Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-19 / 162. (1789.) szám

4 * 4 <pi^<imMa<Aarhírmx* _________________ A premontrei rend és a kassai ferencesek Irta: Szabó Adorján, a permontrei rend leleszi házfőnöke. W. A iszieilleimli étetoefk eEielklbetn a mozgalmas étv- ttzed’eiiibem tsaipjiaidlzilk kii ia jászéi inlövelniditílkikié'paő lin- tázjslh iSzmnbereir pfflépoislt idéOlbujdaitioisialn tag aramialk megszeaiv'eafé&ébez. Már a ikietzxJteíhelk jkieod'e'Hé'.n ás latrom vutn, hogy amietoüiiyiiine m adott lefaetfőségielk engedtük, BceOMein fklépesitetit erőtkme bízza a remid jövendő tegjj&Iilnialk hieíliyies iiirámyiu vieizeitiéis'é't. A metnidi fiiataíMg eflteő oikltiató|a éis merveíllőjie, miilnlt már Qáttiuík, a istáéteisiképzeltteégiü Zaisi'o lAnudráö, r kiéöőblbá [jáBzóti pmépoislt voflifc. Már -előbb ODulkiáin talnlitotta a (böülcseílietefc, (jásziód. tbamiáírÖsaodláisa lulliám pe­dig a győri és egri lyxjeiufinibaai lajdta ellő a Ibáíbflliali tenuiltóáinyoikalt és a Bztépmlürcétsizeltletoat s végül a petsifti legyeteimbez kletrtütt, laimeliyinielk dlébálntjla iás u/ttó!bfb nielktona ás voflJt, itt a ibMilaii tadomárnyioíkmatk és a foeffletbi myélltviellcneik volt nendes talnláina és itsöíbfb értilélaes mlutnlkiávaíl igiatzdagiiltolíta a tlbeoülőtgtoti alro- daömialt.'* Éppen fciiválllótságiatilntaík leBöütmeiriéeéüil áflffil- taitta öt a felség a vállaszltáis 'xnieBliöaéeáivel. ESOŰ-ibein a nemid léiére. Miilnlt jászéi iHhieollőgSai tamá-r -több wetmaeiölélktett meweilll föl, akik osatoettn viailiaimeiny- miyilea a jeesuiiltáik lkjaiesal és mgytSBomlbtaitli lisfooíllái- Ibaö Végeztéik közigp'Mcofliaii tamiulllmáinyaiiíkalt és az ott szerzett; atepos isimiéreltielklkiefl: fkeulültek Z-áídó mester! Mezétése iaQlá. Stancael Ágostomon, a saaibadimiüívlészieíbeik és « mbeoDógiia doikitoaiáui (kimül tárnára voíllt még a jászéi hüttmdoimáinylL litík-oiMmak Steppamék Vetneel, a ezemitiirtásrjaCc, a toáinicinjotkiü-alk, a Ikiedleiíli m yeflKieilímiek 'és az egyházltoptiéöieteminieli: iklépeöitett professzora éis a budai -egyetetmiein Végzett Bedimanlilte 'Pák akii a ühiedlégiia'i ©rjkölicötíamit adta 'éllé. iA preimioutaetieik miövemidélkttlápző imitlézeitémielk eibben «, habár ©óikat ígérő böl;«öfcoráíban. a íerem- oesefk foaissa! tfőisfcofláija már több aniM százéves axiiuílitl'.aíl dliceetoedhiötétt. iA eaffivatoriáiniusokinaík, m.ár az eüinmlt iszáoia- dokibnm is, sőt kezdettől fogva főgomdij-uík volt arra, hegy kiHeir.ilkaiB ifaiálitsme'iík jövendő hiivaltásukaiak aneglíeteölő kiilképzésbem részesüljenek. Küllőin kö- zépilskioiMik i(iKairácsonyi i. m. I. 528 cs kiv. 1.) üis voltak úgyszólván. az leigész XViHI. század JeTyiaimáin, aimieilyefkibem még a böteeMü lés itlbedlégiilai tamul- m’á'nyoík megkezdése ellőtt, az letenni lés közép'iwko- iltaii alapteinetnetteikirie itámiiltották tamubvtíton jelöljei- ikéti. A bötoseTeítt klikiépzlésre küölöö b'Öléseléli és a hiiittidioiinjáinyjra kiülöm hittudoimámjtt otekoTáik vol­tak Szakolicám léte Sdécisétnybem, fflilietőlleg Galgöpom. VoOit íkfíiOJöta. lefTköllctSttidotmáinyi öskollájuJk lis a gyern- gébb iteíhétlségiMí számára, ameltybem főiárgykiétnlt a giyémltlallóelhioz szülkséges edkiöll'estiarnit aditiák éüö. 1 -íbeüL, a törökök leilönyomnilása imiiialllt GaDlgócród és SzakoTjcáiréi bfetoeBbb hélyre ifielttöélk át iek'oíMii- Ifeait így lke»ü!Bt az együk: bölics eteti Ssíkeflá 'Gyön­gyösre, a máfiük pedig Kassáira. Kiét lévv-eO) később, l^ötbem áiWtijáik föl a már tkoawemJti rangra iemieűit káfiöai irtemdlházbam (Nagy Aridráe, Ibist. Dóim. 286—288. ÍL) a hibludéimányti imitiézélleib egyelőre két ©lőadévai. 1688-bam, a rend. irőmualt émtattlátnos biztosa másodtolm egytítemimé (studiuim igeaneraille seotumidaie cliaussÜB) l0mlell,l^e^ 17111-lbetn pedliig uj 'erfcöics- tudomámegészilíétilék ki a biltltiudiományi ds- 1 iái itatárgyaiilt és Vógiill 1781-ben a kánomolkkiail. Úgy a tmiaráBiüaniaflc, anümit a kámomiokmiallc ekő eilíő- adtója Pataki Gelliliéril ivott, a ménditiaa'tamámy ibiiezlke- sége, akiit élöadéi jelijességeiüéirt a léctbor geaBedaOiis ét? Dactor eimiemi1: i« (kiiiérdeimieisiiOlt oDőadó) cidnimiél ttinitettbek ki, a testvérek biaallmiábál pedtig a memdii tisztségek és íbiivaitatek •vadameminyiilét viiSeíllbe: volt konmáinysegéd, a ibairfbooniány őre, két Ízben is pro- vitnoiáilis és általános Üáibogalé báatosa az endélyíi és aniairiiánns proviiniOiáinaík. De Plaflaki GeJlicrben kiivüll tmár imicgefllőzőflieg és őt k'öveibőlieg dis, mlilnidlig kiivtáflló eflőadók imlüködbek a kassai ifőiskotllámál, akiket itt ké|piez)bek ki és 1747 éta, szabályiszem vizsgámat letébole ailtapjáti kiépeSiibettieik. Kdziüliiiik éiegendő Hegyen a XVII. század haivltámaig—nyicdlc- •vtaops érveibői Kiuralé'ezi Miilhály, kgegi. Nándor, az ri«r származású Browme Jákob, Géliemilus Islváni, líuíbetr Viiíms, ílaivti u\!m(bró és a XVíUT. tziáziaKilböl Soós Pál, iBlahó Vince, J&áiroljy Koimiél', Ujj Ignác, Nagy András, Pap Ptrímüs és 'Zölllleg Bernáit nevét emliiitienümlk. m A premoinitii'ieiiek és a fereinoesek köteöriiösen támogatták egymás Ihttltiudományii inlllézjetlének unü- íkiödiéSét és aaira thiijvnltletit iszakemibieröik VáltakotEva velttelk részit a itiheolégiM tauttásaal ikapösbllábote és annak kiimélyiitbését oéilzé ugyn eivezett diisputá'oié- kon, vagyis viitáitlkiozásofeon. A «ailvat>oirj'Hiriiuwoik külön híiltiviiilázé iskolát áfe öiitesiitelttiefk 1690-betn, ezt azonban egy év imuivia megKZtümtbetMk, De a viilllalkoaások már 1664 ólba voUtaik atálrak igyakorllalbami, a főilskofllái itaniiillás fce- mebei között mgy, amiimit az az legyeiöemiekeni, miitnlí pddá^ul a kassaiin is é6 a koöilJégiürnokbain. már év­századok óda szokásban voöft. A régi jezsniiita banitfás médiszeiriéltoez tabtiozó diripuMolök imlég Mária Terézia, alliaitlt lis érvényben mínnadtalk, jéiUléhet az irroillkodé a j&zsuiltiizmns szel- if'< m ében még az egyház itaiuliíbásámialk miegrerormá- 5'ására 1b ifeiTijogosiitiva érezte miagát. XT. József azom- i!.< m k'iirlieililjei'íeitlieiaUl irtott ki. miiinidien j'oasuiilba ba- gyományi. (Mijibáliyn Ákos <lir., A papiievr;1é« olmic- fl’c.Jo lés iliörbé uetbe, I. 264. és fk»v. J.) Nagy lAndirás remidszeresem. áMlhditá Össze '{Nagy András, Jfist. Dóim. 152—165. 1.) liidőnemdlí. soiiinénd- bfin fJ68í)-től 1765-'ig bezáró'lág, az lövirŐMvne rniegr :| a.i'loll vitaifkozá -iotkiat, a megiviflti'iibott itiőtellteflc, a lié- t ’íiríiiir zöi'iiifik és lámiiadéiiinnlk iniriyineiVpr/iósé­v'í/l. Az löO-ldöl 1689-i'g leijedő 25 évről azomlbain, drui'iií .