Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-10 / 154. (1781.) szám

1928 július 10, kedd. r<l^<^7\*tAíí^HlOTi2aS 11 A iigiiiaiíaili ■ VIlllPlSSl ISFIIlállililllli • liil ss iái! termés iiii! a mii inl Megkezdődött az aratás, ha egyelőre nem is nálunk, hanem az Unió déli államaiban és Dél- franciaországban. Az araiás nagy általánosságban mindenütt biztató képpel kecsegtet. A tél okozta károkat a vetések legnagyobbrészt kiheverték és a bő termés helyett a jobb minőség fog kárpótol­ni az összes termő területeken. Általánosságban úgy az amerikai, mint az európai gabonapiacon ® termés feljavulásá* várják. Ez az eredmény már mutatkozik az ös-zes tőzsdéken abban a tor­mában, hogy nagy lanyhulás észlelhető az ó-ter­més szempontjából, s az ujjal szemben is erős tartózkodás jelentkezik. A csíkágői árak 138 cent körül mozognak, de már a következő hónapokra emelkedést mutatnak. Az idei évben nem mutat­kozik az a rendes jelenség, amely máskor minden évben Ászlelhető, hogy az aratás előtt és alatt na­gyobb ^érésiét volna. Bizonyos szkepszis nyilat­kozik meg a még piacra nem hozott gabonák fel­becsülése iránt, amelyek semmi körülmények között nem rendelkeznek olyan nagy tartalékok­kal, mint más években szoktak. Ezt abból követ­keztetik, hogy Oroszország máris nagyarányú ga- gonavásárlásokba kezdett. Az amerikai piacok je­lentése és a becslési vélemények szerint a farme­rek még ma is tartózkodnak készleteik piacrado- básátől, ami konjunkturális áremelkedések szem­pontjait rejti magában. Az európai piac helyzete nem túlságosan rózsás, miután készletekkel egy I tőzsde sem rendelkezik. Az emiatt előálló bizony- I talanság a tőzsdei árfolyamjegyzéseken mutatko­zik, amelyek az előző évek paritásán alul áll­nak és nem fejlődik ki a más évben ilyenkor már megszokott élénkebb tőzsdei forgalom. A közeli becslések szerint már megállapít­ható az, hogy a középeurópai gabonatermés jó eredményeket Ígér. Szlovenszkó déli részein a gabona beérett és mint már az ország különféle részeiből jelentik, az aratást a jövő hét folyamán megkezdik. Szlo­venszkó idei gabonatermése a közepesnél jobb­nak ígérkezik. Belgrádi jelentés szerint egész Jugoszláviá­ban, de különösen a Vajdaságban rendkívül ked­vezőnek Ígérkezik a termés s az aratás már javában folyik. Az előzetes becslés szerint a Vaj­daság több, mint húsz millió métermázsa gabonát fog szolgáltatni a kivitel céljaira. A cukorrépa- termés is kivételesen jónak mutatkozik. Budapesti jelentések szerint a földmivdés- ügyi minisztérium által kiadott termésjelemés alapján már most megállapítható, hogy a magyar termés 2,030.000 métermázsával, a rozs pedig 1,909.000 métermázsával több' a múlt évi­nél. Magyar gazdasági körök számítanak azzal, hogy az idei év minőségileg jobb gabonatermése Magyarország külkereskedelmi mérlegét erősen fel fogja javítani. Elei Mafés a fizetés- kipielensés semmiséül okairól Prága, julius 9. A legfelsőbb bíróság a napokban elvi jelentőségű döntést hozott, mely a fizetés- képtelenségre kényszerült vállalatok sorsát némileg biztosabb bázisra helyezi az eddigi bizonytalansággal szemben. A kiegyezésre vonatkozó törvény 57. paragrafusa foglalko­zik a semmiségi okokkal s ezek között sem­miségi oknak tekinti, ha az adós elnézés kö­vetkeztében úgy a kamat, valamint feladási, vagy kézbesítési dijakat nem fizeti meg. Ed­dig