Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-11 / 155. (1782.) szám
3 1928 julius 11, sz&rdia. TOWGM-MaGÍÍARHIRLAB gyarországon.'4 Szüllő erre fejükre olvasta, hogy az erdélyi románok a magyar államnak" köszönhetik kultúrájukat és Stoicára, a román delegáció egvik tagjára hivatkozott, aki a magyar állam jóvoltából a budapesti Eötvös-kollégiumban végezte tanulmányait. Hosszas vita után a románok javaslatát a többség mégis elfogadta. Ellene csupán Olaszország, Magyarország, Svájc, Bulgária, Japán és a csehszlovákiai magyar csoport szavazott. Prága, julius 10. Amikor szombaton est© Áruul e-m. ben búcsút mondottunk Hollandiának, ennek a szép és boldog országnak, amelynek ;a népszövetségi ligák uniójának idei kongresszusa alkalmával tiz napig élveztük pazar vendégszeretetét, lelkűnkön mégegyszer végigfutott e tiz nap eseményeinek hosszú és változatos filmje. Sajnáltuk, hogy el kell mennünk ebből a hatalmas, nagy kertből és jó sokáig, talán soha többé, nem fogjuk viszontlátni az előkelő Hágát, a forgalmas Rotterdamot, a gazdag Amszterdamot s a tudományos Leydent. Hálával gondoltunk vissza erre a becsületes, szorgalmas, amellett szíves és vendég szene tő népre, amely mindent elkövetett, csak hogy a világ minden tájáról idesereglett külföldi delegátusok minél jobban érezzék magukat és az egyik ünnepségből a másikba vitték őket. Végtelenül jólesett visszaemlékezni arra is, hogy bennünket, magyarokat a lekötelező figyelem mily sok tamujelével halmoztak el, hiszen úgy hívtak meg házaikba, mintha már esztendők óta személy szerint ismertek volna ... De a mi föladatunk nem az, hogy színes riportot Írjunk a hollandiai társadalmi életről és azokról a külsőségekről, amelyek a népszövetségi ligák hágai kongresszusának fényét emelték. A mi célunk az, hogy beszámoljunk arról a komoly munkáról, amelyet a kongresszus végzett és ebből is azt a részt emeljük ki, amely bennünket a legközelebbről érdekel, nevezetesen .a kisebbségi kérdéssel összefüggő vitákat és határozatokat. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a hágai kongresszuson Dem'bfcki lengyel egyetemi tanár elnökölt. A kisebbségi bizottság tanácskozásait ez alkalommal is Sir WiUogiibie Dickinson vezette, a bizottság előadója pedig Madame Backer van Bőssé, a minoritásoknak ez a kiválóan okos holland barátja volt. Csehszlovákiából a cseheket Brabec és Baxa szenátorok, Sirovy tanár és Rubin dr. képviselték, a németek részéről Raudíbérg egyetemi tanár jelent meg, mig a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga diszelhokét, Szüllő Gézát és © sorok Íróját küldte ki. A magyarországi delegációt Pékár Gyula vezette, tagjai pedig Eöttevényi Olivér, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke, Paikert Alajos miniszteri tanácsos, Zichy Ernő gróf, Vermes Béla volt országgyűlési képviselő, Kiiróh- knopf Ernő főkonzul, Póka-Pivny Béla műszaki tanácsos és Kokas Lajos dr., a Magyar Külügyi Társaság titkára voltak. A nemrégen megalakult Romániai Magyar Népliga- Egyesület képviseletéiben Balogh Artúr volt kolozsvári egyetemi tanár jött el Hágába, akinek szerepe azonban csupán arra szorítkozhatott, hogy felpanaszolja az erdélyi magyarság népszövetségi ligájának működése elé gördilc't akadályokat. A bukaresti kormány ugyanis, ámbár a román delegátusok még tavaly Berlinben kijelentették, hogy a magyar liga alapszabályainak jóváhagyását a leghatározottabban támogatni fogják, az egyesületnek nem adta meg a jogi személyiséget és igv akadályozva van működésében. A romának álszenteskedaek Az unió állandó kisebbségi bizottsága már a kongresszus hivatalos megnyitása , előtt megkezdte tanácskozásait. Programján a következő elvi jelentőségű javaslatok szerepeltek: Ovenbeke egyetemi tanár azt a javaslatot terjesztette be, hogy a népszövetséget kérjék föl a kisebbségek statútumának, azaz az anyagi minoritási jog kodifikálására. Ezzel kapcsolatban a Magyar Külügyi Társaság (Zichy Ernő gróf) azt inditványoz- ta, hogy a „kisebbség4* fogalmát is szabatosan meg kell határozni és kodifikálni. A bulgárok azt kívánták, hogy az unió a minoritások közjogi személyiségének elismerése mellett foglaljon állást. A románok a kisebbségi szerződéseknek minden államra való kiterjesztését (generalizálását) követelték. Végül a német népszövetségi liga a népszövetség mellett egy állandó kisebbségi bizottság létesítését kívánta. Minthogy Overbeke nem jelenhetett meg Hágában, az ő javaslata, éppen úgy, mint a vele összefüggő magyar javaslat, nem került tárgyalásra. A bulgárok is visszavonták javaslatukat és igy az állandó kisebbségi bizottságnak mindjárt a román javaslattal romáin delegátusok terjesztették elő és hi- pokrita szemíorgatással azt állították, hogy a románok tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, de az igazság megköveteli, hogy azok a kisebbségek is védelemben részesüljenek, amelyekre a minoritási szerződések nem terjednek ki, miért is azokat a nagyhatalmakra és általában a világ minden államára ki kell terjeszteni. Ennek a taktikának nagyon is átlátszó célja az, hogy a románok és az utódállamok mindaddig, amig a többi állam a kisebbségi szerződiéseket alá nem írja, kibújjanak Párisban és Saint-Germainkellett foglalkoznia. Ezt Djuvara és Pangrati | ben vállalt kötelezettségeik teljesítése alól. Síii Géza a rimái Javaslat céliairi Ezért Szüllő Géza nyomban a javaslat megindokolása után felállóit és rámutatott annak igazi céljára. Kijelentette, hogy a kisebbségi szerződéseknek kiterjesztése ellen természetesen elvi kifogást nem emel, de figyelmeztetnie kell a bizottság tagjait arra, hogy a románok csupán azért kívánják a generalizálást, mert tisztában vannak azzal, hogy ahhoz a nagyhatalmak úgysem fognak hozzájárulni és abban reménykednek, hogy mig ez a hozzájárulás nem következik be. nekik sem kell teljesi- teniök kisebbségeik érdekében vállalt kötelezettségeiket. Szüllő Géza azután kifejtette, hogy az egyes kisebbségek között igen nagy különbségek vannak: egészen másként kell bánni azokkal a minoritásokkal. amelyek előbb az állami hatalom birtokában voltak, mint azokkal, amelyek állami életet soha nem éltek és egy kulturális tekintetben fejlett nemzetnek egészen más igényei vannak, mint egy kulturátlan népnek. Amikor Szüllő Géza felszólalásának ehhez a részéhez ért, a románok azt kiáltották közbe: „Soha kisebbség még úgy nem volt elnyomva, mint a románok MaI irasyjársiá! események A románok ama farizeus fogadkozásával, hogy ők a kisebbségek jogait tiszteletben akarják tartani, nyilvánvaló ellentétben állottak azok a panaszok, amelyeket a romániai zsidók és bolgárok a bukaresti kormány ellen emeltek. Különösen nagy feltűnést keltett a zsidók panasza, mely az emlékezetes nagyváradi pogromot is szó tárgyává tette. Djuvara a román hatóságokat hófehérre igyekezett mosni és vakmerőén azt állította, hogy a nagyváradi eseményekért voltaképpen a kommunisták és a magyar kormány ügynökei felelősek, 6Őt egy listáról több magyar nevet olvasott föl, amelyeknek viselőit a románok a nagyváradi események kapcsán íccsukat- tak. A magyar delegáció nevében Pékár Gyula a legerélyesebben visszautasította ezt az inszinuációt és Motzkin, a zsidók világszervezetének elnöke is tiltakozott ellene. A román delegáció kénytelen volt Kanosszát járni és hozzájárulni egy határozathoz, amelyben a románok a legmélyebb sajnálkozásukat fejeztek ki a történtek fölött és megígérték, hogy a jövőben mindent el fognak követni hasonló események megismétlődésének megakadályozása céliából. (Vége következik.) Pretegereff hitel téréi feesssit esküdtek a felbujtó Michaitov ellen Szófiában újabb merényletektől tartanak ~ 1 rendőrség nem tied a tettesek nyomára lelni Szófia, julius 10. (BTA.) Protogeroff tábornok rejtélyes meggyilkolásának ügyében a viszgálatot tovább foltatják. A rendőrségnek idáig nem sikerült a tetteseknek nyomára jutni. A gyilkosság okát is áthatolhatatlan fátyol borítja. A macedón emigránsok szövetségének orgánuma, a Makedonia mai számában vezércikket ir a tábornok meggyilkolásáról és a vezércikk kijelenti, hogy mindaz, amit ebben az ügyben mondottak, puszta föltevés. A lap fölveti a kérdést, vájjon Protogeroff valamelyik ellenségének áldozata-e, vagy pedig a forradalmi macedón szervezet kebelében keletkezett konfliktus miatt halt meg és hozzáfűzi, hogy a macedón emigráció ezelőtt a két kérdés előtt áll anélkül, hogy ezekre felelhetne. Ha a második föltevés bizonyulna valónak, akkor _ a jövő szempontjából nagy aggodalomra van ok s ezt a körülményt a macedón érdekek ellenségei alaposan kihasználhatják. Szófia, julius 10. Az a nézet, hogy Proto- geroif tábornok meggyilkolását közvetlenül a macedón szervezet vezetőségében felmerült konfliktus idézte elő, mindinkább erősödik. Ennek a titkos szervezetnek már két hónappal ezelőtt kellett volna megtartani a kongresszusát, azonban a határidőt a vezetőség tagjai között fölmerült súlyos ellentétek miatt mindinkább kitolták, miután az a törekvés nyilvánult meg, hogy a konfliktusokat barátságos utón intézzék el és a különböző csoportok hivei között megakadályozzák az esetleges véres leszámolást. Protogeroff már arra is hajlandó volt, hogy a macedón forradalmi bizottság vezetésétől végleg visszalép és a külföldre megy, amit az a körülmény is bizonyít, hogy a halottnál külföldi vízumokkal ellátott útlevelet találtak. Mindazonálal egyelőre lehetetlen megadni az okot, hogy miért nyúltak ellenfelei a végső eszközhöz, a revolverhez, hogy a tábornokot ártalmatlanná tegyék, bár ezt az eszközt a macedón komité keretén belül igen gyakran használták a konfliktus elintézésére. A macedón emigránsok lapja, a Makedonia, megengedi annak a lehetőségét, hogy a véres eseményt a forradalmárok soraiban eszelték ki. A lap éles határvonalat von az emigránsok és a forradalmárok között é sfelszólitja az utóbbiakat, hogy vessnek véget a testvérgyilkosságnak. A macedón nemzeti komitó az emigránsok nevében egészen rövid hivatalos közleményt adott ki, amely jelenti, hogy Protogeroff tábornokot ismeretlen tettesek meggyilkolták és a halott érdeméül tudja be, hogy egész életét Macedónia felszabadításának szentelte. A nemzeti komité hűvös magatartása annál inkább szembetűnő, mivel a komité kevésbé kiemelkedő emigráns személyek elhalálozása alkalmából hosszú és lendületes nekrológokat szokott közrebocsátani. A meggyilkoltnak hulláját egészen egyszerűen ravatalozták fel a templomban. Protogeroff koporsóján egyetlen koszorú van, amelyről bolgár, nemzeti színekből összeállított széles szallag csüng alá, a szalagon azonban semmiféle felirat vagy jelzés nincsen. A beavatottak azt rebesgetik, hogy a koszorút maga Boris király helyeztette a ravatalra, mivel a meggyilkolt tábornok a bolgár hadsereg nyugalmazott tisztje volt. Protogeroffot kedden délután temetik. Maga a merénylet Bulgária szempontjából úgy bel-, mint külpolitikai tekintetben nem nagyon jelentős, mert pusztán Macedónia ügyéről van szó. Azonban Szófiában mégis nagy az aggodalom, mert .attól tartanak, hogy a merénylet hatására egyéb véres események is várhatók, ami Bulgáriát a külföld előtt igen kedvezőtlen színben tüntetné fel. Egy állítólag a forradalmi macedón szervezettől származó s a külföldi sajtó képviselőinek tett közlés szerint Protogeroff tábornokot a központi bizottság másik tagjának, Michailovnak parancsára gyilkolták meg anélkül, hogy a komité harmadik vezető tagja, Christov ehhez hozzájárulását adta volna. Mivel a komitó vezetőségének határozatait egyhanProíogeroff tábornok gulag kell meghozni és a komité vezetői minden tettükért felelősek a forradalmi kongresszusnak, Michailov tette a szervezet statútumainak megsértését jelenti. Ebből a közlésből kitűnik, hogy Protogerov- nak hivei nyíltan hadat üzentek Michai- lov Ivánnak és bosszúra készülnek. Valószínű tehát, hogy legközelebb újabb véres események következnek be. KASSAI SZERKESZTŐSÉGÜNK Ruman-utca 6. szám alatt megkezdte működését. A szerkesztőség telefonszáma 495. A Kassa körüli eseményekről a lap barátai délután 5-ig ezt a telefonszámot szíveskedjenek felhívni. Kassa társadalmi egyesületei, intézményei és hivatalai fenti kassai szerkesztőségünkbe szíveskedjenek közleményeiket leadni. A kisebbségek jogai és panaszai a stépsiifetségi ligák hágai kongresszusa előtt issilaiel© a tonsreiszinnak a kisebbségek ércekében bőseit határozatairól Irta: Flatiibarth Ernő dr. Ejjj Világhírű féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- ál? «... || I ^ # 1 "r ........^ ^ 1 r""" WIIBff w GívlA C1G 1 Kg neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- Sár®® 3H 1 VNKnnWtlttKBBBB&BBBKKXBlIBSA ü Ö | 1 C P » ÍÍ É l C ifi fejj szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-ahyagok. — Pégi ^paplanok átdolgozása. — WP W vsB íj Minták vidékre bérmentve. ^^^^^^^áhTták^^dékre bérmentve. ©3;© ^ ^ ° v g Él
