Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-14 / 135. (1762.) szám

10 1928 június 14, csü tortát­— Autóbuszjárat Gánóc és Poprád között. A gánóci fürdőigazgatóság közli, hogy Pop­rád állomás és Gánóc fürdő között rendszeres autóbuszjárat indult meg. xx Áz uj sorsjáték I. osztályához rendel- deljen azonnal sorsjegyet az ismert Uránia- Bankháznál, Nővé Zárokyban. POZSONYI MOZGOK MŰSORA: VIGADÓ: Halálos gyöngyök. ADLON: Gold Guszti oly csendesen ballag. TÁTRA: Háremfogolv. (Keleti film.) ELIT: Szerelmi körtánc. (*) Krasznahorka Tárának története és ka­lauza a vár látogatói számára. (Irta: Balázs Mi­hály. Sajó Vidék, Rozsnyó, nyomása. Kis nyolcad- rét, 6 iv, 15 illusztrációval és egy térképpel. Ára 10 kor.) A természeti szépségekben amúgy is gazdag Észak-Gömör pompás történelmi ékszere: Krasznahorka vára a háború utáni évek bénult­sága után egyre jobban belekerül a turista­forgalom érdekvonalaiba s évről évre emelkedik látogatóinak száma, akik hólabda-rendszer mód­jára viszik szét a vár szépségének, nagyszerű fekvésének, falai közt őrzött kincsének hírét s az egyszeri látogatók nemcsak maguk térnek vissza újra és újra, de mindég másokat hoznak és küldenek s az ismerősök ismerősei hetedizig- len felkeresik Krasznahorka büszke várát. A vár látogatói közül mindeddig azok voltak a szeren­csésebbek, akik valamely a várat jól ismerő barátjukkal, utitársukkal járták végig a nagy történelmi múlt csarnokait. Akik a várőr unott, kedvetlenül eldarált magyarázataira voltak szo­rulva, vajmi keveset tudtak meg a helyszínén abból, amit ott tudni és hallani érdemes. Ezen a régi hiányon segít a most megjelent kis könyv, Balázs Mihály rozsnyói teológus munkája. A nagy szorgalommal összehordott anyag nagyobbik része a vár történeti múltjával foglalkozik, a leg­régibb időktől máig. Négy fejezetre, az Árpádok korára, az ellenkirályok, a várkapitányok és a felkelések korszakára tagozódik. A várról szóló legrégibb hivatalos okirat 1341-ből való s igy a legszorosabb kiválogatással is aránylag sok és örökké fordulatos váltakozó eseményeket, sok hányatott, zaklatott sorsot kell egybefoglalnia a szerzőnek. Nem sok helye és ideje maradhatott arra, hogy az elmondandókat hangulatosabbá te­gye s a regényesség zománcával vonja át. Az egész inkább a históriai adatok rendszeres felso­rakoztatása, némely részleteiben azonban, — kü­lönösen a XVIII. századbeli adatoknál, — a tárgy • adta lendülettel novellaszerü érdekességet is kap. Minden esetre azok is, akik a várat már lát­ták és jól ismerik, érdeklődéssel fogják olvasni ezeket az adatokat s; ha érdeklődésük tovább ter­jed, bázist kapnak benne a további kutatásra. Akik pedig a könyv átolvasása után látogatják pieg először a várat, teljes otthonossággal és korszerű tájékozottsággal fognak benne mozog­hatni. A könyv másik, kisebbik fele a vár látni­valóival foglalkozik. Ez a rész megfelel annak a feladatnak, hogy a nevezetesebb látnivalókra fel­hívja a figyelmet, mindenről elmondja azt, amit róla tudni érdemes, vagy érdekes, valamint az egyes tárgyakhoz fűződő történelmi hagyomá­nyokat is feljegyzi. Kiemelni kívánt dolgoknál leltári számok alapján is útbaigazít. Az illusztrá­ciók a vár egyes részleteit, képeit, műtárgyait mutatják be. Közöttük az első nagy művészi ér­ték: a korán elhunyt nagy magyar grafikusmű­vésznek: TicKy Gyulának, a Sajó Vidék kiadásá­ban évtizedek előtt megjelent „Sajómenti álmok" cimü kötethez készült s a nagy jótevőről: András- sy Franciska grófnéról és a várról szóló legendá­hoz készült akvarelljének reprodukciója. A könyv 10 koronáért kapható a kiadó cégnél, de fent a várban és a vár környékén is mindenütt, vala­mint a Kárpátegyesijlet irodáinál. A SZLOVENSZIvÓl MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN: Csütörtök: Cigányszerelem. (Búcsúéi őadás.) Briasno gyógyfürdő (a szlovák Karlsbad) Vasútállomás Brusno kupéié, a zvolen-sliac-podbrezovai vonalon. Három természetes alkalikus, erősen radióaktiv glaubersós forrással. Csodás gyógyhatású radioaktív mórfürdővel. Moder­nül berendezett hidegvizgyógyintézet. Győgyjavalatok: Mindennemű női bajok, anyagcserebán tál mák, a gyomor és vese meg­betegedéseinél, rheumatikus bántalmaknál és mindazon betegségeknél, ahol Karlsbad. vagy Franzensbad javalva van. Évad május 15-től, szeptember 15-ig. Mérsékelt árak. Kérjen prospektust a fürdőigazgatóságtól. __________________ . Az amatőrök és professzionisták együttes indulása az olimpiászon Irta: Várnav Ernő RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05, 16.00, 19.15, 21.30 és 22.25 Zene. — 17.50 Német elő­adás. — 20.10 Vig est. - POZSONY: 18.00 A szalon-kvartett. — 19.35 Gramofon. — 20.00 Prágai műsor. — 22.20 Zene a brünni kiállításról. — KASSA: 20.05 Hangverseny. — BRÜNN: 11.00 és 22.20 Zene a kulturkiállitásról. — 12.15 és 16.00 A Rádiójournál zenekarának hangversenye. — 20.00 Orosz est. — 21.00 Előadás a kiállításról. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 15.00 és 21.30 Hirek. — 12.00 Harangszó, utána művész- és táncleme­zek. — 17.00 A Bachmann-együttes hangversenye. — 18.20 Hans Göttling dr. németnyelvű irodalmi előadása. — 19.30 Gyorsirási tanfolyam. — 20.00 Hannover-Kerpel-Polgár trió hangversenye. — 22.00 Toll Árpád cigányzenekara. — BÉCS: 16.00 Zene. — 21.00 Francia operettek. — ZÜRICH: 17.20 Gramofon-hangverseny. — 20.15 Lucien Cavaye cselló estje. — 21.00 Hangverseny. — BERLIN: 19.00 Fidelio. Beethoven operája. — STUTTGART: 16.15 és 22.00 Zene. — LEIPZIG: 20.15 Ernani, lírai dráma. — 22.45 Tánczene. — BRESLAU: 20.30 Szimfónikus hangverseny. — MÜNCHEN: 20.40 Strauss est. — KöNIGSBERG: 21.15 Kock Elsa operaénekesnő, kamarazene. — RÓMA: 17.35 és 21.15 Hangverseny. — MILÁNÓ: 15.35 Jazzband. — 20.45 Szimfónikus hangver­seny. — NÁPOLY: 20.50 „Hoffmann", Leccetti operája. — ZÁGRÁB: 20.35 Oratórium. — 22.00 Könnyű zene. — KATTC^WíTZ és KRAKÓ: 17.45" é6 20.15 Hangversenyek Varsóból: Wagner-est. Kassa, junius. A címben kifejezett kérdés a világháború utáni esztendők legaktuálisabb problémája a föld­kerekség sportéleti horizontján s a most folyó olimpiai versenyekkel kapcsolatban nem lesz ér­dektelen, ha néhány szóval igyekszünk ennek a korántsem egyszerű sportügynek a lényegébe be­hatolni és megoldási lehetőségeire rámutatni. Az amatőrizmus és professzionizmus nagyon fontos kérdése akut, ma is a forrongás és evolú­ció állapotában van, bár az ügy megoldására irá­nyuló első offenzivák aféle provizórikus megol­dást eredményeztek, elméletben és gyakorlatban szétválasztották a nemzeti és nemzetközi fórumok (szövetségek) a két sportformát, azonban a végső, igazságos és méltányos elintézéstől még messze vagyunk. Megvallom őszintén, hogy — bár évek óta foglalkozom mostani cikkem témájával is — szerény fejtegetésemre egy kedves sportbarátom­nak rendkívül értékes és lebilincselő diszkusszió­ja adta meg az inditóokot, aki azt bizonyítgatta, hogy tulajdonképpen igazságos és érthető volna, ha minden kontinentális versenyen, tehát az olimp jászokon is egyaránt indulhatnának profik az amatőrökkel. A kérdés alátámasztásának egyik fő érve és tetszetős bizonyítéka az, hogy a leg­kiválóbb amatőrök nem egyszer legyőzik vagy megszorítják a professzionistákat. Előrebocsátva azt, hogy határozott meggyő­ződésem szerint, a sport a maga hatalmas fejlő­dése során nem is oly távoli jövőben igen is el fog jutni a differenciálás nélküli, egyenlő ver­senyzési formákhoz, vagyis a versenyzők közölt nem lesz különbség exisztenciális alapon, ma még nem adható meg a profeszionistáknak az indulási jog például az olimpiászon. Bátor vagyok a fen- nebbi hivatkozási példát, — hogy a legkiválóbb amatőrök legyőzhetik a profikat (tennisz, vívás, stb.) — megfordítani és feltételesen következ­tetni. Merem állítani, hogy azok az amatőrök, akik komoly és veszélyes ellenfelei a profiknak, azok feltétlenül nagyobb tehetségek emezeknél, sőt ezek a világhírű amatőrök az igazi tehetsé­gek. Velük szemben a nagyszerű eredményeket produkáló profik tehetség dolgában csak közép­szerűek, ellenben a professzionista életmód vele­járói, egy egész életen át való rákésziilés, a szel­lemi és fizikai előfeltételek lesznek az összete­vői annak a rutinnak, technikai fölénynek, csi- szoltságnak és egy pompás gép minden kellé­keinek, amelyek a sokszor szürke sportemberből a kizárólagos tehetségnek minősíthető amatőr fölött is sikert, fölényt jelenthetnek. Képzeljük már most el, hogy a nappal valamely bank szám- oszlopos íróasztalánál, esetleg egy sarki rendőr nehéz posztját betöltő munkájánál lefoglalt, szellemileg és testileg igénybevett amatőr-tehet­ség mentesül e lekötöttségektől s minden porci- kájával a profi versenyző felszabadultságával élhet sportjának, vájjon mit hozhatna ld az az Isten­áldotta amatőrtehetség? Sokat foglalkoznak ma a sportemberek a sportbeli teljesítőképesség elér­hető maximális határával. Nos, ha nem s tudunk számszerűleg válaszolni arra, hogy az emberi test mit hozhat ki egy 100 méteres sprintben, úszásban, Marathóni-futásban stb., de megvála­szolhatjuk a kérdést igy: ha ezek a legismertebb és őstehetséget reprezentáló amatőr világbajno­kok élhetnék sportjuk profi-életét, rá készülhet­nének napjuk minden órájával és gondolatával sportteljesítményeikre, akkor meg fognak szület­ni a maximális eredmények, melyekre a mos­tani professzionisták nem képesek. El kell tehát jutnunk fejtegetésünk során annak a megállapí­tására, hogy a professzionisták kizárólagos sport­életük miatt handikepet adhatnának az amatő­röknek s a mai életviszonyok mellett nem es­hetnek egyenlő elbírálás alá az amatőrökkel; egy kalap alá nem vehetők. Helyes és igaz dolog az, hogy nem kell tartani a profiktól, ámde e ponton majd engedményeket kell tenni az ania- tőrizmusnak 9 a 'társadalomnak, nemzeteknek, sportfőrumoknak a Tar pour Tart sportaió ama­tőr sporttömegból ki kell emelni a tehetségeket, mén kell adnia a ma mét? Drofessziomzmusnak futballcsapata (amikor fél éven át módjában van a játékosoknak Európát végigvándorolni!) olyan amatőr-e, mint a jelenlegi tiszta amatőr magyar, vagy olasz, spanyol futballsport. Kezdjük tapasz­talni a szinte önkéntelen engedményeket az ama­tőrizmus tisztaságának rovására, a tehetősebb nemzetek kiváltság-osztogatásait az őket repre­zentáló versenyzőik javára s nincs az a szövet­ség, mely az idő ilyirányban gyorsuló haladá­sát megállíthatná, mely a még hirdetett elkülö­nítés élességét fenn tudná tartani, a válaszfalakat szigorúan megvonni. Nincs is e ponton baj, mert a versenyek célja a tömegsport mellett mindig megmarad minél kiiünőbb eredmények, rekordok elérésének s ebben kiválogatás nélkül joga lesz résztvenni minden sportembernek, éljen az sport­ágának a nap legnagyobb , részében, vagy csak a nap néhány órájában. Az amatőrizmus iránya el fog hajlani a professzionizmus felé, legfelji a tömegsport marad meg tisztán amatőrnek! egyéni világversengés szabad lehetőséggé minden nemzet minden sporttehetségének. )( Az Uruguay—Argentína megismételt o; piai döntőmeccset ismét a holland Mutters ve£ Határbirák a belga Langenus és az olasz Garp lesznek. A mérkőzésnek újból 40.000 nézője j[ )( Kehrling Béla a leipzigi tenniszvcrL középdöntőjében váratlanul vereséget szenveg a hamburgi Dessarttől. A magyar bajnok ezh meccset 7:5 arányban nyerte, a másodikat dé vesztette, mire a harmadikat feladta. )( A scheweningeni tenniszversenyen íf lecsek a francia Du Plaixet 6:2, 6:1, 6:0 ári; bán megverte, azután azonban vereséget szeí; det a holland Van Lenneptől 6:1, 6:0, 6:1 ará­ban. Marsalek is kiesett, őt a görög Papadog lus verte meg 8:4, 6:0, 8:6 arányban. — Hét Matejka a francia Boussust 2:6, 6:3, 6:4, jij Hunter Gentient 6:2, 6:1, 7:5, Borotra Lep 6:0, 6:1, 6:4, Borotra Van Lennepet 6:2, ( 6:4 arányban győzte le. Genfien Papadopcná Hunter pedig Cattaruzza ellen győzött. )( A Prágai Magyar Hírlap vándorserlegéé illetve a CsAF—MLSz bajnokságáért jmr: 17-én az ungvári kerület bajnoka és a Km MSE, a Losonci AFC és a pozsonyi Ligeti mr köznek. )( A bécsi Wacker Borasban 2:1 (1:0) arái bán vereséget szenvedett a városi csapattól. í )( Az amerikai vándorok közül Fiscfi Gross II., Eisenhoffer, Molnár és Schillingeri visszatértek Európába. )( Lodz—Newyork 6:0 (2:0). Az ameril válogalott csapat súlyos veresége Lodz vár együttesétől. a )( A esikágói főiskolai atlétikai versenyek! A. Bice a 100 yardon 9.6 alatt beállította a viB rekordok Speneer a 440 yardot 47.7 alatt bkot meg. . ,!CftZCÍA3!lDa^!SP . 1 cukorárak felemelése naiv a cukor adó Smilllfása enyhiti-e a cukoripari t llillif ? A csehszlovák cukoripar tanácskozásai — A cukor világpiaci helyzete Prága, június 13. A csehszlovák cukor­ipar tegnap ült össze, hogy megtartsa úgy­nevezett „cukornap*‘-ját. A cukoripari szer­vezetek igen nehéz időkben jöttek: össze, igen sötét auspiciumok mellett. Amerikában a je­lenlegi szükséglet - és a vásárlási kedv nem kedvez a kubai cukornak, amely feleslegét Európában szeretné elhelyezni. Kuba két nappal ezelőtt úgy döntött, hogy az Amerikai Egyesült Államok számára szánt 3,300.1)00 tonnányi cukormennyiségből 300.000 tonnát elvesz és fenntartja európai exportja számá­ra. Az intézkedés célja világos. A kubai ter­melőik ettől tulajdonképen az amerikai piac feljavulását várják, ahol jelenleg nem mutat­kozik vásárlási kedv. A ncwyorki tőzsdén azonban ennek elle­nére estek a cukorárfolyamok, ami vi­szont Európában váltott ki kedvezőtlen hatást, A jávai legutolsó becslés is, amely 2,705.000 tonnát mutat ki, csak rosszabbitja az európai helyzetet, mert a máris megindult jávai Iri­nái átok igen alacsony árakra szólnak. Euró­pában pedig, amely cukor t u 1 terme lésben szenved, alig mutatkozik 'vásárlási kedv s ezért egyes országokból alacsony árakon kínálják a nyersanyagot, különösen Lengyelországból, ami csak megerősíti az angol cukorfinomitók hely­zetét a többi európai állam cukorfinomitó- ipárával szemben s a csehszlovákiai cukoriparnak is jelentős veszteségeket okoz. Érdekes, hogy ugyan­akkor, amidőn a csehszlovák cukoripar ta­nácskozik válságos helyzetéről, a német cu­koripar is közgyűlésre jött össze. Mint már megírtuk, a német cukoripar elsősorban az angol piacról kiszorult csehszlovák cukor in­vázióját sínyli s a közgyűlés arról akar dön­teni, mily rendszabály óikat kellene életbelép­te tni a német- piacnak a német cukor számára való biztosítása s a belföldi cu­korfogyasztás növelése érdekében Júliusban egyébként Varsóban a nemzetközi cukorbizottság konferenciára ül össze, ame­minősitett előnyöket, gondtalanságot, szabad tpor- tolási lehetőséget, ahogy Finnország az év nagy­részében teszi ezt egy Nurmival, Németország egy Peltzerrel, Svédország egy Arne Borggal, Amerika egy Tildennel, Weismüllerrel, Francia- ország egy Cochet-val stb., b akkor összeereszt- hetők a világ minden rendű és rangú verseny­zői egymással válogatás nélkül. Ma még idegesen figyelnek fel a tiszta amatőrszellemet propagáló vagy a két sportolási forma közé erős válaszfalat bűzé nemzetek és szövetségek (angol, FIFA. a professzionizmus elvegyitésére az ama őrnek deklarált versenyek közé, bár ki tudná lyugod- tan állítani azt, hogy egy Uruguay, Argentína lyen döntő határozatot fognak hozni az ér­dekelt államok további cukorpolitikájáról. •— Különösen Kuba tulajdonit nagy jelentősé­get ennek a konferenciának, mivel Kuba el van határozva arra, hogy — amennyiben nem létesül valami egyez­ség a '♦nkoriparok együttműködéséről — megindítja a legélesebb konikurrencia- h arcot. Kuba egy régebbi konvencióban kötelezte magát arra, hogy cukortermelését 4 millió tonnára korlátozza, de a produkciója most 4.3 millió tonnát tesz ki, sőt a kubai cukor- nagyiparosok elhatározták, hogy ame: íyibeu ne® jön létre megegyezés, még foki.:ni fog­- ják termelésüket. Legújabb jelentés ~zérint ■ Machadon kubai köztársasági elnök al&iitaj azt a hirdetményt, amely szerint a kubai iá* t viteli bizottságnak jogában áll az Egyesiöl- Államok számára szánt cukorból 300.000 tóé1: i nát leszámítani s ezt a mennyiséget az Egye- ; sült Államokat kivéve bármely országban el . lehet adni. Az intézkedés célja a kubai cukor­nak árát Amerikában stabilizálni. i A csehszlovák cukorgyárosok központi egyesületének a cukornap keretén megtartó^ • gyűlésén felolvasott titkári jelentés szerint i cukoripar követeli vagy a cukor belföldi árá- : nak felemelését vagy pedig a cukoradó lé szállítását az angol vámieszállitás által elő­állott helyzetre való tekintettel. Kéri a vám* védelem fokozottabb kihasználását éppen | két javasolt intézkedés valamelyike által. — Mivel azonban politikai okok, valamint a ídj gyasztás várható csökkenése ellene szólnak a belföldi cukorárak felemelésének, nem marad más hátra, mint a cukoradót leszáll!tani a cnkorrépatermesztés és a eukorkivitel érdekében. A csehszlovák cukorfinomitók egyesüle-l tőnek közgyűlése alkalmával előadott titkári jelentése kiemeli, hogy az angol vámszabáfi lyozás katasztrofálisan érinti a csehszlovák cukorfinomitó ipart. Angliába Cséhszlovákii mintegy két és fél millió métermázsa fino-j mitott cukrot szállított ki, amely kivitelétől! csaknem elesik. Nem jobb a helyzet Ausztr.il ában, Svájcban, a Levanteban és egynémely északi államokban is. Ausztria igyskszill cukoriparát úgy kiépíteni magas vámvédel lem segítségével is, hogy szükségletét magi! tudhassa ellátni. A Svájcba irányuló kiviteli megnehezítik a francia-belga és a német ol-l cső vasúti díjszabások, amelyek a három áll lám kiviteli cukorának az útját könnyítik 1 meg, a Levanteba pedig csak olcsóbb árut! lehet kiszállítani, de ott is állandóan erős-1 hadik a román és bolgár konkurreucia. Azl északi államokba irányuló kivitel nem egy-1 séges és rendszeres. í Ha a csehszlovák cukoriparnak nem si- \ kerül az uj angol vám hatásait parali- i zálni és az angol finomítók oly mérték­ben tudják kifejleszteni kapacitásukat, hogy az angol piacot maguk láthatják majd el, ugv sohasem fog már sikerülni ezt a piacot újból megszerezni. Viszont azonban más piacon nem tud kár­pótlást. találni. A nagy exportfölöslegek és ] éles konkurencia-harc a finomított cukor árá- * nak igen mély sülyedését idézik elő. Ezért a cukoriparosok és a cukorrépatermelők a j kormánytól a szénadó visszatérítését és az export- tarifák reformját követelik többek között,, hogy a harcol eredményesen vehessék fel. A csehszlovák cukorgyárak korlátolt fe-

Next

/
Thumbnails
Contents