-.)pi;iiík')-/A’a •niO'iidijj. nem ibaUiilí scinmiil'íléle 6d •!ol. Az J705. évtől lk'ezd/vn, az évkönyvek egyes 'kromotlégtusal. j'egyeztiék fiöl — habár neim -egj’szér hiányosan — a havi, Vaigy haivanEdtot itöbbször Is megtanított házi, valámiiNt a kiválté aükailimakikor ite­íoüiyit ünmepiéiliyeis vitatkozásokat. >Die ezek a fö)lijie|gyaélsiek arról is itlamviskodmak, hogy fetretaicesieiMí sottcszor más lintiézeibek dlitepultá- cá'óáira dte kaptak meglMlváeltl. MliPt itámiaidlók vetitek részt pélldiáiul a kassai egyeííiemien, az újhelyi páfllo- soikmáil, az eperjesi imariánusoknátl és a Jászén vég­bement viltaltkozásokon. Meijteislieg; emHiltjük, hogj^ eg}7 alkialiommial (1769 szept. 2.) két ferences leHőadéíiamár tamíilitolttá a tkas-' sai kiomvliklbufibian a ílilozóffiái té'táfeltaelt védieflimezö Stinohaimimier Gáboirlts, a kiiiszofllgáillöi teemidiőkieit vég­ző szegény,' árva fiiul, aki később a pnemOnilreíi remidbe llépett és a rozsnyók majd a nagyváradi I bédben ás részesült ógazgátéjái, idetőlleg régen se vollt. Évfeönyelveiinlk bizonysága szerint Jászóm, az leflső ümmepéltyies dliteputácié 1770 áptrttfMis 19-ién folyt iLe a már feliépült, de miég fedlés áfetit álló konvent épületében. Az égazatos hállltannaík, az Egy Isten­iről szólító fejezeitlélbőlj vetít ítétbeteítt a legfléoő jelöltek közüli Sáliamon János és Sfatoczel Mihály védte, akik míár beöltözésük áldejében is Ihlallllgiatták a hlilt- tmdomíá/nyoikait. Egyietten proffiesiszoiriuk, Zaslilo And­rás vezette m vliltlaiikozásit. A (kliltlüZöltlt tíéltielekelt Blahó Yiímce és Pap Piriimlus Itecitor tamádta. Szaubemetr ipméposit is jelfön voDü, nagyszámúi hlalligaltlósággafl együtt és nagy öröméit találta jövendő rendi iTiiiaii- ban, alklik d.ettiekasan és a Üegijofcb dlkidérelietkeit uráliivá, vertléik vissza a támadókat. (Folytatjuk.) giitalnáziUminak <és konvliktiuspak ktaályii kiilbünitie­Á mm karcsúság napját leáldozónak SáSja GriHiih, a nagy amerikai filmrendez® Legkczelebfel filmjének a főszerepét egy anetven küós szmészaőre hízta — A m.oIett Molly OsDay IetM2?.ése js feltámadása HollyAvood, julius 17. Úgy látszik, ismét felkelőben van a molettek napja! Hollywood szinészvilága ugyanis, amelynek női tagjai a valószinütienségig karcsuak, döbbenetteljes csodálkozással vette a hirt, amely pillanatok alatt száguldottá be a hollywoodi paradicsom minden palotáját. D. J. Griffiíh, Amerika legnagyobb film­rendezője., legközelebbi nagy filmjére a főszerep eljátszására egy hölgyet szer­ződtetett, aki ugyan igen szép s igen fia­tal, de több, mint hetven kilót nyom!... Molly 0‘Day-nek hivják ezt a hölgyet. Nőmén est ómen. A molett Molly néhány év­vel ezelőtt a legnépszerűbb hollywoodi starok egyike volt. Molly azonban nagy kedvelője a nyalánkságoknak, úgyhogy rövid idő alatt olyan kövér lett, hogy egyetlen filmren­dező sem akadt, aki a kinevetíetéstől va­ló jogosult félelmében cgv epizódszere­pet is rábízott volna. A film urai egyhangúlag, mintha csak össze­beszéltek volna, kijelentették, hogy a lehe­tetlenséggel határos ilyen gömbölyű tagok­kal filmet játszani s Molly kénytelen volt el- szontyolodottan a kellemes magánéletbe visz- szavonulni. Sok pénzt szerzett filmelésével s ezt most vállalkozásokba fektette, a tőzsdén spe­kulált, olajban és telekben „dolgozott^ Egy ideig szerencse kisérte minden vállalko­zását, de egy napon elvesztette jelentékeny vagyonát az utolsó centig. Mikor a molott Molly ismét ott tartott, ahol elkezdte, azt hitte, újból elkezdheti s egy ismert filmmágnáshoz ezzel a kérdéssel fordult: — Szerződtet engem, ha harminc fontot lefogyok? — A legnagyobb örömmel, — felelte a filmember. Molly erre hozzálátott a legnagyobb fel- készültséggel, hogy gömbölyű formái leszög- letesedjenek. Irigyen gondolt szerencsésebb s kevésbé nyúlánkabb, de annál nyúlánkabb pályatársnőire, akik légies testtel sétálgat­nak fel-alá a hollywoodi strandon. De bízott fogyasztómódszerében, annál is inkább, mert észrevehetőig kezdett fogyni testsúlyából. Az elmúlt napokban már éppen a tizedik eltüntetett fontnál tartott, amikor — a sors és a film kiszámíthatatlan szeszélye! — sürgönyt kapott D. J. Griffiith- től, a nagy filmrendezőtől. A sürgönyben szó- ról-szóra ez a szöveg állott: „Fogyást azonnal abbahagyni, régi súly­ba visszahúzni, jöjjön azonnal!14 Molly természetesen már a távirat kéz­besítése után is hízott valamit, azután pedig vonatra ült és haladéktalanul Hollywoodba utazott. Itt legnagyobb örömére arról érte­sült, hogy Griffith le akarja szerződtetni egy nagy filmszerep eljátszására. Ugyanis Grif- filbben az a meggyőződés lett urrá, hogy a karcsúság napja leáldozóban van s ő éppen ezért keresi a gömbölyű formájú színésznőket, inért meg akarja előzni a hamarosan bekövetkező divatot. Molly és Griffith megkötötték a szerződést s az ismét filmképes moziszinésznő megköny- nyebbülten sóhajtott fel: — Hála Istennek, most már megint Jól­lakhatott!! ... a ürül tipwisilatistilefsk A férasazsitlsf retara) végrehajtást rendeletéinek ismertetése mss&K rési A JÁRÁSI KÉPVISELŐTESTÜLET TÁG VÁLÁSA 1. A gyűlés összehívása. 11. §• (1.) A járási kapitány (főnök) hívja össze a járási képviselőtestületet a járási hivatal székhe­lyére először a megalakulás és az 1927—126 sz. törvény 71. §-a szerinti választások megejtése cél­jából, ezután pedig évenkint legalább négyszer á gyűlésekre. (2.) A járási kapitány (főnök) azonban, a) jogosult a járási képviselőtestület gyűlését összehívni, amikor ezt szükségesnek tartja, b) köteles a gyűlést nyolc napon belül üssze- hivni, ha ezt a járási képviselőtestület tagjainak legalább egy harmada kívánja a tárgyalás tárgyá­nak a megjelölésével és ha az a tárgy nem haladja meg a járási képviselőtestület hatásköréi. (3.) Ez a kérelem Írásban adandó be a járási kapitányhoz (főnökhöz) és a járási képviselőtestü­leti tagok egyharmadának sajátkezű aláírásával el­látandó. 12. §. (1.) A járási kapitány (főnök) állapítja meg a 11. §. 2. bek. b) pontja kivételével azokat a tár­gyakat, amelyekről a járási képviselőtestület gyű­lésében tárgyalni kell. (2.) Ezek a tárgyak nvezetesen a következők: a) a járási kapitány (főnök) indítványai, kez­deményezései, jelentései és közlései, b) a járási kapitány (főnök), az országos el­nök és az országos képviselőtestület kérdései. c) a járási képviselőtestület, járási választ­mányok és pénzügyi bizottság indítványai és je­lentései, d) a járási képviselőtestület tagjainak amaz indítványai, amelyek a járási kapitánynak (fő­nöknek) tizenöt nappal a gyűlés előli átadattak s részéről eme gyűlés tárgysorozatára felvetettek, e) az országos képviselőtestület határozatával a végrehajtásban