Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-14 / 158. (1785.) szám

4 to^gm-AYagVar-híMíAI? 1928 július 14, mmibal A premontrei rend és a kassai ierenceseh írta: Szabó Adorján, a premontrei rend leleszi házfőnöke. (A iboHoBtotr épüfetmieík 1704-fiki alapMIietéitieili iim épségéin lis eílfőikíeOJő saetnep© wlt a játszói pró- pos'tinolk. A feranicegelk tkatssaá deifleüleipü!] éSie óta ieiz mér a fhaaimiaidiík léipiiitikieziés volt!. Az első t. íl a XIV. század végi P'eriéaiySHfiéle, a mariiainjuisok (ideijében H'öiitónlt. Máso d Íróm a sadlavaitoriiamtui&olk: treStia'U'raiMk a (kolostor! a teimploimlmal együttt 1871-tői 1676-ig, hagy a tklöae! száz táv őitta eühainyiagioillt ópiiüiettiat illáik* hahóvá tegyék. Később, a XVII. szzáaid végén é:s a X Vilii, százaid eted leiéiben íb itöntlérutiek IkJiiselblb ja- ■válbgíarfiáS'O'k lés űélíszetilüsiiltiéselk, (idővel ozoraiban gyö­keres állápitiés miit szükségessé. A vagyoninál! nem rendelkező szegény szerzet nreirléaz váfllíaOlaitíba (fo­gott, de (nagyszabású. itenvülk kiviteliéit lehetővé tet­te piártifogóiiíknalk és jótevőnknek nagy sétáim®, eik'ilk készpénzzel vagy tenmjészieitbeíli adományokkal já- TTulliaJk a kolostor felépítéséihez. ÍEzelk közé kiáltozott Szaniberer prépost is, aki, habár öt magát (is erő­sen 'igénybe vette akkor a jászol építkezés, tnagy- •mennyiségu épüléhatoyaigöt: többezer lUégtMt (és több imázisa vasat adományozott. Mánidlazooiáilltiafl;, fő- kiépp elegendő munöcaeirö hiiányáhan, sok esztendő­be került, míg végre az iuj széni. (hajlék teljesen ie®- kiészült. Ekkor kapta miositam'i allakij'át a Ikotlosiioir, amely Femem© császár Ideje óiba az egyházmegyéd papság nevellőintézetoül sedlgál. iAz Ili762. évben kezdték öeszelhondiamii az épit- keteshez szükséges kő- lés faanyagot és 1784 feb­ruárjában imtár le volt bontva a íő-iutoai szárny és az alapok lis lerakva. Az alapkő ünnepélyes ©ffihiölyeziése április 12-ién törtlénjt. Az egyiházi szerfarbást Szarubecner prépost végezte. A zenés szentmise után kereszt alatt, ün­nepi menetben kísérték a testvérek a ponlbiifikátó főpapot, közbeai a templom védőfezenfljérőli, szent Antalról szóló himnuszt lémekellve, az áliapíailazait- hoz, mély máir félöHnyi magasra leimelkedott ki. libt mit, a templom homlokzatának közelében, elhe­lyezve az alapkő. A szent Antalhoz intézett könyör­gés u'tán a prépost megáldotta az alapkövet lés a ráerősitett ómleinvezt, aimelyiniek 'egyik oldalára Thailer Jakab meB'tier a következő felírást véste: ,A legjobb, legnagyobb Isteln oditiailima alatt. XIII. Kiéi emuen .pápai, Mária Terézia magyar királynő, Bairkóezy Ferera© esztergoimd érsek, Eszteríházy Károly egri püspök, Bereiez MiilháiTy kassai lelkipásztor, Molina Péter rendi generális, Varcsi Paiákall trenldi (főbiztos, Riidhter Márk itlart'ományfőnök, Soós Pál tarloiiniányőr, Szentimney Imtne gyardlán, iBerczik István vénoSbiró, kbmveöíH Bzimldikius,*) Salzgáber Anita! építészeti felügyelő, ideijében." A másik oldal szövege pedig: „Miután a szent Miklós tiszteletiére emelt első épület, amelynek alapját a P erényiek vetet­ték meg, az 1’556-iki tűzvész alkalmával ieégétt, a második pedig, amelyet 1676-ban álOlitottak helyre, megrepedezvén lés szűk, sötét helyiségek­kel éktelenkeidvén, kövebel'be a megújítást, — a harmadik lépüleft alapköve, amelyet a kegyes adakozók bőkezűségéibe vétett reménységgel, — Páduai szent Antalnak a kassai, szigorúbb trend- szabályokat követő kisebb testvérek védőszent- rjénefc tiszteletére, mélbóeágas és főtiisztelendő Szaoberer András mr, a fehér és kiváltságos pre­montrei trend preiátlusa és a jószói, Kér. szent Jánosról elnevezett s általa nagyszerűen tfőlépi- tett 'egyház ífőfliiszöeletnidő konivenitjének prépostja szentelt föl, — április 12-én helyeztetett el.“ Az alapkőbe beillesztett bádosszeleucében sz. Kandid és sz. Simpiiűius ereklyéi lés 48 drb más enéklye, továbbá különböző kegytárgyak, ÍBorgia isz. Ferenc lémre, Korvin Mátyás, I. Ferdiinánjd, Zápolya János, Lajos és UlászM kifrályok ezíistpiénzei, feigy JlákócZi-déle libertás és rézpolítujra, egy I. Ferenic- íTéOie emilékérem iós Mária Terézia korabeli pénz­darabok voltak elrejtve. 'Ugyanez a doboz még egy .pengaimientot is tar­talmazott a következő órással: „A legjobb, leghátalmiasalbb Istetn oltalma al'alt! A legszentebb Üdvözítőről elmevezött, szigo­rúbb életimődiu írendlbairttoimiániy kisebb testvéréi, re­ményüket kegyes pártfogóik jótékonyságába he­lyezvén, iKlassa szab. kir. városába való bejövete­lük 144-iik s a (kolostor megu/jóltásiának 88-liIk évé­ben, ugyanazon a helyem, ahol a PerénViek által ikörüibelül 1450-ben**) alapított konvenit 1556-ban leégett, patron,usuk tíiszbeilielléne a harmadik épüle­te* emeltük, amelynek alapkövét április 12-iétti szen­telte m'eg lés helyezte olt: miéflibőtíágoB főtiszt Szau- berer András ur, a fehér lés kiváiltságos piremionJtrei rendnek, a Otukali camon'iáboz tartozó preiátlusa és a Kor. szent Jánosról címzett jászéi egyház süve­ges prépostja." XIII. Kelteimen pápa (etb. ■ mlint a itnloldalon 'és azojnkiv'Ül): Lótharingiaii I. Ferenc római császár, ÍBalllh,yáiny Lajos gróf nád'or, *) iA kolostoroknak, valajmiinft a rendtartomiány- nalk apostoli ezimdiLkusali, pmkuráttoralii, Vagyis vti- llági ügyvivői volltlak, akik a nemid, ifJöllffisg az 'egyes 0V'n;dlhá7!a!k anyagi ügyeit itintézHiSk: és az alalmiizsna- p'rnzt ikezcltélc. A szerzetesek ezt ugyanis szeglény- hégi ifog-idallrnnk imtalt nem tehettek. Kassán rend­szerint. a város főbírája viselte ezt a f isztet. **', Amint •fen.Wjíb lállutk, a kotoior a'J/aip iitása aokltttl frégiblj keletű. Balassa Pál gnóf, a rendtadtiom. apóst, ügyvivője, Csélky lAmital gróf, Abaiujmiegye főiispánjia, Engellhairdt Kristóf br., kassai kelyőns. paramcsn., Ti&zta Pál, Abanjuniegye alispánja óldeijiébetn. Majd niévszeriinit vannak felsorolva a konvenit akllvoal saemiélyzeibének togjaii: Seienltimrey Imre gvandián, Soós Pál rtairlományőr, a kánonok álta­lános előadója, Ács Bonavemtiura hitszónok, gvauid, hellyeltites, Nagy András, Xöliey Berniá't és Blaihó Viinoei, theol. olöaidók, az utóbbi a teuritoim. ikranjo- lógusa, Spuilllier Zsigimond As Sdimieiidieír Pa'tlernius hiltezóinokok, Kanyto Jakab maigyvar hitszóniok, Plil- cáiter Benedek hitszónok, Lamács Anaklát seloneis- ityés aitya, Zviazoviics Jakab gecei, Janik Hugolliiu bocskóri, Ze.loviics Kristóf száinitióó káplánok, Szvo- ■iboda Széíbolkl, Csáfcy Antal gr. házi lelkésze, Kosz­tolányi Andor, Treszdize Nepomiuk, Leiszek Oeici- lián magyar stb. kisegítő hitszónokok, az utóbbi eigyszerisimiind orgonista, Jelszták Vazul i, Lakaitios Fábián és Moozák Lajos ailiaimizis'nasaedő páterek; a klerikus fráiterefc, saáimszerint tizenöten, s végiül a nyolc laikus fráter, a kapus, a szakács és segéd­je, valaimiiinit az élléslkaimrakezeilő 'és a szabó-, ács- és üvegeanTeötjeinséget folytató lailkusodt nevei. Befetjezíéisül az ünnepségre hivaitaliois egyházi és világi előkelőségek és fönainguak névsora van meg- örökitve; miint pl. Molniár János, a jezsuita kollé­gium rektora, Racsu József a jezsuita konvikllus régeinsei, Csáky Antailiné, Berényá Anna grófinő, Sza- páry Pál gróf özvegye, Vécöey Józsefntó bárónő, a kaisasi helyőrség főtisztjei, a szepesi kaimnra ta­nácsosai és a város szenátorai. Az ailapkőieitöbel szertartásai azzal értek vé­get, hogy a pirefláhuls iegy aranyozott vakoHókanállal meszet hintett az alapkőre és egy, ugyancsak meg- 'arlanyozott kalapáccsal néh'álny Ütést miért rá. Végül a könmjenet a Te Deluim elénelílése köz­ben vilsszatiént a templomiba’, ahol a közös imádsá­gok elmondásával az ünnepség befejeződött Utána, a (konvenit a prépo6itot több más előkelőséggel együtt vendéglátásban részetíitelite. ('Folytatjuk.) A »haí lőtt Kontárom« élete Magyar társadalmi és kulturális elet a gazdasági pusztulás romhalmaza alatt — Komáromban vau Szlovenszkó legnagyobb református gyülekezete ~ Á pénzintézetek helyzete — A tarka kikötői kép csak a férges alma színe Komárom, július közepe. Á kettészakadással a gazdasági romlás torkába bukott a város. Ezt a osapást nehe­zen fogja kiheverni. Mint évek hosszú során át a hires komáromi porfelhők az utcákat, úgy borítja most a gazdasági pangás sötét fellege a komáromi életet. De a vasúttól a városba ma már kövezett utón megy be az ember. A kövezetlen ut specialitásán már segített a város, talán a jövő is segít a többi romlás és baj ki reparálásán. Ahol tizenkét­ezer magyar ember él, ott a magyar életnek nem szabad végleg elcsüggednie és kétség­be esnie. A kultúr- és társadalmi élet Kedves vezetőimmel, Baranyay József dr.-ral és Környei Elek kollégáimmal körútra indulunk a „halott városban", ahogy a ko­máromi újságírók elnevezték. É!s az életet keresve rá is akadunk az élet nyomára. Ba­ranyay József, a komáromi élet egyik legis­mertebb joviális alakja, aki, aminthogy min­den társaságban otthonos, a könyvtár mé­lyén a komoly tudományos kutatás terén is otthon érzi magát, s töviről-hegyíre isimeri a várost és múltját, fáradhatatlan a magyará­zatokban. Megnézzük az emlékeket, a Klapka- szobrot, az emléktáblás Jókai-házat, a Pé- czely-em léktáblát, kimegyünk a szigetre, ahol a hires Jókai-kert van, aztán megint vissza a városba, be a kultúrpalotába. Komárom vezető egyesülete a Jókai- Egyesület. Alapy Gyula dr., Zsindely Fe­renc, Szijj Ferenc és Baranyay József veze­tése alatt ez az egyesület viszi a főszót Ko­márom kulturális és társadalmi életében. A pompás kultúrpalotát minden város bátran irigyelheti Komáromtól. Itt van a nagy színházterem, a muzeum, a hatalmas, ötvenezer kötetes könyvtár, mely­ről a szakkörök a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg, itt van a komáro­mi müvészkotónia otthona is. Az ízléses, ügyes berendezésű kultúrpalota olyan kin­cse a komáromiaknak, amiért hálásak lehet­nek örökre a megteremtőknek. Vezetőimmel felkeressük Alapy Gyula dr.-t, aki szívesen beszél a kulturális élet jövő terveiről, a nagy múzeumról és a legújabb érdekes leleteket felszínre hozó ásatásokról, amit azonban még egyelőre nem szán az új­ságokba. Alapy Gyula dr. jelentős szerepet tölt be a komáromi politikai életben is, ahol mint az országois keresztényszocialista párt legagilisabb vezetője működik. A Jókiai-Egyesület mellett azonban még számos más kulturális és társadalmi egylet fejt ki intenzív munkásságot. Így többek közt a Társaskör-Kaszinó Bálint István, a 65 éves komáromi Dalegylet Fülöp Zsig- mond és Molecz Tivadar, az Iparos-Egylet Boldoghy Gyula és Ivánffy Géza, a Katoli­kus Legén yegyl et Mayer Imre dr. apát plé­bános, a Református Ifjúsági Egylet Füssy Kálmán képviselő, a Protestáns Jótékony Kőegylet Papp Kovács Elemérné és Bátyay Mihályné, az Általános Nőegylet Csepy Dá- nielné, az Evangélikus Oltáregylet Jánossy Lajosné, a Deb óra-egylet Grossimann Manci, az Izraelita Nőegylet Grünfeld Mérné, az Egyetértés Munkásdalárda Krausz Mór, a sportklubok közül a KAC, a KFC Kollny Endre dr. és Höltzeil Gyula és a KSE eve­zős- és fenn i szegy let Csepv Dániel és Geo- bel Károly vezetése alatt és mások. Ez a hirlelencben felsorolás maga is elég annak' dokumentálására, hogy a halott felszín alatt itt a magyarságban életerő és vitalitás van. A pénzintézetek Ezután Fülöp Zsigmond bankigazgató­hoz, református egyházgondnokhoz megyünk el, aki szives előzékenységgel beszél a pénz­intézetek s a kereskedelem szomorú helyze­téről. 0 A határsziéli&ég minden átka nehezíti a gazdasági életet, a régi pénzintézetek már legnagyobbrészt beolvadtak, azt a kereskedelmi forgalmat íj általában gazdasági vérkeringést, ami egy nagyobb város eleven életéhez szükséges, régebben Komárom a Dunántúlról kapta. A Vág és Nyílra völgye inkább Érrsekujvár, a Csalló­köz jórésze Somorja érdekszférájába tarto­zott s Komárom a tatai és a gesztesi .járások­ból élt: mindkettő zsíros, gazdag, életerős vidék, s ma mindkettőtől elválasztja a Duna, az uj országhatár. Ez erősen hiányzik a vá­rosnak. Természetes, hogy a vidék elvesztése magával hozta a ke­reskedelem ellanyhulását is és a dekonjunkturális időben a kényszer- egyezségek özöne erős megrázkódtatást je­lentett a kereskedőosztálynak. Mint később a református papiakban hallottam, Fülöp Zsigmondinak köszöni egy­háza, hogy, mikor a pénzügyi tönk szélén álllott, az egyházat megmentette az anyagi katasztrófától, mint a legnagyobb szlovensz- kói református egyház gondnoka. A régi ref. püspöki lakban Tudni kell ugyanis, hogy Szlovenszkón Komáromban van a legnagyobb s leg­erősebb református egyház: 4800 lelket számlál s a republikában is má­sodik helyen áll, mert csak a prágai 6000 lélekszámú cseh református egyház múlja fölül lélekszáimban. Galambos Zoltán, a kül­földet járt, főleg a holland kálvinisták életét mintaképül tartó fiatal, agilis lelkész a ko­máromi református gyülekezet lelkipászto­ra, akit a régi kollégiumban lead lakásán találunk. Komáromban — mondotta — mely 1841-től egész az átalakulásig reformá­tus püspöki székhely volt, valósítottunk meg legtöbbet az egyházépitő munkából, a kül­földi kapcsolatok is itt a legerősebbek. Az intelligencia és az iparosság, valamint a gazdák feleségei is vallásosak, a gazdák közt már sok a vallástalan s a munkásság pedig legnagyobb részben már öntudatositott kommunista, mond­hatni 60 százalékban. A gyárak, a kikötő nagyszámú munkásságot termeltek ki Komáromban. Ezek közt inter- ecclésialís harcot akartunk folytatni, ez azonban nem volt keresztülvihető. A. komáromi refonmátusság ott jár Iám­kor épp nagy eseményre készülődött: julius 4—10-ig ott tartotta 24 reformá­tus leánykor országos kongresszusát. A kongresszus egyik főcélja a leányköri ve­zetők szellemi továbbképzése volt. A kon­ferencia előadói a teológiai előadókból ke­rültek ki s ugyancsak a konferencia előadójaként szerepelt Szilassy Béláné is, aki aktív vezetösze- repet és irányitó pozíciót tölt be a pro­testáns leánykori mozgalmakban is. Kihangsulyozásra érC-uies az a jó viszony, mely az egyházak közöli fennáll. Mayer Imre dr. apátplébíuu '. Jánosy Lajos ev., Galambos Zoltán ref. lelkész, Krausz Mór s 1 Lefkovics Vilmos rabbik vezetése alatt a vallásfelekezetek harmonikusam együtt dol­goznak. A kikötő A tarka, mozgalmas kép, ami itt fogad, könnyen azt a látszatot kelthetné a szemlélőben, hogy a kikötő egy élénk vérkeringésü város kapuja: sajnos a látszat csal s a színes almát belül a gaz­dasági romlás férgei pusztítják. S ezen a helyzeten az sem tud ott segíteni, hogy a komáromi kikötőben valami élet kö­szöntött be. Az évek rombolását nem lehet tünetileg kezelni. A komáromiak ma még a minden múlt- századbeli földrengésnél nagyobb gazdasági megrázkódtatás romjai alatt nyögnek. Győry Dezső. Nyári munkát a magyar diákoknak! A nagysikerű országos diáksegélyakciő, a könyvgyiijtés és a „havi egy diákebéd" mozgalma után a magyar diákegyesületek újabb kérelemmel fordulnak a társadalom áldozatkészségéhez: adja­tok alkalmi munkát a magyar diákoknak a nyári bőnapokra! A prágai, brünni és pozsonyi magyar egyete­mi és főiskolai hallgatók tekintélyes része ez év julius, augusztus és szeptember havára megfelelő díjazás ellenében munkát vállal. Mindennemű munkára akad- jelentkező, mégis a jogászok első­sorban ügyvédi irodákban, a műegyetemi hall­gatók pedig mérnöki irodákban és gyárakban keresnek alkalmi elhelyezést. Számos diák taní­tást, vagy nyári nevelői állást igényel. A diákegyesületek különös súlyt helyeznek arra, hogy a nyári diákmunka alkalmával minél több városi diák ki’terüljön falura és a szlo- venszkói vagy ruszinszkóí mezőgazdaságban nyer­jen elhelyezést. A serdülő intelligencia falusi és mezőgazdasági tapasztalatgyűjtésének a diákveze­tők különös magyar jelentőséget tulajdonítanak. Kérjük mindazokat, akik a jelentkező diák­ságot julius, augusztus és szeptember hónapokban munkára alkalmazni tudják, hogy szívességüket jelentsék be a diákegyesületek közös megbízottjá­nál Címe: Sidó József, joghallgató, Bratislava (Pozsony), Vallon-utca 18. sz. A bejelentésben inegadandók a feltételek, különösen az igénybe­vett diákmunka pontos időtartama. A feltételek pontos betartásáért a diákság részéről az alulírott diákegyesületek vállalnak felelősséget. Ezúton szólítjuk fel bajtársainkat is, hogy a nyári munkára vonatkozó igényeiket nyári la­káscímükkel és egyesületi hovatartozásuk fel­tüntetésével együtt a megadott címre Írásban beküldeni szíveskedjenek. A levelekhez 3 darab egykoronás bélyeg melléklendő. A kisebbségi magyar diákság munkával akar könnyíteni nehéz anyagi helyzetén és a nyári hó­napokban a rá váró önálló és gyakorlati pályákra akar felkészülődni. Hisszük, hogy a diákság kí­vánsága a csehszlovákiai magyarság egyetemes megértésére és támogatására tatái. Magyar üdvözlettel: A prágai MAKK, a briinni Corviiiia, a brünni MAKK és a pozsonyi MAKK. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents