Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-05 / 152. (1779.) Második kiadás

2

1028 ftilius S, eattt&rKBc,

A kommunisták az utoisO percig izgatnak

a betiltott „vörös nap“ megtartása mellett

Balén, lilék és Stern a párt forradalmasítását akarja kierőszakolni, de csak a párt létét teszi kockára — A prágai fascísfák nemzeti kokárdák viselésére ítivják fii Prágát - A Risská Stráz a kommunisták áüitélagos terveiről

Prága, julius 4. Mára mindenM art várta

Prágában, hogy a kommunista sajtó a* utolsó pillanatban észretér és takarodót fuj a „Vörös nap" kérdésében. A rendőrség a július 6-iM „Vörös napot" nem engedélyezte, a tilalmat az országos közigazagtásd hivatal is megerősítette, sőt a hatóságok eleve figyelmeztették a kommunistákat, hgoy minden megmozdulást, mely a tűzoltók o.ngT ess zu3 ünnepségeinek megzavarását és a közrend megsértését célozná, a legerélyesebb eszközökkel meghiúsítja és megtorolja.

A kommunista sajtó e figyelmeztetés dacára még ma, a kettős állam ünnep előestéjén is kitart a vörös nap megtartására szóló felhívásai mellett.

A kommunisták taktikájára jellemző, hogy ni ég a szociáldemokraták sajtóját ie ügyesen föl tudták használni agitációjuk céljaira. A mai szociáldemokrata lapokban ügyesen elhelyezték a hirt, hogy a kormány más cim alatt mégis megengedte a kommunista tornaegyesületeknek a Stadionban való tornászünnepélyét olyan föltétel mellett, hogy a város utcáin semmiféle felvonulást nem rendeznek és a tornászünnepélyt nem használják föl politikai demonstrációra. Ez a hir bizonytalanságot keltett, úgy hogy

a rendőrségnek ma délben rendkívüli cáfolatot kellett kiadnia a szociáldemokrata sajtó hírének dementálására.

Á kommunisták, ugylátszik, minden tilalom dacára provokálni akarják hiszékeny tömegeikkel szemben a karhatalom föllépését. A Vécém! List értesülése ezerint tegnap a Wi 1 son-pály aud varra

számos kommunista agitátor érkezett BécsböJ.,

akfk a munkásság között röpiratokai terjesztenek s a röpíratokban a Prágába való utazásra hívják föl a kommunista munkásokat. A kommunista párt vezetői nem egységesek s van egy erős szárny, mély a leghevesebben

ellenzi a mostani pártvezetőség öngyilkos véglet-taktikáját. A kommunista szakszervezetek vezetői és az opportunisták TouzAl, Skálák, Burián képviselők vezetésével esztelenségnek tartják Bólén, Jillek és Stern izgatását s nem akarják a rosszul végződhető vörös nap kedvéért a párt létét kockáztatni. Viszont Bólén és Jilek szándékosan forradalmasítani kívánja a pártot

s a forradalmasítás legjobb eszközét abban látják, ha a pártot betiltják e remélik, hogy az illegálisnak nyilvánított kommunista szervezetek a föld alatt majd valóban forradalmi szervezetekké alakulnak át. Valószínűbb azonban az, hogy

a kommunista párt illegalitásba való ker- getése a kommunista párt halálát fogja jelenteni.

A másik oldalon a fascisták is fontoskodnak és szerepet kívánnak maguknak a vörös nap likvidálásában. A fascista szövetség direk- ; tóriuma például parancsot adott ki a Risská Strázban a központi végrehajtó bizottság tagjai részére, hogy

julius 5-én és 6-án valamennyien Prágában tartózkodjanak

<

és instrukciókért a központnál jelentkezzenek. ] A lap azonkívül fölhívást intéz Prága hazafias lakosságához, hogy a lehetőség szerint köny- nyitse meg a közrendet őrző karhatalom mun- < kaját. Egyben felhívja a hazafiakat, hogy nem- , zeti szinü kokárdával járjanak e napokon az {

Hol étkezhet jól?

a ....

Re

staurant „AVION“-tian.

Praha !!., Václavské námőstl 49. szám. Ebédmenü 9.— Kő — Vacsoramenü

utcán. A Risská Stráz figyelmezteti azonkívül Udrzal nemzetvédelmi minisztert a kommunisták készülődéseire. A figyelmeztető cikk többek között a következőket tartalmazza:

— A kladnói és Beroun-vidéki kommunisták parancsot kaptak arra, hogy julius 5-én éjjeli 11 órakor Ledenic mellett gyülekezzenek s onnan vonuljanak föl Prágába. Útközben a kezük ügyébe eső autókat rekvirálják el.

Ha esendőrségre bukkannak, fussanak szét g kíséreljék meg a kordon megkerülését s kis csoportokban lopakodjanak Prágába.

Hasonló instrukciókat adtak ki más vidékeken is. Prágában a belvárosban lakó kommunistáknak a belvárosban kell gyülekezniük s a kommunista tűzoltók, akiknek szabad mozgásuk lesz, majd megerősítésükre jönnek. A külvárosok kommunistáinak a helyi csoportosulás után a belvárosba kell igyekezniük.

A Risská Stráz ezután támadási tervet im- putál a kommunistáknak bizonyos főbb épületek ellen s szerinte többek között

a rádiót is megkísérlik a hatalmukba keríteni,

hogy rádió utján lázitó beszédeket mondhassanak s a fascista lap tudomása szerint ötszáz kommunista kerékpáros fogja ellátni az összekötő szolgálatot a tüntetők között.

A Risská Stráz és a fascisták természetesen tendenciózusan állítják be a dolgot s nincs más céljuk vele, minthogy magukat a honmentők szerepében tüntessék fel. Ezért nem hiszünk abban, hogy a kommunisták a biztonsági intézkedések láttára meg merjenek moccanni a „vörös napon" Prágában.

T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébeI Magyar, odas* és lengyel vízumaik, illettre útlevelek meghosszabbítása végett mél- táztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Br&ti- lám, G r ö • * 1 i n g-u. 86. L rimane beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal:

SUT' Praha, II., P á n s k á 12. III. eszközli,

BusMannnQiuuzzBHUBnuHHmMBiinEBHnnanuuHRKBni

Kedden képviselőházi ülés

Prága, julius 4, A képvisolőházban teljes a munlkiaiszünet s a Ház minden valószínűség szerint julius 12-én nyári szabadságra megy, úgy hogy a szociális biztosítás módosítása már az őszi ülésszakra marad. A képviselőim z legközelebbi ülése kedden, julius 10-én délután 3 őcrakor lesz.

Ariimed Zogu államcsínnyel választatja magát albán királlyá

Valona, julius 4. Achmed Zogut augusztus 23-án királlyá fogják proklamálni. Ez a királyválasztás egy államcsíny segítségévet fog megtörténni. Achmed Zogu az albán szenátust feloszlatja, a kamara hatvan tagjából pedig harmincat szélnek ereszt és a kamara megmaradó harminc tagjával puccsszerűen fogja végrehajtani királlyá való pro- klamálását.

Mandarin - Cacao - Oló-Créme - Chrrey,

Trlpie-Sec — Curaoao — Karlsbadl keserű

„Késmárki kUUitáioa aranyéremmel kitütnetre’‘

„A Nemzetközi Donakiállitátoa aranyéremmel kit&n tarai. Ungvári és komáromi kiállításon kitOntetra

________

Az etkésett dolmány

Régi történet

A pozsonyi Toldy Kör által a Jankovics Mareelféle 1000 ktrrris díjjal jutalmazott pályamű.

Irta: FANGHY IGIfÁC

— Nem szorultam én rá Kuthy uram fájára, de ha már a magáénak véli, bizonyítsa be, én bizony nem voltam ott az ültetésüknél — pergett a haragos, durcás szép asszony nj elve, akárcsak a fonóban rokka, — miután előbb a panaszos panaszát annak rendje módja szerint előadta.

Az öreg Kalangya János volt a Kuthy Mihály bizonysága:

— Ő botolta azt a két fűzi" a tulajdon saját két kezével már a Kuthy Mihály atyja-ura életében, azóta is nemkülönben. Már akkor se veréb tanyázol benne, denevér lakott az egyikben, bagoly fészkelt a másikban, nincs la több olyan két vén fűzfa talán az egész föld kerekségén. Az ifjasszony fái csak olyan kölyök fűzfák ott mellettük, hogyan is lehetett azokat össze téveszteni?

és ahogy özvegy Babótné felé pislogott a berzenkedő deres szemöldöke alul, olyan volt Kalangya János a görbe hátával, mint a gyanakvó kérdőjel. Attól a pislogástól lángba borult a azép asszony arca: bizony még tolvajnak nézik.

— Tévedni emberi dolog — sietett öreg bíró aram a szép asszony védelmére, — mert nagy hatalom a szépség, az még a bíró előtt is.

De az igazság még nagyobb hatalom ám. Azt a szépség se győzi le, kivált ha öreg birő uram tartja kezében az igazság mérlegét- Bizony a másik oldalra billent annak a serpenyője.

— Tartozik kiadni a füzfaágat hugomasszony Kuthy Mihálynak — igy hangzott öreg birő uram hölcs igazmondása.

— Hát csak vigye el magának. A miatt a néhány ftlzfaág miatt én sem ugróm a kútba. —

vgész erdőért is kár lenne azt megcselekednie, vélekedett, magában öreg birő uram esküdt uraim ékkai egyetemben.

Az a pervesztés öreg birő uramnál csak hagy- ján, nagyobb baj, hogy Kuthy Mihálynál elvesztette a szivbéli perét. No de van az ellen még apelláta.

Indult kifelé nagy durcásan, de az ajtóból ’sak vissza fordult: — Mikor viszi el a fáját ,’uthy Mihály uram? — az arca égett ném annyi- a harag tüzétől, mint valami belső melegségtől.

— Holnapután délután — hangzott a rideg

minlha <«k W?*tt

Kuthy Mihály helyében.

özvegy Babőtné amint az utcára kifordult olyasmit sutogott magában: Nos hát ha nem

kellett özvegy Babót Miklósné, majd fog kelleni a Csányi Júlia.

Nem hiába volt valaha huszár Kuthy Mihály, ahogy megígérte, harmadnapon ebédután katonai pontossággal beállított szekerével özvegy Babótné udvarába. A Józsi kis-szolga nem volt sehol, az udvaron szanaszét kapirgáló tyúkoktól mégsem kérdezhette meg, melyik az ő fája, a nélkül pedig nem illett volna hozzányúlni. Befordult a konyhára, ott se senki. Nem maradt más hátra, bekopogtatni a szobába. Nehezen szánta rá magát, de hát az illendőség parancsára megcselekedte.

A szobában várta ám csak Kuthy Mihályt a csoda-meglepetés. Csányi Júlia állott előtte lány- sirjából kikelve, bokorugró hófehér szoknyájában, meggyszin bársony pruszlikjában, a két sor pity- ke forma fehér elefántcsont gombocska még fehérebb selyemzsinőrral összefűzve rajta. Csipkés szélű lenge kötény a karcsú derekára kötve, gyöngyös párta a fején. Egészen a régi Csányi Julis, csak éppen « -'-álla lehet most gömbölyűbb és a pruazlikja feszesebb némiképpen. Villogó hollogó holló h ja egyetlen tekercsbe fonva, csintalanul hajlott át a gömbölyű vállán piros pántlika volt belefonva, a térde tájékát verte a csattja. A két csillagos fekete szeme éppen egy pillanatra találkozott a Kuthy Mihályival, azután szégyenkezve elrejtőzött a selyemplllák árnyékába. Éppen úgy mint akkoron tizenhat esztendős korában, amikor Kuthy Mihályt megigézte. Még a hangja is az a fuvolázó lányos hang volt, amint cseresznye ajka a riadt „Adj Istenre" a „Fogadj Istent" elrebegte.

Ez azután a kiéért és, szép asszony leánybőr- be bújva, ennek ADJ ellent Knthy Mihály, ha tudsz I És tudott, mintha nem ia huszárnak, hanem kámzsát barátnak csapott volna fel annak idejében. Bivaly nagy akarat lakott 6 benne. Pillanatra megingott ugyan mint az Ittas ember ée alighanem teljesen oda is lendül az elé a káprázatos leánykisértet elé, ha idejében bele nem kapaszkodik annak a sértett legénybüszkeségnek oszlopába: Ha nem kellettem feslő bimbó korodban ... Erős oszlop volt az, görcsösen is kapaszkodott bele és mivel veszedelem b n nő meg az ember ereje, meg tudott állni egy helyben. Majd némi tétovázás után megfordult és elindult neki az ajtónak, kemény tartással, peckesen felvetve a fejét, éppen mint a részeg ember, aki tetteti a józanságot.

, *gn#l *$*>&•* «HMk ÖW# 4gra,

.-..tALXÁ-.'. .iwil'iő.fcUiA. rt-.-'.WCtoaV:.

csak fel a szekérre, ott aztán közibe az ostorral a két csillogó szőrű pejkőnak és mint a szélvész repült a szekér a legveszedelmesebb kigértetjárás helyéről özvegy Babótné udvaráróL Futott Kuthy Mihály az ő kisértete elől, — f tott a boldogsága elől.

De nem lehet az ilyen kisértettől oly könnyen szabadulni. A Csányi Julis lányos alakja versenyt repült a két pejkőval... Amikor haza ért Kuthy Mihály, akkor is egyre ott járt-kelt körülötte, a szemét is hiába hunyta be, Csányi Julis akkor is ott állott előtte.

Ugs lett amint azt özvegy Bafeő&ié megjövendölte. Lánggal lobogott már a szunnyadó parázs, m^g egy ilyen kisértés, a láng belekap annak a híres legénybüszkeségnek oszlopába, megemészti, semmiré lesz. Nem szabad annak megtörténni, még ha oly messze is kell futnia, mint ide ai tóvári kaszárnya. Másnak a néma csendes kok r, Kuthy Mihálynak a sarkantyu- pengéstö1 SifVygos huszárkaezárnya volt a menedékhely 9 párt ás, főkötős kísértetek ellen.

Gáb’>íépett a ládájához, túrni kezdett a sok legény lim-kwn között. A hetyke huszársapkát kereste, a helyett a lánykérőbe szánt, megvetett dolmány akadt a kezébe. El is lökte magától haragosan, összecsíllngeltek annak a pitykéi, sírtak kacagtak egyszerre:

— Miért vetsz meg engem Kuthy Mihály, hiszen én vagyok a te boldogságod, az a huszársapka a te boldogtalanságod, te mégis azt akarod a fejedre tenni? Hahaha! akkor még volt értelme annak a nagy nekibusulásnak, huszárráválás- nak, de most ugyan ki mátkázta el előled Csányi Julist? Veed el magadtól azt az együgyű legény- büszkeséget, nem a bölcsek találmánya az. Hogy nélküled lett asszony Csányi Julié? Csak magad vagy a hibás benne, mért nem Jártál Jobban utána annak idejében, ö az most is, a hab teste, a virágillat lelke, a régi Csányi Julis, a te szépséges álmod, feslő bimbóból lett nyíló rózsa, feléd hajladozik, hejh, de nagy bolond lennél, ha le nem szakítanád!

Talán nem is a csilingelő pitykék szavai, a saját kusza godolatai voltak azok. Megzavarja az ember elméjét az ilyen bűbájos kisértet.

Kézbe vette a megvetett dolmányt és nézte, nézte sokáig. Szakasztott olyan amilyennek megrendelte, a kelméje, a pitykéje, a sujtása. És mintha csak tegnap v ’t volna hozzá mértéket az az istenadta „kecske".

És ha már kézbe vette fel is próbálta, ügy állott rajta, mintha csalt rá öntötték volna, az a derékba szabott deli Juwúratilla sem állott különben. Akárcsak remekbe készítette volna w művésze.

Dehogy kutatott tovább az után a nyalka huszár sapka után. Ünneplőbe öltözött, a lánykérőbe szánt dolmányt öltötte magára, úgy indult

neki az utcának.

Az ablakokból, kerítések mögül, kandi szemmel néztek utána az emberek, asszony, férfi vegyesen. Több asszony mint férfi. Találgatták hova megyen ilyen parádéban Kuthy Mihály? Ott tűnt el özvegy Babőtné portájának fehére meszelt tornáca alatt.

Csányi Julis addig visszatért már lánysirjé-5 ba, özvegy Babót Miklősnét találta a szobában p maga asszonyi valóságában. Az a lányos cók-mőí* ott pihent újra temetőjében a fiókos szekrény fenekén, az az incselkedő hajtekercs ott rejtőzöl a bodros ~jipkefőkötő aiatt koszorúba fonva.

Kuthy Mihály még sem fordult vissza. £ szép asszony ijedten törülte meg a szemét, miau*' Kuthy Mihály bekopogott hozzá. Nem használt a» semmi, azért csak harmatos maradt az a két fekete csillag. Akkor érkezett meg Kuthy Mihálj* mikor már nem is várta, ő miatta hullott, % utána hullott özvegy Babót Miklósné könnye. Az* a csillogó gyöngyharmatot pedig nem adta voítöi Kuthy Mihály semmiféle gyöngyös pártáért, hajh* font piros pántlikáért

De azért csak torkán akadt a szó — éppen úgy mint annak idejében — r'ost is Kuthy Mihálynak. Jó hogy azt az egy szót ki tudta mondani: Juliska — mikor a szép asszony kezét megfogta. Az meg éppen szótlanul borult arra a pity- kés eujtásos dolmányra. Még ha akart volna, sem szólhatott volna: a miatt a mátka csók miatt. Micsoda csók volt azt Hosszú csők, tüzes csók, csakhogy szikrát nem vetett. Mert az tüzes ám csak igazán, a szerelmes özvegy asszony csókja.

Három hét se telt bele, meg lett a Csányi Julis második lakodalma. Az volt a szép lakodalmas pár, azt kellett ám látni. Az a mírtusvirág- bokrétás vőlegény, az a vadgalambszinbe öltözött menyasszony, szinte hallani vélte az ember a turbékolását. Nézte is az egész falu népe. A fehére a vőlegényen, a feketéje a menyasszonyon jártatta a szemét. így szokott az kölcsönbe menni a kettő között.

A sok lakodalmi nézi közt ott volt a „kecske" is a templomban. Bolond „kecske" nem a szépséges asszony-menyasszonyt, hanem a vőlegényen azt a selyem eujtásos, ezüst pitykós deli dolmányt nézte., Gyönyörködött a keze munkájában. Ilyen az ’inimi ahány „kecske" csak van a világon. y