Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-04 / 151. (1778.) szám

8 1928 julius 4, szerda. A szlovenszkói és ruszlnszköi református diákok harmadik országos konferenciája Losoncon A diákkonferencia Ifjúsági előadói a gácsi vár dísztermében tariolfák konferenciájukat — 7000 koronás kollektív adomány a református ifjúsági mozgalom részére Losonc, július 3. (Sajóit tudósítónktól.) A csehszlovák köztársaság területén élő magyiair kálvinista dtíákoik minden iísösofliai esztendő végén ösz- Bzegyülnek, hogy megtárgyalják a diákság éMébeai fölmerülő problémákat. A loisoaaoi teológusok agilis rendező bi­zottsága meleg vendégszeretettel fogadta a losonci református gyülekezet vendégeit, a Szloveniszikó és Ruszduseikő miniden részéiből egybese reglett diákokat. A kongresszus megnyitása előtti napon tömegesen érkez­tek Beregszászról, Komáromból, Rimaszom­batból, Pozsonyból ée mindazokról a vidlé- kekrőil, amelyeken csak magyar kálvinisták laknak, a diáikdelegátusok. Megérkeztek a főiskolások képviselőd is: a prágai, pozso­nyi, brünni MARK s a birünmi Corvánia ki­küldötted. Június 80-án reggel a református temp­lomiban 121 dfiákdelegátue, számos reformá­tus lelkész s igen sok érdeklődő jelent .meg 'a megnyitó istentiszteleten. Felzendült a magyiair diákok ajkán az ősi kálvinista zsol­tár: „Te Benned bíztunk eledtől fogva". Ima után megválasztották a vezetőséget: A kon­ferencia védnökévé a magyar kálvinista ifjúság munkáját félő szeretettel figyelő és örömmel segítő Szdiiassy Béla dlr.-t, a dunia- melléki egyházkerület főgondnofcát válasz­tották meg. Elnökké Sörös RéJlia ref. lel­készt, teológiai igazgatót, alelnökökké Mag­da Sándor dr., Sándor Benő, Zsemlye Lajos ref. lelkészeket. Titkárrá Varga Imre ref. teológust, jegyzőikké Narancsaik Imre és Soós G. Endre ref. teológusokat. A választások után a konferencia üdvö­zölte az egyetemes református egyház há­rom püspöki ét, üdvözölte továbbá az erdélyi magyar kálvinista diákok konferenciáját és a magyarországi Solt Deo loria diákszövet­séget, továbbá a Mekdesz konferenciáit. A kongresszuson szerepelt nagyéríékü előadások sorát Sörösis Béla teológiai igaz­gató nyitotta meg, aki „Milyen életpályák tíyUrnák meg a református ifjúság előtit“ ciánén tartott érdekes és gyakorlati értékű előadást. Majd Agyagáissy Sándor dr. ref, lelkész lépett az előadói asztalhoz, hogy el­mondja: mit adott a magyar falu az intelli­genciáinak és mivel kell az intelligenciának adósságát lerónia. Szőke István ref. lelkész 1 felszólalásában arra mutatott rá,' hogy mi- < fcépp kell megszüntetni azt a szakadékot, amely a falu népe és az intelligencia között tátong. 1 Délután ismét megtelt a hallgatósággal 1 a templom hajója. Az első előadó Mtagda E Sándor dr. volt, aki az ujaíbbtoori filozófiai j •irányokról értekezett. Zsemle Lajos a mate- ] Dialista világnézetről beszélt. Az előadást T Narancsik Imre értékes hozzászólása egőszi- ^ tette ki. j Este a losonci Református Nőegylet ma- 1 gyáros vendégszeretettel látta vendégül a 1 konferencia tagjait. Az estély közönsége zm- r folásig megtöltötte az YMCA nagytó rímjét, j; Meleg, biztató szózatokat intéztek az ifjú­sághoz Sutka István dr. nagyik apósa ügyvéd, r Kiövy Árpád lelkész és az YMCA nevében 1 Simándi Pál. t Az estély közöns'ége értékes tettel tette 1 emlékezetessé a konferenciát. A kálvinista ifjúsági munka céljaira a js jelenlévők néhány perc alatt ötezer ko- , rónát adtak össze. , A konferencia második napján, vaisáirnap délelőtt Kenesaey Kálmán dr. osilliagáisz tar­tott nivős előadást a természettudőmányo® világnézetről. Délután a ícöákság ki r áindult a gáosi c ■várba, amelynek dísztermében a diákszóno- E kok tartottak előadásokat. Elsőnek a Sóid Deo Glória diákszövetség kiküldötte be­szélt, majd Varga Imre, Kuliffay Endre és Czakő Károly tartottak előadást a diákság nemzeti, kulturális és szociális problémái­A föIdlalvataSi „tajomnik" is csendőr siliwil iskolába toborozta a bajánházai magyar gyermekeket Mi köze van a csendőrnek és a földhivatalnak az iskolához? Ungvár, julius 8. (Rnszíniszkéi szerkesztőségünktől.) Az Ungvár melletti Btajánháza szinmagyar köz­ségben néhány nappal ezelőtt a maga nemié­ben párját ritkító „tanügyi esemény" tör­tént. Megjelent a faluban egy földhivatali exponens (tajomnik) és egy csendőr. A kis- birőt keresték abból a célból, hogy kidoboltassák a faluban, hogy a tan­köteles gyermekeik szüleit szülői érte­kezletre hívják össze az iskolába. A kisibirő azonban a mezőn dolgozott s igy csak este fél kilenc óra tájban került ellő. Ekkorra a bírónál tanácskozó társaság arra a gondolatra jött, hogy még sem lesz jó nagy lármát csapná ennek a „tanügyi mű­veletnek", azért arra kérték a kisbirót, hogy a Rarkóczy-uradalombói kihasított földbér­letek révén megpuhitott embereket egyen- kint hívja össze, azzal az ürüggyel, hogy „a csendőr hivatja". A „csendőr" szóra beijedt emberek te­hát az éjszaka leple alatt összegyűltek a községházán, ahol megkezdődött a szlo­vák iskolába való beiratkozás. Az ígérgetésektől megbóduit szerencsétlen magyarok közül a két ,,kulturmáaszionár iné­nak" még a csendőri hatalommal sem lehe­tett tizenegy szülőnél többet arra bírni, hogy gyermekét szlovák iskolába Írassa. Mire megvirraldt Bajánházán, ebben az 537 lelket számláló községben (melyben a népszámlálás is 520 magyar ismer el), tizenhat: gyermeket dobott oda édes­apja az elnemzetienités molochjának. Igaz, hogy e tizenhatból van már iskolából 'kinőtt fiú is, de van olyan is, aki még nem is tanköteles, mindazonáltal az első szlovák osztályt a meglévő 5—6 iskolakötelessel meg akarják nyitni. És ha a magyar pártok képviselői nem fog­nak a legerélyesebb eszközökhöz nyúlni, szeptemberre Bajánházán szlovák iskola less, dacára annak, hogy a község lakossága a legnagyobb felháborodással tiltakozik ez ellen a terror ellen. Az a kérd'ős is eldöntésre vár: mióta lett a tajomnik és a csendőr tanügyi hiató­A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Shangliai. HVEZDA: Robin Hood. (D. Fairbanks.: FLÓRA: Pyjama-kaland. JULIS: Weekind-varázs. (H. Liedtke.) LIDO: A legagyalurtabb. LUCERNA: Pyjama-kaland. METRÓ: Nürnbergi inesterd&lnokok. OLYMPIC: Verdun. SVETOZOR: A halál jegyesei. P* T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, olasz és lengyel vázumJoík, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mél­tó ztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához/ Brati- lava, Gröseling-u. SG. I. eámire bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: FPraha, II., P á n s k á 12. III. eszközli. POZSONYI SZERKESZTŐSÉGÜNK és KIADÓHIVATALUNK eddigi helyiségéből átköltözött Gröszling- utca 36. sb. I. exn. alá. Teleiouszáon 27—87. KASSAI SZERKESZTŐSEGÜNK Ruman-utca 6. szám alatt megkezdte mű­ködését. A szerkesztőség telefonszáma 495. A Kassa körüli eseményekről a lap barátai délután 5-ig ezt a telefonszámot szíveskedjenek felhívni. Kassa társadalmi egyesületei, intézményei és hivatalai fenti kassai szerkesztőségünkbe szíves­kedjenek közleményeiket leadni. Ádáz dühhel gyilkol Amerikában a Lynch-törvén Missisippi államban hónapok óta vad kegyetlenséggel gyilkolják a négereket — A hatóságok tehetetlenek a nép dühével szemben Japán sikere a mandzsuriai tárgyalásokon Moszkva, julius 3. Kínából értáeffleüt je­lentéseik arról számolnak be, hogy a japán és a mamdzisuriat hatóságok közölt megálla­podás Jött létre uj vasútvonalaik épülésére vonatkozólag. A megállapodás érteiméiben Mandzsúriáiban öt uj vasútvonal épül, me­lyeik különösem Jiajtónira nézve tekinthetőik Newyork, julius 3. Missisippi-államban néhány hónap óta ismét dühöng és pusztít az Önhatalmú népbiráskodásnak messzi sötét századokból vis­szamaradt fajtája, amely a civüi'áciő jövendőjébe mérföldléptekkel rohanó Amerikábau csodálatos­képpen nem tudott kiveszni: a lyaoli-gyilkosság. A Lynch-law valamikor Amerika szégyene volt 6 ma százszorosán az. Eredete a XVII. század vé­gébe