a legfelső bíróság is különféle gyakorla­tot folytatott e kérdésben. Sok esetben elfo­gadta semmiségi oknak a panaszokat az egyébként jelentéktelen tételek nehézménye- zése esetén, sokszor pedig futni engedte a fizetést nem törvényesen teljesítő fizetéskép­telent. A döntés most határozott formában kimondja a semmiségi ok körülírt alakját. A fizetésképtelen alany számára nagy meg­könnyebbülést jelent a legfelső biróság ha­tározata, meri mig egyfelől mentesiti a sok hitelezői zaklatástól, másfelől megszabadul a kiegyezett egyén az uj birói eljárások terhé­től, amiáltal a kereskedelmi biróság is men­tesül a kiegyezési perek egész légiójától. A döntés kimondja, hogy a törvény edckgi ér­telmezése igen sok előnyt jelentett a hitele­zőnek és sok zaklatásra adott alkalmat, ha a fizetésképtelen egyén önhibáján kivül cse­kély összegű, differenciával számolt le. Éppen ezért mentesíti a sommiségi ok kritériuma alól azon eseteket, mikor a kiegyezett egyén nem fizeti meg a bebizonyithatólag elnézés­ből, vagy tévedésből a postai küldemény, vagy kézbesítés összegét, ha önhibáján kivül nem idején eszközli a fizetést s kamatokat erre a késedelmi időre nem fizetett volna, vagy ha az előirt kamatot tévesen számolta volna el. A genfi MI- is telíts!! kssfereatia öefelszése Géni, július 9. Szombaton délután ért vé­get a be- és kiviteli tilalmak feloldása kérdé­seiről tárgyaló konferencia ülésezése. A kon­venció végérvényes m egszövegezés éve ma ke­rül a sor és valószínű, hogy szerdán már alá­írásra kerül. A legutolsó ülésen az indiai és a japán képviselő között hosszas vita folyt le a rizs- száilitások körül felmerült ellentétek miatt, amelyet úgy oldanak meg, hogy a két állam között kereskedemi szerződési tárgyalásokat vezetnek be. Az amerikai delegátus, Wilson erős kritika alá vette a film szabályozásra vo­natkozó januárban megjelent francia dekré­tumot, amely ellentmond az eddig érvényben levő konvencióknak és lehetetlenné teszi a beviteli tilalom feloldását. Amerika reméli, hogy diplomáciai utón és döntőbíróság utján fikerülni fog a filmtexport ügyét kielégítően szabályozni. Serruys francia megbízott a kri­tikát visszautasította azzal, hogy a film kultu­rális eszköz, amely az erkölcsi és szellemi ter­mékek védelmére szorul. Éppen ezért nem hozható egy vonalba azokkal a kivi lei i cik­kekkel, amelyekről a jelenlegi konferencia tárgyal. Minden állam köteles lörténolnvi és kulturális tradícióit védelmezni a filmipar amerikai termékeivel szemben, amely azon­ban nem vonatkozik olyan film térni ékekre* amelyek ezt a tradíciót nem sértik. Trende- lenboirg német államtitkár a francia képvi­selő véleményét tette magáévá és ő is kifeje­zésre juttatta a film kulturszempontjait. Ép­pen ezért a konferencia a film behozatali és kiviteli kérdésével nem kívánt foglalkozni. A kérdést neinzetközi utón olyképpen kell meg­oldani, hogy egy nemzetközi kulturkonferen- cia döntsön arról, hogy a filmiparnak micso­da elvek alapján kell figyelembe vennie az egyes nemzetek történelmi tradícióit. Több hozzászólás, hangzott még el olasz, német és osztrák részről, amelyek mind azt célozták, hogy a filmkérdést — tekintettel a nemzeti érzékenységekre — vegyék le a konferencia napirendjéről. A mai jelentés. Mai genfi jelentés arról ad hirt, hogy a ki ás beviteli konferencia bő anyaga miatt csak 13-ika körül fejezheti be ülésezéseit. A megálla­podások javarésze már p jövő év február 1-én életbe ‘lép, de hiányzik még a konferencia dön­tése arról, hogy a Megállapodásoknak az a része, amely az egyes országok tilalmi intézkedései kö­zötti súrlódásokat van hivatva anullálni miként lépjen .életbe hogy. a konvenció életbeléptetése ezeken a helyeken ne okozzon károkat. A konfe­renciának, — írja a jelentés — mely tisztán ke­reskedelem politikai jellegű, nagy politikai jelen- tőségé is van, mivel az eddigi két-két ország kö­zötti kereskedelmi szerződések helyét egy 28 ország által egyszerre elfogadott konvenzió fog­lalja el. Csehszlovákia benyújtott feltételeinek visszavonásáról ma tárgyalnak és számítanak arra, hogy ez meg is rog történni. A benyújtott feltételek ugyanis megnehezítik a konvenció aláírásának kilátásait. A szénre vonatkozó felté­teleket a konferencia tiszteletben fogja tartani s azt a konvencióban kifejezésre is juttatja. Mezőgazdasági előadások a párkányi já­rásban. Párkányi tudósítónk jelenti: A ma­gyar nemzeti párt párkányi járási mezőgazda- sági szakosztályának az aratás előtti időszakra tervezett* határbejárással kapcsolatos előadá­sai programszerűen folytak le. Így junius má­sodik felében Muzsla és Leled községekben voltak előadások. Hegedűs Balázs előadó is­mertette a több termelést elősegítő modern gazdasági elveket. A gazdasági növények életműködésének és táplálkozásának ismer­tetésével kapcsolatban részletesen tárgyalta az istállótrágya rendeltetését. Az istáílótrá- gya nemcsak mint tápanyag nélkülözhetetlen a gazdaságban, de nagy fontossága és jelen­tősége a talaj fizikai állapotát befolyásoló hatásában rejlik. Ismertette a növény nemesí­tést s mindazon követelményeket, amelyeket a nemesitett vetőmagvaktól elvárunk. Ilye­nek a szalmaszilárdság, rozsda ellenálló ké­pesség stb. Majd a kereskedelmi vagy mütrá- gyatermés fokozó és mi nőség javító hatásáról, továbbá a mütrágyázási kísérletek bevezeté­séről beszélt. Az előadások kapcsán minde­nütt a legnagyobb érdeklődés volt tapasztal­ható. Jtórs lesz a komtineniíális k&vőtoeiresíkedeleim központja? Bécsiből jeleinti(k, hogy Olt egy Ibrariliiali Ibiizokísság (Wflelbéisléivieil 010.000 ifomt ailia|ptióTkiéivieil ká- •víkeneskedéflimii ifá'iwaeáig íakiipuí, iáiméiyineik m ülés® ®. ifeladaL, hogy u braz/i#a'i; llcí várnáik a komitmeineem •Málló fokozza. Nt'hJá'n.y Ibióc&i 'ianipoaTőrtiin kívül a7. osztrák IJŰeU'nv’ze'l thS-zI vesz ebben a 'liiM'ivz ■•!!«•'óh.wi, finn elywelk 'tuz volna « eéljtts hogy Kecel a koinlmculáfe (káslóQíerefelkieidcicám iküzpouií- pv'á l egye ímeg. j A Köburg-erdőket bérbe adják. Pozsonyból je­lentük: A iKobnig^erdők ügye ásnrót ioglallfcoataitija a ikösstóinaaiságá érdekköröket. Mióta a Kőburg-üer- cegek között lefolyt örökösödési per mpoireaudire került, azóta .fcöíbb kísérlet itörtÓDit arra nézve, hogy úgy a b’iirtoikjoíkait, minit a ihiatajlimlais kiterjedésű er­dőket nagyobb pénz csoport ok vegyék ót (kezelésibe, aiinii .miindezideiig azlért nem sikerült, mert a kül­földi ^vállalkozóik az állami lefoglalások: rniailt tar­tózkodtak tőkéjüket (bizanytialain sorsú váilailskő- násba elhelyezni. Szó volt arról, hegy az erdőbiiPbo- kot az álam veszi át kezelésbe, ültetve bérbe. Mint az állami erdőgazdasági vezetőség közli, ezt a ter­vet most léleyitiettiéík. •Értesülésünk szerint a ■ hátat- .mias erdőbiiriökot az ősz folyamán nlégy-nyolc évi •időre kitermelés céljaira béribe, kiivángák adni. Ter­mészetesen, csak oly erdőrészlieitefc jönnek a bér­letit tárgyalások folyamán szóba., amelyek mente­sítve vannak az állaimá lieffoglialáis -afliól.. A belföldi imagóniérdekllődjésein kivül angol' és jugoszláv erdő- liipair'j. körök fdglalfcoznak a Kóburg-etndők bérbe­vételével. 490 esetben mérsékli a csehszlovák áruk vámját az uj cseh szlovák-lengyel vámegyez­mény. Varsóból jelenük: A lengyel— cseh­szlovák kereskedelmi szerződés pótegyezmé­nyének szövegét most hozták részleteiben nyilvánosságra. A szerződést a napokban ír­ják alá. A pótegyezmény a réginél több eset­ben juttat vámengedméiiyeket a csehszlovák kereskedelemnek. 400 esetben mérsékli az eddigi tarifát. Ez a szám mintegy egynegyed része az összes lengyel vámtételnek. Kisihor- dó-sörök és szőnyegek vámtételeinél, az újon­nan biztosított kedvezmény a régi kedvezmé­nyes vámtételt messze túlhaladja. 110 eset­ben az uj vámdiszpoziciók visszaható erejűek, 900 tétel mérsékeltebb, mint a régi szerző­dés szerinti vám. Érdekes újítása a pótegyez­ménynek az is, hogy nem százalékokban fe­jezi ki a vámtételeket, hanem aoszolut pénzösszegekben, ami annyit jelent, hogy a szerződés tartama alatt a vámtételek nem változtathatók meg. 1 A postoüdcairék pénztári törvényjavaslat mlég ez évben a páriáméint elé kerüli. A postaiíiafcainéikjpiénz- itári tö'ryétuyjawaelialb, mnknt azt kormán yjkörölkben ikiilfeij esésre juttatják, üjlalblb ipótlásokkal kiegészítve kerül nemsokára, a padiaiment napirendjére. Az előkészítő munkál átok folyamán több szakaszt ki­fogásolt .a k, amelyekéit elvetet beik, s viszont, újakkal pótolták. Pariaimenti körök szJámátanak azzal, hogy miég ez iév folyamán tlárgyailláHra ikerül a javaslóit és a jövő év elejién már életbe IDép. Az ezüst ötkoronások ősszel körűinek forga­lomba. E bét folyamán meg fog jelenni az uj ezüst öitkoronások verésére vonatkozó Iböirvény a tötnv'é- nyek -és rendetetek 'tórában. A törvény kihirdetése után azonnal megkezdik az állami p'^nzverőintéze- ■tek az ötkoromósok késziihéSél, amelj^k ez év őszén forgalomba kerülnek. . . A varé ói cnkorkónférencSia eredményei. A nem­zetközi cnkonkoniferenriia ■ állandó vógnehajtőbizoiílt- sága, amiinit varsói jelentések befeeánnokiak rólia, a napokban ült Össze, - amelyen a csehszlovák dele­gáltakon kivül a mérhet, leügyel és a kubai cukor­ipar képviselői veitek részt, A végrehaj'tőbizottság ■a belföldi fogyasztás emelésének ügyével foglalko­zott, Meigálláipiitioitilák azokat a feltételeket, amelyek melleit az együttműködés Oidhieifségeis volna. Az állandó bizottság augusztus Végén és szeptember elején újólag ülésezni fog, hogy előkészítse a nem­zetközi cukorkoniferenoia üléseit, melyeket az ősz.- ■szel Parisban tártának mJeg.­Paimutbörzéf akiairmiak í eláll itaaii Velencében. Milánóból jelentik: Az itteni gazdasági körökben az a terv merült fel, hogy Velencében paimnitlböraét létesítenek. Ezt a helyet úgy a ffetsőolaszoirszági ter­melés, mint a nemzetközi piac hozzáférhetősége ezempomtljábóli a legmegfelelőbbnek tartljálk. Az erre voma'tk'oző tárgyalások már folyamatban vainnak. Lótenyésztési tanulmányi kirándulás. Az Országos Gazdasági Tanács a magyar nemzeti párt párkányi járási mezőgazdasági szakosz­tályának megkeresésére lehetőivé tette azt, hogy a kistapolosányi állami ménest tanul­mányi szempontból a lótenyésztést értékelő kisgazdák megtekinthessék. Az utazáshoz in­gyen vasúti jegyet Veseíy József dr. országos lótnyésztési felügyelő' ajánlására az Országos Gazdasági Tanács bocsátott rendelkezésre. Az állami ménest Kistapalcsányban a volt főher­cegi uradalom területén létesítették. Kista- poicsányba érkezve a kiránduló kisgazdák megtekintették a. szőlőgazdaságot, hol a pin­cemester szakszerű előadásban ismertette a szőlőbetegségeket s az ellenük való védeke­zést, majd bemutatta a zöld oltást, a permete­zést stb. Még a délelőtt folyamán megtekin­tették a törzsméneket, amelyeket Veselv dr. országos lótenyésztési felügyelő egyenként vezettetett elő s német nyelven ismertette a törzsmének származását. Vesely dr. német előadását magyar- nyelven tolmácsolta Hege­dűs Balázs, a magyar nemzeti párt párkányi körzeti titkára, aki a tanulmányi kirándulást szervezte és vezette. Majd Ludvig gazdasági igazgató végigkalauzolta a kirándulókat az elragadó szépségű parkon, hol a fejlesztés alatt álló tehenészetet' tekintették meg. Dél­után folyamán a ménesekben levő csikók ■megtekintésére került a sor. A tanulmányi kirándulás legszebb élménye a mesterséges legelők, melyek létesítését Ludvig igazgató vezeti és fejleszti. Bámulatos, hogy a hozzá­értő kezek rövid néhány évvel ezelőtt még cserjékkel iárkitól! kopár erdei tisztásokai hogyan állították a gazdaság szolgálatába. Ezeken a legelőkön nyert szénából látják el a ménes egész évi szénaszükséglelét. A német tarifa és a csehszlovák export A fakeraskedelsm-poliftkai kérdések előteré­ben, mint azt a „Carpathia" jelenti, a német fa- vámtarifa kérdése áll. Különös aktualitást nyer az ügy a Németországgal való kereskedelmi .szer­ződés tárgyalásai miatt. A német kereskedelem magatartása miatt a gömb- és a vágottfa piacon szokatlan merevség állott be, ami megnehezíti Csehszlovákia fakereskedelmének a küllőid felé való orientálódását. Az állami erdészet ebben a kérdésben eddig nem foglalt állást. Ellenben a magánkörök, melyek a üivitel piacán nagyobb szerepet játszanak, erősen érdekelve vannak az ügyben. A prohibiciós kiviteli vám csupán az utóbbiakat érinti, miután a köztársaság területén fennálló szabadkereskedelmi princípiumok nem adnak lehetőséget ahhoz, hogy a magánkereske­delem némi előnyöket élvezzen, a kivitel fiuk- tuálása mindig a vámkérdéstől függ. Érinti azon­ban a kérdés az állami fűrésztelepeket. A vágott­fa kivitelének ügye szorosan beleilleszkedik ab­ba az érdekszférába, amely a jelenlegi állapotot sérelmezi. Az állami fűrésztelepek feladata ~c 1- na, hogy átirányító szerepet töltsenek be a piacon és a hazai nyilvános árlejtések területén irányitó szerepet vállaljon. Szükséges volna eze-aek az üzemeknek modernizálása, hogy bekapcsolódhas­sanak a nemzetközi kereskedelem érdekköreibe, amint a most készülő Selmecbányái modern fű­résztelep tervezése alkalmával az előirányzat kö­rül is irta. A külföld részvételét a hazai faipar­ban eddig hivat, helyen úgy becsülték meg, hogy nem kedvező a belföldi faiparra. Ennek az a ma­gyarázata, hogy az állami erdők erősen aktív mér­leget mutatnak. Kívánatos volna, Írja tovább a „Carpathia“, hogy a magánerdőtulajdon is kül­földi segítség nélkül találja meg boldogulását és ezért nagyobb figyelmet kellene szentelnie a köz- gazd. élet pénzkapacitásrinak erdőiparunkra és fatermelésünkre. Hangsúlyozza a lap, hogy az állami erdőgazdálkodásnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a kartellkérdéseknek is b fon­tos volna, hogy az állami erdészet és fatennGés bekapcsolódjon a nemzetközi kartellek sorába, s javasolja, hogy legalább a kisantant erdőgazdál­kodásának közös érdekszféráját fejlesszék ki. A nfígylapnlcsányi ipartársulat a létesí­tendő gazdasági iskola megszerzése mellett foglalt állást. Ny i kai tudósi tónk jelenti: Mint ismeretes, a föl dm üve lésügyi minisztérium gazdasági iskolát szándékszik létesíteni Nyit- rán és felajánlotta a 150 holdas ludányi ma- radékbirtokox annak a földbirtokosnak, aki az iskola céljaira megfelelő termőföldei, kö­rülbelül 50 hold terjedelemben az iskola cé- jaira rendelkezésre tud bocsátani. Legutóbb megtörtént a döntés a minisztériumban a be­érkezett ajánlatok ügyében és oly értelemben határoztak, hogy Söhwitzer nyitrai és egy vi­déki földbirtokos ajánlati körül fogják a meg­felelőbbet kiválasztani. Nagytapolcsány köz­ség maga is szeretné a gazdasági iskolát és a ludányi birtokot megszerezni és ezirányban döntött is a képviselőtestület a legutóbbi gyű­lésén, elhatározva, hogy a minisztériumnál interveniálni fognak az iskolának Nagytapoi- csányban leendő létesítése érdekében. A nagytapolcsányi ipartársulat is foglalkozott a kérdéssel a napokban tartott gyűlésén és úgy határozott, hogy a város határában ingyen­telket szerez az iskola céljaira a kívánt terje­delemben, abban az esetben, ha a miniszté­rium Nagytapolcsányban fogja létesíteni a középfokú gazdasági iskolát. Az ip^rtársulat haiározatát küldöítségileg fogják közölni a földművelésügyi minisztériummal. A Ford-gyár érdekes ajánlata a magyar kormánynak. Budapestről jelentik: A Ford- gyár a legütóbb azt az ajánlatot tette a ma­gyar kormánynak, hogy hajlandó a buda- pest—szegedi országait kiépítését teljes ösz- szegében finanszírozni, ha a magyar kor­mány a Ford-gyártmányu olcsó kocsik vám- mentesitését biztosítja. A kérdéses országút 190 km. hosszú és kiépítése 19 millió pengő (114 millió csehszlovák korona) összeget emésztene fel. Fordék a kocsikat 12—14.000 csehszlovák koronának megfelelő összegért kívánják forgalomba hozni s 10.000 kocsi el­adására volna szükség, hogy a budapest— szegedi országút költségeit fedezzék. A terv egyelőre keresztülvihetetlennek látszik, mi­vel a magyar kormány a kereskedelmi szer­ződéses viszonyban álló többi államok miatt nem tehet kivételt Forddal. Ford ezt az üz­leti ajánlatot Bulgáriában tette meg eddig si­kerrel. ahol nagyszerű utakat építtetett ki hasonló kompenzációért. ÉH7Ég€T#lSPI Megszilárdult a prágai értéktőzsde Prága, jiuili'Us 9. A racgyn'fupoe tőzsdei iforgtthnd szünet rutául inna ű piac barátságos inragatartással in* dult Üzlctikűíiés nem volt nagyarányú, (főleg sp^oi- áliiis értékeik imánit. volt. érdekőldáis. A plonzpű ;■ le- szüli 'go is a ráibbtriigyoi | imáira. Vjrs és sző mór >'•!•: ok vesztetlek i nini piacon. Kulisszák közűi Pokül : \- v orr illák. A b i.nk'pimr lanyha, -néhány érlek im morzso.lödoi't. 'Szilárd -'p óllónk volt a beruházást cr- ■lvIveik vására. Az •exolálk utáni vá’illoztiiiüiák árfolya- uKKlvaí. - Az ipari papírok közül iPoasonyi 'Kábe^

Next

/
Thumbnails
Contents