Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-01 / 149. (1776.) szám

1938 jnJBu* 1, vasárnap. npiwOT-7Vte(?5OTft<i:n’ NI fit* ■i»*lii«yn i n—ijiiia A zólyomi hegyektől a lévai síkig Fürdők, bányák és benedekrendi apátságok közt ér ka a Garam a magyar vidékre — A nyelvhatár és demokrácia Léva, június 2fi. A vonat Zólyomtól a Garami folyását kö­veti: ószákra feieo rakó znak a kör möci he­gyek, a ruittikai gyors büszkén vág neki a meredélynek, mi lenn maradunk a Völgy­ben. Elhagytuk Garamberzencét. Már magasan a fejünk fölött szeli a hegyoldalt a rnttkai sínpár: megy a volt Magyarország egyik legérdekesebb és legne­hezebb terepszakasza felé: a Jánoshegy megmászására. Ez a vonalszakasz, Zólyom­tól Stubnyáig, ma még különösebb felada­tokra hivatott: az uj vasúti menetrendek térképei már jelzik szaggatott vonallal a tervezett és megépítendő szlovén szikéi vas­útvonalakat. Ilyen pl. a Gölniobánya-Vörös- kő és a Handlova-iFelsőstubnya szakasz. Ezek a szaggatott vonalak már direkt összeköttetést jeleznek Pozsony és Kas­sa között az egész vágvölgyi és az egész Ksod-vasút megkerülésével: Pozsony - Lipótvár - Tapolcsány - Hajndlova- Stubnya; inn-en le: Körmöc-Zólyom; föl: Besztercebánya - Breznó - Vöröskő - Gölnic- M a rgitif alva-K a ssa: ez a menetirány mutatja a második, so­kat emlegetett tranzverzális vasút útját. Volna ugyan ennek egy sokkal egsyzerübb és a P. M. H. által már ismertetett kidolgo­zott tervek szerint olcsóbb megoldása is: a í zólyom-pelsőci gyorsvágányok összekötése ! Torna-Kassával, ami tizedébe kerülne az ál­laimnak és Zólyomig kiépített gyorsvágányt jelentene, de a beavatottak olyasmit tudnak, ami szerint mégsem ezt a lehetőséget vá­lasztják, ami a nyelvhatáron innen vezetné a tranzverzálist, hanem az előbbit, amelyik majdnem teljesen a nyelvhatáron tulnan futna. Akár igy, akár úgy: a zólyom-körniöci hegyi szakasz fogja az északi fővonal tehermentesítését biztosítani. Már felbukkan egy pompás sziklán Sas- kővára. A Garam szinte aiámoesa a lábát. Kezdődik a folyó nagy kanyarulata, ami Léva alatt ér véget. A ■ körmöd és a selm-eci hegyek itt egy .óriási krátert alkotnak, Kö­röskörül hegyormok, egész szabályos kör­ben, az ember azt érzi, valami rég kialudt tűzhányó óriás torkában utazik. Jobbról G a, ramez entkeresz t halain ia.s püspöki palotája látszik, két magas, vár­sz#™ toronnyal. Régen benedekrendi apát­ság volt itten. A török harcok idején is sze­repelt: Thököly itt vesztett csatát 1678-ban. Pázmány Péter is gyakran járt e vidéken- ő ■építette fel még 1631-ben. Ebben a kastély­ban halt meg Pázmány Péter karjai közt Forgádh esztergomi érsek. A török kiűzése után ebben a palotában tartották a niegye- gyüléseket is. Több malomkő bánya van a határában, kőszénben is gazdag, de ezt még nem bányásszák. Egymásután hagyjuk el Szklenó, majd Vinnye fürdöcskéket és áttörünk a kráter- gyürün. A Rovistye szikláit megkerülve Új­bányára szaladunk. Régi bányaváros; fellendülése, majd le­hanyatlása szorosan összefüggött fémbánva- ipárának tempójával. A szabad királyi bá­nyaváros, a Bars címerén is látható három „regi a. civil a s" egyike azonban ® múlt szá­zad második felében beszüntette az üzemet s most egyedül a „Hím m ekei eh "-on levő nagy malomköporfirbányáktól várhatja föl­lendülését. Jobbra újabb pompás vár szerű kastély: Garajnrszemtbenedek, a híres szentbe tied oki ap-átság székhelye, melyet még 1075-ben Géza 'király alapított. Egy időben ezé az apátságé volt a tiszai halászat is. Hunyady idején, aki a huszitáktól visszafoglalta, erő­sítették meg várfallal. Az apátsági templom és a monostor vagy öl ven éve leégett,- de stílszerűen restaurálták. Tolmács mellett az úgynevezett „Tót- kaku“ nevű sziklatömbpt áttörve kiérünk a lévai síkságra. A Garam elhagyta a he- gyelset. * A „Tótkapu" alatt húzódik a magyar- szlovák nyelvhatár. Tolmács még szlovák, Marosfalva, Mohi, Kálna már magyarok. Nézem, nézem a falukat és (keresem a ^nyelvhátért". Kissé tulgyakran emlegetett mó ez. Nagyon szépen hangzik, valami érde­kes, eredeti és biztos ne van, mint például annak, hogy várerőrlitményöv, iködpad, ele­gy ujlás. De ezekkel is úgy jártam, hogy mi­kor kerestem, alig találtam meg őket, se előgyujtáskor az előgyújtási, se köd-bejutás­kor a 'ködpadot, se vá ['területen az Övét nem láttáim még. Csodálatos, hogy a soffőrök, pi­lóták és katonák s a többi hasonló antlköltöi lények milyen pompás, a fantáziára dolgozó szavakat tudnak kitalálni, sőt még a politi­kusok is ilyen képzetetcsiklandó fogalmak­kal operálnak. Nem vitatom, hogy teljes igaza volt-e annak, aki először kimondotta, hogy rosszat tett az emberiségnek, aki a barlangja előtt először húzta meg a határt, de azt biztosan érzem, hogy a pokolba kívánom azt, aki elő­ször kitalálta a nyelvhatár fogalmát, mert ezzel a kitalálással rontotta el az a beteg- fejű egész Közé péti rop a életét. Tessék? Hogy „demokrácia"? Igen, igen, még nem tudom egész pon­tosan megmondani, de azt hiszem, hogy itt megint a mai élet egyik legnagyobb ámítá­sával állunk szemben. Kétségtelen tudni­illik, hogy a vicinális nem alkalmas arrat, hogy az ember rendbeszedje rajba az eszét, mikor azt a keveset is fcirázza, ami esetleg benne van, de az is kétségtelen, hogy itt va­lami nagyon nagy baj van, amit az orvosok sem mernek bevallani. Az orvos bevágott a saját kezébe és most már nem a beteget félti, de magát. Nem az elvről van már szó, csak a ve­szett fejsze nyeléről: menteni, ami még menthető. S azt hiszem, jól tévedek akkor, mikor azt hiszem, hogy ma épp azok az előkelő, sovi­niszta politikusok, akik mindenüket a -de­mokráciának" köszönhetik öt évet adnának arz életükből ha ezt a demokráciát valahogy ész rév éli énül kidobhatnák a hajójukból... Mintha már próbálkoztak is volna ilyesmi­vel,,, dehát az a nagy demokratikus elv, no meg miegymás, nem engedte. Van is benne valami. Már az ő szem­pontjukból!... zen fekvő, hogy egyelőre magáévá tette ha­tározatlan körvonalozásu, de biztos irányú vágyainak kimondására ezt a fogalmat. Per­sze egy szentté vált átértékelésben. Hisz, kérem, ez gyakran előfordul: „kenyeret", ki gondol akkor arra hogy csak kenyér kell a népnek: kenyeret az elbocsátott tisztvise­lőknek? de mennyivel többet: mindent: a fiaiknak még külföldi főiskoláztatást is! A katonákat is előbb szalutálni tanítják, csak szalutálni és állni. . * A fiatalságról még csak annyit, hogy — én nem is tudom pontosan, mi: tán a kor­szellem, tán őse rkészm ültjük, de valami egész határozottan — épp a demokrácia egyik igen rossz velejáróját: az egyéni sza­badversenytórtetósrt erősen lediegradálta előttük. Egyéni érvényesülés ráblzcnyitása valakire ezek közt szinte erkölcsi halált je- lent, ha ez a többi'rovására történik, míg a® előző liberális és gyakorlati demokráciát épp az jellemezte, hogy az egyéni „aimbk ciókra" apelláltak és az egyén joga túlontúl is biztosítva volt. Paradoxon, hogy a kollektív érzés és a! demokrácia a mai fiatalságban igy nyilvánul meg? Majd megoldódik. A dió is zöldnek látszik, amig meg nem érik. * Már rengő búzatáblák és szaladó rozs-i földek közt kanyarodunk Lévára. A szép sző: a nyelvhatár, szemmel nem látható. A mi életűnkbe bedobott kő, aimí •sebzett és talán még sebezni is fog. Majd! jön egy élet, jobb, szebb és erősebb, ami be* gyógyítja a sebet, mint ahogy begyógyult a vallásháború is. Az uj ember rá fog jönni1 arra, hogy az embernek nem az ember eb len kell harcolnia, de közös ellensége: a® erőszakos Természet és a sunyi Halál ellem A vonat zökken. Bemegyünk Lévára. Győry Dezső. A demokrácia gyakorlati formája lehet, hogy sokszor jó valami, de sokszor rossz va­lami. Még a moszkvaiak is nagyon haragsza­nak rája. Ez azonban nem akadályoz abban, hogy én is ne gondolkozzam róla. Persze, most a szemembe lehet vágni, hogy: Hát akkor mit prédikál a magyar fia­talság annyit az ,uj magyar demokráciáról?' Hát kérem szeretettel, ez megint egé­szen más. Az uj magyar fiatalság ma még leginkább fiatalokból áll. Ezek a fiatalok pedig még — nem politizálnak. Ami itt azt jelenti, hogy nem a gyakorlat terén élnek és mozognak, mikor demokráciáról szólnak. Ez a demokrácia náluk sokkal, de sokkal többet jelent, mint minden eddigi demokrá­cia együttvéve. Náluk ez körülbelül annyit jelent, mint. amit Petőfi éknek a „szabadság" jelentett, ami természetesen többet jelen­tett, mint hogy egyszerűen megverjük a Habsburgokat és akkor minden rendben lesz, mindenki ehet-ühat és a mennyország­ba kerül. Ez nem program: ez több: hit egy uj élet s annak uj, jobb formái felé. Ez nem program: ez iránya a hitnek. Ks mint ilyen, jó. Hogy mi lesz vele később? Majd máskor. A fiatalságunk népi megújhodást akar, ké~ Á zürichi vizsgálóbíró harmadik emeíeíi szobájából leugrott és holtan terülteí egy csehszlovákká ügyvéd Ügyiele pénzét a zürichi tőzsdén eljátszotta és emiatt kerüli a bíróság elé Zürich, június 30. A zürichi törvényszék vizsgálóbírójának szobájában tegnap délelőtt megrendítő tragédia folyt le. A vizsgálóbíró épen kihallgatott egy letartóztatásban levő külföldi ügyvédet, aki ellen sikkasztás miatt tettek feljelentést, amikor a vizsgálati fogoly egy észrevétlen pillanatban a nyitott ablakhoz rohant és mi­előtt ebben megakadályozhatták volna, leugrott a harmadik emeletről az utcára, ahol összetört tagokkal, holtan terült el. Az öngyilkosságot elkövetett ügyvéd Moskovits Mór dr. 47 éves csehszlovákiai ügyvéddel azonos, akit 300.000 frank elsikkasztása miatt jelen­tettek fel. Moskovits dr. még 1922-ben Paris­ban egy nyolcvanéves siketnéma festőmű­vésztől megbízást kapott, hogy vegyen át a festőművész Lausanneban elhunyt- nővérének örökségéből 578.000 frankot. Az ügyvéd el is járt az örökösödési ügyben, azonban ügy-* felének csak részletekben fizetett, mikor pe­dig ez meghalt, az összeg nagy részét, 300.000 frankot, visszatartotta. A festőművész örökö­sei elszámolásra szólították fel az ügyvédet* aki erre hamisított nyugtákkal akarta igazolni, hogy az öreg festőművésznek már min­dent kifizetett. Az örökösök erre megtették a feljelentést, amelynek alapján a sikkasztó csehszlovákiai ügyvédet Zürichben letartóztatták. Megmoto- zásakor mindössze 27 centimet találtak zse­bében és lakásán fém találtak semmi pénzt Bevallotta, hogy az egész 800.000 frankot a zürichi tőzs­dén elvesztette, sőt még 50.G00 frank adósságot is csinált, mert tőzsdeszenve­délyét nem tudta leküzdeni. , le! a -va&iestü és porcelláncsonfu gépember celluloid-hangszallagakon beszél — WewsSey mérnök tökéletesítette icsmlúsztikus találmányét — Prága, junius 30. Néhány hónappal ezelőtt beszámoltunk Roy A. Wensley amerikai mérnök szenzációs találmányáról, a beszélő gépemberről, amely a Televox névre hallgat. Mikor Televox néhány hónappal ezelőtt először lépett a nyil­vánosság elé, még csak gyermekcipőit faposta, mert egész lénye nem volt egyéb egy köteg vákuumcsőnél s elektromos vezetékek halmazá­nál. Ugyan néhány szót ki tudott ejteni villanyos vasaj- kain, azonban a legkisebb igényt sem támasz­totta az irányban, hogy oktalan gügyögés­nek beillő szavait meg is értsék. Alkotója most, amint amerikai lapokban ol­vassuk, nagy mértékben tökéletesítette, ameny- nyiben nem csak külsejében tette az eleven hus- vér emberhez hasonlatossá, hanem lehetővé fette számára, hogy beszélni s társalogni tudjon ma­gasabbrendü embertársaival. Televoxnak, amely—■ vagy aki — mégiscsak egy rézerekből s porcel- láncsontokbóí álló mechanikus organizmus, fel­találója jóvoltából most már celluloidból készült légcsője, gégé­je, szájpadlása és hangszalagjai is vannak. Hogy azonban Televox gagyogása érthetőbbé váljék, beszélő filmtekercset építettek be szájába, amely lehetővé teszi bizonyos mondatok megis­métlését. Televox szóbősége s társalgási témái természetesen egyelőre igen szűk körre kor­látozódtak, annyi előnye azonban mégis van az emberekkel szemben, hogy minden előzetes nyelvtanulás nélkül bármely létező nyelven hozzáintézett kérdésre ugyan­ilyen nyelvű választ tnd adni. Ha ura és parancsoltja, Wensley mérnök, közönséges telefonon őt bárhonnan felhívja, Televox angol nyelven, öblös hangon válaszol s jelenti, hogy kicsoda s hogy [nunlrára kész. Amikor ugyanis Televox meghallja a telefon- csöngetést, a bennelévő beszélő filmtekercs meg­indul. a megfelelő mondatok elhangzanak s Tele- vox beszél... Televox ura parancsára fel tudja gyújtani a villanyt vagy el tudja oltani, vadász- kürtbe fuj vagy felemeli nehéz vaskarjait. De ő maga is fel tudja hivni telefonon Wensley mér­nököt s már olyan fejlett képességekkel bir, hogy körülményes mechanizmusa utján magától tud jelenteni egy géphibát vagy ha a kazánt tuüütötfék. Roy Wensley meg van győződve, hogy gépembere még nemsejtett fejlődési lehető­ségek előtt áll. Találmányáról egyébként még csak igen keveset árult el, inkább csak a gépember bemutatásával produkálta magát és sikerült is egész Amerika hangos csodálkozását kivívnia. — ösaliásisal vádolja a pátnisti álitaimiügyész B'lu- ituenstein bankárt. Párisiből jelenítik: Bkiimennsíeiín bankár bűnügyében az ©lőzeiten wjsgákitot befe- jeatiék és az iratakat a vizsgálóbíró a napokban küidite át az ádlamügtfésaBégraek. Az ügyészség ve-* zeitőije az inaitok áltamnlmlámyozáisa után úgy nyi­latkozott, hegy a bankár és társai ellen nem ok­ira libám is ifós, hanem csalás miatt e-mdaek váciul. ll?

Next

/
Thumbnails
Contents