Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-05 / 128. (1755.) szám

3 íj .. ' 1928 jttnius 5, kedd. A jugoszláv külügym elejti i a neihmói szerződésekért kezdett harcot? Jugoszlávia teljes elégtételt ad — ele hadi leiszerelést szállít kikötődbe Belgrád, junius 4. A nettunói szerződés ratifikálása ügyében kritikus fordulat állott be. Marinkovics külügyminiszter ugyanis az országszerte mutatkozó óriási felháborodás miatt gondolkodóba esett, hogy vájjon ratifikáltassa-e a nettunói egyezményeket és elő­terjesztést tegyen-o ez irányban a szkupstinának. Marinkovics pár napon belül fog nyilat­kozni ebben az ügyben. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a ratifikálás elnia rád. Belgrád, junius 4. Marinkovics külügymi­niszter -szombaton éjszaka nyújtotta á-t Bod- -rero oiasz követnek az olasz kormány jegyzékére irt. jugoszláv válaszjegyzéket. A jugoszláv kormány válasza igen hékü- léken yhangu s a kormány elsősorban őszinte sajnálatát fejezi ki a május 26-i és 27-i sebcnicoi és spalatoi események miatt. A Národni Obrana takaródét fuvat a tUnft@$ŐS?v»sk Belgrád. junius 4. A vasárnap nyugod­tan telt el. Csupán az okozott izgalmat, bogy a rendőrség elkobozta a Politika ciimü lapot, mert szigorú birálatot közölt a rendőri in- i tézkedésekről és vakmerő brutalitásnak bé­lyegezte a rendőrség eljárását. A Národni Obrana felszólította tagjait, hogy hagyjanak fel a tüntetésekkel, mondjanak le a már torvbevett tünteté­sekről is, mert nagyban ártanak vele a nemzetnek. A Vreane, amely Nincsics volt külügyminiszterhez áll közel, azt írja, hogy az idegen kormányok taná­csai, amelyek mérsékletre intették Ju­goszláviát, nagy felháborodást váltottak ki a délszláv közvéleményben. Jugo­szlávia olyan mérsékletet tanúsított Kis MlSaasnbra 7MÉA7RS ASAfAHIBfSA PBOHA OS, ^ACIAVSKÉ HAM. 1*1 1 I Nasv'onlisénft wűtsor! 10 e!$őrsn$ia fátte és esvéb mutatvány C!ei«Setc 9 ér a *80 b& érdkor Magyarok kedvenc találkozóhelye. Olaszországgal szemben, amilyenre még a politika történetében nem volt példa. A nettunói egyezmény ratifikálásával Jugo­szlávia azt akarta bebizonyítani, hogy a megértést keresi Olaszországgal, holott a ra­tifikálás nem szünteti meg a viszályt, ami­nek főoka Olaszország albániai poétikájában rejlik, ami pedig Jugoszlávia nyugati hatá­rainak veszélyeztetését jelenti. Az eseményeket a -kormány a zárai tüntetés­iről közölt hamis és túlzott hírek befolyásának és a helyi hatóságok elővigyázatlanságának tudja be. A jegyzék szerint a jugoszláv bel­ügyminiszter vizsgálatot rendelt el a hivatalos közegek felelősségének a megállapítása céljá­ból. Egyúttal elrendelte, hogy a tüntetések ál­tal kárt szenvedett -személyek és intézmények kárát felbecsüljék. Azon személyeket, akik a tüntetésékben részt vettek, amennyiben le­tartóztatták őket, megfelelő büntetéssel illetik. A jegyzék végén hangsúlyozza, hogy az olasz kormány május 23-i jegyzékével nincsen el­lentétben ez, miután a követeléseket teljesí­tette, azon reményének ad kifejezést, hogy az események nem fognak zavarólag ki­hatni a két állam viszonyára. A jegyzék zárószava a két állam közötti ba­rátsági szerződésre hivatkozik. Olaszország a válasszal Az olasz sajtó egyhangúlag megállapítja, hogy a jugoszláv valászjegyzékkel az egész olasz nemzet meg lehet elégedve. A Gionale d‘ Italia szerint az incidenst likvi- -dáLtnak lehet tekinteni. Belgrád, junius 4. A jugoszláv -kormány­nak azon határozata, hogy a nettunói egyez­ményeket ratifikálja, a felháborodás viharát váltotta ki a legszélesebb néptömegekben. Ez arra kényszeritette a kormányt, hogy rend­kívüli intézkedések sorozatát léptette életbe és ezekkel az ola-szell-enes tüntetéseknek vette elejét. Az ellenzéki sajtóorgánumokat úgyszólván naponta elkobozták. Az ellenzék szemére veti Marinkovics külügy­miniszternek, hogy a jugoszláv kormány az olasz tiltakozójegyzékre adott válaszát túlságosan engedékeny és alázatos hangon fogalmazta meg. A kormány azonban mindezen támadások el­lenére el van határozva -arra, hogy a nettunói egyezményeket ratifikálja, miután az Olasz­országhoz való kapcsolatokat csak ezen a mó­don tudja helyreállítani. Kormánykörökben a helyzetet optimisztikusan fogják föl s remélik, •hogy sikerülni fog a belpolitikái nehézségeket kiküszöbölni. Jugoszláv fegyverszállítások Milánó, junius 4. Turáni lapok jelentik Spalatóból, hogy oda a Kosovo és Zagreb nevű jugoszláv gőzösök gépfegyverekkel és utászfelszébeléssel megrakodva befutottak. A lap jelentések szerint az utolsó napokban még három más gőzös futott be a benkovaci kikötőbe, ahol a katonai raktárban fegyve­reket raktároztak el. Sauerwein ostoba rágalmai Páris, junius 4. Jules Sauerwein, a Ma­iin magyarfaló külügyi munkatársa, aki je­lenleg Jugoszláviában tartózkodik, azt táv­ira tozta lapjának, hogy a Jugoszláviában lejátszódott esemé­nyeket egy Budapesten készült távirat idézte elő, amely azt a hamis közlést tartalmazta, hogy Jugoszlávia diplomáciai képviselőit Olaszor­szág különböző városaiban bántalmazták. A belgrádi diáktüntetések — Sauerwein sze­rint — teljesen önkényesek és ©pentánok voltak s a jugoszláv politikai körök az ellen­zékieket beleértve egyhangúlag elhárítanak maguktól minden felelősséget. Álhitek egy Mussolini elleni merényletről Prága, junius 4. Tegnap óta Prágáiban olyan hirek vannak forgalomban, hogy Mus­solini olasz miniszterelnök ellen merényle­tet követtek el. Ezek a hirek minden alapot nélkülöznek s a külfölídi sajtóügynökségek itteni képviselői semmit sem tudnak az Aratók Genf, junius 4. Chamberlain tegnap ér­kezett meg Párásból Geníbe. Az angol külügy­miniszter ideérkezne után tárgyalásokat foly­ta tolt Paul Boncourral, a francia népszövet­ségi delegátussal, Schubert német külügyi ál­lamtitkárral, Erik rummond népszövetségi főtitkárral és a szengotthárdi ügy hármas bi­zottságának tagjaival. A népszövetségi tanácsnak ma megnyíló ötvenedik ülésszakát szintén magyar kér­dések dominálják, de Briand és Strese- mann hiánya valószínűvé teszi, hogy az optánsperben döntésre most nem kerül a sor. A népszövetségi körök még nem tudják, hogy milyen címen lehetne elhalasztani a döntést, azonban nem tartják valószínűnek, hogy a ma­gyar kormány, tekintve Chamberlain nehéz helyzetét, ellenezné, hogy a döntést szeptemberre halasszák, amikor is Chamberlain feltétlenül ragaszkodni fog ahoz, hogy az ügy végleg lekerüljön a népszövetség programjáról. Hogyha ugyanis szeptemberig a választott bí­róság tekintélyét a tanács egyhangú határo­zattal helyre nem állítja, úgy ennek a tény­nek az angol külügyminiszterre kinos visz- szahatásai támadnának saját hazájában, ahol több konzervatív képviselő támadását hívná ki maga ellen. Az optánspör és a szenfgoifihérdi affér A szentgotthárdi ügyben semmiféle érde­kes fordulat sem várható, legfeljebb Paul Boncom* igyekezni fog azon, hogy a tanács nagyon enyhe formában megütközését fejezze ki az eset felett. Valószínű, hogy a tanács ülésszaka pénteken vagy szombaton be is zá­ródik. Walko külügyminiszter tegnap érkezett Geníbe. Apponyi Albertét keddre várják. A mai ülés csupán formális és csak a napi­rendet állapítják meg. A fontos kérdések, mint a lengyel-litván konfliktus, az optánsper és a szentgott­hárdi affér csak szerdán kerülnek tárgya­lásra. Az optánsperben három esetről le­het szó. Vagy kinevezi a tanács a pótbirót a választott, bíróságba, vagy külön tárgya­lásra utasítja Magyaországot és Romániát, vagy pedig a kérdést esetleg nemzetközi bíróság elé utasítja. A szentgotthárdi szállítmányért Ausztria felelős London, junius 4. A Daily Héráid jelen­tése szerint a népszövetség által kiküldött hár­mas bizottságnak a szengotthárdi ügyben ké­szített jelentése nagyon érdekes, mert az egész ódiumot nem Magyarországra, nem is Olaszországra hárítja, hanem Ausztriám. Az optánsperben a lap úgy tudja, hogy Francia- ország és Anglia szoros együttműködésben mindent el fog követni, bogy Romániát a ma­gyar pénzügyi követelések teljesdtérére bírja. Angol-francia megegyezés a leszerelés! kérdésben London, junius 4. Sir Austen Chamber­lain Genfbe való megérkezésekor kijelentet­te, hogy Briandnál a népszövetségi tanács kü­szöbön álló ülésének a tárgysorozatát és a le­szerelési kérdést tárgyalták meg. A népszó-1 ’rKfcfeéaá tanács munk^jáj illetően Chamberlain igy nyilatkozott: ..Jelentős mértékben meg­egyeztünk Briauddal. A leszerelési kérdésben is bizonyos előrehaladást tettünk.'* London, junius 4. A londoni reggeli sajtó mai száma általában rövid és tisztára szak­szerű ismertetésben számol be Briand és Chamberlain szombati párisi találkozásáról. A londoni lapok szerint a két külügyminisz­ter megegyezett abban, hogy a szentgotthárdi vizsgálóbizottság ered­ménye csekély, de igen fontos volna, ha ilyen eseményeknek a megismétlődését a jövőben ki lehetne küszöbölni. Briand nyilatkozata szerint a jugoszláv-olasz és a lengyel-litván konfliktust is megtárgyal­ták Chamberlainnel. Páris, junius 4. Briand azon sajtónyilat­kozatából, amelyet a francia külügyminiszter újbóli megbízatása óta először tett a sajtó előtt, a lanok különösen kiemelik, hogy Briand optimista nyilatkozata szerint a há- boruellenes paktumról szóló tárgyalások ki­elégítő befejezés előtt állanak és hogy Franciaország és Anglia megegyezett a népszövetségi leszerelési bizottság leg­közelebbi tárgyalását illetően egy közös programban. A Petit Párisién ehhez hoz­záfűzi, hogy a megelőzés igen fontos, Németország és Oroszország titokban kö­tött megállapodása miatt. Eme két állam ugyanis — a Petit Párisién szerint — a leszerelési bizottság legutóbbi üléssza­kán olyan téziseket állított fel, amelyek a lehetőség határait messze túlhaladják. Franciaországnak és Angliának észszerű, praktikus és keresztülvihető, mégis hatékony programot kell kidolgozniok, amely a katonai helyzet minden megkönnyítése mellett sem téveszti szem elől a biztonságot. A lengyel-litván viszály Varsó, junius 4. A lengyel kormány ab­ból az alkalomból, hogy a litván parlament Vilnát deklarálta Litvánia fővárosául, tilta­kozó jegyzéket intézett Woldemaras minisz­terelnökhöz. A jegyzék korrekt és nyugodt hangú. A lengyel kormány pusztán demon­strációnak íeninti a litván kormány lépését, melynek semmi alapja, ellenben súlyos követ­kezményeket vonhat maga után. Lengyelor­szág azonban súlyt helyez arra, hogy a meg­értést a két ország között meg ne nehezítse s ezért a papiros-foglalás ellen tiltakozásának ad kifejezést. Genf, junius 4. A lengyel delegáció ma az uj tanácselnöknek átnyújtotta a lengyel tiltakozó jegyzéknek egy másolatát, amellyel a lengyelek ViInának litván fővárossá való proklamálása ellen óvást emeltek. A lengyel delegáció kérte a jegyzékmásolat példányai­nak a tanácstagokhoz való továbbítását. A tanácsülés megkezdéséig Woldemaras litván miniszterelnök számos megbeszélést fog tar­tani. Általában úgy vélik, hogy Woldemarasnak ezúttal igen nagy ne­hézségekkel kell majd megküzdenie ál­láspontja megvédésében. A lengyel-litván kérdést legkorábban szer­dán, az optánskérdést pedig legkorábban pénteken bocsátják megvitatás alá. Noha Románia továbbra is ellene szegül a tarács márciusi határozatának, magyar körökben erősen hiszik, hogy a tanács a két semleges pótbirónak a magyar-román döntőbíróságon való kinevezésével közel ^v.4. jár határozatának megvalósításához, — am a -*JP ». m mMl tettig®® Genf, junius 4. A népszüv; :sági tanács ma délelőtt Aquero Beíhancourt berlini ku­bai követ, kubai tanácstag elnöklete mellett, aki a legközelebbi három hónapban a tanács­elnök funkcióját fogja betölteni, ötvenedik ülésére ült össze. Németországot és Francia- országot, mely két államot Németországnak a népszövetségbe való felvétele óta minden tanácsülésen ötresemann és Briand külügy­miniszter képviselte, ezúttal von Schubert ál­lamtitkár és Paul Boncour, Franciaország má­sodik tanácsmegbizottja fogják képviselni, mig Anglia ismét Sir Austen Chamberlaint küldi ki. A többi tanácstag-államot ugyan­azok a megbízottak képviselik, akik a tanács legutóbbi ülésein voltak Genfben. A tanácsülést szokás szerint zárt üléssel nyitották meg, amelyen a tárgysorozatot hagyták jóvá és egyes közigazgatási kérdése-* két szabályoztak. Az uj tanácsülés főkérdéseit, a szentgott­hárdi incidens, a magyar-román opíáns- per és a lengyel-litván incidens likvidá­lását csupán a hét második felében fog­ják nyilvánosan tárgyalás alá bocsátani. A tanácsülés első részében a kisebbségi panaszok, különösen a lengyel-felsősziléziai német ki­sebbségi iskola miatt benyújtott panasz bír. érdekességgel. A iaeiécs üdl¥Ö£fli Brlsntiot és Stresemannf A népszövetségi tanács mai bizalmas ülésén Scialoja indítványára elhatározta, hogy Németország és Franciaország népszövetségi rendes képviselőinek, Stresemannak és Bri- andnak táviratilag fejezi ki a tanácstagok saj­nálkozását távollétük miatt s egyúttal örö­müknek adnak kifejezést a két államférfiu felépülése fölött. A zárt ülést követő nyilvános ülést Be- thancourt rövid beszéddel nyitotta meg s töb­bek között annak a reményének adott kifeje­zést, bogy Quinones de León spanyol dele­gátus ismét kiveszi részét a tanács munkájá­ból. Spanyolország a tanácselnök kijelentése szerint bebizonyította a népszövetségbe való visszatérésével, hogy megrendithetetlen hű­séggel ragaszkodik a béke és a nemzetközi együttműködés ideáljához. Az a körülmény, hogy a népszövetségi tanács és a plénum mun­kája megszaporodott, a legjobb bizonyitéka az uj nemzetközi élet megerősödésének. A ta­nácsülés azután jóváhagyta a gyermekvéde­lemről szóló jelentést és az egészségügyi bi­zottság jelentését. A biztonsági bizottság a legközelebbi plenáris ülésen teszi meg jelentését Genf. julnii/us 4. A népszövetségi tanács mai ülésén. Románia indítványára elhatározták, hogy a biztonsági bizottság jelentésiét a legközelebbi nép­szövetségi gyűlés napirendjére tűzök ki. A legkö- Z/elelbibi nyilvános illést kedden délelőtt tartják. Aznap a tanács még egy titkos ülést is fog tartani!, amelyen, meg fogják hallgatni a báron albizottság jelentését a szentgotthárdi affér kivizsgálásától. A jelentés nyilvános közzététele csütörtökön fog megtörténni, amennyiben újabb akadályok nem gördülnek elébe. ’M-a délután különböző magán* megbá^gléseket Mytejttaik a tanács tagjai. A siipszifgfsái hármas bizottsisa Ausztriái feszi felelőssé a szatSüiiirái fegyvercsempészés ügyében? A íiipfsifgfslii tanács ena déleSSifi tüegheiHe Ülésezését — l ssbke- SOiíhardi affér is az opiáispir a lset kizepén kai napiü^re — Kisebbségi panaszuk a tanács előtt — i

Next

/
Thumbnails
Contents