nyúlik vissza, amikor északi Karolinában a polgári társadalom korlátlan büntető és megtor­ló hatalommal ruházta fel Lynch János karoliniai bírót azon szökevény rabszolga-négerek és go­nosztevők kipusztitására, akik az ültetvényeké n garázdálkodtak s akik ellen a gyarmati törvé­nyek nem nyújtottak elegendő oltalmat. A Lynch-törvény kétes szükségessége azóta rég megszűnt, de az Északamerikai Egyesült Ál­lamokban időnkint fel-fel üti a fejét ez a borzal­mas néptörvény. Am lka népe, amely gyűlölet- teljes ellenszenvvel, a fehér ember szuperioritá- sát teljes egészében érvényrejuttatva, vak bosz- szutól vezéreltetve az egész néger fajt teszi fele­lőssé néger egyének gonosztetteiért, akár elkövet­ték ezeket, akár nem, — még ma sem látja szí­vesen szabadnak az egykori behajőzott rabszolgát. Az amerikai törvények ugyan nem ismerik el a lynch-törvény jogosultságát, sőt a hatóságok­nak a legszigorúbban kell a lynchelők ellen eljárniok, de a nép vak dühe oly elementárisán nyilatkozik meg egy-egy önhatalmú kivégzésnél, hogy a ha­tóságok a legnagyobb igyekezet mellett sem tud­ják a borzalmas kegyetlenséggel párosult kivég­zést meggátolni. Sok esetben pedig a hatóságok szándékos mulasztása serkenti a tömeget további népitélotck véres megho­zatalára. A Missisippiben néhány hónapja ádáz kegyetlen­séggel folyik a bűnös, avagy ártatlan négereik gonosz gyilkolása. Alig történt valami intézkedés, hogy a kegyetlenkedések újabb és újabb megis­métlődését megakadályozzák, s ez további vakme­rőségekre ragadtatta a vérszemet kapott mohot. Legutóbb, az elmúlt négy napon nem kevesebb, mint három néger esett áldozatul a tömeg dühének, ami vádoltak meg, hogy fehér asszonyok I és férfiak ellen büntetendő cselekményeket követ­tek el. A hatóságok, hogy a négereket megment­sék a meglyncheléstől, fogságba vetették az ok­kal vagy oktalanul megvádolt feketéket, de a tömeg mindannyiszor megrohamozta a fogházat, be­tört a cellákba s a négereket kihozta az utcára. A fogház előtt összetorlódott tömeg azután kénye- ltedve szerint bánt el a szerencsétlen áldozatokkal. Tegnapelőtt Brookhavenben elfogtak két né­gert, akiket éppen rabláson értek. A rendőrök beszállították őket a fogházba, azonban az utca népe hamarosan tudomást szerzett a történtekről s összegyülekezett a fogház előtt. A fogház igaz­gatósága, amidőn a tömeg a letartóztatott négerek kiadatását követelte, megtagadta a követelés tel­jesítését, mire a mob arra való hivatkozással, hogy az egyik fogoly megtámadott egy fehér asszonyt, megroha­mozta a fogházat s a négereket a hatalmába kerítette. Mindhármukat még celláikban félholtra verte, azután pedig azt, akit a fehér nő megsértésével vádoltak meg, kicipelték a fogházból. Egy készen- álló autóba dobták áldozatukat s az autó azonnal teljes sebességgel elrobogott, ötszáz kilométert futottak a szerencsétlen emberrel, azután megállí­tották az autót a nyílt országúton s kiszálltak. A négert rövid nton egy fa alá állították, kötelet te­tettek a nyakába s a fára felakas stották. A folytonosan megismétlődő kegyetlenkedések arra indították az amerikai humanitárius egyesü­leteket és testületeket, hogy Missisippi állam kor­mányzójánál tiltakozó szavukat emeljék fel. Egy­úttal felszólították, hogy erélyes kézzel akadá­lyozza meg a további kilengéseket. — Halálos katasztrófa a klaromahli bánya­telepen: Saarbriickenből jelentik: A klarentahli bányatelep egyik tárnája tegnap beomlott és a föld mélyében dolgozó munkásokat elzárta a kül­világtól. A leomló kőzuhatag egy bányászt megölt, tizenegyet súlyosan megsebesített. Órák munká­jába került, mig a tárna nyílását szabaddá tették ée a sebesült munkásokat napvilágra hozták. — Eljegyzés. Joőb Juliska tánemüvész- nőt, okleveles tánctanárnőt eljegyezte Szász Dezső dr., az ótátrafüredi Tátra Szanatórium vezető főorvosa. Az eljegyzési hir kedves eseménye a szlovenszkói társadalmi életnek. A fiatal jegyesek közismert, szeretettel és megbecsüléssel körülvett tagjai a szloven­szkói magyar társadalomnak. Joób Juliskát, a tehetséges tánemüvésznőt és pedagógust országszerte ismerik és ugyancsak nagy is- merettségi köre van vőlegényének, Szász 3'Lvji? dr.-nak, a Tátra Szanatórium kiváló vezető főorvosának. — Doumergue elnök a francia flotta parádé­ján. Párisból jelentik: Doumergue elnök a tenge­részeti miniszter kíséretében Le Havreba utazott, hogy a Jaguar torpédóromboló fedélzetéről te­kintse meg a francia flotta parádés felvonulását. A flottaparádén hetvenöt hadihajó és 38 vizi repü­lőgép vesz részt. — Halálozás. Hollósy Gyula nyugalma­zott vághosszufalui róm. kát. igazgatótanitó és kántor életének 73. évében julius 1-én Vgsellyén elhunyt. A megboldogult 50 évig működött a tanítói pályán kiváló eredmény­nyel. A jeles pedagógust julius 3-án helyezték örök nyugvóhelyére óriási részvét mellett a vágsellyei róm. kát. sirkertben. — Hősök emléke Taksonyban. Pozsonyból je­lentük: Gyönyörű ünnepség keretében áldozott e napokban Taksony község magyarsága a világhá­borúban elesett bősei emlékének. Eredetileg szo- borlelepliezésneík kellett volna lennie, de az em­lékműnek csak a talapzatát leheteti felállítani, miután az egyenruhás katonát ábrázoló szobor el­len a hatóságoknak kifogásuk volt. (A hatóság ha­tározata ellen a taiksonyiak panaszt terjesztettek fel a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz). Az ün­nepségre Galénta, Vágsellye és Pozsony vidéké­ről is sok magyar ember öeszeeeregieitt, hogy együtt ünnepelljenek a taksonyiakkal. Az országos kereisztényszocialieta párt központiját Khádé Béla titkár képviselte, aki a párt nevében száz koro­nát adományozott helyi jótékony óéira koszoru- megtváltás címén. A lelkes lefolyású ünnepség szónoka Jankóvics Marcell dr., a Toldy Kör elnöke volt, aki országos bírói, ragyogó ékesszóláisárvtai, klasszikus szépségű beszédben méltatta a bősök soha ei nem múló nagy emlékét. Utána Izsó Irma, Pany Mária, Romács István és Kuhovics Béla al­kalmi költeményeket szavaltak. Az evangélikus és katolikus énekkar gyászdalai után imára hívó tromíbitaszó hmrsant föl és Troch Pál esperes át­adta az emliéket a községnek és Taksony ősz M- rájának. Endreffy János tisztiefletes meghaló sza­vakban emlékezett meg a hű bajtársafcról', akik vele együtt vettek részt a világháborúiban, de nem adatott nekik onnan visszatérés. Majd Szabó Vince, a keresztény-szocialista párt régi harcosa mondott keresetlen szavakban köszönetét azok­nak, akik az emlék felállítását lehetővé tették. — Eltűnt egy pozsonyi postagyak ornok. •Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Pong- rácz Tibor 22 éves postagyakornok néhány nappal ezelőtt eltűnt Káptalan-utca 5. szám alatt lévő lakásáról. Édesapja, Pongrácz Gyula alsóháji orvos ma jelentette be eltűnését a rendőrségen. A fiatalemberr óráját, láncát, útlevelét otthon hagyta, pénz se volt nála, úgyhogy a család attól tart, hogy szemcséien- ség ldozata lett a fiú, vagy pedig öngyilkos­ságot; követet el. — Csalás miatt letartóztattak két torna­aljai jegyzőt. Kassai szerkesztőségünk telefo­nálja: Kastyák Ödön tornáuljai jegyzőt és Rotár József beosztott jegyzőt különböző csa­lások miatt letartóztatták és átszállították a kassal ügyészség fogházába, ról. KtiLömöisien értékes volt ifj. Mohácsy Já­nos föilszőMáBa. Az értekezlet az ifjúsági mozgalom vezietésére bizottságot alakított. A harmadik nap délelőtt Kemessy Kál­mán dr. fejezte be előadását, majd Söröss Béla „A kálvinista elvek érvényesitése az élet különböző területein" címen mondott újabb mélyenszántő gondolatokban gazdag, nagyértékü előadást. Szőke István ref. lelkész foglalta össze ezután a konferencia eredményeit. Zsemlye Lajos imádságával s a kálvinista himnusz el- éneklésével ért végett a konferencia. Itt még meg kell emlékeznünk, hogy a szombati szeretetvendégségen megindult gyűjtés nem ért véget, mert a konferencia vé­geztével a gyűjtés eredménye 7000 koronára emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents