Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-15 / 185. (1812.) szám

12

Ar. ui

DK W

modell, sporrta és üzleti utakra — E 300 kobcm, Gjots - Megbízható * Olcsó Előnyös részletfizetés Prospektusok 2.— korona bélyeg ellenében

DK W-Werke, Praha ll„

Jnngmannovo nám, 2?.

(*) A cár fényképe Bteii inasát! Budapestről jelentik: Kiirt Weill nemet zeu-eszsiraő A cár fényképezitek magát! címmel operát irt Georg Kaőser 'librettójára. Az opera síikért aratott a német szJn- padokoa és a jövő ezercőnibau Béttíben is szinte Ikerül. WeiH operáját Budapesten is eiHőcudg'iálk. A Váróén SdnMz tárgyal már « jog unegtszeírziéséről.

A POZSONYI MOZGOK MŰSORA: REDOUTE aug. 14: Prágai nyomorúság. — lő—16: Őfelsége a bártáncos.

ADLON aug. 14: Casanova. — 1ő—16: A takácsok. TÁTRA aug. 11: Házassági botrány. — lő—17:

Tamara, a férfiak kedvence.

ELI TE: (Nyári szünet.)

METEOR MOZGÓ, NYIT*A

Aug. tő: itakíor .fark és Nagymama kedvence. Harcid Lloyd két szenzációs filmje.

Aug. 16—17: Házassági botrány. (Lucy Dóra iné, Szöreghy Gyula.)

Aug. 18—16: Rampcr. Egy sarkutazó tragédiája.

Főszerepben: Paul Wegener.

Aug. 21—22: Az elrejtett kéz titka. Főszerepben:

Ered Thomson és lova, Silverkíng- Vadnyugati dráma.

Aug. 28-21: A'pesi tragédia. Főszerepben: vv'la- diniir Gajdarov, Lucy Doraine.

Aug. 25- 26: Barry, a barátom. Vígjáték Farry Liedtkével.

Aug. 28 — 29: Buffaló Bili uj kalandja. (Két részben.) Wallace Mc. Donalddal.

Aug. 50: Bufíaio Bili uj kalandja. (Ií. rész.)

Aug 81. és szept. 1- Medve,run-z. Monumentális I őriéin*. Imi dráma. Főszerepben: K. V. Eggert. Air jó. 2: A hazátlan leáll). Kataudorfil.m. (Henry Stuart.)

Budapest, augusztus 14. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Szepes Béla, aki Magyarországnak az amsterdami olimpiászon a gerelyvetésben az e.’ső jelentős sikert aratta, az egyik budapesti sportlápban, amelynek mint munkatársa szerepelt a IX. olimpiászon, érdekes és jellemző beszélgetést folytatott az amsterdami olimpiászon legtöbb sikert elért nemzetek vezetőivel. Szepes cikkét az alábbiakban közöljük:

Vége.

Öt világrész egybesereglett versenyzői pihennek immár a babérokon. Ők már elvégezték dolgukat. Felállították a világrekordokat, nyertek, vesztetlek, most már jöhetnek a történelemirók, a statisztikusok, meg a többi hasonszőrűek és felál 1 ithatják a IX. olimpiász mérleget.

Egy pár megállapításhoz azonban nincs szükség pontos statisztikákra L beható búvárkodásokra.

Nem lehet vitás, hogy Amerika változatlanul

birtokolja, a világhegemóniát, vezet ma is majdnem minden vonalon, de már itt is, meg amott is mog-megtépázták babérjait. Az is tény7, hogy a hatalmas tömegekkel felvonuló németek sem váltották be az önmaguk szerepléséhez fűzött reményeket. hogy az annyira ambicionált atlétika komoly számaiban a harmadik helynél nem jutó,lak előbbre.

Ma már nem vitás, hogy a már Paris óta betöréssel. fenyegetődző németek helyett két csendben készülő ország töri be: Kanada és Japán. Es a mindig csendben dolgozó Anglia is ott van vissza ve rhretetlenül az elsők között.

Egyik nemzet stagnál, a másik félnyomult, a harmadik letört. Érdekeli, mit szólnak mindehhez maguk az egyes nemzetek. Mivel magyarázzák jó vagy sikertelen szereplésüket. Kiváncsi voltam, mit szólnak a IX. olimpiász legérdekesebb nem- zetei önmagukhoz, mi a véleményük a saját lelje • sitniényiikröl.

Először IJncle Sam fiait, kerestem fel. de elkerültem a hivatalos vezetőket és széleslátókörü, igazi szakembert kerestem és ineg is találtam Mr. Brown-ban, a népszerű newyorki szerkesztőben. Mr. Brmvn ezeket mondta a USA-team szerepléséről:

A sikereink alapfeltétele a nagy tömegek jó szelleme, amelyre a mi sportunk is segít ránevelni minden amerikait s. amiből azután természetesen maga a sport is hasznot húz. A mi sportéletünk szélesen megalapozott és módot nyújt a legszélesebbkörü vetélkedésre, ami a fejlődés legsarkalatosabb feltétele. Itt elsősorban a főiskolák vezérszerepét említem, mert a mi egyetemeink sportbán nevelt hallgatói képezik, versenyzőgár- dánk gerincét. De nagy szerep jut az egyesületek, továbbuieneleg az "gyes államok vetélkedésének is. Ennek az általános versengésnek a fokozatos

'kiépítése acélozza meg é* teszi eredményessé a mi sportolóinkat.

— Balsikereink okát részint a tuldolgozottság- nak tudom be, részint a szokatlan, az otthontól erősen elütő környezetnek cs a megszokott munkakör hosszii időre való felcserélésének. Az európaiak nem is tudják elképzelni, hogy micsoda hátrányt jelent az Óceánon való átkelés után kiáltani a legjobbak ellen. Na, de majd megtanulják Los-Angelesben!

A németek már nem beszélnek ilyen büszkén, bár az olimpiász végére egy pár sikerük — lásd vizipóló — erősen megvigasztalta.

Wagener, az atlétikai szövetség egyik régi vezetőtagja igy beszélt:

— Sikereinket legnagyobb részben a német nevelésnek és a német szervező erőnek tulajdonítom, hiszen húsz évvel ezelőtt a tornán kívül más sportágat még nem ismertek Németországban, összeszoritott foggal és Wir müssen siegan! (győznünk kell!) jelszóval először megta^^tuk a német közvéleményt, utána megnyertük az államot, és a városokat. Ma már ott tartunk, hogy a sport mögött ott áll az egész Németország.

— Balsikereinket vis7/mt annak tulajdonítom, hogy még n i forrott ki teljesen a sportunk, az alapjai meg nem elég mélyek. Na és az ozmán egészen természetes, hogy nem verhetjük meg a mérföldekkel előttünk járó Amerikát. Majd újabb 20 év múlva.

A dagadó önbizalom két nemzete után a szerénység hazájának, Japánnak népét kerítettem sorra, akik eddig nem túlsókat beszéltettek magukról, de Hitomi. Oda, Takaishi és Tsuruta mégis akkora tekintélyt szerzett a felkelő napos lobogónak, amit hangosabb népek is megirigyelhetnek. Thuaraza olimpiai bizottsági alelnökkel beszélgettem a japán sportról. Tréfásan mondom:

— Megindult a sportban is a sárga veszedelem?

Szerény, mint minden japán.

— Dehogy, dehogy.

— De a nagy betörés...?

— Kérem, mi nem törtünk be. A messze Keleten tudják, hogy a japánok jó sportemberek és mi vártuk már régen ezeket a sikereket. A japán állam tudja, hogy a sport jó és támogat bennünket. szövetségeket. De nemcsak ar. állam áll mögöttünk. hanem a városo' és az egész japán társadalom közössége. És támogat munkánkban minden egy s család is. Mert nálunk a családi nevelés egészen más, mint Európában, sőt mint. Amerikában is. A japán családban tisztességtudásra, fegyelemre, nagy felcharáti és hazaszeretetre nevelik a fiatalokat s arra. hogy testvért lássanak minden japánihan. akik mind tagjai a nagy japán csalidnak. És a sportot is azért, támogatja mindenki, mert, a nagy, japáni család érdekében való.

•lóidéig eltűnődtem a japáni vezér niélyóvvol- míi szavain. Aki sportolt, vagy tudja, mi a sport,

1928 augusztus IS, szerda.

„Miként gondolkozik ön

a Hag-kávéról

orvosom ajánlotta nekem, tényleg Ízletes?*

Valóban pompás! A legjobb babkávé, I amelyből csak a káros koffein-tartalom van 1 eltávolitva. Elsőrangú élvezet ez a kávé. I Én már hosszú idő óta iszom és láthatja I ön, hogy milyen üdén nézek ki. Semmi nyoma már a fáradtságnak és az álmatlanságnak."

„így tehát az orvosomnak én is engedelmeskedni fogok."

„FeltéG aül, ez csak az Ön hasznára jjj tehet. Tökéletes kávéélvezet és amellett az | idegeket megkíméli az izgalomtól és feliz- | gatástól — mit kíván még többet?"

......................................................... i ......... .......ü

mé

ltányolni tudja ezeknek a tényezőknek a jelentőségét.

Az angolokat és a kanadaiakat együtt találom a Lloyd-palotában, ez tipikus angol hely Amsterdamban. Hiába, az angol nem tagadja meg magát 3 bármilyen messze is kerüljön a Piccadilly Cir- cus-tól, megmarad angolnjk. Régi ismerősömet fogom el, Abrahamsot, a párisi 100-as világbajnokot, most szövetségi kapitányt. így beszél:

— Mi nem ijedünk meg az amerikai eredményektől. Tudtuk, hogy nem mindig váltják be ők sem a beléjük helyezett reményeket. Mi angolok pedig biztosra megyünk. Emlékszik Párisra? Látja, ahogy ott megmondtuk előre, hogy nyerni fogunk, most is megmondtuk, hogy Lowe-t és B,urghley-t nem lehet megverni. De egyet mondhatok. Ha nem győztünk volna, akkor sem lett, volna baj. *rt mi, angolok tudunk győzni, de tudjuk elviselni a vereséget is.

Kanada az utolsó állomásom. Azért hagytam őket a végére, mert ők az igazi betörők. Smith, vezetőjük a következőket válaszolja kérdéseimre:-- Hogy minek köszönhetjük sikeres betörésünket? Hogy minek? Egészségesek vagyunk. Közelünkben az USA-szellem és a konkurrencía lehetőségei. Vannak nemzeti sportjaink, amelyekben a fiaink már gyermekkoruk óta otthonosak. A koronghokki, a si télen, a baseball nyáron edzi és ügyesiti fiainkat. És él bente'nk a régi, 'igazi angolszász küzdenitudás. Látta a finisben a fiukat? Mi a. mieinket nem rekordokra, hanem küzdeni- tudásra neveljük, hogy legyen akaraterejük, amikor győzni kell. Mert ezek azok a tényezők, amelyek eldöntik a versenyeket,

íme, öt nemzet sikereinek és balsikereinek titka dióhéjban. Most újra van négy esztendőnk Los-Angelesig. amikor majd a többi európai nációval nekünk is át kell kelni az Óceánon, beszámolni: fejlődtünk-e vagy sem- Négy esztendő alatt sokat lehet ékesíteni az amsterdami tanulságokból.

Inkább Newyork tegyen a X. olimpiász színhelye, mint Los Angelos

Amsterdam, augusztus 14. Mint ismeretes, a

X. — 1982. évi — olimpiász rendezésére az Unió kapott megbízatást, még pedig Los Angelesnek. mint színhelynek való kijelölésével. Az olimpiai bizottság döntése már akkor nagy izgalmat és elégedetlenséget keltett az 'pai államokban.

Los Angeles nemcsak hogy csekély tizenháromezer kilométerre van Közép-Európától s ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben expresszrono.- tok és a leggyorsabb hajók igénybevétele mellett is Tennégynapos vasúti és tengeri ut szükséges, hanem majdnem tropikus éghajlatával annyira illegheti , .ipeli az európai versenyzőket, hogy azok Los Angelesben messze formájuk és tudósuk alatt szerep-'1”"”"’A tizennégynapos ut fáradalmai felőrlik a fizikumot, mert nem csak az európai és amerikai vasuli úttal, de számolni kell a tengeri úttal, az esetleges betegséggel.

A fiatal olimpikonok szárazföldre kerülve. Nezvvorkban nemcsak hogy nem pihenhetnék ki fáradtságukat, hanem azonnal belekerülnének az amerikai élet és forgalom szédületes forgatagába, amelynek megőrjítő lármája és káosza teljesen tönkretenné őket.

öt-hatnapos tranzkontinentális ut, a. szubtro- pikusnak mondható éghajlat, mely júliusban és augusztusban Pélkaliforniában kibírhatatlan, lehetetlenné tenné az európai versenyzők érvényesülését és eleve a leggyászosább eredménytelenségre kárhoztatná ókel.

Tekintetbe kell azonban venni még azt is, hogy Los Angeles a világ legdrágább városa.

A losaugelesi kiküldetések horribilis kiadásokat jelentenek az euró i államoknak és vagy egyáltalán nem vennének részt a X-ik olimpiászon, vagy csak mulatóba pár emberrel.

Vonaton, hálóval, g rshajón étkezéssel

az ut Los Angelesbe és vissza körülbelül ezer dollárba kerül, bárom hetes tartózkodás Los Angelesben legalább még kétszáz dollárt j,..

Magyarország az olimpiászon a kilencedik helyen végzett

— Csehszlovákia a Í3~ik helyen —

csak szeptember 'elsején- kezdj meg az uij sz/esónpt. — A Budapesti 8»inM« ternvéisizie'tggen játszik az üiranepek alatt. — Szent Jutván Őreiében a mázliik amgynászs szintién fog előadási tartani. — Minit ebből a listából iM'llhiató, a magyar főváros ünnepi vendégei ugyancsak 'Válogathatnak a szórakozásban.

Milyen ember volt Shakespeare ?

Harris könyve az ..igazi Shakespeare^-ról

Harris könyvének pontos cime igy hangzik: Shakespeare az ember és tragikus élettörténete. A legizgalmasabb é legvonzóbb benne nem az a terjedelmes bizonyítás, amellyel Harris állításait és tételeit, alátámasztja, hanem maga a tétel, hogy az igazi Shakespeare-t nem a tények emberében kell keresni, bármennyire is csodálják' ezt benne, hanem lelkének gyönge, határozatlan lágy és melankolikus vonásaiban fedezhetjük fel igazi arcát. Ezt a Shakespeare-t Harris fedezte fel.

Felveti azt a kérdést is. hogy milyen ember volt a nagy iró. és azt .válaszolja rá, hogy benne a ma már. nem is egészen érthető, akkoriban pedig egészen, ki nem küszöbölhető démoni renesszánsz természet- Jíelyeft inkább lágy,- lányos, ingadozó és nagyon lírai • volt áz a költő, akinek nagyságát talán egyedül' ismeri el minden kulturnemzet. Ha Shakespearen-e azt mondjuk: költő, ezt a szót alkotó értelemben kell venni, egészen úgy, mint Shelley-nél,. Kats-nés. akik — bár kisebb jelentőségűek— de mégis hozzá hasonló költők abban, hogy kivételek a nagy szabály alól, amely erőteljes és aktív reakciói tesz föl. minden fájdalmas külső behatásra a normális ember lelkében.

Rövidesen összefoglalva annyit jelent, hogy Harris Shakespeare-t a probléma-emberek közé sorozza. Ez akkoriban, amikor könyvének első kiadása megjelent sokkal meglepőbben hangzott, mint ma. mint ahogy nagyon sok olyan eredeti megállapításra jutott el, amelyet ma már iskola- izünek érzünk. Ma már senki sem iitődik meg azon, hogy a normális ember szempontjából nézve a művészet, a normálison túlmenő érzékenység jellemzi és a költőből aligha hiányozhatik néhány feminin vonás. Maga a művészet menekülés a praktikum világából abba a világba, amelyet a képzelet alkot. Ez a felfogás kétségtelenül sokat jelent, — a kérdés csak az, hogy mennyit. Bizonyos, hogy még toyábbmenően erősen ki lehetne fejteni az elméletet, amelynek Harris csak vázlatát adja, azt az érzést keltve, hogy könyvének szépen formált szavai mögött a szorgalmas dilettáns rejiőzik. Ennek ellenére rámutat arra az útra, amely bizonyára eredményekhez vezet. Harris azt állítja, hogy Macbeth nem más. mint álruhás Hamlet. Ezt az állítását csak úgy lehetne ellenőrizni, ha az ember először a színházban végignézi ma a Macbeth-előadást és utána rögtön előveszi az ő könyvét. De még ekkor is problematikusnak látszik az a megállapitása, hogy Shakespeare nem tud sem férfierényt, sem férfibiint igazi erővel ábrázolni, mert a nagy emberi szenvedélyek távol esnek tőle.

Ennek ellenére senki sem vádolhatja Iiarrist azzal, hogy játékot üz a szoobrszerii nagyság kicsinyítő szemüvegén át való vizsgálatából. Azt állítja, hogy idáig még sohasem sikerült egy Héroszt emberileg nézni. Erre kísérlet könyve, amelynek különben aránylag igen kicsiny második részében Shakespeare életét rekonstruálja.

Amsterdam, augusztus 14. (Tudósitónk távirati jelentése.) Mint már jelentettük, az amsterdami olimpiászon nem volt pontozás és a nemzetek versenyében csak a győzelmeket vették tekintetbe. Eszerint Magyarország öt bajnoksággal és öt ezüstéremmel a kilencedik helyen végzett, mig Csehszlovákia két első hellyel cs ugyancsak öt ezüstéremmel a 13. helyen szerepel. Magyarország megnyerte a két kardbajnokságot, a légsulyu l;ox- bajnokságot, a szellemi olimpiász aranyérmét és végül egy birkozóbajnokságot. Csehszlovákiának egy tornász cs egy lovas szerzett első helyet. Magyarország második helyet nyert a vizipólóban, a gerelyben, a 100 m. gyorsuszásban, a vívásban és a birkózásban. Csehszlovákia második helyezéshez jutott a birkózásban, a csapattornában, boxolás- ban, egyéni tornában. Amerika összesen 22 világ- bajnokságot ért el. ennek a felét szerezte meg Németország, amely a női és vizipólócsapat révén jutott első helyeihez. Ezzel szemben számos második és harmadik dijat nyert. Hollandia — mint az már természetes a rendező államok részére — a harmadik helyre jutóit, a speciálisan számára megrendezett számokban szerzett világbajnokságokkal. Az európai népek közül feltűnést keltő a svédek visszaesése, akiknél az úszók mondtak csődöt. Amerika után a tengerentúli államok közül a legjobb eredményeket Kanada és Argentína érték le, mig Afrika Egyiptom révén a 18, Ausztrália pedig a 19-ik helyen szerepel. Leggyengébben szerepelt a nemzetek közül Portugália, amely mindössze csak egy harmadik dijat nyert-.

Az első-harmadik dijat nyert nemzetek névsorát az alábbi összefoglalásban adjuk:

I. IL III. <hely

1. USA 22 17 15

2. Németország 11. 12 18

3. Hollandia 8 9 5

4. Finnország 8 8 9

5. Franciaország 7 12 6

6. Svédország 7 6 11

7. Olaszország 766

8. Svájc 6 5 4

9. Magyarország 5 5 —

10. Anglia 4 10 4

11. Kanada 4 4 8

12. Argentína 3 2.1

13. Csehszlovákia 2 5 2

14. Dánia 2 2 4

15. Japán 2 2 1

16. Lengyelország 2 13

17. Észtország 2 12

18. Egyiptom 2 1 —

19. Ausztrália 12 1

20. Norvégia 12 1

21. Jugoszlávia 1 - 1 2

22. Dól-Afrika 1—2

23. Ausztria 1 — —

24. Luxemburg 1 — —

25. Spanyolország 1 — —

26. Uj-Zéland 1 — —

27. Haiti — 2 2

28. Belgium — 1 2

29. Csile , — 1 —

30. Fülöp-szigetek — — 1

31. Portugália — — 1

01 lavorit nemzet vezére

a 1X4kolimpiász eredményeiről

Szepes Béla interjúja az amerikai, német, japán, angol és kanadai sportvezetőkkel