Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-21 / 164. (1791.) szám

1328 Julira 21, szombat tmím-Macvíarhirmp 5 A trensséni fogházban van már Schustek Frida Trencsén, jullius 20. (Saját tudósltióimk- tól.) Tegnap délután a tr ©öcséin i pályaudvaron 'hatalmas eraíbértőmeg várta a prágai gyors Ibelutását, mert a városban hire járt annak, hogy emel a vonattal (hozzák sztironyos csend- 'őrök kíséretében Schustek Fridát, Diener Ár­pád gyiloksát. Amikor a prágai gyors beérkezett a pá­lyaudvarra s az utasok kiszállottak, az egyik harmadosztályú kocsiból két szuronyos csend­őr lépett ki, majd közvetlen utánuk szőke, Szamoruképü, szürkeruhás, yasravert fiatal leány szállott ki, végül újabb három szuro­ny os osendőir. Schustek Frida volt a fiatal vasravert lényt. Amikor a közönség az érde­kes utasról tudomást szerzett, egyszeriben felbomlott a rend;. Valamennyien látni akar­ták a fiatal gyilkost, akit a csendőrkisóret- nek csak nagynehezen sikerült az állomás ■épülete előtt várakozó autóhoz kisémi. Ami­kor az autó az ügyészség palotájá felé robo­gott már, még azután is soká tartott, amig a nagy tömeg szétoszlott. Az ügyészségen Schiustek Frida fáradtan rogyott egy padra; szőke haját félresimitóttá és szomorú hangon vizet kért. Azután hang­talanul követte a fogház sötét folyosóin a börtönért cellájához. Ma délelőtt vette át őt hivatalosan az ügyészség irodafőnöke, aki kijelentette, hogy még ma ki is fogják hallgatni a vizsgálóbíró előtt a gyilkos leányt. Schustek Frida ügyével minden valószi- nüség szerint az esküdtszék őszi ciklusán, va­lószínűleg október folyamán fognak (foglal­kozni. Értesülésünk szerint a jövő héten hely­színi szemlét fognak tartani a zsolnai szállo­dában, ahol a gyilkosság történt. Erre a hely­színi szemlére elszállítják a gyilkos Schustek Fridát is és jelen lesz a kassai rendőrigaz­gatóság bűnügyi osztályának vezetője is, aki a borzalmas gyilkosság ügyében a nyomozást irányította. Ez alkalommal rekonstruálni fog­ják az egész véres tragédiát s nem lehetet­len, hogy az ügynek eddig számos homályos részletére fog fény derülni. Letartóztatásul! a MÜV. paletíiáuak tüzkafasztrófája ügyében Budapest, július 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelenté'se.) Tegnap délelőtt 11 órakor tartották meg a tüzvizsgálatot a MÁV András sy-u ti palotájában. A vizsgáló- bizottság megállapította, hogy a tüzet minden vaiószinüség szerint a palota tetőzetén dolgo­zó bádogosmumkások vigyázatlansága okozta s ezért a vizsgálat lefolytatása után tegnap délután a főkapitányságra előállították Ruf- fián István bádogosmestert hét munkásával egyetemben s kihallgatásuk után előzetes le­tartóztatásba helyezték. A rendőrségi vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy a munkások nyitott iz­zókályhát hagytak a padláson, amelyet az éjjeli szél felszított s ez okozta a tüzet. A vizsgálatot ezzel be is fejezték s a letartózta­tottakat ma átadták az ügyészségnek. Megállapították a Prága melletti gyilkosság áldozatának kilétét Prága, julius 20. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy a Prága melletti Alt-Strasóh- nitzban tegnap egy női holttestre bukkantak a járókelők. A rendőrségnek mára már sike­rült megállapítania, hogy a meggyilkolt nő MaTsik Mária cselédlánnyal azonos. A rend­őrség már a tettesnek is a nyomában van s letartóztatása csak órák kérdése. Tanácskozások a szociális biztosítás módosításáról Prága, julius 20. A kormánykoalíció és a cseh szocialista pártok megegyezése alapján a szociális biztosítás módosítását őszre halasz­tották el. A nyári hetek alatt a kormánypár­tok és a két cseh szocialista párt között foly­tatják a békéltető tárgyalásokat, amelyek teg­nap vették kezdetüket Az érdemleges tanács­kozást Csűrik bizottsági elnök, Tuosny cseh nemzeti szocialista és Winter szociáldemokra­ta julius 24-én folytatják. A bizottság maga csak augusztusban ül össze, mert minden re­mény meg van arra, hogy addigra sikerül az összes vitás kérdésekben a szociálistákkal