Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-01 / 125. (1752.) szám
^m<m-Mag^ar-rtklap a Prága extatikus »izzó érdeklődéssel fogadta a por népbiráinak ítéletét IFéltíz órakor este hirdették ki az ítéletet, amely halálbüntetéssel, ÜKlepetárt életfogytiglani Segyházzal és Sihorshyt tizenötévi Segyházzal sújtotta IMichalko és Klepetárvédője semmiségi panaszt jelenteit az ítélet ellen izines mozaihkövek az utolsó tárgyalási nap izgalmas képéből Prága, május 31. Az ítélet elhangzott. Mi- íalko Jánost, Klepetár Jánost és Sikorsky JikLóst tegnap este féltiz órakor, nyomban 5 ítélet elhangzása után a törvényszéki épükből a fogház zöld autóján átszállították i ankrácra. Soha még ítélet Prágában ilyen agaimat nem keltett, mint a tegnap esti. Ha alaki idegen tegnap délután öt órától kezdve jfélig Prága belvárosi utcáit járta volna és em lett volna fogalma arról, hogy a Spalená- tcai törvényszéki épületben mi folyik, min- en bizonnyal érthetetlenül állott volna J szemben azzal a felfokozott hangulattal, mely az utcák hosszú során összeverődött tömegen több mint hét óra hosszat hullámzott. A törvényszéki épület körül, messze a Károly-té- i'ig és a másik oldalon a Vencel-térig izgatott járókelők kezében nyomtatott papírlapok zizegtek: az újságok csaknem óránként mégni egujüló különkiadásai. Délután öt órától este féltizig türelmetlenkedett a tömeg, amikor is az első újságírótól, aki telefonálni ment, megtudta az ítélet eredményét. Az itélei Negyed nyolc órakor vonult vissza a bi- 5ság Ítélethozatalra, amidőn az államügyészek az ítéletre vonatkozó indítványai után a éd-ők is megtették indítványaikat. A vádlótokat visszavezették cellájukba. A hallgató- ág kitódult a folyosóra, ahol a magyar bün- etőtörvény szlovák fordításának néhány pél- ánya járt kézről-kézre. Élénken tárgyalták büntetőtörvénynek a történelmi orsfcágok- an érvényes osztrák büntetőtörvénytől való iltéréseit. Az elnök az ítélet meghozatalára gy órai szünetet rendelt el, de alig negyed- rai pauza után a hallgatóság ismét beözön- ött a tárgyalóterembe, hogy ki-ki biztosítsa Helyét. A teremben fojtogató levegő, túlfűtött .tmoszféra uralkodott. A nők letették kalap* nkat és felheviilt arcukat zsebkendővel legyezték. Mégis nem a nők sorából került ki íz első áldozat, mert egy fiatal férfi volt az, kit üveges szemekkel, hal ottsápad tan vonszoltak ki a teremből, de még mielőtt az aj- ót elérte volna, összeesett a padsorok között. Ki vitték a friss levegőre, de táz perccel utána smét visszatért a terembe és kitartott az itoisó szóig, amely az ítélet meghozatala után elhangzott. A terem zsibong, a levegő egyre rosszabb, a tüdők egyre jobban zihálnak. Elmu- ik egy óra, elmúlik másfél óra, a terem vil- anykörtéá még mindig letompitottan égnek. ' Végre teljes két óra elmúltával felizzanak a villanylámpák s behozzák a vádlottakat. Sikorsky, valamennyire megnyugodva az államügyész indítványa után, csöndesen ül le helyére, maga elé néz. Klepetár tüzes, égő szemekkel ül helyén. Csak Michalko izeg-mozog s mintha még az utolsó pillanatban sem vesztené el reményét. Jobbra-balra forog helyén, fölnéz a női hallgatósággal megtelt karzatra, végigsiklatja tekintetét a földszinten levő közönségen is, közben mosolyog, zavartan és mesterkélten. Odamegy ügyvédjéhez, beszél vele valamit, visszaül, majd ismét felugrik és hosszan tárgyal vele valamiről, zavaros mosollyal az ajkán. Néhány cigarettát kap védőjétől, ezeket mosolyogva, jóleső érzéssel teszi zsebre. Bevonulnak az esküdtek is s kevéssel utána a bíróság. Az elnök és a két szavazó- biró síri csöndben teszi fel a bírói barettet s mindenki feláll. A feszültség és az izgalom pillanatai ezek. Az elnök azonban először felolvassa a vádirat azon pontjait, amelyekben az esküdtek a vádlottakat bűnösnek mondották ki, azután azokat a kérdéseket, melyekre az esküdtek nemim el feleltek. Midőn az elnök ezekhez a szavakhoz ér: „... s ezért elítéltetett..." — a hallgatóságon az izgalom hulláma szalad végig. Tovább hallani az elnök hangját: „Michalko János halálra...“ — ebben a pillanatban valaki tapsra veri össze tenyerét a közönségben, de energikus közbelépéssel sikerül további, bármelyirá- nyu tetszésnyilvánításnak elejét venni. Az elnök hangja tovább hangzik: „Klepetár János dir. életfogytiglani {egyházra, Sikorsky Miidós pedig tízenötévi fegy- ...... , házra ítéltetett el.“ Az elnök azután bejelenti, hogy mindhárom elitéit elveszti választójogát és közhivatalt soha nem vállalhat. Klepetár János dr. azonkívül megfosztalak akadémiai címétől, vagyis doktori címét veszti. Az elítéltek kötelesek a bűnvádi eljárás s a bünpör költségeit megtéríteni. A közönség nem várja be az ítélet indokolását s nagy csoportokban igyekszik kifelé a tárgyalóteremből. Alig hallani a nagy zajban az elnök hangját, amint figyelmezteti a vádlottakat, hogy az ítélet ellen semmiségi panasszal élhetnek. Hrabal dr., Michalko védője azonnal bejelenti a semmiségi panaszt, mig Chme- lik dr., Sikorsky védője megfontolási időt kór. Utoljára Kosztecska dr. szólal fel sírástól fojtott, reszkető hangon s alig hallani, amikor bejelenti semmiségi panaszát. Az elitéltek moccanás és szemrebbenés nélkül, mereven, mozdulatlanul fogadták az ítéletet. Amikor az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánította, a bíróság meg az esküdtek kifelé vonulnak. Klepetár egyetlen ugrással Kosztecska dr. mellett terem s könnyekkel a szemében megragadja védője kezét: „Nagyon, nagyon köszönöm s meg ne feledkezzél rólam“. Michalko szintén védőjéhez akar sietni, de a fogházőr elállja útját és a kijárat felé irányítja, ahol akkor már Sikorsky és Klepe- táT is kifelé vonul az ajtón. Michalko egy különös, definiálhatatlan mosollyal az ajkán hagyja el a termet. A kriváni tragédia mögött — legalább egy időre — lehullott a Mg- güny. . . . Érdekes volt pszichológiai szempontból nemcsak a három vádlott, hanem a három védő viselkedése. Midőn a több mint ötórás tanácskozás után a terem megtelt, hogy az esküdtek verdiktjét meghallgassa, a három védő teJJ^en eltérő várakozásokkal, szinte elváltozott külsővel telepedett le fáradtan a helyére. Az esküdtek beléptek s a tizenkét ember epv- szeriben négyszáz kitágult szempár sugárzásának a kereszttüzébe került. Az elnök leplezett izgalommal, a szavazóbirák nyílt izgatottsággal tapasztották szemüket a főesküdtre, ecrv nyugalmazott csekhivatalnokra. A hatalmas termetű ember a sokszorosított kérdések egyik példányát tartotta a kezében, amely abban a percben nemcsak litografált papirköteg, hanem vér és hús volt. A védők attól a perctől kezdve, hosv az esküdtek betelepedtek padsoraikba, rájuk irányították tekintetüket, mint kutató reflektorokat. De az esküdtek arcáról, amely a helyzet komolyságához képest nyugodt és megfontolt volt, semmit sem lehetett leolvasni. A védők közül a legnyugodtabb kétség kívül Chmelik dr., Sikorsky védője volt. Talán túlságosan bízott védőbeszéde hatásában, az enyhítő körülményekben és védence teljes beismerésében. Hrabal dr., Michalko védője lángbaborult arccal nézte az esküdteket, tekintete sorban végigsiklott rajtuk. Kosztecska dr. sápadtan ült helyén és erős fogai között rágógumit harapdált idegesen. Papik dr. államügyész szintén idegesen kopogott kezeivel az asztalon. Amidőn elhangzott az első kérdés s az első felelet, amely Michalkót tizenkét szóval bűnösnek mondotta ki az előre megfontolt, szándékos emberölésben, Hrabal dr. heves mozdulattal egyenesedett fel székében. A második felelet elhangzásánál, amely Klepetárra vonatkozott, Kosztecska dr. halottfehér sápadtsága még fokozódott s állkapcsai között a rágógumi darabokra mállott szét. "A közönség remegett, sóhajtozott s a meglepetés kiáltásait hallatta. Néhol meglebbent egy-két fehér zsebkendő, néhány kéz könnyeket morzsolt szét. Ezalatt pedig a vádlottak kívül a folyósón várakoztak s nem tudták még, hogy a népből kikerült bírák hogyan döntöttek. * A bíróság a verdikt fölolvasása után elhagyja a termet s ekkor egyszeriben felzug a hallgatóság moraja, amellyel a verdiktet megtárgyalják. A kriváni tragédia utolsó felvonása következett el s miután a verdikt következményeivel az emberek hamarosan tisztába jönnek, egyetlen kérdésben koncentrálódik minden érdeklődés: „Mit szólnak a vádlottak a verdikthez ?“ Várakozás ellenére a bírák hamarosan visszatérnek. Hat óra tiz perc van. Egyszerre csönd lesz. Hladik dr. kijelenti, hogy a verdiktben nem történt hiba, azután elrendeli: „Vezessék be a vádlottakat!" Borzalmas csönd és izgalom percei következnek. A négyszázfőnyi hallgatóságban esv főj sem mozdul, szempilla sem re'ken. Minden tekintet az ajtóra tapad, amelyet a fogházőrök kinyitottak, hogy a vádlottak beléphessenek rajta. Két percnyi várakozás, halotti csönd után belépnek a vádlottak. Elsőnek Michalko gyors, szilárd léptekkel. Meghajlik a bírák eiőtt, az esküdtekre rá sem tekint. Amikor leül, ideges ujjaival végigszántja megritkult haját. Nyomában Klepetár dr. Mintha meonnaga- sodott volna a hallatlan izgalom perceiben. — Mélyen beesett szemei lázasan tüzelnek. Nem néz sem jobbra, sem balra, hanem attól a pillanattól kezdve, hogy az ajtó küszöbét átlépte, védőjére tapasztja szemét s nem veszi le róla. Leül helyére s tekintetét egyetlen kérdőjelben koncentrálja Kosztecska felé. A megrendült fiatal védő őszinte, nyílt arcában benne van a felelet és Klepetár minden bizonnyal előbb olvassa le a kikelt arcból a feleletet, mintsem r ^ztecska suttogó szavából: „Gyilkosság! Kilenc igen!“ Klepetár ziháló mellel fordul el ügyvédjétől s a jegyzőre tekint, aki a verdiktet olvassa. Kosztecska feláll s kimegy a folyosóra, ahol reszkető kezekkel cigarettára gyújt, de egykét szippantás után eldobja a cigarettát s visz- szamegy a terembe. Michalko nem rendül meg a verdikt felolvasásakor, föltekint a karzatra, amelyen csak nők tartózkodnak és mosolyog. Mosolyog, ami groteszkül hat és rossz benyomást kelt. Sikorsky majdnem érdektelenül hallgatja a rá vonatkozó egyhangú igent, de amikor az államügyész a verdikt felolvasása után kijelenti, hogy a verdikt alapján mindhárom vádlott elitélését a 278. paragrafus alapján kéri, Sikorsky halotthalvány lesz és zokogni kezd s nem tud annyi erőre sem szert tenni, hogy a könnyeit letörülné vagy elfojtaná. Szabadon gördülnek alá beesett, barna arcán. * Az utca a láz paroxizmusában fetrengett. Soha még Prága ilyen érdeklődést nem tanúsított egy per iránt. A rendőrségnek nagy gondot okozott a törvényszéki épület előtt felsorakozott kiváncsiak ezrekre rugó tömege, de nemcsak az embercsoportokat kellett széjjeloszlatni, hogy az utat a forgalom számára megtisztítsák, hanem a törvényszék előtt járó villamosok kalauzait és autók sof- főrjeit is ütjük folytatására kellett 'ösztökélni, miután a villamoskalauzok a szokottnál hosz- szabb időre állították meg a kocsikat s a sof- főrök autóikat abban a reményben, hogy sikerül valamit az épületben folyó dolgokról megtudniuk. Az órák szaladtak, a tömeg várakozott. Mindenféle álhirek és vészjelentések jártak szájról-szájra. így elterjedt az a hír, hogy az esküdtek egyetlen vádlottat sem mondtak ki bűnösnek, egy másik csoportban pedig arról suttogtak, hogy Klepetár egyik közeli hozzátartozója a verdikt nyilvánosságra hozatala után öngyilkos lett. Kevéssel a verdikt után megjelentek az utcán a lapok, Isten tudja, hányadik, különkiadásai, amelyekben a kérdéseket, már előre kinyomták s csak a feleleteket nyomták ki a verdikt után. Megkezdődött a harc a lapokért. A rikkancsok beszáguldották a várost, miközben sokan közülük valóságos áldozataivá lettek hivatásuknak. A Jindrisská uli- cében az egyik rikkancsot megtámadták a járókelők, kezéből kitépték az összes példányokat e eltávoztak anélkül, hogy megfizették volna a különkiadásokat. A Spalená üli-* cében egy másik rikkancsnak az ostromló tö* meg elől egy üzletbe kellett bemenekülnie. Ezek a rikkancsok pórul jártak, mások vij Vágja ki ezen szerencseföldet és mutatóujjával keressen ki rajta, (anélkül, hogy a szerencseföldre nézne) egy szériát. Ezt a szeriát közölje velünk az alanti megrendelési lapon, melynek vétele után azonnal küldjük as Obi usrencsenámát. (Azonnali rendelés ajánlatos, fizetni esetleg a húzás előtt is ráér.) Itt levágandó. Megrendelési lap. (Egy borítékba betenni, vagy egy levelezőlapra ragasztani.) T. Ungár S* bankháznak Bratislava Ventur u. 20. Ezennel megrendelek a 19.-ik osztálysorsjáték I. osztályához j ..........................................szériából** 1-------drb. 78 sorsjegyet á Ke 10'— drb. íh sorsjegyet á Ke 40'— ..........drb. V4 sorsjegyet á Ke 20'— drb. 7i sorsjegyet á Ke 80'— .........drb. duplasorsjegyet á Ke 160'— Po ntos cím. Név. 5 Szerencseidig. 44586-95 __________ 25056-65 72 701-10 89661-75 ~~ 92951-60 * mmmmtmammmammamsm « —mmmmsmi nri i i
