem etnográfiai fogalmat: DoLná Zemnek, Magyarországot a nép ..Madarska Krajinának" és nem Madar- ská Zemnek" mondta. Ez a kis példa is érdekesen igazolja, hogy a cseh és a szlovák nyelv nem egy, hanem két nyelv s ami az egyiknek ország, az a másiknak tartomány. Ifjabb ügyosztályokkal betették az országos hivatalt Pozsony, augusztus 17. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az uj tartományi rendszer, életbeléptetésekor az országos közigazgatási hivatalban hát ügyosztályt és 26 alosztályt létesítettek. Mától kezdve újabb öt ügyosztállyal és 13 alosztállyal bővítették ki ezeket. Az egészségügyi minisztérium, közmumkaügyi és kereskedelemügyi minisztérium pozsonyi kirendeltségeit ugyanis likvidálták, ezeknek a kirendeltségeknek ügykörét az országos közigazgatási hivatal vette át és ezért volt szükség a hat ügyosztályt felemelni .^11-re és a 26 alosztályt pedig 39-re. Perzsia is fegyverkezik Teherán, augusztus 17. Aperzsa kormány egy olasz hajógyárnál megrendelte az első perzsa torpedórombolót, amely a Vörös- tengeren fog állomásozni. A kormány öt ‘éven belül öt torpedórombolót s egy cirkálót akar telepíttetni. A perzsa tengerésztiszteket az olasz haditengerészet fogja kiképezni. xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsinyek és nagyok örömmel olvassák. SPORT REGÉNY (29) Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY — Paaiem et circenses, — ismételte Gert- rude Rollwitz. És szúró, sötét tekintete belefut ód ott az őrjöngő tömegbe, páholysorok és tribünök tömegéibe, amelynek eszelős ordítását mintha évtizedek sziklafalai verték volna v í fisza v issath a n goean:. — Panem et circenses! Pa nem et circenses! A rend megbomlott. A tömeg ellepte az arénát, a Sdrutzman.nok és tűzoltók nem tudtak rétidet teremteni Adoné Chilin még látta, hogyan visznek el a mentők és orvosok egv véres testet, amely nem jelentette már számára Tónit. Pillanatra megfordult, agyában, hogy ápolnia keltene ezt a megsemmisített embert,” rá kellene borulni és csókokkal elihalmozui, vérző. fellépett száját. Nem, ez romantika volna, ízetlenség. A győző ott haladt el közvetlenül a páholy mellett és néhány szót váltott Erdtheim- mel. Adoné tekintete ötíszev Miaut az övével és a nő nem gyűlölte Tóni legyőzőjét. Valami végigborzongot/t a testén. Szeretett volna inteni a győzőnek, elmenni vele a Pyreneusok hegyóriásai közé, ahol egy titokzatos, ismeretien eredetű kis nép lakik. Paolino népe. — Alkar a győztessel együtt vacsorázni? — kérdezte Erdtheim és nagy orva alatt cinikus mosolyra húzódott a görbe faunszáj. A dóré körüljáratta tekintetét a várnipir- arcokon. amelyek őreá lestek. És megpillantva Lea zöld. ,káir örvendő macska szemét, dacosan szegte hátra fejét. Miért ne? — csengett a hangja. — A C-b a r íróban! Mindenki őt nézte. És Ad őré felfogna hermelinkeppjenek bő redőit, megindult diadalmas járásával, fenségesen, nyugodtan, királyi tragikummal, mintha holttesteken lépkedne át emelt fővel. ' , A telijáró Hépcsőzetén egy egyenruhás ember ugrott elé. öt tompa dörrenést hallottak azok, akik Adoné mellett, közvetlen közelben tolongtak. Senkisem tudta, mi történt. Adoré és az egyenruhás ember egyszerre zuhantunk a mellettük lépkedek tömegébe. — Megölte! Segítség! Gyilkos! Megölte! Rendőrök furakodtak a tömegen át. Amikor felemelték őket, Adoré halán tékáiból még szivárgott a vér, végigkigyózva a hermelin haván. A rendőrök mentőkért sípoltak. De ki tudott volna áttörni ezen a kavarodáson? — A szájába lőtt! A szájába lőtt! — Rikoltotta hisztérikusan egy női hang. A rendőrök felemelték a& egyenruhás gyilkost. Fekete szájürege, szürke szemei nyitva, a halál meredt elő a szemekből és a fekete szájüregiből. Feltépték a kabátját és megmotozták. — Csak egy kartonlapot találtak blúza egyik zsebében. Er-aízkader des 1. Ga-rde-nregi mentes. Brandenburg. Ivudwig Fásén dón ók. Hauptmann i. d. R. 22 Jó kisruhát kaptak tegnap a gaHúsok. Hehe. — Mi volt az eredmény? — Szerencsétlen. Ezt. maga most, huszonnégy órával később kérdi? — Szánom-bánom bűnömet. Egy- kicsit elaludtam. Tehát hány dugót kaptáik a derék frankok?-- Kettőt, öregem, kettőt. Csuda labdák voltaik. Az egyiket Sofuiltre kettő lőtte kapás- hói. a másikat Niera. Kóserul centerezett. • ■ — Szóval kettő null — Nem. Kettő egy. — És ezt nevezi maga lazanaikollósnak? — Ezt. Először is állandóan a kapujuk előtt tanyáztunk. Egyik lövésünk a másik után pattant le a kapufélfáról. Ha nincsen peccihünk, tizet adunk be nekik. — Aminthogy ennyi volt a legkevesebb, amennyit azelőtt egy angol csapattól bekaptunk. — Azok az idők elmúltak, kedvesem. Ma már nem léteznek ezek a gólarányok. Először is minden jó játékos profi, úgy vásárolja őket egyik csapat a másiktól, mint a tulkokat. Másodszor ennek megfelelően a játékáti- tus is megváltozott. Akinél a labda van, azt ösiszerugják, mint magát a labdát. Ide csontok kellenek. Hiszen tudja, hogy mentő nélkül nincs ma meccs. — Elég rossz. A régi stílus.., — Ugyan hagyja. Kit. érdekel az a tánciskola? Lássa, a franciáknak ez sem elég. -- Nekik rugby kell, Ott aztán kap az ember valamit a pénzéért. A minimum tiz betört borda, kedvesem. És a yankeeknél a baseball. Ez beszéd. Erdifíheim unta a témát. Otthagyta a két költőt, és átment, a Romanisebes Kaffé nagytermébe, ahol a film dominált. — Nagyszerű ötlet ez a Béri in-szimfónia. Végre egy film starok és cselekmény nélkül. Mozgásból, csak mozgásból’ felépített .Eiffel torony. A város születése, élete. A tö~ ■ meg élete. És hozzá egv vele homogén zene. A mozgások zenéje, vonal és han^ritmus. Ez lesz valami. — Ami azt illeti, láttunk már főhős és cselelkiményué'.küli filmet. A Potemkiivt. Ennek erőgrafikonját is a tömeg élte. — Ez más. A Béri in-szimfónia nem egy esemény, mint a Poteimkin, ez áz események fejlődésének szimfóniája. A téma maga adja ■ a fokozást, az irányvonalat; amely a mai Berlinhez vezetett. —■ Nagyszerű. Tehát a fényreklámhoz, tömegpro'sti'hicióhoz, harapnivalókiöklözéshez, soffőrkultorához, a nyomor infernojához, a pazarlás fékeveezett tempójához, az anarchia államilag rend,beszabályozott gócpontjához. A mai Berlinhez. — Úgy látszik, rossz kedved van ma, öreg Max. Ugyilátszik, nem bírja a gyomrod a Mikado révül? Pedig fogsz még benne ágálni néhány százszor. — Nem biztos. Már' nagyon unom. Ha tudná, kedves Erdtheim.., — Tudom, nagyon is tudom. Minek is csinálta azt a szerződést? — Ha tudná, hány helyre kell a pénz. De ezzel kifizetem az összes adósságaimat. Aztán szabad leszek. Valami normandiai faluba menekülők, hatalmas parasztszüzek közé, Vagy a trópusokra. Elég a szimfóniából. Erdtheim elnézte a híres színész .finoni- metszésü, szép fejét. Tudta, hogy s Mikado után ujaibb revü következik, újabb adósságok és Max sohasem fog eljutni ama bizonyos normandiai faluba, amelyről gyakran beszél. És tudta, hogy ő sem fogja Gauguin Tahitiját meglátni, mert a nagy várcs-pollip addig nem enged ki senkit szivőikái rettenetes mágneséből, amíg vér van áldozatában. De mi is hát. ez menekülési vágy, amely a művészetben él? Az egyik exotikus szigetre, a. másik faluba, a harmadik múltba, a negyedik jövőbe, az ötödik világnézetibe menekül az adottságok, a reális jelen, sőt a magaválasz- fotta életformák közül is. Az elégütetlenség, a kielégi t-hetel len ség. a küzdelmek e me kovásza, a vágy, mint hajtóerő minden kornak megadatott, mint. gátló korlát éis egyben korlátlan kiélési lehetőség? Valóban nincsen szenvedés nélkül boldogság, rombolás nélkül énités. nem volna-e az emberélet akadályok és vérző vágyak nélkül szanatóriumnál egyéb ? %
