Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-01 / 149. (1776.) szám
1928 Julim 3, vasárnap. 7 Többezer ember részvétele mellett szentelték föl a keresztényszocialista párt érsekujvári munkászászlaját Az impozáns ünnepséget követő népgyűlésen Franciscy Lajos és Grosschmid Géza szenátorok és Fedor Miklós képviselő beszéltek Érsekújvár, jamiius 30. (Saját tiiMsiitónktól.) Nagyszabású előkészületeik után imipozán's keretek között folyt le 'az országos keresztéinyszocialista párt tegnapi érsekujvári ürmepségie, amelynek kimagasló eseménye volt: a keresztényszocialista szakszervezet zászlajának felszentelése. Már a kora reggeli órákban nagy tömegekben tódultak Érsekújvárra a szomszédos magyar és szlovák községek lakói, akik közüli sokan nemzeti viseletét öltöttek. A zászlós zent el é'S és ezzel kapcsolatos niépgyülós, bátran állíthatjuk, uj lépcsőfokot és szinte példátlan előretörést jelent a szlovenszkói keresztény magyar munkásság történetében. Kezet fogott e napon a város és a falu, a barátság jegyében találkozott össze szlovák és magyar Érsekújváron, amely a török időben fontos végvár szerepet töltött be. Nyitra ősrégi egyesületi zászlójával vonult fel az ottani szerve- ze. Verébély és Surány környékének szlovák népe nemzeti viseletben hozta el rokon szép- vét magyar testvéreinek. Több mint Uz ezer ember gyűlt össze Érsekújváron körülbelül negyven községből. A pozsonyi vonat beérkezésekor Gros- schmid Géza dr. és Falánciscy Lajos dr. szenátorokat, Fe\áor Miklós képviselőt, Böhm Rudolf országos főtitkárt, a pártközpont tisztikarát és a pozsonyi szakszervezetek képviseletében megjelent Vircsik Károlyt és Lászlóéi Ferencet a pályaudvar kijáratánál összegyűlt hatalmas tömeg üdvkiáltással fogadta. mos József meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket, majd bájos magyar ruhás leánykák. Ptrezámszky Mariska, Istenes .Veremka és az udjvardiak nevében Vadkerti IIokká csokrokat nyújtottak át. GroSschmid Giéza dr. szenátor válaszolt az üdvözlő szavakra s elsős ónban Szüttö Géza dr. országos elnök üdvözletét tolmácsolta, aki meim lehetett jelem az ünnepélyen. A szenátor ezután örömét fejezte ki, hogy Rákóczi táborhelyét látogathatja meg, mert ő is Rákóczi szülővárosából, Kassáról jött ide. Rákóczi emléke köti össze a két várost egymással. Lelkes éljenzéssel fogadott szavai után a tömeg menetbe sorakozott és a bőrgyári munkások, valamint a surányi szervezet zenekarának indulói mellett vonult be a városbe. A menet élén haladtak csikós ruhába öltözött érsekujvári, andédi és tardoskedtdi gaz- dailegények Virág Gyula vezetésével. Festői látványt nyújtottak a tarka népviseletbe öltözött lányok, akik egyformán képviselték a közeli és távoli magyar és szlovák vidéket. Érsekújvár emberektől feketéin Fő-terém délelőtt 10 órakor kezdődött megj tábori misével a zászlészentelósi1 ünnepség, amit ÉrHgrdlt Viktor dr. érsekujvári kanonokplébános celebrált. A misét a vasmunkások énekkara kis érte, amelyet Szendrey István karnagy vezetett. A szertartások után P. Csulen Kolos, érsekujvári Ferenc-rendi zárdafőnök mondott megkapó szlovák és magyar nyelvű ünnepi szentbe 3 zédet. Majd Frfínciszcy Lajos dr. kanonok szenátor mély hatású beszédben méltatta a zászlószentelés nagy erkölcsi jelentőségét és, méltatta Birk- ler Arturaé zászlóanya nemes, önzetlen fáradozását. Az igazság és a béke csókját, a munkás és a munkaadó találkozását jelölte meg a imái nap legfőbb eredményének. Két bájos udvaréi kis, lány tolmácsolta ezután a munkásság igazi jótevőjének, Bwkler Artur- né zászlóanyának a munkásság köszönetét a gyönyörű zászlóért. A szögbeverés ünnepélyes aktusát Birklgr AnnoMné zászlóanya kezdette meg, majd sorban a zászlórúd mellé léptek a város illusztris vendégei, Franciscy Lajos dr. és Grosschmid Géza dr. szenátorok, Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő, Böhm Rudolf országos főtitkár, Kovzor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő, — aki a magyar nemzeti párt testvéri Üdvözletét tohr>jácsoWp> — majd pedig Érsekújvár keresztény magyar társadalmának és a pozsonyi és érsekujívári muníkásszenvezetek vezető személyiségei. A tölbbszáz-teritékes társas ebéd után délután nagyarányú népgyülést rendezett a párt a Váeár-téren. A népgyülés Az első szónok Franciscy Lajos dr. szenátor volt, aki rendkívül előkelő tónusu, kom olyba ngu beszédéiben a kereszíényszjo- ciail ista párt emberi hivatásáról beszélt. A szeretet és az igazság lényegéről beszélve, mély szellemességgel mulatott rá arra, hogy a szeretet és igazságosság benne van az élet minden megnyílvánulásálban, csakhogy van szeretet, ami nem egyéb, mint önzés s van igazság, ami neim egyéb, mint képmutatás. — Mi kereszitényszocialisták — mondotta emelt hangon, mély benyomáist keltve hallgatói között — minden különbség nélkül szeretjük embertársainkat. Irtózunk attól, hogy embertársainkat megvessük vallása, nemzetisége vagy faja miatt. Tisztelnünk kell egymás vallását, hitét, nemzetiségét, nyelvét. Ezek olyan szent és tökéletes elvek, mint amilyen tökéletes maga az isteni igazság. Beszédének további részéiben arra mutatott rá a szenátor, hogy a kor észtén yszo- cialista párt szemben áll a kormánnyal és a •többségi pártokkal is. A kormány erősebb — úgymond —, övé a hálálom, amellyel kénye-fcedve szerint oszthat áldást és átkot. Nekünk nincsen más fegyverünk, csakis az igazságunk. Azt hirdetjük a sajtóban, a törvényhozásban, a népgyüléseken, el nem halkuló hanggal s meg nem törő hittel, hogy ez az igazság megillet bennünket. Ha ezzel az elleinzékiséggel teljes eredményt nem is értünk el, azt senki sem állíthat ja, hogy ez a politika meddő és céltalan. Ungvár, junius 30. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Kilenc éven át kilenc kérvényt adott be az ungvári és vidéki magyarság az iskola ügyi minisztériumhoz, melyben to vidék mfflgyer&ágát jogosén megillető magyar gémánzium fetüMitását kérte, illetve az ungvári csehszlovák-ruszin gimnáziumnak magyar párhuzamos osztályokkal való kibővítését kérelmezte. Ez a kérés minden évben pontosan fut be az iskolaügyi minisztériumihoz, de kielégítő válasz eddig még nem érkezett rá. Még a legközelebb állt a magyarság a magyar gimnázium életrehivásához Pesek volt ung.................................................. —‘"■■-"Ti|— Ri maszombat, jamius 30. Még a húsvéti ünnepekután szentelték fel Tornaiján az elesett hősök emléktábláját. A felszentelési ünnepség' előtt Tornaija képviselőtestülete ünnepi díszközgyűlést tartott, melyen jegyzőkönyvben örökít ették meg a hősi halottak neveit s ez alkalommal TolnaFlyay Zoltán, földbirtokos, a magyar nemzeti párt ter^Mljjcti oSztdlyámk elnöke errielketdett szellemű beszédben méU^ila a hősök emlékéi. A felszentelő beszédeket a felekezetek lelkészei mondták. Senki sem gondolta volna, hogy az ünnep komolyságához méltó, emelkedett szellemű beszédek ellen bárki is kifogást emelhessen. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor a c&epdör^ég kihallgatná Mert az, hogy itt őslakosak is jutottak kevés földhöz, hogy a kisebbségi kérdés nagy nemzetközi probléma lett, hogy az adó viszonyok lehetetlen visszásságait felelős helyeken is észrevették s bár kapkodva és föMe- teeen, de már próbáltak segíteni rajtuk valamiképp, ez elsősorban a mi harcunk eredménye. Az esemény éli igazolják intranzi- gens ellenzéki álláspontunk helyes voltát. Küzdeni fogunk ezután is a magyarság és az egész szlovenszkói őslakosság jövőjéért, mert ebben az országban minden népréftteg- nefc nemzeti ségre való tekintet nélkül egyenlő joga van az emberibb élethez. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Grosschmid Géza dr. szenátor lépett a szószékre s tárgyilagos, minden szavában meggyőző erejű beszédben boncolta a napi politika visszásságait s különösen az uj közigazr gatási rendszerről mondott megsemmisítő kritikát. Fordulatos, színes előadásban emlékezett meg a mórt lezajlott bukaresti kis- antantíkomferemciáról, amelynek igen sovány eredménye volt. Ha a konferencia eredménye — mint a kommüniké mondotta — mindössze az volt, hogy a kisantant külügyminiszterei tiltakoztak a békeszerződés revíziója ellen, úgy kár volt a fáradságért, mert ezt az álláspontjukat enélkül is mindenki ismerte itt is és a külföldön is. A helyzet azonban az, hogy a jövő alakulására nemcsak a kisantant befolyásoló hatalma érvényesül. Beszéde végén részletesen ismertette az egyik prágai német lap vezércikkét, amely helyes felfogással azt Írja, hogy a neviziós törekvések elten nem a külföldlön kell véd'evári ianügyt referens idejében, aki nem tudván az érvek meggyőző súlya elől kitérni, csupán tazt a feltételt kötötte ki, hogy a gimnázium részén# kijelölt épület fűthető illemhellyel szereltessék fel. Ez .a kívánság akkor általános derültséget keltett, sajnos azonban, kilenc óv után is azt látja a magyarság, hogy — bár hivtlosan is elismerik a magyarság e követelésiének föltétlen jogosságát — a magyar gimnáziumot még sem állítják föl. Ez az eset is jellemző a prágai kormányzat kisebbségellenes politikájára. Egyed Aladár sajógömöri léikészt s beszédének szövegét, mivel a csendőrség felfognia szerint „izgató tarhlmu“ volt, bekérd# a lelkésztől. Egyed Aladár nem tulajdonított különösebb fontosságot a csendőrség érdeklődésének, mert meg volt győződve, hogy beszéde nem tartalmazott olyat, ami jogalapul szolgálhatna a bűnvádi eljárás megindítására. Most azonban az ügyészség meglepet és szerül eg nemcsak Egyed ellen, hanem az énnepségek két másik szónoka,, Voi'nallyay Zoltán földbirtokos és Szántó Ferenc református lelkész ellen bűnvádi eljárást indított. A magyar nemezti párt tekintélyes vezére és a két lelkész ellen megindított bűnügyi eljárás hire nagy feltűnést keltett Gö- mörben, Ismét megtagadták az ungvári magyar gimnázium engedélyezését Bűnvádi eljárás fiiul „Szsaiásirf* Tornaival? Zolán földbirtokos. Egyed Aladár és Szánté Ferenc lelkészek ellen A tornaijai hősi halottak táblájának leleplezése alkalmával • mondott beszédüket Inkriminálta az ügyészség ARGENTÍNÁBA, BRAZÍLIÁBA, URUGUAYBA és a többi világrészekbe olcsón áthajózza önt közkedvelt hajóival az ÉSZAKNÉMET LLOYD BRÉMEN hajóstársaság Vezérügynökség Prága, Hybernská u*. 8. 5558/27 Kérjen költségvetést kezni, hanem a belföldön, elsősorban azzal, hogy a magyarság kisebbségi jogait minden sérelem nélkül biztosítsák s gazdaság illa g olyan helyzetbe juttassák, hogy ebben a közjtársuiságba/n jól érezze magát. Lelkesedéssel fogadott beszédét azzal fejezte tx* hogy egyenlő jogot, egyenlő igazságot és egyenlő gazdasági szabadságot követelünk a magyarság számára. A népgyülés szónokai voltak még Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő és Csaposs Géza plébános, akik mindketten lendületes, nagy hatást kettő beszédekkel teljessé tették azt ,a lelkes, ünnepi hangulatot, amely minden jelenlévő Mikét betöltötte. A nagyszabású gyűlés a törvényhozók meleg ünneplése mellett ért véget. Huszonhét kommunistát letartóztattak Budapesten Budapest, junius 30. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) A rendőrség ismét egész sereg kommunistát tartóztatott le. Ezeknek nagyrésze Kun Béla bécsi letartóztatásával kapcsolatban rendőrkézre került, de a rendőrség azután szabadon bocsátotta, hogy jobban figyelhesse őket. A további nyomozás alapján tegnap 22 férfit és nőt állítottak elő a rendőrségen, ügy hírlik, hogy a jelenlegi kommunista szervezkedésben nem annyira megrögzött kommunisták, mint inkább kalandorvérű fiatalemberek vettek részt. A letartóztatottak névsora érdekesnek Ígérkezik. A rendőrség ezidoig nem adott ki hivatalos jelentést. Őriisi fiiról pusztítanak Romániában Bukarest, junius 30. Tegnap Óromáinia különböző részeiben heves viharok puszlti- tottiak, amelyek nagy károkat okozták. A jassyi kerületben a viharnak emberáldozatai is voltaik. Fokul községben a villám négy parasztot agyousujitott. A nagy esőzés meg- duzzusztotta a folyókat és az árviz következtéiben az állatok százai pusztultak el. A kár csak ebben a kerületben meghaladja a tiz milMó leit. Uránstnltíiifc tasümas rettüési iii francia szigeten Paris, junius 30. A Jeu-sziget egyik parti raktárában tegnap végzotes robbanási szerencsétlenség történt. A raktárban a háború alatt elsülyedt hajók megmentett lőszerkészlete volt felhalmozva. A déli órákban tűz támadt, amely a régi gránátokkal telt raktárt levegőbe röpítette. A robbanás nemcsak a raktárépületet. hanem a szomszédos halkonzervgyárat és a városi villamosmüveket is elsöpörte a föld szintéről. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a déli órákban sem a raktárban, sem a gyár környékén nem tartózkodott munkás, kettőt kivéve, akiket a robbanás megött. Ha az explozió munkaidőben történik, többszáz ember életét veszthette volna.
