Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-24 / 166. (1793.) szám
„Lutherani aufiem comburantur" [Aki a politikai eszmék fejlődését íigye- Jemmel kíséri, megállapíthatja, hogy a íilo- BÓfiai, jógii, államtudományi, szociológiai tu- d'ományokon kivül különösön a biológia fejlődése van elhatározó hatással a politikai ideák kialakulására. Különösön a biológia hatása szembetűnő, ami érthető is, mióta a társadalom- és államíböliosölet magáévá 'tette azt az elvet, hogy az állami szervezet tulajdonképpen óliő organizmus, amely éppen úgy a biológia törvényeinek van alárendelve, mint akár az emberi test. Ezóta kótöéjg- teieiaül nagy mértékben nyilvánul meg a biológiai törvények előretörése a politikai eszmék kialakulásában és miután a politikai eszmék fejlődése is a divatos irányzatokkal van szoros összefüggésben, természetes, hogy a legmodernebb, legtetszetősebb biológiai táJp-wtoyek érvényesülnek a modem politikai eszmékben is. Elég, ha ebben a vonatkozásban rámutatunk arra a nagy hatásra, amelyet a biológiának a fajokról szóló elmélete bizonyos politikai irányzatok fejlődésére gyakorolt. Elméleti és gyakorlati iskolák alakultaik ki a fajét;' -'et és tájvédelem jegyében. A fajokról szóló teóriának természetese® szintén megvan a, maga tudományos létjogosultsága, csak a társadalmi jelenségek genetikai megvizsgálása közben nagyon óvatosan kell vele bánni. Tagadhatatlan például, hegy az árja fajú római nép leghevesebben mindig a szemifákkal küzdött és a Carthaginem esse delen- diam azért hangzott olyan makacs konokság- gal az attioai Gafo szájából, mert a rómaiakat az imperialista törekvéseken kivül a szem illa karthagóiak iránti feneketlen gyü- l.'ölség i.s fütötte. Éppen ilyen kegyetlen düh-; hel harcoltak a légiók Palesztinában és Jeruzsálemet éppen úgy7 elpusztították, mint a szemitizmus nyugati központját, . az afrikai Carthagót. Azonban a fajelmélet kizárólagos irányitó hatalmát a társadalmi jelenségek megmagyarázásában tagadásba kell vennünk, j imént akkor olytan egyoldalú szempontok i születnek meg, mint az, amely a világhábo-. ruban a germán és a szláv fajok leszámolását látta és a tannetnbergi ütközetben, mely-1 ben a német birodalom jelenlegi elnöke le- j győzte az orosz haderőt, diadalmas revánst, ünnepelt azért a Tanuenbergért, amelyben j a lengyel haderő tönkreverte a német lovagrend büszke seregét. A faji eszme a történelem jelentékeny rugója\, de nem dina-, niifeus hatóereje. Éppen Így vagyunk a val-! lási eszmével is, amely a középkorban dl-. namikus erővel óriási ember tömegeket' mozgatott meg, hogy csak a keresztes had-1 járatokra mutassunk rá, de már a harminc-j éves vallásháborúban a római egyház bibo-! rosa, Ritíhelieu a svéd és protestáns Gusz- j táv Adolffal szövetkezett a Legkatolikusabb; hatalom, a Habeburg-hafialom ellen. A 19. j század elejétől a nemzeti eszme nyer dina-’ miíkus erőt és ma is, a túlhajtott, túlfokozó-. dott nacionalizmus korában, a társadalmi j jelenségeknek kétségtelenül ez az egyik j legerősebb rugója. ! Ha a tudományos elveknek alkalmazását a csehszlovákiai politikai eszméknek fejlődésében vizsgáljuk, nagyon érdekesnek J tűnik fel, hogy az utóbbi időkben a szlovák néppártnak a vezére, Hlinka András mi-; lyen szenvedélyes buzgalommal propagálja j a vallási eszmének nagy jelentőségét a szlovák politikában. Teóriája, minit minden olyan teória, amelyiknek magjva van, logi-1 A bécsi német dalosiinnepségek öt napja a csatlakozási mozgalom monumentális megnyilatkozása volt Loebe német birodalmi gyűlési elnök kemény üzenete Beneshez és Marinkovícshoz — „A 70 milliós német népnek nem lehet megtiltani azt, amit a kis szláv népeknek biztosítottak" Kétszázezer résztvevős felvonulás az ünnepi díszbe öltözött lécsben Becs, julius 23. A német dalosok szövetségének tizedik ünnepsége tegnap záródott Bécsben egy olyan óriási felvonulással, hogy a hatalmas menet a Schottentortól kiindulva a Ringstrassén keresztül délelőtt tiz órától kezdve este háromnegyed hétig haladt el a kiváncsiak ezreinek Sorfala közepette. Több mint egymillió ember Bécs uteáin, közülök több mint kétszázezer az ünnepi menetben olyan esemény, aminőt a világtörténelem1 is feljegyez, annál is inkább, mert a bécsi dalosünnepségnek nemcsak kulturális, hanem világpolitikai jelentősége is van. Ugyanis a résztvevők tömege hatalmas manifesztáció&ban adott kifejezést akaratának, mellyel a német népnek nemcsak kulturális, hanem politikai egységét is meg akarja valósítani Ausztriának a német birodalomhoz való csatlakozása által. Az ünnepélyes napnak az időjárás is kedvezett, mert Becsnek ragyogó napsütéses vasárnapja volt. Az aktus komolyságát pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hatalmas demonstráló tömegek ellenére a legkisebb rendzavarás sem fordult elő. A menet felvonulását katonai rendszer alapján egy tábornok szervezte meg és a nagy terv a legkisebb részletekig kifogástalan kivitelre került. Szünet és megállás nélkül áramlott a menet a Ring- és Praterstrasgék tribünjein elhelyezkedő húszezer főnyi notabilitások előtt, mintha csak katonai díszszemlén vett volna részt. A rendőri szolgálatra 5000 főnyi rendőrlegénység volt kiküldve, akiket a szövetségi hadsereg tagjaival és a rendezők nagy csoportjával erősítettek meg. Százezrek Kivonulása \ Bécs városában már.a korai órákban ünnepi, hangulat terjengett. Nyolc órakor a városnak a Ringre vezető bejárásait rendőrkordon zárta el és hét órakor megszüntették a Ringen a kocsiforgalmat. A Ringgel szomszédos térségeken, a Schottentornál, a Vötiv- platzon, a parlament épülete előtt, a Sterling- platzon és a Burgtheater mögött gyülekeztek a dalosok csoportjai, hogy az előre megszabott terv alapján beilleszkedjenek az ünnepi menetbe. Közben a közönség is naerc tömegekben áradt azokra a helyekre, amelyeket előzetesen kijelöltek számára. Sokan az éjszakát is a szabadban töltötték, hogy olyan helyet biztosítanak maguknak, ahonnan az ünnepi menetet minden részletében megfigyelhetik. Az ünnepi menet központját az ünnepi sátor alkotta, amelyet a régi városfallal szemben a Mária Terézia-szobor előtt, a két múzeum között helyeztek el. Az arannyal és ezüsttel ellátott fapódium Renigius Geyriag mesternek, a Burgtheater kiváló díszlettervező művészének alkotása, amelyen a tiszteletbeli vendégek helyezkedtek ej. A diszemel- vényen egy függönnyel elzárt külön hely is volt, ahová a notabilitások visszavonulhattak, azonban annyira lenyűgözte őket a felvonulás monumentális ereje, hogy senki sem hagyta el a nyílt teret egyetlen pillanatra sem, még Hainiseh szövetségi elnök is mindvégig kitartott. Az ünnepi sátrat valóságos zászlóerdő borította, a résztvevő nemzeteknek és tartományoknak mintegy száz zászlaja. Féltiz órára tűzték ki az ünnepség kezdetét és a jelzett időpontban pontosan jelent meg a diszemelvényen Hainiseh dr. szövetségi elnök, Seipel dr. kancellár, Seitz dr., Bécs polgármestere, Lerchefeld gróf, Németország bécsi követe Bécs politikai és községi életének élén. A pápai nuncius is megjelent a díszsátorban, azonban a nagyhatalmak követségeinek képviselői távolmaradtak. Az ünnepséget Riohard Strauss ünnepi fanfárja és Schubertnek felejthetetlen „An die Musik“ cimü himnusza vezette be, amelyet Kledorfer professzor, a Schubert-szövetség kusuak Játszik. Hlinka nem gazdasági és nem egyéb ideológiákat vesz fel, amikor a kétféle szlovák izmust szembeállítja, hanem vallási szempontokat hangsúlyoz ki. Elméletének lényege az, hogy a szlovák luteranIzmus a nép érdekeivel ellentétben saját anyagi érdekeit helyezi piedesztálra, ezért itt mioálunk a csehszlovákiizmusnak, a centralizmusnak legerősebb oszlopa, mint ízt a két vezérnek, Hódiénak és Dürernek esetében látjuk, Magyarországon pedig ez a lu- teránus szlovák intelligencia áll a magyar kormány szolgálatában a szlovák kisebbség érdekeivel sízemben. Hogy itt a szlovák lu- tera®izmus materializmusáról van szó a szlovák katolicizmus idealizmusával szemben, azt egyetlen tény igazolja. Hlinka nyílt kérdést intéz Dérerhez, kaptak-e a szlovák katolikusok egyetemleg annyi jutalmat a kormányzattól, mint amennyit az egy Dé- rer család kapott a centralizmusnak tett szolgálataiért. Ezzel az állítással támasztja a’á logikailag elméletét, a következtetés *e- háí világos: „Lutherani autern comburantur“. Természetesen Hlinkának ez a tetszető^ elmélete éppen olyan sánta, mint ahogy sántít nr'nden logikailag hibás generalizálás. Bizonyára vannak a Hodzák és a Dérerek melléit olyan szlovák luteráuusok is, akik nem állanak a centralizmus szolgálatában, mint ahogy a katolikus Micsuna-csoport politikai misszióját sem lehet úgy beállítani, mint a cseh huszitizmus eszmei előharcosát Szlovenszkón. A szlovák kérdés lényegében nem a huszitizmus és a hithü katolicizmus eszmei harca, mint ahogy Hlinka elképzeli, hanem lényegében a kenyér kérdése, tehát tipikusan szloveuszkói és nem kizárólag szlovák probléma. Helytelen lévén a szup- pozició, ezért helytelen a politikai küzdelem iránya és helytelenek eszközei is, melyeket Hlinka alkalmaz. Ő a szlovák katolikusok, tegyük hozzá, kizárólag a néppárti katolikusok előnyeiért harcol, akikről megengedem, hogy a szlovákságnak negyvenötven százalékát teszik, de már Szlovenszkő egész lakosságának. legfeljebb harminc- negyven százalékát érik fel. Az a szloven- szkói politika, amely csupán ilyen szűk körre terjed ki, már önmagában hordja a sikertelenséget és éppen ezért törvényszerűség a keresztényszocialista párt terjesz,kedése a szlovák vidékeken is, mert eszmeileg magasabb alapon, Szlovenszkő őslakosságának összefogásán fejti ki programját. Ha Hlinka ezzel szemben a horvát és szerb példát hozza fel, erre szintén csak az a megjegyzésünk, hogy a horvát Homerule- mozgalom lényege nem a vallási eszme, ahogy Hlinka teóriája állítja. Igaz,! hogy a hervadok katolikusok, a szerbek viszont ortodoxok és itt a megmerevedett bizantiniz- mussal szemben a nyugati hajlékonyságot reprezentáló Róma áll. A horvát Homerule lényege azonban a politikai öntudatban mutatkozó nagy különbség, amelyet természetesen alátámaszt a hitbeli és kulturális ellentét is. A kulturális ellentét már külsőségekben is megnyilvánul, a horvátok más betűvel Írnak ugyanazon a nyelven, mint a szerbek és más naptárt is használnak. A lényeg azonban, ismételjük, a politikai öntudat különböző foka, amint az Radics számos .beszédében kifejeződésre jutott. A horvátok a politikai önkormányzás olyan magas fokát érték el a régi magyar királyság keretében, hogy a jelenlegi helyzet degradálást jelent a számukra. Hlinka politikai teóriájának taglalásával azért foglalkoztunk behatóan, hogy7 a magyar kisebbségi életre is tanulságot vonhassunk le. A teória negatívumában rejlik számunkra a tanulság nagy pozitívuma. Végzetes lenne, ha a magyar nemzeti közösséget, a magyar kulturközösséget valaki itt nálunk olyan politikai teóriával akarná megbontani, mint ahogy Hlinka boncolja két részre a szlovákságot. A mi létezésünk conditio sine qua non-ja a nemzeti lélek egysége, magyar katolikus, magyar protestáns és magyar zsidó mind alkotórésze ennek a nemzeti léleknek, tehát közös erővel kell harcolnunk a magyar kisebbség egyetemes na.ev céljai érdekében. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszirtszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága E, Panská ulice negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: nnlitilni rrrrni/nm'n 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: politikai napilap/a Felelős szerkesztő: hivatal: Prága \U Panská ul 12/1IL — Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke* DZURANYI LÁSZLÓ FCRGÁCH GÉZA lefon:30311,—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai számunk 12 oldal
