Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-17 / 160. (1787.) szám

Mai iiAmimk « oldal Vtt évf. 160. (1787) szám ■ ■ 1928 Jalhis 17 Mai ssAmank 1* oldal 4SP 1 VIL évf. 160. (1787) szám * KttCM * 1928 fulSus 17 É ' m /jW T JfI I f/i tiWMiiMBmBm«BaBaBMBBaaaBaw^MMaBaHMaMaaaMMaMaMaaMaaaaiiii[iiiiiiii1 iiMii ——..........—■ Előfizetési árt évente 300, félévre 130, A Szl&OenSzkŐÍ és rUSZOtSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztősig Pr&ga B^Panská uIIm negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nntítííni nnm'fnnín 12, IL emelet Tflteton s somi _■Rtadö­évente 450 félévre 226 neavedévre 114 fíbteefeat/B:JtOutlKai napilapja hivatal: Prága IL, Panské ni 12AIL — Te. havorrta^8Kt E^yes szánfára I^O^Ké DMMim LASSÖb FOR6ACH QEZA lefon: 30311.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha Csuchnovski és a dán Waming biztonságban A Krászinvisszatérőben van Kingsleié — A svédek nemzet­közi vizsgálatot követelnek Malmgreentragédiájának felderítésére Stockholm, julius 16. Malmgreen svéd lészaksarki kutató tragikus sorsa felett, amely haaájiábao. mind nagyobb izgalmat vált ki, még mindig meglehetős homály terjeng. Az orosz távirati ügynökség ma a Érászán parancsnokától, Szamojlovics pro­fesszortól a következő részletes közlést kap­ta az Itália katasztrófájáról: Az Italra lezuhanása május 24-én tör­tént. A léghajó testén jég képződött, ennek következtében az Itália alásülyedt és első gondolájával a jéghez ütödött, úgy hogy a gondoláiból a benne ülők a jégtáblára estek. A léghajó gépésze az összeütközés áldozata lett, A hat életbenmaradt a jégben temette el holttestét. A léghajó burkolata, amelyről a gondola leszakadt, terhétől megszabadulva, újból felszáll ott. A jégen maradottak még látták, amint később a burkolatból füstoszlop tört fel, amiből arra következtettek, hogy a lég­gömb vagy felrobbant vagy elégett A hajó­töröttek ezután elsősorban a szikratáviró- állomást akarták rendbehozni,' eleinte csu­pán felfogni tudtak vele, üzenetet küldeni azonban csak két hét múlva sikerült. Május 30-án indult útjára Zappi és Ma- triano a North Kap felé, mert azt remélték, hogy itt norvég halászokra bukkannak, öt hónapra való élelmiszert vittek magukkal. Malmgreen a gondola leszakadása alkal­mával bal karját törte. Ez azonban nem .akadályozta abban, hogy elindulása előtt fegyverével egy jegesmedvét elejtsen. Zappi gróf, akinek állapota most már fokozatosan javulóban van, csoportjának sorsáról a következőket mondotta el: Menetelésünk alatt borzalmas nélkülö­zéseken mentiünk keresztül. A jégrétegek folyton távolódtak a parttól. Malmgreen maga feküdt sírjába Junius 16-án a Brock-szigettől délkeleti irányban néhány móríöldnyire a I efagy ott- lábu Malmgreen nem tudta már útját foly­tatni és megesketett bennünket, hogy nél­küle megyünk tovább és az összes élelmi­szerkészletet magunkkal visszük. Még ama is kért bennünket, fektessük a jég felületén kivájt sírba. Iránytűjét azzal a kéréssel adta át nekünk, hogy édesanyjá­nak adjuk át. Huszonnégy éra alatt csak száz métert tudtunk előrehaladni és láttuk még, amint sírjából kiemeli fejét. Azt re­méltük, hogy az éhségtől hajtva, követni fog bennünket és vártunk rá. Amikor Malra- green ezt meglátta, utánunk kiáltott: „Menjetek! Menjetek! Azzal, hogy en­gem meghalni engedtek, megmentitek a többieket!" Tovább mentünk, de nagy nehézségek­kel kellett megküzd énünk. A Brock sziget­től egy mérföldnyire Mariano hirtelen megvakult A jég újból tovább sodort bennünket. Ván­dorlásunk alatt már láttunk repülőgépeket, amelyek legfeljebb egy mérföldnyi távol­ságban voltak tőlünk, de Csuchnovszki kivé­telével, aki néhányszor elkeringett fölöt­tünk, más repülőgép jeladásunk ellenére nem vett észre bennünket. Tizenhárom na­pon át nem volt ennivalónk. Mariano már közel volt a halálhoz és arra kért, hogy holttestét tegyük Csuohnovszki repülőgépé­re, amelyet megpillantottunk. A Kraszin adta vissza életünket. Mariano elbeszélése Mariano kapitány, aki nagy kimerültsé­géből máT valahogy magához tért, a Tass levelezőijének a következőket mondotta el: Röviddel a főcsoporttól való elválásunk után rendkívül nehéz helyzetbe jutottunk. Malmgreen, aki egyedül ismerte közülünk a sarki jég viszonyokat és már több sarki expedícióban vett részt, acélos katonaszive é3 végtelen önfeláldozó bátorsága ellenére fém tudta az utat tovább folytatni és meg­halt. Nem volt reményünk a megmenekülés­re, mert a jégtömeg, amely tovasodort ben­nünket, elenyészően csekély terjedelmű volt ama hatalmas üsző jégtömbökhíöz képest, amelyek között jégtáblánk kavargott. Az időjárási viszonyok egyáltalán nem voltak olyanok, hogy a repülőgépek észrevehettek volna bennünket. A megfigyelés nehézsé­gét mutatja, hogy megadott jeleinket több repülőgép kö­zül, amely fejünk felett elrepült, egyet­lenegy sem vette észre. Legnagyobb mértékben elcsodálkoztunk, hogy Osuchnovszki, aki csak a légviszonyo­kat akarta tanulmányozni, a Viglieri-csopor- tot és ibenünket felfedezett. Még jobban el­csodálkoztunk, amikor repülőgépének szár­nyain a vörös csillagot fedeztük fel. Csudh- novszki repülőgépe volt a hatodik, amelyet észrevettünk, de ez volt egyúttal az utolsó reménységünk is. Erőnk már a végét jánta. Mint tengerészek jól tudtuk, hogy ilyen vi­szonyok között egyetlen hajó sem hozhat se­gítséget és csak repülőgép utján menekül­hetünk meg. Annál nagyobb volt csodálkozá­som, amikor a havon feküdve Zappdtól meg­tudtam, hogy egy Kraszin feliratú hajó kö­zeledik. Nem akárkink hinni szemeinknek. Nem is gondoltunk arra, hogy hajóval meg lehessen menteni bennünket. Annál inkább csodáljuk a ezovjetkormány éles Ítéletét, amellyel hajót küldött ki segítségünkre, amely hétszer több embert mentett meg, mint az összes kiküldött külföldi repülő­gépek. Még jobban csodáltuk az oroszok emelkedett érzését. Azt hittük, hogy bennünket honfi­társaink és Malmgreen t csak a svédek fog­ják keresni. A segítség az utolsó pillanatban jött. Pusztulásra voltunk itclve és végső óráin­kat éltük, mert a köd minden reményünket megsemmisítette, hogy légi utón menthesse­nek meg bennünket.. állapotban éveikig eltart. A hároan ember miég csokoládét vitt magával, ez volt minidén élelmiszerük. Prága, julius 16. Béhönnek kisasszony Nyaalesundban beszélgetést folytatott Nobile tábornokkal, amelynek kivonatát rádió- gramm utján továbbította Prágába: Behounek volt az első, jelentette ki No- bile tábornok, aki az Italia katasztrófája után először tért magához és nyugalmát mindvégig megőrizte. Biztos fellépésével szenvedő baj- társainak lelkiállapotát is megnyugtatta. Vi­gasztalta bajtársait, felvidította őket és az egész idő alatt önfeláldozóan gondoskodott mindenkiről, akik vele együtt a jégsziget számkivetettjei voltak. A katasztrófa után néhány nap múlva az idegesség olyan nagy volt, hogy a ha­jótöröttek különböző irányokban szét akartak válni, hogy egyenként keresse­nek segítséget. Ez mindnyájukra katasztrófát jelentett volna, mert igy nem lehetett volna egyikükhöz sem élelmiszert juttatni és a rádiókapcsolatot fen- tartani. Ekkor Behounek dr. különösen ener­gikusan lépett fel és befolyásának volt kö- szönhető, hogy Malmgreennek, Marianonak és Zappinak kivételével valamennyien együtt maradtak. Nobile Behounek dr.-t nemes ba­rátjának nevezte. Prága, julius 16. Behounek kisasszony ma rádiogram utján értesítette Behounek dr. menyasszonyát, Félix Ludmillát, hogy fivére a Kraszinról rádióüzenetet küldött, amelyben közli, hogy á hajón minden rendben van és a Kraszin a lehető legrövidebb időn belül a • Virgo-Bayba tér. Mii mond Behounek? Behounek professzor a Tass levelezőjé­nek a következőket mondotta: — Amikor kiderült, hogy nem lehet szikratávi rókapcsolatot teremteni, Mariano és Zappi kapitányok azt ajánlották, hogy ők felkeresik a szárazföldet és segítséget, hoz­nak. Biagi rádiótávirász velük akart menni, de Malmgreen elhatározó ttan azon. volt, hogy Biagi kísérelje meg a rádiókapcsolat létesítését és ezért maradjon a táborban. Malmgreen azt remélte, hogy a North Kapót két héten belül eléri 'és ezért csak pemmikant vitt magával élel­miszerül. Ez az észak amerikai indiánoknak az élelmiszere, amely bölény- vagy iram- szarvas húsából készül. A húst szétvágják s a nap tüzérnél, vagy pedig enyhe tűznél ki­szárítják, azután összetörik vagy szétanor- zsolják és bőrzacskóba szorítják. Ebben az Stockholm, julius 16. A svéd külügyi hi­vatal vasárnap este megerősít ette azt a hirt, hogy a svéd kormány Malmgreen halálának ügyében már tárgyalásokat folytatott a kö­rülmények hivatalos megvizsgálása céljából, de még végleges határozatra nem jutottak, mett a kormány be akraja várni a miniszter- elnök visszatérését. Ez vasárnap éjszaka tör­ténik meg. A külügyi hivatalban még nem nyilatkoznak arról, hogy milyen lesz a kor­mány határozata, azonban kijelentették, hogy nagyon kívánatos volna, ha Malmgreen tragé­diáját a hivatalos vizsgálat teljes egészében felderítené. Valószínű, hogy a döntés már hétfőn megtörténik. Stockholm, julius 16. A svéd lapok élén­ken kommentálják azt a kérdést, vájjon lehet- sége-e azt a misztériumot, amely Malmgreen halálát burkolja, nemzetközi bíróság elé vinni. A kérdést rendkívül nehéznek tartják, mert a tragédia olyan földön játszódott le, amely egyik állam szuverenitása alá sem tartozik. A svéd sajtó a nemzetközi vizsgálatra a kö­vetkező formulát ajánlja: Svédország az olasz kormány elé terjesszen egy nemzetközi vizs­gálatra vonatkozó ijüiíva..yi ünneU m/. in­dítványnak alapján az olasz kormány fordul­jon a népszövetség főtitkárságához és keresse meg a népszövetséget, hogy küldjön ki egy bizottságot, amely lehetőleg hamarosan kezd­je meg munkáját. Az olasz kormány szólítsa fel az expedíció olasz résztvevőit, hogy állja­nak a bizottság rendelkezésére, amelynek ép olyan jogköre lenne felettük, mint az olasz bíróságnak. A bizottságnak természetesen a legnagyobb nyilvánosság előtt kellene- tár­gyalásait lefolytatnia és jogi szakértőket is bevonhat munkájába. A vizsgálat eredmé­nyét az olasz kormány elé terjesztenék, amelynek jogában állana saját mérlegelése szerint megtenni a szükséges intézkedéseket. Svédország Malmgreen Finn emlékét nemzeti gyűjtéssel akarja megörökíteni, amelyből a tudós özvegy édesanyját fogják támogatni és meteorológiai ösztöndíjakat fog­nak folyósítani. Kopenhága, julius 16. Az északi álla­mokban úgy találják, hogy Nobilenek Maim- greenről, vállalkozásáról és pusztulásáról tett kijelentései, valamint Zappi és Mariano elbeszélései nem kielégitőek és ellentétesek. Az a tény, hogy a két olasz nem tudja világo­san elmondani az eseményeket, a közvéle­ményben visszatetszést szül. Akkor hagyták el Malmgreent, amikor az még életben volt? Amikor elváltak tőle, valóban elfogadták-e felszólítását, hogy az Összes élelmiszert vi­gyék magukkal? Honnan tudja a két olasz, hogy Malm­green junius 15-én meghalt, ha élve hagy­ták öt vissza? Dániában és Norvégiában helyeslik azt a gondolatot, hogy nemzetközi bizottság vizs­gálja meg az Italia katasztrófáját, különösen a Malmgreen-csoportra vonatkozó esemé­nyeket. Erre a célra elsősorban a norvég bí­róság volna a legilletékesebb. Warningot megmentettélt Milánó, julius 16. Warning mérnök dán repülőt, aki kimerültségének következtében North East Land keleti partján visszamaradt, amikor Sora kapitány a Foyn-szigetig nyo­mult előre, a vele levő alpesi katonákkal együtt a Braganza gőzös, amely a Kap Wre- detől tiz mérföldnyire állomásozik s expedí­ciót küldött ki Csuchnovszkiék felvétlére. megmentette. Milánó, julius 16. A Kraszin szombaton elhagyta a Viglieri-csoport állomáshelyét és visszatért arra a területre, ahol Csuchnovszki repülőtársaival tartózkodik. szkira és három társára és őket fedélzetére vet te.Az orosz hajó most szénkészletének ki­egészítése céljából visszatért Kingsbaybe és azután folytatja kutatásait az Alessandrini­Svédország nyilvános vizsgálatot követel Már Csuchnovski is a Kraszin fedélzetén van A Kap Wredénél rábukkant Csucbnov- csoport és Amundsen után.

Next

/
Thumbnails
Contents