megegyezni. Jellemző, hogy ezeken a békél­tető tanácskozásokon seim a német kormány­pártok, sem pedig a német szoioi&íclemokirata párt nincsen Megtalálták Löwenstein halttestét Páris, julius 20. Az a misztikus homály, amely két hét éta körülveszi Löwenstein bankár eltűnését, tegnap megoldódott. A St. Therese halászhajó tegnap a csa­torna vizén egy emberi test körvonalait vette észre. Először csupán a lábakat pillan­tották meg, amelyek & vízből kiemelkedtek. A halájszhajé azonnal a hullához sietett, hogy fedélzetére vegye. A hulla felvétele azonban rendkívül nagy óvatosságot igé­nyelt, mert már erősen oszlóban volt. A hulla arcát a tengeri rákok teljesen lerág­ták, mindkét láb el volt törve és a lábszár­csontok több helyütt kilátszottak a felszaki- tott és már lemádló húsból. A hulla mellén borzalmas sebek éktelenkedtek és hasürege fel volt szakadva. Csupán alsónadrág, haris­nyák és cipők voltak a holttesten. A jobb­karon a halászok karkötőórát vettek észre, amelyet azonnal levettek, nehogy elvesszen. Az óra fedelének belső részén ez a felírás Róma, julius 20. A lapok belgrádi jelen­tése szerint Jugoszlávia kész arra, hogy Rómát megkeresse a nettunói szerződés ratifikálására kitűzött határidő meghosz- szabbitása céljából. Az erre vonatkozó tárgyalások valószínűleg a jugoszláv követnek Rómába való visszatérése után kezdődnek meg. A Corriere della Sera interjút közöl, amelyet a lap munkatársa Jovanovics ellen­zéki vezérrel folytatott. Jovanovics szerint a jugoszláv nép a nettunói szerződés ra­tifikálása ellen foglal állást, mert azt hátrányosnak tartja. A nettunói szerző­dés ugyanis támadás Dalmácia ellen, a jugoszláv ipar ellen és Jugoszlávia egész közlekedési szabadsága ellen. A nettunói szerződés különben is elvesztette érté­két, mióta Olaszország Albániával szer­ződést kötött és ^Magyarországgal barát­sági szerződése van, továbbá az olasz hi­vatalos politika nyíltan a trianoni szer­ződés revíziója mellett foglalt állást. Azonkívül Olaszország túlsókat beszél Dalmáciáról. Az olasz—jugoszláv antan­tot tehát Olaszország már 1926 novem­berében megszegte. A balkáni és volt: „Kapitain Löwenstein, 35 Rue de la Science, Bruxelles.“ A halászhajó legénysége nyomban tudta, hogy az eltűnt világhírű bankár holttestét találták meg. Azonnal Calais felé irányítot­ták útjukat s értesítették a rendőrséget, amoly azután identifikálta a holttestet. Az identifikálás a hulla szájüregében talált aranyplombák alapján történt. A törvény- széki orvos erre kiállította a halotti bizo­nyítványt, a polgármester pedig a rendőri halálozási okmányt. Az orvosi vizsgálat kü­lönben megállapította, hogy a hulla vállán és balmellén borzalmas sérülések vannak, azonkívül a bomlásnak rendkívül előrehala­dott állapotában volt. Löwenstein feleségét a holttest meg­találásáról azonnal értesítették s az özvegy ma délelőtt érkezett Calaisba. középeurópai kérdéseknek általános rendezése nélkül nem lehet kilátás a helyzet javulására. A Giornaie dTtalia mai számában pole­mizál ezzel a nyilatkozattal és Jugoszláviá­nak nagyzási hóbortot vet szemére, amikor Albánia függetlensége ellen intrikál és a szerződés aláírására elszalasztja a kedvező időpontot. Belgrád, julius 20. A Politika mai szá­mában közli Marinkovics volt külügyminisz­ternek nyilatkozatát a jugoszláv—olasz vi­szonyra vonatkozólag. Marinkovics megcáfol­ja azt a híresztelést, amely szerint ő azt je­lentette volna ki, hogy akár az olasz, akár az angol kormány kívánja a nettunói szerződés ratifikálását, vagy mintha ezt olasz és angol politikai és pénzügyi körök kívánnák meg. A ratifikálás nem történhetik meg külföldi presszióra. A volt miniszter szerint Jugoszlávia állami érdeke megköveteli, hogy a ratifikálás terminusát ne tolják ki. A római paktumnak nincs vonatkozása a nettunói szerződéssel. A paktum határideje 1929 január 27-ével jár le és addig Jugo­szlávia és Olaszország barátságosan meg­egyezhetnek abban, hogy a paktumot meg- ujitsák-e, vagy sem. a tárgyalt indítvány egyes pontjaihoz külön-külön történjék. (2.) Ha az elnök nem ért egyet az ilyen in­dítvánnyal, úgy a járási képviselőtestület vita nél­kül határoz róla. e) A szavazás módja. 44. §. (1.) A szavazás az indokok közlése nélkül vagy igenlőleg, vagy tagadólag történik. (2.) A szavazás rendszerint kézemeléssel, vagy felállással történik; név szerint akkor kell sza­vazni, ha azt a törvény Írja elő. vagy ha az elnök igy határoz. (3.) Ellenpróbát akkor kell tenni, ha az ered­mény az elnök nézete szerint kétes, vagy ha azt a járási képviselőtestület jelenlevő tagjainak leg­alább egy ötödé kívánja. 45. §. (1.) Az elnök nem szavaz, kivéve a 46. §. 2. bek.-ében említett esetet; a szavazatok egyenlő­sége esetén a javaslat elutasitottnak tekintetik. (2.) Hogy a járási Képviselőtestület nemtag előadói közül melyiknek van joga bizonyos eset­ben szavazni, azt a járási kapitány (főnök) álla­pítja meg. 46. §. (1.) Szavazólapokkal történik a szavazás, 1. a választásoknál, 2. egyébb alkalommal, ha ezt az elnök elren­deli, vagy ha ezt a járási képviselőtestület tag­jainak egy ötödé kívánja s az elnök ezzel egyet­ért, feltéve, hogy ezt külön törvény nem tiltja. (2.) Ha a választásoknál a járási képviselő- testület tagja elnököl, úgy van szavazati joga. (3.) Az egyébként szavazásra jogosult hivatal­nok a választásoknál nem szavaz. (4.) Ha külön előírások másként nem intéz­kednek, úgy a választások a járási képviselőtes­tület teljes gyűlésében szavazólapokkal történnek; megválasztottnak tekintetik az, aki annyi szavaza­tot kapott, amennyit a jelenlevő, szavazásra jogo­sult tagok felénél nagyobb többsége tesz ki, be­számítva az elnököt is, amennyiben szavaz. (5.) Ha egy helyre csak két jelölt van s ha mindkettő egyenlő számú szavazatot kap, úgy a sors dönt kettőjük között. (6.) Ha a szavazás ’ménytel-en volt. úgy ' második (szükebb) választás tartatik, amelybe ■ kétszer annyi jelölt vétetik fel azok közül, akik az első választásnál aránylag a legtöbb szavazatot j kapták, mint amennyi személyt választani kell; > egyenlő számú szavazat esetén sors dönti el, hogy ki kerüljön a második (szükebb) választásba. (7.) A második (szükebb) választásnál az van- megválasztva, aki nagyobb számú szavazatot ka­- pott; egyenlő számú szavazat esetén a sors dönt. 13. Kérdések és panaszok. 47. §. z (1.) A járási képviselőtestület tagjai a járás 5 igazgatási és gazdasági ügyeit illető dolgokban s a 1 járás lakosainak eme dolgokkal kapcsolatos ügye- '• iben kérdéseket és panaszokat intézhetnek a járá- i si kapitányhoz (főnökhöz). (2.) A kérdések és panaszok írásban vagy szóval adhatók elő, azonban mindig a gyűlés előtt jelentendők be a járási kapitánynak (főnöknek), i aki meghatározza azt, hogy mikor válaszoltalak 3 meg a járási képviselőtestület ülésén. (3.) A kérdésekről, panaszokról vagy vála­- szókról való tárgyalás és szavazás nincs megen­- gedve. 14. A gyűlések jegyzőkönyvei. 48. §. 1 (1.) A járási képviselőtestület gyűléséről a járási hivatalnak a járási főnök által rendelt lii- P vatalnoka, mint jegyző, jegyzőkönyvet vezet. A k jegyzőkönyv tisztázata a gyűlés utáni öt napon belül elkészítendő s a gyűlés elnöke, jegyzője a járási képviselőtestület ama két tagja által alá­írandó, akiket a gyűlés elején az elnök erre á célra megnevezett. (2.) Ha valamely ügyekről bizalmas gyűlést tartatott, úgy erről a tárgyalásról külön jegyző­könyvet kell készíteni. 49. §. (1.) A jegyzőkönyvben megadandó nevezete­A járási képviselőtestületek uj tárgyalási rendje A közigazgatási reform végrehajtási rendeletitek ismertetése 12. Hogyan határoz a járási képviselő­testület. érvényesek a 38. §. 3. bekezdésében felsorolt ese­tekre. JüCisilávia a nettunói szerzi dós ratifikálásának terminusát kitelni kívánja A jugoszláv ellenzik éles magatartása a szerződéssel szem­ben - Marinkovics az olasz-jososzüv viszonyról a) A határozathozatal kellékei. 38. §. (1.) Amennyiben nem másod vagy harmad- ízben összehívott gyűlésről van szó, úgy a hatá­rozat érvényességéhez szabályként az szükséges, hogy a tagok számának a felénél többen legyenek jelen és hogy a határozat a szavazásra jogosült jelenlevők felénél nagyobb többsége által hozas­sák. (2.) A tagok kétharmadának jelenléte szükséges oly határozathoz, amely felsőbb jóváhagyást igé­nyel. (3.) A törvény 68. §-ának második mondata s a 77. resp. 36. §. 1. bek.-e szerinti határozathoz az Össztagok számának felét meghaladó többség szükséges. (4.) Hogy a választásoknál mikor dönt az érvényesen leadott szavazatok nagyobb száma, vagy a sors, azt a 46. §. állapítja meg. 39. §. (1.) Ha nem jön össze annyi tag, hogy a já­rási képviselőtestület érvényesen határozhasson, úgy uj gyűlést kell összehívni tizenöt napon be­lül ugyanazzal a tárgysorozattal, amely azután a tagok számának legalább egy harmada jelenlété­ben határozhat. (2.) Ha azonban oly határozatról van sző, melyhez felsőbb jóváhagyás szükséges, úgy a já­rási képviselőtestület ebben a második gyűlésben csak az összes tagok számának felét meghaladó többségnek jelenlétében határozhat; különben 15 napon belül harmadizben hivandó össze a járási képviselőtestület emez ügyek tárgyalására s akkor a tagok legalább egy harmadának jelenlétében ha­tározhat. (3.) A meghívóban kifejezetten utalni kell erre a rendelkezésre. 1 -w-iii' Ai fifaSoű bttkezü&ek n*m b) A szavazás sorrendje. 40. §. A befejezett vita után sorra kerül a szava­zás. Az elnök kihirdeti a szavazás sorrendjét, hogy a járási képviselőtestület valódi kifejezésre jusson. 41. §. (1.) Ha több indítvány tétetett, úgy szabály­ként a következőképpen kell szavazni: 1. legelőször az elnapoiási indítványról, 2. azután a módosító indítványokról, még pe­dig mindenek előtt ezekről, amelyek inkább el­térnek, 3. azután a főjavaslatokról, 4. a főjavaslatok elintézése után az esetleges és pótjavaslatokról. (2.) Az elnök a szavazás eme sorrendjétől el­térhet, esetleg a már kihirdetett sorrendet in­dítványra módosíthatja. 42. §. (1.) A javaslatokról ama szüvegük szerint kell szavazni, ahogyan Írásban beadattak, vagy szóval megtétettek. (2.) Ebből a célból az elnök, esetleg az általa megjelölt hivatalnok a beérkezett indítványokat összefoglalja, fesorolja esetleg a mellettük és ellenük szóló indokokat s megismétli az indítvá­nyokat szóról szóra oly szövegben, hogy az össze­foglalása semmi kétséget sem hagyjon maga után. (3.) Az elnök a javaslatot tevőt is felhívhat­ja arra, hogy ez szószerint ismételje meg a javas­latát, vagy azt Írásban adja be. 43. §. (1.) A járási képviselőtestület minden tagja indítványozhatja azt, hogy a javaslatok ama szö­vege, és sorrendje, ahogyan azt az elnök közölte, SMftt valamint fiat* bőgj; • MBőPte sen: 1. a járási képviselőtestületnek hány tagja s az országos és járási hivatalnak mennyi és mely hi­vatalnoka volt jelen; 2. mely tagok mentették ki magukat; 3. mely tagokat bízta meg az elnök a gyűlés jegyzőkönyvének aláírásával, 4. milyen tárgyakról folyt a tárgyalás, és pe­dig: a) a tárgy rövid megjelölése, b) az előadó, esetleg a javaslattevő neve, c) az előadók melyikét nevezte meg a járási kapitány (főnők) • szavazáshoz, amennyiben az illető nem tag. d) a tárgyalás menete, e) a tárgyhoz benyújtott indítványok, f) a hozott határozatok szószerinti közlése és a szavazatarány, a névszerinti szavazásnál az igen­lően s nemlegesen szavazók nevei is. (2.) A jegyzőkönyvhöz csatolandó a jelenléti iv, esetleg a szavazólapok s az írásbeli indítvá­nyok ét nyilatkozatok. 50. §. (1.) A jegyzőkönyvek külön könyvben helyez­tetnek el, mégpedig külőnkülön a nyilvános és bizalmas gyűlésekre s azok másolatai közeltet- nek az országos hivatallal. (2.) A nyilvános ülésen hozott határozatok a járásban szokásos módon közhírré teendők. 51. §. A járás minden lakősának joga van a nyilvá­nos gyűlések jegyzőkönyvét megtekinteni s azok­ról másolatot késziteni. 15. A gyűlés bezárása. A járási képviselőtestület gyűlését, az elnök bezárja, ba a tárgysorozatra kitűzött ügyek elin- téztetiek, vagy más, fontos okokból is. A®**, m

Next

/
Thumbnails
Contents