Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-26 / 168. (1795.) szám

2 1928 jüKag 88, wttWfe nak az ipari terményei: tervszerű elhelye­zéséről a belföldön és a külföldön. Baldwin miniszterelnök válaszolt a kor­mány nevében és beszédének első részében pusztán számszerűleg állapította mesr. hogy annak a százezer munkásnak, akik május ve­gétől junius végéig lettek munkanélküliek, júniusban több mint a fele nem a szénipar­ban, hanem a gyapotipar és a hajóépités ke­retében lett munkanélkülivé. Mig tehát lénye­gében ezek a speciális iparok felelősek a munkanélküliség jelenleg mutatkozó növeke­déséért, addig Angliának általános kereske­delmét fenn lehetett tartani. Baldwin annak a nézetének adott kifejezést, hogy déli és középső Angliának ipari kerületei, «melyekben az üzletmenet elénk, sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munka­nélküliség által sújtott kerületek mun- kásfeleslcgét átvegyék és igy a munka- nélküliséget enyhítsék. Ez a külön bizottság jelentésében kifeje­zett nézet, amelyet a kormány teljesen ma­gáévá tesz. A munkanélkülieknek más a»rü- letekbe való áttelepítését a munkahivatalek- nak kell elvégezniük, mert nem vezetne célra, ha a munkanélküliek minden terv nélkül át­mennének más kerületekbe, ahol sem pénzt, sem tarátokat, sem pedig munkaalkalmat nem találnának. Baldwin ezután megállapította, hogy a racionalizálás eszméje különösen az angol ne­héz- és textiliparban jelenleg sokkal élén­kebben érvényesül, mint valaha és az angol közvélemény nagy része nem volt tisztában vele, mit jelent a munkapiac szempontjából a racionalizálás, amelynek az a következmnye, hogy a munkaerők­nek nagy részét el kellett bocsátani, mert feleslegessé váltak. Ezután megemlítette, hogy a munkanélküliek a dominionokban is ta­lálhatnak munkaalkalmat, ámbár a kormány egyáltalán nem akarja az angol munkanélküliség problémáját a domi- nionokra átvinni s egyáltalán nincs szándé­kában, hogy tetterős embereket a tengeren­túlra küldjön, mert Angliában nem tudnak munkához jutni. Itt arról van szó, hogy egy férfi uj hazájában hasznos lebet-e vagy sem. A jövő generációkra is gondolni kell. Éppen a dominionokban és különösen Kanadában a gyermekek nevelése és fejlődése érdekében igen sokat tesznek. A munkaügyi miniszté­rium egyik alállamtitkára most Kanadában, Ausztráliában és Uj-Zeelandban, te$z körutat, hogy ott megvizsgálja a szisztematikus, beván­dorlás lehetőségeit. Beszédének zárőrészében Baldwin be­jelentette, hogy az iparnak, különösen a szén- bányászatnak bizonyos könnyítéseket fog a kormány nyújtani. Az a rendszer, amely sze-' rint a kormány a kivitelre biztonsági garan­ciákat nyújt, egyelőre további két évre is ér­vényben marad, amíg az export emelésére je­lentékeny hatással lesz. A szénbányászatnak nagyarányú szubvenciót juttatnak, amennyi­ben a vasúti fuvartételeket a szén bizonyos fajtáira már ebben az évben leszállítják. A többség elvetette a bizalmatlansági indítványát A vita az éjjeli órákig tartott, azután sza­vazásra került a sor. A többség 331 szavazattal 141 ellenében elvetette a munkáspárt bizalmatlansági indítványát. A vita folyamán Sir Henry Page-Croft konzervatív képviselő, a nagyipar egyik veze­tője, aki tegnapelőtt Baldwin elé vezette a konzervatív képviselők egyik csoportját, mely a vas- és acél védvámjának bevezetését kí­vánta, indítványt terjesztett elő, amely szerint a ház fejezze ki sajnálatát afelett, hogy a munkáspárt és a liberális párt ellenzéket tá­maszt a kormány azon politikája ellen, ameiy- lyel a lokális adótételek leszállítása és a véd- vámok bevezetése által siet a nagyipar segít­ségére és ezzel a munkanélküliség enyhítésé­hez is hozzájárul. Ezt az indítványt 305 sza­vazattal 136 ellenében elfogadták. A vitában Sir Róbert Horné konzervatív képviselő szemrehányást tett a munkáspárt­nak, hogy a védvám-rendsze.r bevezetése ellen harcol. Bebizonyosodott dolog, hogy mindazok a/ iparok, amelyek vámvédelemben részesül­nek, felvirágoznak és exportjuk egyéb ipar­ágak exportját jelentékeny mértékben felül­múlja. Nagy reményei vannak a kormány ál­tal a lokális adókönnyítésekre beterjesztett tervre vonatkozólag, sokat vár a tarifatételek leszállításától is, amit már ebben az évben végrehajtanak. Snowden munkáspárti vezér beszédében kijelentette, hogy nagy érdeklődéssel figyeli a konzervatív párt soraiban keletkezett láza­dást a védvámos rendszer bevezetése érdeké ben. Egészen bizonyosra jósolhatja, hogy na­gyon élénk választási küzdelmekre van kilá tás. Az ipar depressziója nem uj je’enség, mint ahogy azt a miniszterelnök kifejtette, hanem az iparban már félszázada érvényesülő befolyásokra kell visszavezetni. A depresszió okát abban is keresni kell, hogy a gépi ter­melések fejlődése sokkal rohamosabb, mint a fogyasztók vásárló erejének növekedése. Az 1926. esztendő rekordévet jelent Amerika ipari termelésében és ezt a termelést mégis 15 százalék kevesebb munkaerővel érték el, mint az előbbi évek alacsonyabb kvótáját. Ez nagy részben az oka az angol gazdasági élet­ben megnyilvánuló depressziónak is. Churchill kincstári miniszter, aki a vUáf a kormápy részéről lezárta, kijelentette, hogy főprobléniának a szénbányászat kérdését kell tekinteni, 250.000 bányásznak nincs kilátása arra, hogy rövid időn belül fog­lalkozáshoz jusson és.a mai vita folyamán a munkáspárt sem tu­dott használható javaslatot a ház elé '.erjesz­teni, hogy az egymilliót meghaladó munka- nélkülinek foglalkozást lehessen nyújtani. Anglia az évenként kitermelt szenet egé­szen könnyen produkálhatná 250—300 ezer munkaerővel csökkentett munkáslét­számmal. mint az előző esztendőkben. Egy másik rneg- szivlelésre méltó tényező az, hogy a szénbá­nyászatban jelenleg foglalkoztatott munka­erőkkel is, tehát a munkanélküliek .beállítása nélkül az évi termelés 50.000 tonnával többet fog eredményezni, mint a normális években. Ennek következtében a szenet fogyasztó iparok rohamosan fel virágoznak és szükséges lesz az export emelése, hogy a munkanélküli­vé váltakat újból foglalkozáshoz lehessen jut­tatni. A kormány által a lokális adók könnyí­tésére és a fuvaitételek leszállítására kidolgo­zott séma főeszköz lesz arra, hogy Anglia az 1 pari krízist áthidalhassa. A fuvartéleleket az érdekelt körök kívánságára csak az export- szénre, brikettre és aoélszénre szállítják le, mert ilyen módon a fuvarengedmény az ösz- szes fajtákra koncentráltabb formát ölthet, Ungvár, julius 25. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Hetek óta terjesztik a hirt Ruszinszkóban, hogy úgy Korlátli Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, mint Egrv Ferenc szenátor itthagyják Ruszin- szkót és Magyarországra költöznek át, ahol már várja őket a zsíros állas, iiletve a nagy földbirtok. A híresztelésekkel komoly embe­rek nem is foglalkoztak érdemük szerint ad­dig, amig azok csak a magyar nyelven szer­kesztett kormánylapokban jelentek meg. Na­pokkal ezelőtt azonban Kiviláglott, hogy a — nyári kacsának minősített —- híresztelés mö­gött a cseh agrár- és egyéb — magyar szava­zatokra pályázó — kormánypártok politikai manővere húzódik meg. A cél világosan az, hogy ezzel az ártatlan­nak látszó híreszteléssel megtévesztik a vá­lasztóközönséget, amelynek gyengébb része talán elhiszi igy a magyar pártok és a magyar pártszövetség felbomlásáról — ezzel egyidejű­leg — terjesztett híreket is. Mindkét híresztelés csak arra szolgál, hogy úgy Egry szenátorral, mint Korláth dr. képviselővel szemben bizalmatlanná tegyék a magyar közönséget és úgy tüntessék fel a dol­got, mintha a magyarság politikai vezérei szökni akarnának és magukra' akarnák hagy­ni a Csehszlovákiába zárt magyar népet. Az esetleges kételyek eloszlatása céljából mintha az összes szénfajták éheznek a le­szállítás előnyeit. Ilyen módon ugyanis az exportszén fuvaitételét hét és fél pennyvel lehet leszállítani, mig a könnyítés csupán két penny lenne, ha az összes szénfajtákra terjed­ne ki és tiz egy fél penny lesz az acélszénre vonatkozólag az eredeti séma három pennys engedménye helyett. Az uj rendszernek tehát az az előnye, hogy a szén legfontosabb fajaira vonatkozólag háromszoros engedményt vezet he. A költségvetésben előirányzott összes töb­bi fuvarengedmény a vasra, szénre és mező- gazdasági termékekre vonatkozólag érvény­ben marad. A munkanélküliség enyhítése cél­jából továbbá a kormány évenként 600.000 fontot állít be a költségvetésbe, hogy ezzel 2500 gye­reknek, 7000 nőtlen férfinek és ferjezet- len asszonynak, továbbá 2500 családnak kivándorlását lehetővé tegye a dominionokba és a gyarmatokba. Ennek a tervnek előkészítése céljából a kormány egyik tagja tanulmányúton van a dominionok­ban. egyenesen kérdést intéztünk mindkét pártve­zérhez, akik egyöntetűen a következőket je­lentették ki: — Egy árva betű sem igaz abból a híresz­telésből, hogy Ruszinszkót el akarnék hagyni. Az egész, ugylátszik, a ruszinszkói kormány­zatnak jámbor óhajtása, amit fizetett lapjai zavarkeltés céljából kolportálnak azzal a szá­mítással, hogy az általunk megszervezett Ma­gyar Pártok Szövetsége bomlásnak induljon. A célzat gonosz, de a mód nevetséges és ben­nünk is csak mosolyt kelt. Azt üzenjük az il­lető lapoknak, hogy köszönjük, de tanáccsal el vagyunk látva. És hála Istennek egészségesek is vagyunk g a magyarság igazságos harca eredményességének biztos tudatában rendü­letlenül a helyünkön maradunk. A két pártvezérnek ez az újabb megnyi­latkozása bizonyára kielégíti a netalán kétel­kedőket, valamint megerősíti hitükben azokat, akik egyébként ismerik azt a fanatizmust* mellyel a pártvezérek a magyarság ügyét szolgálják. Megnyugtathatja a nyilatkozat a kormány­köröket is afelől, hogy a magyarság politikai vezetőit nem lehet apró, gonosz trükkökkel félreállitani, mert azok küzdeni fognak mind­addig, amig a magyar kisebbség minden jo­gát, a teljes politikai, kulturális és gazdasági egyenjogúságot ki nem harcolták. Em szenátor és Korlátéi képviselő a ruszinszkói kormánylapok nevetséges aknamunkájáról Válasz azoknak, akik a határon túlra küldözgetik » magyarság politikai vezéreit SPORT REGÉNY (10) Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY Ez utóbbi szavakat furcsának találta Fa- eendomek, Thiessen egész viselkedését is. Különösen a sej be limes fényű, nagy, sötét szemeit. — Megkísérelted a szerencsédet? — kérdezte, hogy véget vessen a beszélgetés­nek. —- Igen, csak annyit akartam szerezni, hogy a szállodámat kifizethessem és haza­juthassak Hamburgiba. Leégtem. Soványságában is szép krétafehér ar­cán valami mosoly jelent meg, amely csak­nem könnyeket fakasztott Fasendonck mély relátó szemében. Különös mosoly volt, amely egy elillant élet tragédiájáról beszélt. — Nagy örömmel segítenék rajtad. Da e jelen pillanatban... ügy áll a dolog, hogy magam is madame^ohwartz szívességéből vacsoráztam. Thiessen a kártyaasztalok felé nézett, mintha keresne valami ismerőst. Aztán egy aíblakfüKkébe vonta ezredtársát. Mindkettő­nek jólesett a szótlanság, csak ültek a régi bársonykereveten, egy függöny homályában. A játéktermek fénye nem hatott ide, csak az Unter den Tündén ivlámpáinak kékes reflexei. — Persze, nektek, festőknek sem megy mindig valami jól — kezdte Thiessen hosz- szas szünet után. — Plakátokat kéne csinál­nod, vág'/ könyvillusztrá.oiákat. Vagy film­nél, színháznál kellene díszleteket, kosztü­möket tervezned.. Most úgy megrázta a köhögés, mint őszi vihar a kiaszott, gályái, vérszinben égő, zör­gő falevelet. Úgy látszik, a tüdőd súlyosan meg van támadva — szólt nagysokára Fa*er­dő nők. — Pihenni akarsz otthon. — Igen, pihenni. Egy végső, nagy pihe­nésre áhítozom. Ó, nem a hátra. Nem vagyok szentimentális. Csak nagyon, hosszan pi­henni, gondolatban újraélni mindent és ta­lán tovább élni gondolatban egy olyan éle­tet, amit még a narkotikumok sem adhat­nak. Várj csak, erről szeretnék beszélni neked. A hangija suttogássá vált, amit el-elnyo- mott a játék tereim zaja. — Hallgass ide. Várj meg itt engem, én elmegyek . a Roma ni sebes Cáfébe, ott mindig leesik együvét márka. Azzal kez­dtünk valamit az egyik játékasztalnál. Ha si­kerül, hazaviszlek. Ha nem, még valamit megkísértek. Egy textil nagykereskedő re gondolt, akit könnyen felhozhatna ide, jó pali, szeret ki­rúgni a hámból. Jő néhány száz márkára ímegkoppaszianák itt ezek a zsebmetszők, a madame szerint ebből, öt százalék jár neki. Ebből eljutnak a Haarwester Hudewegig. Neki is jó lesz egy kis pihenés. És szerette az Elbemü/nidoing, Samkt Pauli, Altona, az elevátorok és hajók, daruk és forgóhidiak vál toza tos m ofivum a i t. A kávébáz felé loholtában nem látta az utca életét. Seibastian Thiessen életét ke­reste. A gyönyörű családi ház, Withelim Kreiss méltóságteljes uj emphéjában. Az ezredes apa, szikár grófnéanya, golfozó és lovaspolozó testvérek, nagy farkaskutyák, dobliernranok. A címeres tölgyfába!torok sö­tétbarnája, lépcsőzetes terraszok és a fajró­zsás lugason túl csillog az ATster. Jacht- ki rándulások Kuxhavenibe. Májusi áj lat ossá­gok a Dómban. Junkerek politizálnak, ree- derek tolakodnak. Stratégiai viták, hábo­rúsdi. Sok nagynéni, nagy kávézások sehlag- salhneval és kmhcinekkel. Innen egy nagy ugyrás. A „Los von detm Faimilienibund'S Seibastien Thiessen alapítása a család bék­lyóinak szétszakítására. Egész nagy mozga­lom lett belőle, a vizbedobott kő sokáig gyű­rűzött. Ekkor Seibastian Thiessen már tán­cos volt, nagy démon partnere. Revük, exo- tikus táncálmok, hindu tiara.és kokain, ko­kain, morfium és kokain. Jazz, cherlesion, blackbottom és Amerika, az élet nagy rit­musa, felfokozott tempója, lendület, perpe­tuum mobile. Fényreklámok, Henckel Troli­kén, Batstíhari ABC! Muratti 28, Mamoli, Oppel. A Romanisches. A káváházban jön- n ek-uiennek az éhesek és beérkezettek. Iro­dalom, színészek, festők és szobrászok, pro­stituáltak, lárma, kokainárusok, emigrán­sok, goromba pincérek. Egy-egy ismerős is a sok ismeretiem arc között. De ezek a leg- idegemebbek. És félrefordulnak, mimtjha megéreznek a • pumpolási szándékot. Egy modell rávigyorog. — Kávézni akarsz? A festő meghúzta az etonfrizurát és ment. Faun-Diele. Itt lesz Breitkopf, a tex­tiles. Az utca sodorta. Valaki köszönt. Egy gazdag zsidiógyerek, Fasemdőrnek első tanít­ványa, aki hét hét óta nem jelentkezett a műteremben. — Halló, hová megy, kis szökevény? A fin zajvarta/n állt meg és Fasemdomok a leckék kialkudott árára gondolt. Négy órával tartozott a fiú, ez tizenkét márka. De röstelte kérni. Mást határozott. — Nna. Menjünk kicsit bumlizni. A kártyabarlang irányába indultak. A tanítvány a Seobstagerénnen-rő 1 beszélt. — Egész jő slépper vagyok — gondolta Fasemdonők, amikor a klub elé értek. Aztán felvitte a gyereket és a bejárainál intett az egyik croupiernek. A orompier-k izzadt erőlködéssel figyel­ték a külső ham i sj úté k os ok a 1, akik nem egy­szer hozták már bajba madame Sohwairtzot rosszul alkalmazott fogásaikkal. Egy gyanú* orosz festett bajuszát pödörte kézijük man­csaival. Égy kínai hamisgyöngyárus nagy .tiétekben játszott, mert valójában lánykeres- kedő volt. A festő merni látta a játékszobábau Só­ba stian Thiessent. Első gondolata volt, hogy időközben eltávozott, megunva a várakozást. De aztán hirtelen az ablakifülkére gondolt és odalépett, félrehúzva a függönyt. Seiba- stian Thiessen valóban ott ült még, mellére- csuklott fejjel. — Nem alszik, halott! — vágott a festő szemébe az alácsuklott fej. Odalépett és gyengéd mozdulattal föl­emelte a csontos állat. A száj szögi etek bői keskeny vérsávok szivárogtak elő az uicai ivlámpák kékes fényében zegzugos fekete csikókként kanyarogva. — Haza kell vinnem a Haiarwester Hudewegre — mormogta a festő és meg­rendült ettől a végzetes találkozástól. Aztán tovább mendegéltek fáradtan a gondolatai, mint elakadozó csermelyek. — Los vöm Faimiliénbuud. Kitört a családi gátlásokból. És most, az elillant élet után mégis hazavágyott. Kávézó riénikék, nagynénik közé. Rossz gyermek, fogják mon­dani az alstenparii Familienhausban. Tán­colt. Egy játékbarlangban halt meg. Milyen szép a hamburgi nagy temető. A Tkiessen- bárók ionoszlopos gránitkriptája kegyelme­sen fogja befogadni a táncost. Tujafák áll­nak őrt a bejáratnál. Fasendomek nem szólt senkinek. Odaült tanítványa háta mögé és várt. A fiúnak sok pénze és szerencséje volt. Csak reggel hat­kor végeztek vele. Az öt percent kétszáztiz márkát tett ki. Fasendomek lement és taxit fogad ott. — Hamburgiba megyünk. Itt van két­száz márka előleg mondta a bizalmatlan softőrnek. r Nagybelcget viszünk. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents