Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-13 / 157. (1784.) szám
7 1928 julius 13, péntek. A huszadik század legnagyobb rejtélye A La-Mamhe csatorna környékén vasárnap ezer és ezer önkéntes Sherlock-Holmes kutatott az eltűnt Löwenstein titka után A rendőrség kénytelen volt föllépni az alkalmi detektívek ellen — De a titok továbbra is titok mmad — Az idő előhaladtával egyre bonyolódik a rejtély — Négy hipotézis, négy cáfolat — Számos kísérlet bebizonyította, hogy a repülőgép hátsó ajtaját menet közben nem lehet iölnyitni — Löwenstein harca a Dreyius-család ellen és az eltűnés — Paris, julius 12. Löwenstein belga bankár rejtélyes eltűnésének hullámai az idő előhaladásával nem csillapulnak, sőt egyre hatalmasabbakká és szélesebbekké válnak. Mint ismeretes, a világ harmadik leggazdagabb embere, aki egyszer meg akarta vásárolni Belgiumot és Francia- országot s akinek neve, fényűző élete, diktatúrára hajló erőszakos természete, állítólagos világtervei és a pompa közepette is tuldolgo- zott furcsa élete fogalom volt Nyugateurópá- ban, Dower és Calais között rejtélyes módon eltűnt magánrepülőgépéből: állítólag tévedésből a kijáró ajtaját nyitotta ki és kibukott ezerháromszázméter magasságból a tenger- csatornába. A szakértők Löwenstein eltűnését négyféle lehetőséggel magyarázzák. Először: szerencsétlenség. Másodszor: öngyilkosság. Harmadszor: gyilkosság. Negyedszer: üzleti trükk, csak ideiglenes eltűnés. Be- vallhatjuk, e négy feltevés közül egyik sem tartható és egyik sem bizonyos. A legvalószínűbbnek mindeddig a szerencsétlenség hipotézise látszott. Löwenstein útközben hátrament a repülőgép ajtóval elkülönített hátsó folyosójára és ott tévedésből az űrbe nyíló ajtót nyitotta ki a W. C. ajtaja helyett. Ezt a hipotézist főleg a család és a cég alkalmazottai karolták fel, akik mindenáron mentesíteni akarták a titkoktól a nagy Chef halálát. Ámde a szakértők nyomban megjegyezték: az űrbe nyíló ajtó menet közben a légnyomás miatt oly nehezen jár, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet kinyitni, a tévedés tehát ki van zárva. A szakértők szerint talán úgy történt a katasztrófa, hogy Löwenstein a gép egy váratlan zökkenésétől a!vesztette egyensúlyát és teljes testsúlyával a veszedelmes ajtónak esett, amely a nagy nyomás következtében kinyílt és a bankár kibukott. Nos, a ma tartott próbák ezt a hipotézist is megdöntötték. A Rotterdam—párisi repülőgéptársaság egy ugyanolyan Fokker-gépen, mint Lö- wensteiné volt, kísérleteket végzett az ajtó fölnyitására. A gép 1300 méterre emelkedett, 170 kilométer sebességgel haladt és két megkötött markos legény teljes erővel a kérdéses ajtónak vetette testét, hogy fölnyissa. Nem ment s a két ember legnagyobb erőfeszítéssel alig tíz- centimétere s rést tudott nyitni rajta. Ki van zárva, hogy Löwenstein egyedül nyitotta ki az ajtót. A tőzsdei konftremin öngyilkosságot, lansziroz Ha a szerencsétlenség hipotézise megdől, egyúttal az öngyilkosságé is tarthatatlanná válik: hisz Löwenstein öngyilkossági szándékból sem nyithatta ki az űrbe vezető ajtót. Pedig londoni financiális körök erősen az ön- gyilkosság mellett érveltek. A City sohasem bízott meg Löwensteinben. Kalandornak tartotta, aki tulnagy spekulációkba bocsátkozott és most nem birta többé az iramot. Köztudomású, hogy a Löweiistem-csoport a napokban uj részvényeket lanszirozott az Intcrnational-Holdings nevében és az uj részvénykibocsátásra vonatkozó felhívás meg is jelent már Szarvassynak, (sic!) a British Foreign and Colonial Corporation vezérigazgatójának aláírásával. Beavatott angol pénzügyi körök szerint ez a részvénykibocsátás kényszerűség volt és semmi jót sem hozhatott. Az sem pusztán Löwenstein váratlan halálának a „következménye, hogy egyes papírjai oly szörnyen estek a tőzsdéken, igy a Hydro-Électric 51 dollárról 20-ra, az International-Holdings 215-ről 100-ra. Ez a vég kezdete, Löwenstein tudta és inkább a nagyszerű, újfajta, mondhatjuk: dicsőséges öngyilkosságot választotta. De a hozzátartozók hevesen tiltakoznak e beállítás ellen. Löwenstein' pénzügyei remekül állanak — vélik — s a katasztrófa egyszerű véletlen következménye volt. Mindenki tudta, mily szórakozott volt az agyondolgozott és kimerült bankár s különösen az ajtókkal volt baja. Mindig mást nyitott ki, mint amit kellett volna, otthon is, a barátainál is, ilyenEz a szállodában is. Nevetve mondogatta ilyenkor: — Megint eltévesztettem az ajtót! Ez iosz az én végzetem! Természetesen ez a romantikus beállítás nem igen tetszik az öngyilkosság-hivőknek. Egy ilyen nehezen járó ajtót nem lehet Ösz- szetéveszteni. „Akkor kinyitni sem lehet” — replikázik a tőzsdei ellencsoport, azaz Löwenstein bankár öngyilkos sem lehetett volna”. „Hát kiugrott az ablakon!” — zárja le a vitát a kontremin. Mi szól a gyilkosság ellen ? A harmadik lehetőség a gyilkosság. De ki gyilkolt? A repülőgép utasai hűséges cselédjei voltak a bankárnak és semmi érdekük sem fűződhetett a gyilkossághoz. Sőt, Löwenstein halálával szegényebbek lettek, mint voltak ezelőtt. Drews Löwensteinné parancsára eladta a gépet és állás nélkül van és épp igy állástalanok a titkárnők és titkárok is, akik közül a szép Mademoiselle Bidalou már visz- sza is érkezett anyjához Párisba.. Igaz (mint azt a szemtanuk állítják), hogy a személyzet a repülőgép leszállásának pillanatában nem mutatott különös emóciót. Egykedvűen mesélték el az esetet a pénzügyőröknek és a rendőröknek, de akik ismerték a bankár környezetének mesterségesen benevelt idegelfásulását, azok nem csodálkoznak e flegmán. Uruk megparancsolta, hogy sohase legyenek szentimentálisak és most sem azok, amikor uruk meghalt. R. U. R.-ek ők, gépemberek, egyéniség és lendület nélkül. A helyszíni vizsgálat különben megállapította, hogy a repülőgépen bűn nem történhetett, egyrészt az idő rövidsége miatt, másrészt azért, mert Löwenstein atléta termetű ember volt, akinek láb alól való eltétele nem ment volna könnyen és nyomok nélkül. A repülőgép személyzete nem beszélhetett össze: a két pilóta eleve kiesik, ők üléseikre voltak kötözve, a titkárok és a szolga pedig alig ismerték egymást az ut előtt, mert mindegyikük más-más reszortba tartozott. A méterek fülsiketítő zajában pedig másképp nem lehetett érintkezni, csak irás- belileg. És Löwensteinnél revolver volt és külön ült olyan helyen, ahonnét mindent beláthatott. És egy órával a fölszállás után a gép már kikötött. És mindenképpen marad a fatális kérdés: hol tüntették volna el a gyilkosok az áldozat hatalmas testét, hisz az ajtót nem lehetett kinyitni! így hát gyilkosságban csak Calais vidékének egyszerű népe hisz és Belgipm jámbor polgárai, a hatóságok nem. A jele ennek, hogy a személyzetet nem vették őrizetbe a megejtett vizsgálat után. De a nép tovább suttog és állítólag egész sereg önkéntes Sherlock Holmes nyomoz Angliában, Franciaországban és Belgiumban a „rejtélyes gyilkosság" nyitja után. Üzleti trükk az egész Még egy lehetőség van: Löwenstein furfangos üzleti trükkje, az ideiglenes eltűnés. Félszakértők kiszámították, hogy az agyafúrt bankár bizonyos olcsó értékpapír összevásárlás miatt kontremimbe akart menni a saját papírjai ellen s ezért bizonyos időre el akart tűnni a pénzpiacról. Romantikus mesét választott, hogy értékei még jobban essenek és még többet vásárolhasson föl belőlük az idegen kézben levők közül. összebeszélt személyzetével, elsősorban a hűséges Drews-szel, aki a gépből kitette őt valahol, ahonnét eltűnhetett s Calaisban azután előadta a különös történetet. A börze- manőver teljes apparátussal megkezdődhetett. Csakhogy ennek a hipotézisnek is vannak tarthatatlan oldalai. Mindenekelőtt valószínűtlen, hogy Drews, az angol őrnagy, akár pénzért is vállalkozott volna erre a csúnya manőverre. Másodszor a bankár az eltűnésnek sokkal egyszerűbb módját választhatta volna, ha éppen ez volt a terve. Harmadszor — s ez döntő érv — az idő túl rövid volt. A Fokker-gép szerdán délután 18 óra 09 perckor startolt Croydonban és 19 óra 20 perckor már le is szállt Fort-Mardyek közelében, a francia parton. Ezalatt az idő alatt Drews sehová sem vihette utasát. Viszont Croydonban egész sereg ember látta, hogy Löwenstein beszállt, Fort-Mardyban pedig tiz perccel a kikötés után minden oldalról sereglett a nép a gép felé és mindenki láthatta, hogy Löwenstein hiányzik. Az önkéntes eltűnés hipotézise egyszóval fölöttébb valószínűtlen. Hát akkor mi történt Löwensteinnel? — kérdi sötéten a közvélemény. Egymást hajszoló feltevések Senki sem tudja. A bankár fölszálláskor vidám volt. Ha pénzügyei nem is álltak a legjobban, tény, hogy a szívós Löwenstein már rosszabb napokat is látott. Gyilkosság aligha történhetett. Az ominózus ajtót pedig nem lehetett kinyitni. (Amikor e sorokat írom, értesülök arról, hogy Löw-enstein gépén, amelyen a szerencsétlenség történt, a G. E. B. Y. I.-n szintén próbákat tartottak Croydonban. Két ember ismét nem tudta kinyitni az ajtót, amelyről pedig a zárat és a kilincset is leszerelték, úgy hogy minden bezárási lehetőség nélkül állott, de a légnyomás végig betartotta, hiába végezte a gép több órán keresztül a legkülönbözőbb mozdulatokat.) Az angol és a francia partvidék népe napok óta valóságos sportot űz a tippelésekből s szórakozása közben több otromba hazugságot is elkövet, így Tüburyból jelentették, hogy a „Fla- nrande" nevű gőzösről egy titokzatos utas szállt partra Tilburyban. A rejtélyes idegen senki más nem lehetett, csak Löwenstein. A rendőrség nem hanyagolta el ezt a nyomot sem, de persze csakhamar kitűnt, hogy a jelentés elejétől végig kitalálás. Egy másik verzió szerint Löwenstein a levegőben szállt át egy másik repülőgépre és Spanyol- országba repült. Ez sem látszik valószínűnek, Egyes tudósok bizonyos atmoszférikus elváltozásokkal magyarázzák az esetet. Előfordulhatott, hogy a repülőgép egy váratlan fordulata következtében levegő tölcsér keletkezett, amely nemhogy visszatartotta volna az ajtót, sőt fölrántotta és Löwenstein történetesen éppen akkor tartózkodott a folyosón, ahonnét a különös légköri tünet jóformán kiszívta az űrbe. Az ilyen légi jelenségek azonban a nagy ritkaságok közé tartoznak és szinte csoda lenne, ha Löwenstein pont egy ilyennek lett volna az áldozata, A detektivlégió Bármint van, a rejtély rejtély marad — és a Löwenstein-papirok egyelőre esnek. Az európai pénzpiacok mindmáig nem kerültek ki az esemény hatása alól és a „Lőwenstein- depresszió” tovább tart. A legújabb londoni jelentések szerint számos angol család fölhasználta a week-en- det, hogy az eltűnt Löwenstein után kutasson. A La Manche-castorna környéke szombaton és vasárnap önkéntes Sherlock Hd- mes-ekkel volt tele, akik motorcsónakokon járták be a partvidéket, lábnyomokat vizsgáltak, méréseket eszközöltek és a I&- kos Ságot oly mértékben ostromolták pu- haíolódzó, hosszadalmas kérdéseikkel, hogy egyes helyeken a községekben majdnem elverték őket, máshelyütt a lakosság táblákat akasztott a házakra a következő felírással: „Löwenstcinröl nem tudunk semmit". Ismét másutt végre egyes élelmes egyének kihasználták az alkalmi detektívek jóhiszeműségét és busás borravalók ellenében „nyomokat" mutogattak, melyeket természetesen csakhamar hamisaknak bizonyultak. Végül a rendőrség lépett közbe s megakadályozta a sáskaként elszaporodott Lö- wenstein-kutatók -turkál á-sait. Amikor e sorokat írom, egy újabb ről szerzek tudomást. Löwensteinnek hosszú idő óta ádáz becsületsértési — oégbecsület- sértési pőre volt a Dreyíus-családdal, amely szintén Franciaország leghatalmasabb nagyiparos családjai közé tartozik. A pör igen élesen folyt, már többre ment, mini a becsületre s idővel a két család véres háborúskodásává fajult. Löwensteinnek sok keserves és ártalmas órát szerzett már ez a pör. — Nos, mi sem természetesebb néphit szerint: a Drey- fus-család tette el láb alól valami titokzatos módon Löwensteint. A lapok is közölték e hipotézist és Drey- fus egy interjújában kénytelen volt erélyesen állást foglalni a badar föltételezés ellen. — Mindhiába, a Löwenstein-ügy tömegláz lett, itt már cáfolat és észszerüség sem basznál, Dreyfus is hiába védekezik és az újabb legenda eltántoritathatatlanul megy a maga utján. (s. p.) A budapesti Hungár letartóztattak egy nemzetközi szélhámost, aki Louis de Bourbon spanyol hercegnek adta ki magái Az álherceg, akit a párisi rendőrség megkeresésére tartóztattak le, egy görög kalandorral azenos Budapest, julius 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szerdán délután a főkapitányságra előállították Louis de Bourbon spanyol herceget, akire a párisi rendőrség hívta fel a budapesti rendőrség figyelmét. Louis de Bourbon neve egy világbotránnyal kapcsolatban szerepelt, amikor Parisban egy nemzetközi pénzhamisitó társaság üzelmeit leplezték le. A párisi rendőrség a súlyos vádakra vonatkozóan ki akarta hallgatni a herceget, akit azonban már nem találtak Franciországban. Louis de Bourbon herceg julius 2-án amerikai útlevéllel érkezett Budapestre és a Hungária-szállóban bérelt szobát. A szállóban azt mondotta, hogy Newyorkból érkezett és rögtön megérkezése után garmadával kapta a leveleket Newyorkból, Parisból, amikre külön külön válaszolt. A szállóban feltűnő volt a fiatalember amerikai levelezése és viselkedése gyanúra adott okot, mert senkivel som érintkezett, teljesen visszavonult életet élt ós ha kereste is valaki szállóbeli lakásán, letagadtatta magát. A Hungária szállóban mindössze két napig tartózkodott ós elutazása előtt a következő furcsa kéréssel fordult a szálló főportásához: „Legyen szives, adjon kölcsön pár napra 10.000 pengőt." A főportásnak gyanús volt a dolog, nem igen bízott Louis de Bourbon hercegben és ezért udvariasan bár, de megtagadta a kérés teljesítését. A fiatal ember másnap közölte, hogy Prágába utazik, de rövidesen vissza!ór Budapestre. FI is utazott Prágába. Közben a levelek garmadával érkeztek címére. Kedden a fiatalember visszatért Budapestre. A cimére érkezett. levőket átvette és egyben utasítást adóit a szálló személyzetének, hogy látogatókat ne engedjenek be hozzá. Szerdán délután két detektív jelent meg a Hungária-szállóban, akik érdeklődtek Louis de Bourbon herceg után. A párisi rendőrség ugyanis táviratilag értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy kisérjék figyelemmel a spanyol herceget és ameny- nyiben Budapestre visszaérkezik, vegyék őrizetbe. A rendőrség politikai osztálya természetesen, amikor tudomást szerzett arról, hogy Louis de Bourbon Budapestre visszaérkezett, azonnal intézkedett, hogy a fiatalembert kihallgatás \ égett állítsák elő a főkapitányságon. Parisból még mindig nem érkezett meg a pontos ok, amiért kérték a herceg őrizetbevételét, ügy hírlik, hogy a herceg több millió franknyi hitelezési ügybe keveredett. Egyelőre az állítólagos Bourbon Lajos herceg ellen semmiféle bűncselekmény konkrét gyanúja nem forog fenn. Ügyében, miután még nem sikerült kétségtelen módon megállapítani személyazonosságát, még nem történt végleges döntés és a herceg még mindig őrizet alatt van. Budapest, iulius 12. (Budapesti szerkesztőségünk lelefonjelentése.) Az állítólagos spanyol bér- reg a kihallgatás folyamán azt mondotta, hogy jogosan használja a hercegi címet, mert a spanyol király morganatikus házasságából származik. A főkapitányság ezzel szemben megállapította, hogy az álherceg egy görög szélhámossal azonos, a neve ölakis Konstantin. E megállapításra az álherceg azt mondotta, hogy ilyen neve is van, mert a görög királytól, aki rokona, a keresztsedben ezt a nevet kapta. A spanyol követség az álherceg ügyében hivatalos közleményt adott ki, amelyben kijelenti, hogy az illető nem Bourbon herceg és a spanyol királyi családdal semmiféle nekszusa. sincs. Az illető Konstantin Oliky galnei származású 40 éves nemzetközi szélhámos.
