Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-07 / 130. (1757.) szám

1988 junrng 7, ostMftrtjjfc iasilisfiá hifiallásfifele a nyelvi és kuNuráilsaiifonémia. mellett A Euchnewics Egyesfilet hatalmas máreiö konsressznsa Munkácson — Ezrekre mesS fösmes demonstrálása az uferan?2á!á$ és esehesliés ellen Munkács, junius 5. (íjajál íu.dó&ifbóoik't'őL) Alig öt évvel ezelőtt ceeiii'dbien', ezerásiy keretek közt alakultt meg H«- Bziinszkőban a D-uokinovies Egyesültet a rasaim nyelv lés a rueziiin rsiépfiies fculttura ranegVM'ése céljából. Anyagi eröío rrásotekal merni rendelkezett de céljai eimi’oeiri jogon és terniészeti böitviényen. aÖBíp ülők, tagijaimat lelkesedése pedig telekből fakadó volt. Szeaji'behíelyezkedett't a kormány által pénzzel és haMiuii évközökkel 'bőségesem támogatott ukrán i- Báló — a háttérbe®, lappangó szándék szerint ctse- üi'esíd ö—'törékvésekkel, melynek a „Proszvita1' volt a melegágya. A mozgalomba tüstént bekapcsolód­tak a ruszin tamiitók gerimoesebbjeá s olyan lelkes ági tó cl ót 'fejtettek ki, hogy az egyesület, mely a maga elé tűzött főcél mellett a népművelésnek, az általános ismeretterjesztésnek, a dal és zene nreg- kedveltetiésiének is kmlítiválóy'a lett, politikád párt­állásra való tekintet nélkül szívta fel magáiba a lömegekot, úgy, hogy ma inár közel 40,000 tagot Számlál!'. Ezzel szemben a „Proszvita", mely a kor­mány jóvoltából nehéz millióikat íeosóre.t el, gyors Hornyák Emil Mtakomasra nnvta rei az egyesü­let vezetőségét a miatt, hogy a tárandó gyenlnmtkekeit nem a saját amya/njyedvü­kön tainiitjiilk m iskoláikban., hanelm cseh és uk­rán keverék nyel ven, amiből bábeli nyel v/,avar támlád. Spemak László alapos, logikusan felépített be­szédben serkentette a jelenvoltakat az egyesült etró­Panjkievios-féle ukrán grammatika tarthatatlansá­gát bizonyítgatta s rezoluoió'képp eilfogadtatta a kongriesszuseal, hogy kii kell erőszakolná az oroera nyelv bevezetését m összes ruszinsZkói iskoláikba :. Jenői beregirákesi földmiiivee szintién az ukránizálás és csehesiités ellen kelt ki. Jurieskó László határo­zati javaslatában. azt kívánta, hogy az egyesület ve­zet őségé az egy ízben már viisszautaisltotta Szabó Búimén-lé l e nyelvtant terjessze újából a kormány elé jóváhagyóé végett s az eredményről 4 hét múltán hegyien jelentést- Javaslatát egyhangúlag elfogadták. Dobos tanfelügyelő, Draigula giimn. igazgató és Bucsin Béla tamátó beszéde után Gocza János gazr dálkodő hatalmas szónoki erővel támadta Volösámit, kinek emlitiéeekor a tömeg hangos „fuij“-'kiálláB'Ok- kal adott kifejezést érzelmeinek. „Akik a régi mjolnarohiáiban a császárok lakájai voltak — mondotta & szónok azok itt is la­kájszerepet visznek, hegy uraiktól komcoflfialt kapjanak/1 A mórdteilbm hatalmas kongresszus a mázta nép ünnepélyes hitvallás tétele volt a telje® nyelvi és kulturális autonómia mellett. Egy Antalovszky nevű rákösd gazda elkesere­detten fakadt ki, hogy a képviselők, ha a parlament nem reagál a nép érdekében tett javaslataikra, for­duljanak magáihoz a néphez. Választások A mindvégig emelkedett hangulatiban lefolyt kongresszus dosztagokiká választotta: Beszkid An­tal dr. kormányzót, Gébé Péter gör. kát. püspököt, Fe'tröff dir. egyetemi: tanárt, Sziabó Simon dr. pré­dái üst, Haja dr. képviselőt, Novikov egyetemi ia< nárt s Franaev és Polivka professzorokat­Elnök újból-Szabó Euiméra, főtitkár Fencik Ist­ván dr., alelnöhök: Kaimtiaiöaky József dr. és Petrák Igor dr., jegyzők: Valniiczky Emil dr. és Féder Pák pénztáiraok Medgyessy István, háznagy és zász­lótartó Rlőtihy Simon lettek. A központi választ­mányba 26 tagot, a teljes választmányba 46 tagot választottak. vei való munkálkodásra. Vaszilenkó Mihály a A kotor® cigányok €&&€Íátmiosan gazdag csepphőbarlamgoS ieéeztek lel Buzin melleit A kiváncsiak százai zarándokolnak a természet remekéhez — Egy hazini városi tisztviselő életveszélyes kutaióutja — A cigénypurdék letőrdeiih és hatosokért árulják a szehbnél-szebh cseppköveket A Prágai Magyar Hírlap munkatársának látogatása az újonnan felfedezed barlangok színhelyén halódásnak indult. Felvonulás a kongressiusra A DuKhmováies Egyesület vezetősége tegnapra kongresszust Mvott össze Munkácsra. Az előkészü­letek minden nagyobb prop againda nélkül folytak. Hogy nagy tömegek fognak a kongresszuson össze- jönni, arra senki sem gondoll. S a csoda mégis meg­történt: a gör. kát- pünkösd iméeodnapján egész emberáradat lepte el Munkács városát. Zenés, ban- dériuimoB 'tömegek vonultak be mér a kora dél­előtti órákban a falvakból, úgy, hogy a városi pol­gárság, mely jóformán nem is tudta, hogy mi van készülőben, kdivénoian találgatta a váratlan ese­mény okát és célját. A vidékről összesereglott tömeg a városbeli ru­szinokkal együtt déJtájban, mintegy 3000 főre sza­porodott. A (fegyelmezett sereg 1 órakor a városháza elé vonult. A lovas bandérium három csoportra osztva lép betétit a gyalogosok előtt. A felvonulók közt méltó feltűnést keltettek a festőién szép ru­szin nemzeti viseletbe öltözött leányok s a Kőrös­mezőről és Rabéról lerándul't daliás liueulok. Alig­hogy a tömeg rendre verődött, megérkeztek a kas­sái és ungvári vendégek. BesZkiid Antal dr. kor­mányzót Petrigallla dr. főpolgármester üdvözölte. A kormányzó örömének adott kifejezést a leflikesedés mámorában uozó ezrek láttán, melyből azt a követ­keztetést vonhatta le, hogy a ruszin nép nemzeti öntudatra ébredt. A kongresszus Befolyása ■Pontban hét órakor kezdődött meg a Csillag­szálló tágas nagytermében a kongresszus. A termét pillanatok alatt úgy ellieipte a sokaság, hogy egy gombostűt is alig lehetett volna leejteni. A szálloda előtti térem is mintegy ezer ember csoportosult ösz- sze, akik később, miután a rendőrség szétoszlásra szólította fel őkét, a Városi Színház előtt gyiilekiez- fcek. A komgresezudi terein pódiumán Beszkid Antal dr. kormányzó, Maoek dr., a kassai tábla ruszin al­elnökié, Kurttyák János és Gagatkó dr. nemzetgyű­lési képviselők, Kossey Elek főesperee, Petrigalla dr. főpolgármester, Kaminszky Józsiéi dr., De/mkó Mihály, Petrilk Igor dr. ungvári közjegyző stb. fog­laltak helyet. Az elnöki tisztet Kaimiraezíky és Ma/ek felváltva töltötite be. Szabó Euimén nagyszöllősi főesperes, a Duohnovics Egyesület elnöke, betegsége miatt nem jöhetett el a kongresszusra. Kaminszky dr. indítvá­nyára elhatározta a kongresszus, hogy táviratilag üdvözli Mása ■ elnököt, Svehlát, Hodzsa Milánt, iRozsypál alkormányzót, Gébé püspiököt, Pe treff egyetemi tanárt és Szabó Eulmént. Kaminszky és ÍPetrigalla üdvözlő számi után Diemkó Mihály az orosz nyelv és orosz kultúra egységességét éltette nagy helyeslés mellett. Magek dr. a szlovenszkói ruszinok üdvözletét tolmácsolta s igen éles szavak­kal kelt ki a Szloveuszkón élő ruszinok elszlováko- sitása miatt. Kuftyák képviselő, az Autonóm FüM- aniives Szövetség elnöke, viharos él jenzés közepette jelentette ki, hogy a kongresszusi naip megmutatta aa orosz kul­túra és nyelv egységét. iG agáiké nagyorosz orientációjú beszédeit próbált! burkolt formába öltöztetni. Petroff tanár az orosz emigránsok nevében üdvözölte a kongresszust. Len­gyel egyetemi hallgató az egyesület ellen agitáló ukránokat támadta hevesen. Kaminszky felolvasta, a távollévő Szabó Búméra, elnök áráéiban beküldött beszédiét, melyben f elhívj a a® egyesület figyelmét arra, hogy Dobbjauszky Adolfnak ősszel bekövet­kező 'emlékünnepélyével kapcsolatban pályázat i-rassék ki az ő élettörténetének marására. Fencik István dr. a Du'dhnovics Egyesület egy- Sévi m'ülíödiéisiéről számolt be. Kitűnt a jelentésből, hogy az egyesületnek, mely 10 szakosztállyal mű­ködük, 2192 központi és 36.000 vidéki tagja van. Az elmúlt év folyamán összesen 1800 felolvasást tar­tottak. s 14120 koncertet, vagy szfinpá'di előadást ren­deztek. Van az 'egyiesületmek ezüidőszerint hat kut- turháza és 2.1.6 olvatsóköre. A ki'adolt n.j könyvek l száma 41. Titkárt jelentéséi Fencik dk. lendüléle-! een. lelkes éljenzés közepette, azzal fejezte be, hogy minílenkin ek d olgoznia kell az egységes irodalmi! á.yeSv kifeíji'iiesztléséo i.----- Buzin, jünius 6. Bazin, a z egykori szabad királyi város, . amely az utolsó tiz év alatt meglehetősen - visszaíejiődött, egyhangúan éli kisvárosi éle- i tét a Kisikárpátok nyúlványainál, a másik két 1 hajdan való szabad királyi város: Szent­: györgy és Modor közé ékelve. Nincs semmi, ami kizökkentené kispolgári nyugalmából, ha csak a vasárnapi kirándulókat nem leket a nyugalomzavarók közé sorolni. Bár ezek a kirándulók, akik jórészt Pozsonyból rekru- tálódnak, nem sok vizet zavarnak. Megelég­szenek azzal, hogy megkóstolják a híres ba- zini harcost, aztán kissé szétnéznek a he­gyekben és máris sietnek vissza. Bazin város szenzációja Pár nap óta azonban fel van kavarva Ba- zin nyugalma. Az emberek lelkendezve adják egymásnak tovább a nagy helyi szenzációt. Bazi mellett az egyik kőbányában csepp- kőbaríangot fedeztek fel. Bazin nem volt, hanem lesz, meg van ala­pozva a város szerencséje, az idegenforga­lom szédületes arányúvá válik majd, Aggte­lek, Döményfalva, Macoeha lepipálva! Hát igy a jó baziniak! Tény az, hogy a Kiskárpátokban megle­hetősen ritka a cseppkőképződmény, mert ezek a hegyek jórészt mészkövet és bazaltot rejtenek méhükben és mindössze Limbach környékén van egy egészen kicsiny jelentőségű barlang, \ocmelyben cseppköképzödmény van. Érthető tehát, hogy a bazini felfedezés híré­re azonnal vonatra ültem. Bazinban tudtam csak meg, hogy a bar­lang nem közvetlen a város területén, ha­nem a városkától 7 kilométernyire, Czajlán túl az országút mellett fekszik. Vasárnap lé­vén, egy sereg kiránduló igyekszik kifelé. Egy kél fogatú határra engem is fölvesznek. A két pejkó ugyancsak nekiizzadt, amíg a rázós, zötyögős országúton elporoszkált a célig. A velünk jött Jánoska bazini váróéi fő- számvevő elsőnek ugrott le a kocsiról. A csokoládéképp felfedezők — Hát itt volnánk! — jelenti ki és a ko­csiban ülőket kitessékeli. Egy sereg cigánykölyök rohanja meg az érkezőket. Rongyosak, piszkosak, feketék. Alázatosan a sapkájukat tartják némi kis pénzmagért. — Ezek ma jól keresnek! — hallom a társaság egyik tagjától. — Beszállnak a bar­langba, cseppkövet hoznak fel és kapnak egy-kpt, kormát egy darabért. Különben tulajdonképpen ők fedezték fel a barlangokat - . „ — A cigénypurdék? — Igen. Itt. törik a követ ebben a bá­nyában és munka közben egyszerre csak j megnyílt elöltük a -- barlang . . . Ez egészen.regényes, gondolom magam- ] 1 bán, ; ■ 1 A csákány nyomán csodavilág nyílik Közben a bányába érünk. Az országút mellett fekszik a Pállfy-féle latifundium, azaz most állami birtok területén, tehát a csehszlovák kulturtárca hatáskörébe tartozik. A múlt hét csütörtökjén történt a fel­fedezés, tényleg a kőtörő cigányok által. Munka közben csákányuk egyszerre csak elég nagy nyílásra akadt és pedig a kőbánya jobb és baloldalán egy-egy barlangszájra. Az egyik cigánygyerek lebátorkodott és csak­nem oda volt a bámulattól. A leggyönyörűbb cseppkőképzödmények a barlang oldalán és mennyezetén. Azonnal le is tört néhányat és a felszínre hozta. Az első kutatók A cigánygyerek felfedezésének persze hamar híre terjedt a környéken. A közelben mészégetők dolgoznak, azok is a barlanghoz siettek, de miután a nyílása még nem volt olyan nagy, hogy felnőtt ember 'belemerész­kedhetett volna, ők is megelégedtek a ci- gányfiu hírmondásával. Még aznap délután Czajlán árverésen járt egy bazini városi hi­vatalnok: Szloboda Károly. A végrehajtóval együtt kiment a barlangokhoz és neki sikerült a cigánygyerek után elsőnek lejutnia a barlangba. A jobboldali hm- • teng lehet vágy harminc méter mély, a baloldalt Uzehárom méter. Szloboda Károly csak hasoncsuszva juthatott előre és mintegy busz percig tartózkodott lent. Véresen, összetépett ruhával jött elő és több pompás cseppkövet kozott a felszín­re. Másnap, pénteken a jobboldali bar­lang nyitását elzárta egy lereszkedett köszUtfi\, úgy hogy most csak a kisebb, a baloldali bar­lang van hozzáférhető állapotban. Szabad préda a cseppkő Nem kell sok biztatás és tiz percen belül két szúrtos Fáráó-ivadék kalapáccsal fel­szerelve száll le a barlangba ’i és pár hatosért egészen szép cseppköveket .raknak elém. Jártaim tavaly a macodhai cseppkőbadangban. Ha ott valaki egy da­rab követ letörni paerészelne, becsuknák, mert büntetendő cselekmény. Itt ma még szabad préda a cseppkő és minden kiránduló olcsón juthat hozzá a cigánykaraván nem kis gaudiumára, A ható­ságoknak már bejelentették az állami terü­leten talált barlangokat, de vasárnapig a hivatalok még nem érdeklődtek a do­log iránt. Pedig a baziniak, akik vasárnap óta sere- gestől keresik fel e helyet, azt remélik, hogy cseppkőbarlangjai révén még egykor híres város lesz Bazin. Különösen ha hozzávesszük, hogy egy mthlk falfedésé* ht körüibeiül agy y időbe esik a. csepplcőbarlangok felfede­zésével. A mészégetők egy hajitásnyira dolgoznak a t barlangtól. j Titokzatos rovások a barlang falán A mészégetők tanyájától belnra, a „Pezán- ske Tátry“ hegy oldalában, amely már Bazin £ város tulajdona, ugyancsak a múlt hét végén i egy barlangszájra akadtak. ■ Egy munkás leszállt az üregbe és a barlang falán mindenféle régi felirato­tokat talált. Gyufát gyújtott és a lángot léghuzam kifelé hozta, úgyhogy ebből azt sejtik, hogy } a barlang jó mély és lehetséges, hogy » a folytatásában tavat találnak. Bazin város tanácsa ezt a barlangot még e héten megnyittatja. A munkások először a : barlang nyílása körül építenek valamilyen i terraszt, hogy a munka azután könyebben > menjen. Nincs kizárva, hogy ez a barlang régente valamiféle rablóbanda, a hir.es szlovenszkói Baynoha banda tanyája le­hetett. Az országútihoz közel, de jól eldugott he- . lyen, a hegyoldalban fekszik, úgy hogy iga­zán csak a véletlen folytán akadhattak nyo­mára mert i a nyílás földdel gondosan el veit ta­karva és csak jó három méternyi földréteg felásása után nyílt meg a barlang. A jó mészégetők persze azt remélik, hvgy rövidesen mérhetetlen gazdaságra tesznek szert, mert ebben a barlangban van elásva cserép­fazekakban a mesebeli Dárius kincse . . . Pozsonyi turista és cserkészkörök a Prágai Magyar Ilidap künnjárt munkatár­sától értesültek a bazini felfedezésekről. Nyomban elhatározták, hogy legközelebb ex­pedíciókat menesztenek a nevezetes "helyre, ahrv. talán egyszer mégis csak kiszáll a mű­emlék-védőhivatal is és bünteti ott a ci­gányvár sört, I Szakértők, akiknek megmutattuk a bazini le­leteket és akik a legutóbb felfedezett de- ményfalvai barlang cseppköveit is látták, ki­jelentették, hogy a bazini cseppkövek sokkal szebbek a deményfalvai barlang köveinél. POZSONYI SZERKESZTŐSÉGÜNK és KIADŐHIFATALUNK eddigi heiyiségtéfböl átköltöző# Grös/jling- uiea 36. »*. I. «m. alá. Tedefotnezám 27—87. KASSAI SZERKESZTŐSÉGÜNK Ruman-utca 6. szám alatt megkezdte mű­köd ősét. A szerkesztőség telefonszáma 495. A Kassa körüli eseményekről a lap barátai délután 5-ig ezt a telefonszámot siriveskcdjenok felhívni. Kassa társadalmi egyesületei, intézményei és hivatalai fenti kassai szerkesztőségünkbe szíves­kedjenek közleményeiket leadni ' 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents