Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-15 / 159. (1786.) szám

Sffl 7 !W8 jtrHus 1B, vasárnap. A gyilkos Schustek Friéát váró Trenesénben A kassai gyilkos nevelőnő még nem érkezett meg a trencsém ügyészség fogházába — -Látogatás a csendőrségen, ügyészségen és a vizsgálóbírónál Arnstein trencsém ügyvéd, akinél Schustek Frida a gyilkosság előli alkal­mazásban állott, nagyon jóravaíó, szerencsétlen teremtésnek tartja Sdmstek Fridát — „Oly gondossággal ápolta a kisebbik fiamat betegsége alatt, mini egy anya“ Trénerén, julius 14. (Kiküldött munkatár­sunk telefonjelentése.) A gyorsvonaton, amely Pozsonyból Trencsénibe röpít, a fő beszédté­ma a kassai gyilkos nevelőnő, Schustek Fri­da ©Uogatása. Erről beszél a kalauz, a vonat takarító­nője, akinek zsebéből kikandikál egy cseh újság legfrissebb száma, amely első oldalon hozza Schustek Frida letartóztatását. A trencséni főpályaudvaron csak az állo- másíöiiök nincs tájékozva arról, hogy mi­csoda vendéget kap a város. rAz állomásfőnök még azt sem tudja, hogy Schustek Fridát elfogták Csehországban. Ezt a szenzációt lapunk munkatársától tudja meg és nagy csodálkozással hallgatja. — Kérem, minket nem is értesítettek, hogy idehozzák Schustek Fridát. Tudtommal még nem is kisérték ide a gyilkos nőt — mondotta az állomásfőnök. De tessék talán a csendőrséghez fordulni.. Délelőtt fél Ti órakor befut a személy- vonat Trencséntepláról. Tényleg kiszáll a vonatból egy szuronyos csendőr egy póriasán öltözött növel, akit az állomási épületen keresztül kisér. Futótűzként terjed el az állomáson az a kir, hogy Schustek Fridát álruhában hozzák a csendőrök. Hamar kiderül azonban, hogy egy lopásért elitéit falusi szlovák nőről van sző, akit a csendőrségre kisérnek. A1 csendőrségen szolgálatot teljesítő csendőrőrmester nagy szemeket mereszt, ami­kor megmondom neki, hogy a letartóztatott Schustek Frida megérke­zését várom Trenesénben. Hég azt sem tudjam hogy elfogták. A csend- őrség hivatalos értesítést nem kapott. Ha el ia fogták, — mondja az őrmester — beletelik két hét, aandg szolgálati utón ide fogják szál­lítani, rÁ nagy hőségtől elcsigázva megyek a vá­rosból két kilométernyire levő törvényszéki palotába, Hojta dr, ügyész, Ruzsicska dr. ve­zető ügyési helyettese fogad az államügyész­ségen. — Még nincs itt Schustek Frida — mond­ja. — Ma délelőtt Pozsonyból telefonon ér­deklődött egy magyar lap szerkesztősége, de annak is csak ezt a választ adhattam. Sebák. dr. vizsgálóbíró közlékenyebb. Schustek Frida miatt ma reggel megszakí­totta szabadságát és bejött a hivatalába, mert máia vagy holnapra várják Schustek Frida megérkezését. Minden valószínűség szerint a ma esti 9 órás személyvonattal fog megérkezni Trencsénbe. ■ A törvényszék tegnap délben hivata­los értesítést kapott a letartóztatásról — mondja Sebák vizsgálóbíró. Délután négy órakoT ment el a trencséni törvényszék vizsgálóbirájánaík sürgönye, hogy Schustek Fridát azonnal szállítsák a trencséni törvényszék fogházába. Ez még ma, de legkésőbb holnap megtörténik. Az iratok Schustek Frida fényképével együtt úgyszólván a legutóbbi időkig a vizs­gálóbíró asztalán hevertek, aki ugylátszik, nem mondott le a reményről, hogy a kö­rözött gyilkos nevelőnö valaha kézrekerül. Arra a kérdésre, hogy mint az ügynek alapos ismerője, hogyan magyarázza meg azt, hogy Schustek Frida levélben jelentkezett, a vizsgálóbíró Így felel: —■ Ezt a lépést meg kellett tennie. Majd a vizsgálat során ki fog derülni, hogy miért. Más választása nem lehetett: vagy az öngyil­kosság, vagy a jelentkezés. — Mikor gondolja, vizsgálóbíró ur, hogy a főtárgyalás megtartható lesz? — A vizsgálatot én fogom vezetni, hiszen eddig is én folytattam. Mindjárt a gyilkosság megtörténte után künn voltam Zsolnán a Rámy-szállóban, amelynek 31-es szobájában a gyiikosság történt. A bünügy elég szövevé­nyes és rejtélyes. A gyilkosságnak nincsenek tanul. Az, hogy Diener Árpád öngyilkosságot követett el és Schustek Frida csak irgalom­ból, hogy a halál kínjaitól megszabadítsa, lőtt többször rá, bírói szempontból alig hihető el. Mindez azonban a vizsgálat során ki fog de­rülni. y — És a tárgyalás? H<4 vacrunk ml még a tárgyalástól. Ez a legjobb esetben ősszel, de legkésőbb ta­vasszal lesz. A vizsgálóbírótól Arnstein Dezső dr. tren­cséni ügyvédhez vezet az utam, akinél Schustek Frida 1927 augusztus végétől október elejéig mint nevelőnő alkalma­zásban állott. — Mondhatom, hogy nálunk nagyon ren­desen viselkedett Schustek Frida — mondot­ta az ügyvéd, aki szives készséggel felelt munkatársunk kérdéseire. — Október elején betegség ürügye alatt kilépett tőlünk, azt mondotta, hogy vakbélbántalmai vannak és Zsolnára kell mennie gyógykezeltetés végett. Megigértettük vele, hogy amint helyreáll az egészsége, visszajön hozzánk. Zsolnán talál­kozott azután Diener Árpáddal. Ittléte alatt többször említést tett arról, hogy van neki egy sógora. Most már tud­juk, hogy Diener Árpád volt az álsógor, akivel Schustek Frida többször beszéli telefonon. Ez a sógor többször kereste őt telefonon és egy ízben én is beszéltem vele, de akkor ál­nevet mondott be. Amikor tőlünk elment, meg­tudtuk, hogy Dienerrel találkozott és elutazott vele Tőketerebesre. Egy ízben Schustek Fri­dát felhívtuk telefonon, aki azt mondotta, Mont-Holly, julius 14. A (repülés ne­gyedszázados történetjében, amelynek lapjai váltakozva vannak teleinva a legragyogóbb hőstettekkel és a legborzalmasabb kata­sztrófákkal, tegnap különös és egyedülálló szerencsétlenség történt, amelynek Mexikó legkiválóbb repülője és valóságos nemzeti hőse, a húszéves Arnilio Carranza kapitány esett áldozatul. Carranza (nemrégiben bravúros utat telt meg Mexikó és Washington között, hogy Lindíbergfh látogatását, amellyel a Good’wi.ll- dijat megnyerte, viszonozza. Amerikában nagy ünnepségek között fogadták a kiváló fiatal repülőt. Coolidge kiilönkihallgatáisoin fejezte ki elismerését s állandóan kitüntető megnyilatkozások vették körül. Carranza több napot töltött Amerikában és tegnap készült visszatérni gépével hazájába. New- yersey közelében szállott fel, azonban a start kedvezőtlen időben történt, mert kis helyi zivatar kerekedett. Carranza nem akarta utiprograimját meg­változtatni és a vihar ellenére a magasba emelkedett, gépét dőlnek fordította és csak­hamar eltűnt a repülőtéren egybegyűltek hogy jól érzi mgaát. Beszélgetés közben belép Arnstein ügyvéd felesége, aki szintén bekapcsolódik a diskur­zusba. — Nagyon jó véleménnyel vagyok Schus­tek Fridáról, akit nagyon sajnálok — mondot­ta Arnsteinné. — Igazán nem tudom, hogy mi ütött belé. Nagyon szerencsétlen teremtés­nek tartom Schustek Fridát, akit nagyon jóra- való nőnek ismertem. Hozzánk való belépésé­nek hatodik napján megbetegedett a kiseb­bik fiam, akit oly gondossággal ápolt, akár egy anya. Liptószentmiklóson ajánlották ne­künk a leányt, ahol négy évig volt egy úri családnál alkalmazásban. Azt mondották, hogy főnyereményt csinálunk vele. Jómodoru, intelligens leány volt, aki több nyelven: franciául, németül, magyarul és szlovákul beszélt. A háziasszony ezután több levelet mu­tatott nekünk Schustek Fridától. Az egyik le­vélben a nevelőnő azt mondja, hogy a leg­boldogabb órája az lesz, ha visszatérhet Tren­csénbe. — Nem gondoltuk volna — fejezte be a beszélgetést Arnsteinné, — begy ez a vissza­térés csendőrszuronyok közt fog megtörténni. r. j. szeme elől. A felszállás után alig öt perccel beikü- vetkezett a borzalmas szerencsétlen­ség. Carranza nem tudott a viharfelhőik­ből kikerülni, a másodpercankinf le­sújtó villámok egyike a repülőgépet ta­lálta. A repülő elvesztette öntudatát, ki­engedte a kormányt a kezéből. A vil­lámcsapástól a gép is lángot fogott és a gazdátlanná vált masina Newyersey partjának egy elhagyott részén zsinór- egyenesen zuhant alá a nagy magas­ságból. Mexikó-City repülőterén, Valbuonábain arra az időpontra, amikorra Carranza megérke­zésének a program szerint meg kellett volna történnie, nagy tömeg ember gyűlt össze, hogy fogadja kedvelt hősét. A várakozás hosszú órái teltek el, a tömeg már türelmet­lenkedni kezdett, amikor a repülőtér pa­rancsnokságához megérkezett a szörnyű ka­tasztrófa htre, amely pillanatok alatt elter­jedt az egybegyült érdeklődők körében és mérhetetlen gyászt és szomorúságot vál­tott ki. Az amerikai rádió jelem! és elmondotta, hogy ma reggel asszonyok és gyermekek mentek ki Jersey partvidéikiének arra a ré­szére, amely felett Carranzának el kellett repülnie, hogy szedret gyűjtsenek. Egy magányos helyen egy letört fa mel­lett repülőgép roncsaira bukkantok, amiből rögtön sejtették, hogy szerencsétlen­ség történt. A pilótának keresésére indultak. A fiatal repülő holttestét a gép roncsai­tól ötven méternyi távolságban, mocsa­ras helyen találták meg. A hullán súlyos égési sebek voltak. Az asz- szunyok azonnal értesítették a hatóságot, amely a pilóta ruháinak átkutatása alkal­mával megtalálta a Carranza mexikói kapi­tány nevére kiállított jgazolványokait. A rendkívüli szerencsétlenség áldozatá­nak holttestét hazájába szállítják. 11 isi mips közigazgatás Irta: Fleisohmann Gyula dr. I. Politika. Nem képezheti vita tárgyát, hogy az uj közigazgatás bevezetésénél nem annyira gya­korlati, adminisztratív szempontok vagy a közérdek vezérelték az uralkodó pártokat, hanem elsősorban és majdnem kizárólag a politika. Aki a közigazgatási életet közelebbről is­meri, az tisztában van azzal, hogy mit jelent egy közigazgatási reform keresztülvitele. Aki a mi eddigi közigazgatásunkat, hibáival és előnyeivel egyetemben ismerte, azzal bizo­nyára nem lehet elhitetni, hogy a tartomány- rendszer egy tökéletesebb közigazgatási és önkormányzati érát jelent Szlovenszkó szá­mára. Mindnyájunk előtt ismeretes annak a harcnak minden fázisa, amelyet Szlovenszkó lakossága a prágai centralizmus ellen és Szlovenszkó autonómiája érdekében folytat, ügy az állam vezetőkörei, mint a lakosság öntudatos része tisztában voltak ennek nagy kül- és belpolitikai jelentőségével. Az év­százados tradíciókat és a történelmi fejlődést nem lehetett máról-holnapra nullifikálni g a nagy etnográfiai különbségnek és gazdasági érdekellentétnek lett az eredménye Szlo- venszkón az autonómista mozgalom, amely az itteni lakosság 80 százalékát áthatotta. Ennek a gondolatnak volt a zászlóvivője a szlovák néppárt is, amig ellenzékben volt és ez hozta meg neki 1925-jben a nagy vá­lasztási győzelmet. A prágai kormánykörök az autonőmista mozgalomban szeparatizmust és irredentiz­must láttak és az állam legfontosabb belpo­litikai feladatának tekintették ennek likvidá­lását vagy legalább visszaszorítsák Az 1926. év második felében beállott változások az európai politikában és a békeszerződések re­víziója gondolatának az egész vonalon való felvetése siettették ennek a kérdésnek a megoldását. A csehszlovák politikusok Szlovenszkó autonómiájának közjogi kérdéséből közigaz­gatási kérdést csináltak. Bizonyos fokig sza­bad kezet biztosítottak a szlovák néppártnak Szlovenszkó uj közigazgatási és önkormány­zati életében s ettől a néppárt úgy megmá­morosodott, hogy nem akarta bevárni még a felajánlott kompromisszumos határnapot, december elsejét sem, hanem kierőszakolta,, hogy az országos közigazgatás a történelmi országoktól eltérően Szlovenszkón már julius 1-én lépjen életbe. És most mindakettő: Prá­ga és a néppárt győztesnek tartja magát s ör­vend eme győzelemnek. A szlovák néppártot pártpolitikai szem­pontok is vezetik. Közelednek a választások. És a szlovák néppárt vezetői nagyon jól tud­ják, hogy a nép széles rétegei elégedetlenek a politikájukkal s ha megejtik a választáso­kat, nagy meglepetések jöhetnek. Ennek akart a néppárt eliibe végni azzal, hogy még a választások előtt mindenáron magához igyekezett ragadni a közigazgatást. Mert nálunk úgy van, hogy amely párt ren­delkezik a közigazgatási apparátussal, an­nak az esélyei a legjobbak a válsztás kime­netelénél. A néppártnak négy és fél hónap áll rendelkezésére, hogy felkészüljön a válasz­tásokra. És a néppárt most azt hiszi, hogy ezen idő alatt elhelyezheti a hivatalokban a maga exponenseit és befolyása lesz az orszá­gos igazgatásban a pénzügyi gazdálkodásra. Hat zsupának a másodfélévi költségvetésről és az állami hozzájárulásokról van itt .<aő, kö­rülbelül százmillió koronáról. Tehát nem cso­da, ha a néppártot izgatja ez a kérdés. Állampolitika és pártpolitika játszották itt a legfőbb szerepet és egészen mellékes volt, hogy a tartományi közigazgatás megfe­lel-e a szlovenszkói viszonyoknak. Hiábavaló volt itt minden figyelmeztetés, minden tár­gyilagos kritika. Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk. Az élet és a valóság minden politikánál és elgondolásnál erősebb. Hiába a nagy öröm és győzelmi mámor. Ha az or­szágos közigazgatás nem válik be, akkor a szlovenszkói közvélemény elsöpri ennek meg­teremtőit, a reformot támogató pártokat és a kísérletezés kezdődik (.megint élőiről, Lesújtotta a villám Mexikó legkitűnőbb pilótáját Carranza kapitány különös tragédiája — A szárnyaszegett gép madár halálos zuhanása

Next

/
Thumbnails
Contents