való részvétel céljából a járási képviselőtestülethez utalt ügyek. (3.) Oly indítványok, amelyek a járási kép- j viselőtestület hatáskörétől eltérnek, nevezetesen a i politikai ügyekre vonatkozó indítványok a tárgy- sorozatra nem veendők fel. (4.) Az első gyűlés tárgysorozatának első pontja legyen a fogadalomtétel és a járási kép­viselőtestületnek a megalakulása, továbbá egye­beken kívül a járási bizottság és a járási választ­mányok megválasztása, továbbá határozás arról, hogy milyen módon kell köztudomásra hozni a járási képviselőtestületnek ama határozatait, ame­lyeket közhírré kell tenni. 13. §. (1.) A járási képviselőtestület tagjait ajánlott levélben, távirattal, vagy küldönc utján kézbesí­tett meghívóval kell meghívni és pedig legalább nyolc nappal a gyűlés előtt a járási képviselő- j testületnek a 11. §. 2. bek. b) pontjában foglalt j intézkedése, szerinti összehívásnál, legkésőbb a ; kérelem beadását követő nyolc napon belül. (2.) A meghívásban pontosan közölni kell azt, hogy a gyűlés mikor és hal lesz megtartva. (3.) A meghívásnál egyidejűleg kikézbesilen- dő a tárgysorozat, esetleg a tárgysorozathoz szűk- ges közlések, segédeszközök és mellékletek; ha a törvény 44. és 81. §-ábnn említett ügyről van sző, úgy a járási bizottság jelentése a járási képviselő- testület minden tagjának és az országos bizott­ságnak is a gyűlés megtartása előtt legalább 15 nappal korábban megküldendő. (4.) A meghívó és a tárgysorozat másolata egyidejűleg az országos hivatalnak küldendő. (5.) A járási képviselőtestület, gyűlésének ösz- szehivásál a járási hivatalnál egyidejűleg ki ; kell hirdetni. 2. A járási képviselőtestület elnöke. Az elnök megnyitja s vezeti a járási képvise­lőtestület gyűlését, nevezetesen ő vezeti s hajtja I végre a jegyzőkönyvvezető segítségével a válasz- j 'ásókat és sorsolásokat, megállapítja azt, hogy a i tárgysorozatban felölelt ügyeket milyen sorrend- , ben kell tárgyalni, elnapolja és bezárja a gyíiOésl. ! 1928 joiliuB 18, műműm. 15. §. (1.) Az elnök gondoskodik t csend és rend íentartásáról s a tárgyalás zavartalan menetéről. (2.) Ha a hallgatók figyelmeztetés ellenére zavarják a gyűlést, az elnök eltávolíthatja őket aj teremből, esetleg a hallgatóság számára fenntart tott helyet teljesen kiürittetL Ha a járási képvise­lőtestületi tag zavarja a gyűlést, a* elnök által rendreutasitandó; ha ez kétszer történt eredmény­telenül, az elnök az illetőt a gyűlésből kizárhatja^ esetleg eltávolíthatja s ha szükségesnek tartja* úgy a gyűlést megszakíthatja vagy bezárhatja. (3.) Ez nem zárja ki a csend vagy rendza­varó személynek a büntető vagy egyébb törvé­nyek alapján való további üldözéséi. 3. A gyűlések nyilvánossága. 16. §• (1.) A járási képviselőtestület gyűlései nyil­vánosak, azonban az elnök fontos okokból meg­határozott ügy tárgyalását a járási képviselőtes­tület jóváhagyásával bizalmasnak jelentheti ki: 1. saját kezdeményezésére, ha ezt célszerűnek tartja, 2. vagy ha azt a jelenlevő tagoknak legalább egy ötödrésze kéri. (2.) Mindkét esetben pontosan közlendők azok' a tárgyak, amelyekről bizalmas illésen kell tár­gyalni. Ha a bizalmas tárgyalásra vonatkozó in­dítvány megtétett, a hallgatók eltávolitandók s ezután a járási képviselőtestület vita nélkül ha­tároz arról, hogy jóváhagyja-e a bizalmas ülést. (3.) A költségvetésre és s számadásokra vo­natkozó tárgyalás bizalmasnak nem nyilvánítható (a törvény 71. és 22. §-a). 4. Ki vehet rész a járási képviselőtestület tárgya­lásaiban annak tagjain kívül. 17. §. (1.) A járási kapitány (főnök) által meghatá­rozott járási hivatali hivatalnokoknak s az orszá­gos elnök által meghatározott országos hivatali hi­vatalnokoknak jogukban áll, a járási hivatal hi­vatalnokainak pedig a járási képviselőtestület kí­vánságára kötelességük jelen lenni a járási kép­viselőtestület gyűlésein s az elnök jóváhagyásával a tárgyalásban résztvehetnek. (2.) Szabályként azok a hivatalnokok hivan- dók a gyűlésbe, akik a tárgysorozaton levő ügyek­nek az előadói. (3.) A járási kapitány (főnök) határozza meg azt. hogy a járási képviselőtestület előadói közül, ha nem tagja annak, melyiknek van szavazati jo­ga. A szavazásra egyébként, jogosult hivatalnoki nem szavaz a választásoknál és a törvény 90. §-a esetében. 18. S­A járási kapitány (főnök) a járási képviselő- testület gyűlésére meghívhatja a járási bizottsá­gok elnökét vagy előadóját, hogy ezek jelentést tegyenek a bizottság működéséről 5. Elfogultság. 19. §. (1.) A járási képviselőtestület a bizottság és a járási választmányok tárgyalásánál s a szavazás­nál nem vehet részt 6 nem is lehet jelen eme tes­tületnek a tagja akkor, ha az ő saját, vagy felesé­ge, vagy férje, vagy a vele másodfokig rokonság­ban vagy sógorságban levő személyek külön sze­mélyes, akár magán-, a*ár közérdekéről van sző. (2.) Ugyanez vonatkozik a törvényes képvise­lőkre, a részvénytársaságok igazgatósági ügyvivő­ire, a gazdasági és közkereseti társaságok elöljá­róságának tagjaira, az ügyvédekre, jegyzőkre, épí­tészekre, technikusokra stb., ha az általuk képvi­selt személyek vagy testületek külön személyes magán- vagy közérdekéről van sző (a törvény 71. §-a s 29. §-ának 1. és 2. bek.-e). 6. Küldöttségek. A járási képviselőtestület a gyűlésein küldött­ségeket nem fogadhat. (Folytatjuk.) hAmómüsqh PÉNTEK Prága: 11.00 Gramofon. — 12.05. 17.00, 19.50, 20.10 és 22.20 Hangverseny. — 18.00 Német elő­adás. — 21.00 Csak semmi skandalum, komédia. — POZSONY: 18.00 A szalon-kvartett. - 19.30 Gramofon. — 20.00 Prágai és brünni műsor. — KASSA: 18.45 Szalonzene. — BRÜNN: 11.19, 17.00, 19,00, 21.(X) és 22.20 Hangversenyek. — IS.10 Német előadás. — BUDAPEST; 9.30, 11.45, 15.00 és 22.15 llirek. — 17.00 Solymossy Elek: Egy ko­mikus naplója. — 17.45 Gáspár Lajos cigány- zenekara. — 19.00 Harsányi Gizi Harsápyi Kál­mán müveiből olvas. — 20.00 Előadás a Stúdió­ból: A kölyök, Liplhay Imre egyfelvonásos víg­jaiéira. — 20.45 A melles ni agyarvonósnégyes hangversenye. Műsoron Pohnányi, Schubert és Haydin. — 22.-10 Az Első Budapesti Citerakör zeneiestje. — BECS: 11.00, 16.15 Zene. —• 20.30 Dalverseny. — ZÜRICH: 16.00 és 17.20 Hangver­seny. — BERLIN: 20.30 Romantikus zene. Vezé­nyel Eduard Móri ke. — STUTTGART: 16.15 Zene. — 20.15 Májuséit Angol. Lecoeq operája. — LKIPZIG: 21.15 Szórakoztató zene. — MÜNCHEN és RRKSLAU: 20.00 A szeretem kaleidosSkopja.— HANNOVER: 20.00 Komikus operák. KÖNIGS- BKRG: 22.30 Nyári szerenád. ZÁGRÁB: 20.35 Srluiberl esi. — KATTOWITZ és KRAKÓ: IS.00 Hangverseny. -* 20.15 A varsói filharmonikusok hangversenye. —■ LONDON: 23.05 Éjféli táuezeuo.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents