Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-09 / 131. (1758.) szám
Í928 jimius 9, szombat. 5 Ötvenezer koronáért i váltatta tel egy nyittat ügyvéd a kommá- i nista páti és a sztrájkoló földmunkások leszerelését Politikai botrányper kerekedik egy nyitrai polgári keresetből — Az 50 ezer koronás kereset kulisszatitkai — Mennyit ér a vörös szakszervezetnek egy sztrájkoló munkás élete? Nyílra, junius 8. (Saját tudósítónktól.) A nyitrai törvényszék, miírt polgári biróság előtt egy rendkívül érdekes hátterű ügyben volt perfelvételi 'tárgyalás. A pert Magyar Győző dr. nyitrai ügyvéd indította hét nyitrai és nyi teakor nyéki földbirtokos és földbérlő ellen, akik a beadott kereset szerint egyetemlegesen ötvenezer koronával tartoznak a felperes ügyvédnők. \ biróság a felek meghallgatása után szep- ojnber közepére tűzött ki határnapot az ér- lemleges tárgyalásra. A követelés keletkezőiének érdekes háttere van, mely szoros kap- isolatban áll a közelmúltban lezajlott nyitra- negyei földmunkás sztrájkkal s annak likvi- lálásával és előrelátható, hogy az első pilla- latban mindennapinak látszó per országra zóló szenzációvá dagad. Mint ismeretes, ez év áprilisában Nyit- amegyében nagyarányú földmunkás sztrájk őrt ki. A munkások nagyobb béremelési kö- eteléssel lépték elő, s mikor látták, hogy a mnkaadók nem hajlandók követeléseiket eljesi'teöi, abbahagyták a munkát. Először ét nyitrakörnyéki gazdaságban tört ki a észleges sztrájk, mely mintegy intő figyel- íeztetés akart lenni. A gazdákat nem rémi- ítte él a munkások agresszív fellépése és ovábbra is elzárkóztak a követelések teljesítése elöl. tuszounégy óra elmúltával máT a többi herén is megszűntek dolgozni a munkások. A yitran járási hivatal kö’telességszerüen köz- evetette magát és közvetített a harcoló fedik közölt. Az ei?ő kísérlet azonban nem sikerült. lindkét fél olyannyira ragaszkodott eredeti lláspontjához, hogy a legkisebb kilátás sem olt a békés megegyezésre. A sztrájk közén egyre terjedt, úgy hogy mikor másodkor is a zöld asztalhoz ültek a munkaadók 3 a munkások képviselői, akkor már mintegy ötozoT munkás csatlakozott a sztrájkmozgalomhoz. . munkások viselkedése egyre agresszívebb itt és végül elmentek a legvégsőkig is, oakhogy pressziót gyakorolhassanak a mun- öadókira. Megszüntették a legszükségesebb mnkák végzését is. így az állatokat sem tették, sőt számos helyen meggátolták azt , hogy a munkaadó és családtagjai végez- essélc el a szükségmunkálatokat. Több uradalomban és gazdaságban annyira ment a lunkások erőszakoskodása, hogy a megerősített csendőrségeket állandó pertnanenciáhan kellett tartani, hogy elejét vegyék az esetleges vérontásnak, gyes majorokban a munkások megtámad- ilt a munkaadókat, akiket csak a csendőrég közbelépése mentett meg a munkások aragjától. Másutt viszont a messzebb vidék- 31 szerződtetett sztrájktörőket kergették el jól szervezett sztrájkőrségek. Alsókörös- ény községben véres eseményt is provokál- ik a sztrájkoló munkások. Egy nagy c-so- ortjuk megtámadta a kocsist, aki a földbir- >kost akarta Nyitrára vinni. Tettlegességre érült a sor, s a csendőrség kénytelen volt egyverrel közbelépni. A tömeg kővel dobálta meg a csendőröket, akik látva életveszélyes helyzetüket, sortiizet adtak le. A sortüznek egy halálos áldozata volt, inig két béres súlyos sérülést szenvedett léhány letartóztatás történt, majd lecsende- ültek a kedélyek. Közben a munkások kép- úselői és a munkaadók ismét összeültek és losszas vita után sikerült megállapodást létesíteni és a sztrájkot1 likvidálni. Szzel szemben még nem nyert teljes befejezést az ügy. A sztrájk egyik következményeként a különböző csend őrségek egész sor feljelentést nyújtottak be a nyitrai törvényszéken a sztrájk ideje alatt erőszakoskodó munkások ellen, akik ellen megindították a vizsgálatot. Közvetlenül a megegyezés előtt már több nyílra völgyi nagybirtokos és nagybérlő azon volt, hogy minden eszközzel véget kell vetni a sztrájknak, ha kell úgy jelentékeny áldozatok áfán is, mert lehetetlennek tartották azt a helyzetet, melybe a sztrájk sodorta őket. A mindennapivá vált erőszakoskodások az állandó csendőri közbelépések, a fegyen- cekkel való dolgoztatás megérlelték a sztrájk likvidálásának gondolatát. És itt kezdődik a dr. Magyar Győző által indított 50.000 koronás per anyaga ... A per Schwitzer István nagyemőkél, Po. litzer Zsiga nyitraivánkai, Lőwy József és ; Lőwy Miksa nyitrai, Kácser Simon vicsáp- i apáti, Hecht Aladár pereszlényi és Oravan ' József nagyemőkei birtokosok illetve bérlők ellen indult meg. Magyar dr. a felperes, azt adta elő keresetében, hogy a 60—80 százalékos béremelést követelő munkások kívánságát a földbirtokosok nem akarták elfogadni és egy alkalommal Schwitzer a társai névé- ben felkereste őt és tudva azt, hogy befolyása van a kommunista pártnál felkérték öt, hogy vegye kezébe a sztrájk likvidálását célzó tárgyalásokat. A megbízást ügyvédi megbízásként elvállalta, de százezer korona honoráriumot kötött ki, arra az esetre, ha sikerül a sztrájkot május hatodikéig likvidálnia. Követelését magasnak találták és ötvenezer koronát ajánlottak fel közbenjárást dij címén. Ilyen összegben meg ia állapodtak, mire ő megkezdte a békítési munkát. Számos esetben folytatott tárgyalásokat a szakszervezetek megbízottjaival, különösképpen a kommunista titkárokkal. A tárgyalások néhányszor az éjszakába is benyúltak. Végül is sikerült ígéretet kapnia, hogy a munkások képviselői oly feltételeket szabnak, melyeket a munkaadók elfogad hatók naiv fognak találni. Közben Schwitzer közölte társaival a megállapodás részleteit. Egynaásközött történt megállapodás értelmében összeadták a földbirtokosok a neki szánt ötvenezer koronát és azt Lőwy József birtokosnál helyezték letétbe. Az újabb tárgyalás eredményre is vezetett ■és május negyedikén, tehát a megállapított határidőn belül likvidálták a sztrájkot. Azonnal kérte a kikötött közbenjárási dijat, a földbirtokosok azonban azzal az indokolással, hogy egyes helyeken a megkötött szerződések még bizonyos javításra szorulnak, nem fizették ki az összeget, hanem május 6-ára adtak terminust. A határidőt bevárta, majd annak elteltével megjelentek nála, és nagy meglepetésére ötvenezer korona helyett csak ötezer koronát voltak hajlandók kifizetni. Ezt az összeget azonban nem fogadta, de nem is fogadhatta el, mert neki a kifizetendő összeg egy tekintélyes részét a kommunista párt céljaira kellett volua lefizetnie azoknak a titkároknak a kezeihez, akikkel a tárgyalást lefolytatta. A keresetnek ez a része rendkívül furcsa színben tünteti fel a munkások érdekét képviselő kommunista szakszervezeti titkárokat, akikkel egyébként a párt nem ozonositja magát. A párt egyik nyitrai vezetője kijelentette, hogy „a politikai osztály teljesen függetlenül működik a gazdasági alapon álló szakszervezettől és maga a párt is kívánja, hogy állapítsák meg, kik folytatták le a tárgyalást a közvetítő szerepét játszó tigyvéd- del.“. Megállapítható ugyanis, hogy a munkások nem sokat nyertek a sztrájkkal, amely emberáldozatot is követelt és a munkások egész sora ellen bűnvádi eljárást vont maga után. így rendkívül furcsa színben tűnnek fel azok a tárgyaló titkárok, akik anyagiak kilátásba helyezése ellenében kötötték meg a bókét, ha mindjárt azzal a színezettel is, hogy a kézherveendő összeg a kommunista párt céljait fogja szolgálni. Percekkel a törvényszéki tárgyalás után városszerte szóbeszéd tárgyát képezte a különös és a maga nemében egyedülálló kereset és kíváncsian lesik az ügynek botrányos részleteket ígérő fejleményeit. (d. i.) A népszövetség egészségügyi külön bizottsága Budapesten Budapest, jünius 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A népszövetség egészségügyi külön bizottsága ma délután érkezik Budapestre. A bizottság, amely huszonhárom tagból áll, több napig marad Magyar- országon, ahol a faluk egészségügyi viszonyait fogják tanulmányozni. Johann Béla dr., a budapesti Rockefeller-intézet igazgatója fogja kalauzolni a világ különböző tájáról érkezett bizottsági tagokat, akik Cinkotát, Gödöllőt, Rákoscsabát, Mogyoródot, Tatabányát, Bánhídát, Újpestet és Fótot fogják megtekinteni. ^IWOT-/Vy\G«Ui-HTnMP A kassai siagsrzsupa ma tartotta utolsó közgyűlését — A kirá!jfhe^@cs kórház tefekvéfelét jóváhagyták — Kassa, junius 8. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai nagyzsupa ma tartotta utolsó közgyűlését Slavik György nagyzsupán elnöklete alatt. A mult- évi zárszámadásról szóló jelentés tudomásulvétele után az országos földművelésügyi tanácsba Levin György kisgazdát delegálták, ezután áttértek a királyhelmeci kórház felépítésének kérdésére.. E célra megvásárolták Majláth Józseftől 300 ezer koronáért a szükséges ingatlant. A vételt a képviselő- testület jóváhagyta. E tárgynál fölszólalt Sopko képviselőtestületi tag is, aki hangoztatta, hogy a köztársaság tízéves fennállásának jubileuma alkalmából azért ig szükséges a kórház felépítése, hogy a szlovenszkói magyarság lássa, hogy a szlovák vidékeket egyenlő elbánásban részesítik a tisztán magyarok által lakott területekkel. A közgyűlést Slavik zsupán zárta be néhány szóval, amelyben utalt a közigazgatási reform készülő bevezetésére és ezzel a zsupanátus megszüntetésére. Köszönetét fejezte ki az összes pártok tagjainak, hogy a képviselőtestület egész működése alatt az összlakosság érdekében önzetlenül fáradozott. Poincaré expozéja akrobata-mutatvány volt A bemutatkozó beszéd semmit sem árult el a kormány szándékairól Páris, juinius 8. Poincaré miniszterelnök a kamara szerda délutáni ülésén nagy expozét mondott, amelyben az összes politikai problémákat összefoglalta, anélkül azonban, hogy a kormány szándékairól egyetlen kézzelfogható tájékoztatást nyújtott volna. Különösen a frank stabilizásának kérdésében elégedett meg egyszerű 'közhelyekkel. A Da- wes-tervről és a szövet&égközi adósságokról egy szót sem szólott, mig a német-francia közeledést csak közvetve érintette. Expozéját a béke mellett tett vallomással zárta be. Kijelentette, hogy Franciaország őszintén kész a béke müvének előmozdít ás ára, közreműködik ebben minden jászándéku nemzettel, amely a békét a szerződések revíziójának hátsó gondolata nélkül akarja előmozdítani. A kormánynyilatkozatot a mai reggeli sajtó nagjmn hidegen fogadta. A Matin szerint Poincaré beszéde nagyon hosszú1, nagyon ingadozó és nagyon határozatlan volt. A Populaire azt mondja, hogy Poincaré beszéde oi^sa eaaA«&s és veik «fy esős őszi nap. Ami leginkább feltűnt, az a körülmény, hogy Poincaré beszédének különböző részeit a kamara különböző csoportjai tapsolták meg. A baloldali sajtó valósággal fel van háborodva a beszéd miatt. A Populaire szerint Poincaré tegnap tiszta akrobata-mucM- ványt produkált. Nem akart reakcionális színben feltűnni, a republikát és a demokráciát dicsőítette, mire a jobboldal részéről grimászok fogadták. Hirtelen azzal nyugtatta meg a jobboldalt, hogy támadást intézett a tisztviselők ellen, akiknek vasöklöt ígért. A jobboldal most tapsolt, a baloldal azonban durcáskodott. Erre gyorsan a laikus törvényhozásról kezdett beszélni és ez igy ment az egész expozé folyamán. Eoriníhusban újabb két áldozatot kívánt a földrengés. Athénből táviratozzak: Tegnap Ko- rinthusban újabb földrengés volt s ez alkalomaial kett«o pusztultak e’
