Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-18 / 161. (1788.) szám
KuHurdemokráda (fi.) Prága, juiius 17. Hodza Milán iskolaügyi miniszter legújabb rendelete, amely október 1-én kezdődő hatállyal beszünteti a magyar egyetemeken és főiskolákon szerzett okleveleik no- sztrifikálását, egyértelmű azzal, hogy azoknak a csehszlovákiai magyar ifjaknak, akik itt akarnak elhelyezkedni, a jövő tanévtől kezdve nem lesiet tanulmányaikat Magyar- országon folytatniok. Eddig is számtalan nehézséggel kellett megküzdeniük ama Magyarországon végzett jogászoknak, mérnököknek, orvosoknak és tanároknak, akik Szloveuszkón és Ruszinsz- kóban akartak működni és e célból diplomájuk nosztri.fikálását kérték. A pécsi és szegedi egyetemek által kiállított okleveleket elvből nem ismerték el, mert ezek az egyetemek „menekült" egyetemeknek nevezték magukat és erre utaló keltezéssel látták el a diplomáikat. De a többi magyar- országi főiskola okleveleinek neszt rifikálása is a legnagyobb akadályokba ütközött Számos Budapesten kitüntetéssel végzett orvosnak öt-hat félévet kellett újból lehallgathia és valamennyi szigorlatot megismételnie, ha orvosi gyakorlatát apái földjén akarta megkezdeni Ezt az eddig via facti kiépített rendszert az iskolaügyi minsztériuim most általános elvvé emeli és a csehszlovákiai magyar ifjúságnak lehetetlenné teszi, hogy Magyarországon eltöltött tanulmányidejének legalább egy részét idehaza beszámittat- hassa. Románia példájára hivatkozik az iskolaügyi miniszter sajtója, amidőn a retrográd rendeletet a közönség tudomására hozza. Romániára, egy országra, amelynek módszereit éppen annak az állaimnak kellene a legóvatosabban elkerülnie, amely magát a nyugati demokrácia előőrsének szokta nevezni. Az iskolaügyi minisztérum most közzétett rendelete azonban ujiból megmutatja, hogy ebben az államban a demokrácia csak az alkotmány szövegét ékesítő szóvirág, de nem a kormány cselekedeteiben és intézkedéseiben megnyilvánuló valóság. Ha a régi magyar rendszert szidalmazni és ócsárolni kell, Hodza Milán erre mindig készen áll és kenetteljesen hirdeti a csehszlovák „kultur- demokrácia" fölényét a magyar gondolkodásmód fölött. Ámde fölszólítjuk a minisztert, említsen csak egyetlenegy példát, amikor a magyar kormány a szlovák vagy más nemzetiségű tanulóifjúságnak lehetetlenné tette, hogy Idegenben szerzett okleveleit belföldi egyetemeken nesztrifikálhassa. Igen, a magyar történelem is följegyzett néhány esetet, amikor a kormány a magyarországi ifjúságnak megtiltotta, hogy a külföldre menjen tanulni. Mint egy evangélikus lelkiészi család ivadéka, Hodza Milán is emlékezni fog arra, hogy Mária Terézia idejében, a 18. század hatvanas éveiben a bécsi kormány nem adott útlevelet azoknak a magyar protestáns ifjaknak, akik Porosz- ország egyetemein akarták magukat kiképezni. Azután később, Metternich és a Szent Szövetség korában, a helytartótanács két ízben is megtiltotta, hogy magyar, főként protestáns diákok a német egyetemekre iratkozzanak be, mert attól félt, hogy magukkal hozzák az országba a szabadelvű eszméket, amelyektől a kormány annyira trettegett. Ezeket az intézkedéseket azonban nem a magyar kormány bocsátotta ki, de a bécsi udvar s éppen a magyar nemzet volt az, amely ellenük a legélesebben tiltakozott és később, amikor szabadságát ismét visszanyerte, mint a reakció sötét KdÓFr Nobile, Zappi és Mariano szenvedélyes vádak pergőtüzében A svéd kormány tisztázni akarja Malmgreen tragédiájának részietek — Három hajó: A Kraszin, a Maíygin és a Pourquois pás munkában Amundsen íeíhuZatására Prága, juiius 17. Malmgreennek, a kiváló svéd tudósnak martiriuma érthetően nagy fájdalmat keltett hazájában és az északi országokban. Meggyászolja azonban a kiváló tudóst, sarki kutatót és önfeláldozóan bátor embert minden kulturlény. Egyike ő azoknak a mártíroknak, akik az arktisok világában tudományos munkájuk közben áldozatul estek a magukra vállalt nehéz feladatnak. Érthető az is, hogy a nagy fájdalom kissé szenvedélyesebb hangokat vált ki és bűnbakot keresnek, akit a fiatalember gyászos pusztulásáért felelősségre lehet vonni és a világ előtt meg lehet bélyegezni. Azonban semmikben sem helyeselhető, ha ebből a tisztán egyéni emberi tragédiából nemzeti és politikai kérdést igyekeznek kovácsolni. A sarkvidékek szenvedései közepette Zappi és Mariano sem voltak olasz nemzeti hősök, nem volt svéd nemzeti hős Malmgreen és cseh nemzeti hős Behounek, mindnyájan bal- sorsba került, szenvedő emberek voltak, akik legjobb tudásuk szerint akartak segíteni társaiknak és önmaguknak kétségbeejtő helyzetén. Amikor az első két olasz fellépett a Kraszin fedélzetére és megcsókolta az orosz Sa- mojlovits professzort, nem fascisták és kommunisták rendeztek politikai demonstrációt, hanem érző emberek örültek azon, hogy az emberi humanizmus története újabb diesőségteljes fejezettel szaporodott meg. Azok az éles támadások, amelyek Malmgreen tragikus sorsával kapcsolatban az olasz nemzet és a fascizmus ellen elhangzanak, egyáltalán nem jogosultak, nem jogosultak különösen a sarki expedíciók elbírálásában, amelyben az olaszok mindig nagyszerű munkát végeztek. Aki ismeri Luigi Amadeo ab- ruzzói hercegnek sarkvidéki expedícióját, az maradék nélkül aláirja ezeket a sorokat. Olaszországban természetesen nagy elkeseredést váltanak ki a sorozatos támadások, amelyekre most már az olasz sajtó is beható cikkekben reagál. A lapok hangsúlyozzák, hogy Malmgreennek tragikus és hősies halála egyes külföldi lapoknak, amelyek sziszeiéire emlékezett vissza rájuk. A' magyar kormánynak azonban soha nem jutott volna az ősziéibe, hogy ilyen rendszabályokkal akadályozza meg az ifjúságot abban, hogy a külföldön képezhesse .ki magát és ott mentői szélesebb látókörre tegyen szert. Hodza apánk jóvoltának a csehszlovákiai (magyarság most egy olyan rendeletét köszönhet, amelynek szelleme hasonló Mária Terézia és I. Ferenc reakciós rendszabályaihoz. Nézetűnk szerint ugyanis nincs különbslég aközött, hogy a magyar ifjaknak nem állítanak ki útlevelet, vagy pedig hogy külföldön szerzett okleveleik noszferifikálá- sának beszüntetésével lehetetlenné teszik számukra a külföldön való tanulást. Mária Terézia és I. Ferenc attól félt, hogy az idegenben tanuló magyar diákok a nyugati eszmék előharcosai lesznek az országban, Hodza Milán pedig attól tart; hogy a mi iíjaink a magyar kultúrában megerősödve téritek mem ©űlőMdpcriej amit ő mintematikusan támadják Olaszországot, újból alkalmat szolgáltatott arra, hogy irgalmatlan kampányt inszcenáljanak, amely teljességgel indokolatlan, mert nem nyugszik a valódi tényeken. A Tribuna mai számában vezércikkben méltatja Malmgreen érdemeit és vezércikkének végén a rágalmakkal szemben a következő tényeket szögezi le: — Mariano csoportja, amelyhez a két olasz katonatiszten kívül Malmgreen is önszántából csatlakozott, az expedíció vezetőjétől, katonai parancsnokától, Nobíle tábornoktól parancsot kapott, egész határozott és preciz parancsot, hogy mindenáron érte el a North Kapót és ezáltal állítsa uj, te b-teyr-3 a kapcsolatot a külső világgal. Ez tisztára katonai parancs volt, amelynek egész a halálig engedelmeskedni kellett. Zappi ás Mariano nem segíthettek Malm- greenen, akinek végzete már közel volt és nem lehetett elhárítani. Mariano és Zappi ennek ellenére mégis kitartottak mellette, végül is útjukat már a parancs értelmében is folytatniok kellett, amig erőiknek birtokában voltak. Nincs kizárva, sőt valószínű, hogy Zappi gróf, aki testileg erősebb, Marianot is elhagyta volna, ha mindkettőt nem tartja fogva a jégtömb, amelyen később megtalálták őket. A Tribuna Malmgreen emlékét megörö- kitő cikkét a következőképpen zárja be: — Malmgreen, a svéd tudós, úgy halt meg, mint egy gentleman. Éppen úgy, mint annak idején a vele lelkileg annyira rokon Scott kapitány halt meg az Antarktis világában. A kiváló férfinak halála magasabb szfé-< rákba ragad bennünket, olyan magaslatokba, amelyeket emberi erővel el nem érhetünk, amelyékbe csak az igen nagy szellemek juthatnak. , Most mindenki Malmgreen háza és özvegy édesanyja körül gyűl össze és várja a' pillanatot, amikor Zappi és Mariano átadja a gazdátlan iránytűt a gyászbaborult édesanyának. Malmgreen halála óta uj sarki fény terjeszkedik a jég világában és a jövő embereinek uj tájékozódási jeleik vannak, ameAz olasz Sora kapitány, a hollandus van Dongen és a dán Warning. de«n rendelkezésre álló -eszközzel meg akar akadályozni, ügy látszik, megfeledkezett már a bécsi Beethoven-ünn-eipségek alkalmával mondott beszédéről, amelyben oly szépen hangzó, de mint a fejlemények mutatják, csupán képmutató szavakkal dicsőítette a kultúrának országhatárokat áthidaló szerepét. A' csehszlovákiai magyarság hivatott képviselői utján számtalanszor kijelentette, hogy az irredentát elitéli és csupán törvényes eszközökkel kíván jogaiért küzdeni. Ha az iskolaügyi miniszter ur sajtója a legújabb reudelietet megint az állítólagos irredentizmussal okolja meg, úgy szélmalmok ellen harcol. Nekünk természetesen semmi ellenvetésünk nincsen az ellen, hogy azokat a Budapesten és más magyarországi városokban tanuló diákokat, akik valóban büntetendő cselekményt követtek el, a bíróságok a legszigorúbban meg ne büntessék, .a^oöfea® a legfhatározo ttabfban tiltekoapunk. kell az ellen, hogy az ártatlanokat is megbüntessék és még hozzá azáltal, hogy a tan- szabadság nagy elve ellenére megakadás lyozzák őket az iskola és a tanárok megválasztásában. A magyar főiskolák színvonala van legalább is oly magas, mint a csehszlovákiai tanintézeteké. Az államnak tehát csak hasznára válhat, ha polgárai ott képezik ki magukat. De különben is, miért nem gondoskodik a kormány arról, hogy a belföldön magyar tannyelvű főiskolák álljanak rendelkezésére az anyanyelvén tanulni vágyó magyar ifjúságnak? Amig ilyen intézetekről nem gondoskodnak, az iskolaügyi minisztériumnak legújabb rendelete nemcsak a demokrácia elvével, de a logika legelemibb szabályaival1 is ellenkezik. Ezért minden erőnkkel küzdeni fogunk ellene és nem nyugszunk meg mindaddig, amig a kormány vissza nem vonja ezt az intézkedését , ' """-w Nai iBih 12 ^ VII. évf. 161. (1Í88) szám * Szerda *-1928 juiius 18 [Előfizetés! ár: évente 300, félévre 130, A szlovenszkői és ruszinszkői ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 11, Panská ulice [negyedévre 76, havonta 26 K£Í külföldre:' _ nnlitikni nnniinni(1 , 12, n. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450 félévre 226 nemzed évre 114 Főszerkesztő* pvilllKUl liupiuipju Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te* 1 h avonte 38 K6 E"y e* számár a 1 ^2 O^Kf' BZUÜmi lÁSZA FOR8ÁCH 6ÉZA lefon:30311.-Sürgönycim:Hirlap, Praha
