Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-29 / 148. (1775.) szám

4 TO^GMtMAGtokR-HIRLAK 1928 június 29, pénteac. KÜLFÖLDI LEVELEK írja: SZVATKÓ PÁL — A martiés-i szellemek — Páds, junius vége. Régóta sejtettem, hogy mégis vaunak Szellemek ezen a materiális világon, csak ép­pen másképp vannak, mint a legtöbb ember gondolja. Most végleg meggyőződtem létezé­sükről — s ne tessék furcsáim — azáltal győ­ződtem meg, hogy Mantes-ban, itt Párás mel­lett, két újságíró kételyt nem tűrő módon le­leplezte a szellemidézők csalásait. Mantes-la-Jolieban, a Helyes Mantes-ben, évek óta ragyogó üzleteket csinált Alexandre asszony tökéletesen kiépített szellemidéző barlangjával, melyben ezerszámra fordultak meg az előkelő vendégek, tudósok, írók, poli­tikusok, többek között a portugál köztársaság volt elnöke is, aki lendületesen megfogalma­zott elismerő oklevéllel tüntette ki a házi­asszonyt. A tudósok a fejüket csóválták, de mivel sem vattát, sem zselatint, sem tökből készült müszellemeket nem tudtak felfedezni a kötelező koromsötétségben, többnyire bi­zonytalan érzésekkel távoztak és voltak, akik a látottak után hallgatagon, vagy nyíltan elis­merték a materializáció lehetőségét, mert el­végre a tudósok is csak gyenge emberek és kénytelenek tudomásul venni azt, amit lát­nak, itt pedig szellemeket láttak visszavonha­tatlanul. Alexandre asszony a lányát idézte, aki 1918-ban meghalt, néha Guyana gyarmatnak egy hajdani főkormányzóját is és ez az exoti- kus ur különösen szenzációs részleteket me­séli el a túlvilágról, ahol véleménye szerint oly mértékben büntetik vagy jutalmazzák a meghalt lelkeket, amiyen mértékben ezek le- rójják obulusaikat a siralom völgyében Ale­xandre asszonynak. Ennélfogva a vendégek — évek folyamán sok-sok ezren — igyekeztek a háziasszony kedvében járni s a túlvilág újfaj­ta Charonját okosan megvesztegetni. A szellemtanya nemsokára országos hirü lett, sőt világhíres, míg végre két bátor párisi újságíró szükségesnek tartotta a csalás lelep­lezését, mert kétségtelen, hogy csalás volt. Ha­mis belépőjegyekkel befurakodtak a szen­télybe, épp akkor, amikor a szeánszon vagy harminc-negyven ember vett részt, orvosok, kereskedők, mérnökök, munkások, asszonyok vegyesen. Kezdetben nem értették a dolgot, a szellemek kifogástalanul működtek, őket is megejtette a csoda és már-már hideg futott végig a hátukon, amikor Alexandre asszony leányának előírásos fehér lepedőbe csavart szellemén a hivatalos mozdulatok kivitele közben, az ördögi lepel alatt — mintha egy nadrágtartó körvonalait látták volna. Nad­rágtartó, az nem megy, gondolták s az egyik előrántotta villanylámpáját, a másik pedig le­rántotta a leplet. Szellem helyett a nadrág­tartó bizonyult valóságnak: Blaise, a kertész állt előttük, aki napi harminc frankért a mé­dium szerepét töltötte be s a sötétség beállta előtt delejes álomba merülve feküdt a szoba egy sarkában s ott kellett volna feküdnie ön- tudatlanul a szellemidézés végéig, mert ez is előírás. — Csalás, — rikoltották az újságírók. Azt hihetnék, ezzel vége az eseménynek. Szó sincs róla, a szellemek csak most jelen­tek meg. Alexandre asszony nem hátrált, ha­nem összefonta a karját a mellén és siri han­gon varázsigéket mormogott. — Szellemek bosszúra! öljétek meg a to­lakodókat és szén tségtörőket. S a szellemek elvégezték kötelességüket. Illetve nem is a szellemek, hanem a jelenlevő nézőközönség, az orvosok, a kereskedők, a munkások, akik fölháborodva estek neki a két arcátlan tolakodónak és székekkel, botokkal, ököllel addig verték őket, mig elájultak s csak Alexandre asszony újabb bölcs közbelé­pésére menthette meg a szerencsétleneket a biztos haláltól. Nincsenek szellemek? Vannak, csak más formában, mint hisszük. Ez alkalommal bizo­nyára a felháborodott nézőközönséget száll­ták meg s belőlük törtek elő, ők voltak az a bősz furor, amely a tolakodókra ömlött a blaszfémia után. Segít itt a leleplezés, a köz­belépés? A leleplezés a történelem kezdete óta sohasem segített, mert a szellemek világa kívül esik az igazság világán, valami más, va­lami örök és elpusztíthatatlan. A fantázia és a mánia síkjához tartozik s mindig talál kellő magyarázatot, ha megszorítják. Ez a kis példa is igazolja IVjantesben, 1928-ban, ügyvédek, or­vosok, kereskedők közölt, amikor két újság­író a fizikai világ összes törvényének megfe­lelően bebizonyította, hogy a vélt szellem nem tulvilági lény, hanem valóságos kertész, aki harminc frankért alkalmaztatott és gumi­nadrágtartót hord, amit a Bon Marché áruház­ban vett, a fehér lepedővel, együtt. Nem használ. Az újságírók tévedtek: a szellemek nem a fehér, lepedőben keresen­dők, hanem a jelenlevők, az orvosok, az ügy­védek és a kereskedők lelkében, ahol meg­bújtak Alexandre asszony varázsszavára s ki­törtek, amikor kellett. A nézőközönség, az or­vosok, az ügyvédek stb. kör éji, nem szabad ci­nikus és lelketlen újságíróknak megzavarni, az ijedt mágia és a kusza mánia, a fantázia, a remegő hit, a bizonytalanság, a fluidum, az élet, a megfogyhatatlanság, a káosz, ami egy ilyen nézőközönségnek mindörökkön a lelké­ben van, pompás fantómkomplexumokat alkot és sok butaságot tesz, de valljuk be, sok szub- tiüsan szépet és hasznosat is, a Buddhák óta. A szellemeket leleplezték, de a nézőkö­zönség nem hitte el, amit látott, hanem azt hitte el, amit hitt. Milyen régi nóta ez, mi­lyen régi szerencsétlenség vagy szerencse, ahogy akarjuk, de jó, ha néha-néha egy-egy ilyen mantesi szellemleleplezés a huszadik században eszünkbe juttatja, amit már az ős­ember tudott, hogy boszorkányok pedig van­nak — az emberek megragadhatatlan és el­lenőrizhetetlen lelkében. Az eset különben a bíróság elé került. Alexandre asszony tovább állítja, hogy valódi szellemekkel társalog. „Asszony", mondják Berlin, junius 28. (A P. M. H. be din: ítudsősitójától.) A kínai nemzeti kormány berlini képviselete tegnap délután a ber­lini és külföldi sajtó képviselőit, közöttük a P. M. H. tudósítóját meghívta ötórai teára abból az alkalomból, hogy Huhanmin, a kí­nai kormány politikai osztályának volt fő­nöke, aiki jelenleg is tagja a Kuomintang végrehajtóbizottságának, a német főváros­ban tartózkodik. Huhanmin egy órán á't is­mertette a Kuomintang politikai céljait. A nemzeti kormány Szunjatszen dr.-nak, a kí­nai köztársaság megalapítójának program­ját akarja megvalósítani. A kormány első­sorban nevelni akarja a népet és gazdasági­lag, közegészségügyileg, politikailag és kul­turális szempontból európai minta szerint, de tekintettel van a kínai élet évezredes itradicióira. Egyelőre alkotmányos kormányzásról szó sem lehet, a kínai nép erre még nem érett. A „népnevelés" periódusa alatt a Kuomin­tang fogja a birodalmat kormányozni a pártprogram alapján. A felépítő munkához azonban Kinának külföldi mérnökökre és nemzetgazdászókra van szüksége. tette a P. M. H„ hogy Szabolcs vármegye lakosságát két nap óta az utóbbi idők leg- nagyolbb&rányu sikkasztása tartja izgalom­ban. Maizler Zoltán Szabolcs megyei főbér­lő és sertéskereskedő körülbelül egymillió pengővel több mint száz embert megkáros'itoit és megszökött. Maizler Zoltán két évvel ezelőtt a sza- bolcsmegyei Laskod községiben, ahol birto­ka van, nagyszabású sertés'hizlalót rendezett be. A gazdaság egyre fejlődött és Maizler üz­letei a szomszédos vármegyékre is kiter­jedtek. Nagyarányú szerződési kötelezettsé­geket is vállalt sertések szállítására, igy a diósgyőri állami vasgyár élelmezési osztá­lyának is igen nagymennyiségű sertést szál­lított. Kötelezettségei teljesítésére nem volt elegendő a saját sertésállománya, ezért gaz­dáktól vásárolta, rendszerint hitelbe, az árut. Többektől nagyobb előleget is vett fel, 'gy a diósgyőri vasgyártól 250.00 pengőt, egy debreceni serléskereskedőtöl 150.000 pengőt, de más helyekről is vett fel nagyobb előle­get. Maizlert mindenütt mint. dúsgazdag em­bert ismerték £s igy szívesen hiteleztek ne­neki, „de a nadrágtartó, de Blaise, a kertész? Hisz mindenki látta, hogy a lepedőben nem leány volt, hanem a médium? A tanuk be­vallják. Hát mit szól ehhez?" — Egyszerű — véli megingathatatlanul az asszony. — A leányom szelleme aznap nem tudott kellőképpen materializálódni, mert idegenek voltak a teremben s igy Blaise testét választotta, hogy abban jelenjék meg. Egyszerű, mondja a nézőközönség és egész Mantes, nem értjük, hogy akadhat va­laki, aki ezt a kézenfekvő dolgot nem látja be. Milyen együgyüek az emberek néha és butaságukban képesek megzavarni egy szent szellemidézést! Miért? Egy nadrágtartó miatt! Milyen kicsinyesség s milyen együgyü- ség! A bírák megdöbbenve állnak e vélemény előtt. Valóban erre nem gondoltak, hogy a nadrágtartót ily egyszerű kimagyarázni, ha kell és ha hit van jelen. Pedig Alexandre asz- szouy magyarázata tényleg egyszerűbb, mint az integrál vagy a koszinusztétel. A szegény újságírók orvoslás nélkül fogják a testükön viselni a szellemek látható jeleit. A szelle­meket, akikben a mantesi orvosok, ügyvédek stb. megingathatatlanul hisznek és föl tétlen jobban hisznek, mint Alexandre asszony, a szellemidéző. A nemzeti kormány Németországból akar mérnököket és nemzetgazdászoka! hozatni, j Egyelőre azonban a Kuomintangnak nin­csen pénze a program végrehajtására. Az állami adó fogalma Kínában ismeretlen. A különböző generálisok, illetőleg bandavezé- rék ugyan évente többször megsarcolták a polgárságot, azonban a rendszeres adózást Kina népe nem ismeri. így tehát a hatalmas birodalom kormánya egyelőre nem diszponál nagyobb összegek felett. A Kuomintang azonban reméli, hogy rövidesen az állami adózás intézményét is meg lehet valósítani és az épitó munka kez­detét veheti. Érdekes előadásának végén Huhanmin hangsúlyozta, hogy a nemzeti kormány szí­vesen látja Kínában az európai mérnököket és szakmunkásokat, azok azonban, akik ka­landokra vágynak, ne jöjjenek Kínába, mi­vel csak komoly munkásokra van szükség, akik mindenben alávetik magukat a nem­zeti kormány felépítő programjának és in­tézkedésnek és nem törekednek kiváltságos pozíciókra. mindeddig pontosan eleget tett, azonban az utóbbi időben fizetési nehézségei támad­tak. A sertésárak állandóan zuhantak és igy Maizlernek, aki drágán vásárolta az árut, nagy veszteségei voltak. Fizetési haladékot kért hitelezőitől néhány n#»ppál ezelőtt közölte hozzátar­tozóival, hogy üzleti ügyben Németor­szágba utazik. Az elutazása nem tűnt fel senkinek, bi- szén a legjobban szituált embernek ismer­ték. Annál nagyobb volt a megdöbbenés, amikor kiderült, hogy Maizler levelet irt csa­ládjának, amelyben közli, hogy többé nem szándékozik visszatérni, mert fizetési kötelezettségemek nem tud ele­get tenni. Mikor Maizler szökése nyilvánosságra került, üzletfelei körében nagy riadalom ke­letkezett. A kereskedők tömegesen siettek a nyíregyházi ügyészségre és rendőrségre, ahol megtették a feljelentést. .4 délutáni órákig több mint. száz felje­lentés érkezett Maizler ellen- és ebből kiderült, hogy több mint egymillió pengővel károsította urfeg hitelezőit. A nagyszabású bűnügyben a nyiregyhá­íBraha II., ^Jindrisská 16. szállítja Önnek az igazi kézzel- varrott budapesti cipőt. t , .----------------------------------------------------------------------------------------­zi rendőrség és ügyészség erélyes nyomozást } indított. Megállapitást nyert, hogy Maizler egy vástáromaményi &utófwvaro- £ zó (hitóján szökött meg és Csehszlovákia 1 felé vette váját. 1 Tegnap visszaérkezett az a sotffőr, aki Maiz- lert a szlovenszkói határra szállította, a ■ s.off őrért deteiktivek mentek és Nyíregyházára hozzák, ahol a szökés részletei felől kihall­gatják. Ugyancsak megállapították, hogy Maizler ürügyül használta fel az állítólagos németországi utazást, mert bizonyos, hogy másfelé vette útját. Azt hiszik, hogy Délem erika félé próbál i szökni, \ mert évekkel ezelőtt Délamerikában tartóz^ kodott és ott szerezte vagyonát is. Maizler ellen az ügyészség elfogató parancsot bocsá­tott ki és erről értesítette a külföldi államok rendőrségeit is, elsősorban a szlovenszkói rendőrségeket, melyek széles körben kutat­nak a sikkasztó után. mi ........—a ""i1 ii MfffiiniMw ; P árkányban ezer őslakost akarnak megfosztani i váiasztóiogátől Párkány, junius 28. (Saját tudósi tó nktóL)’ A választói névjegyzék összeállítása körül a beregszászihoz hasonló súlyos sérelem érte Párkány őslakosságát is. A közszemlére ki- . helyezett névjegyzékből ugyanis közel ezeT ) őslakos neve hiányzik. E feltűnő jelenség- . nek természetesen utánanéztünk s megálla- ’ pitottuk, hogy a választói névjegyzékek ösz- szeállitására vonatkozó törvényes rendeűke- t zéseket a párkányi községházán nem igen ismerik, vagy legalább is az őslakosságra j. nem akarják alkalmazni. A közismert 'törvényes előírások értel­mében a választási névjegyzéket minden esetben teljesen uj összeírás alapján a helyi ’ bizottságnak kell összeállítania. Párkányban uj összeírás ez évben nem volt, a múlt évi pedig a községházán — az ottani rend na­gyobb dicsőségére — elveszett, igy tehát előszedtek két-három év előtti névjegyzéket s azt bámulatos pontossággal úgy másolták le, hogy a csehszlovák tisztviselők közül sen­ki ki nem maradt, azonban az őslakosok kö­zül közel ezer kimaradt. Sőt a községházán - Rivnyák vezető jegyző egyenesen kijelentet­te, hogy ha csak rajta mullott volna, akkor az összes keresztényszocialisták kimaradtak volna a választói névjegyzékből. A vezető jegyző urnák mindenesetre lehet ilyen magánvéleménye is, azonban hivata­los minőségében a legcsekélyebb jósra sincs arra. hogy bárkit is megfosszon a tót vénye- sen kijáró választójogától. A magyarság pár­kányi pártszervezetei természetesen gondos­kodni fognak a választói névjegyzék tör­vényellenes módon történt összeállításával szemben a törvényes jogorvoslatok igénybe­vételéről; viszont az is természetes volna, hogy a párkányi állami jegyző fölöttes ható­ságai i? tudomást szerezzenek a jegyző, ille­tőleg hivatala által törvényellenes módon végr eh a j t ot t név jegyzék ö ss zeáll i tá s ról. i frsntük lemészároltak egif marakié; fölkelő bandát Paris, junius 28. Marokkói jelentés sze­rint UcB'da mellett a francia csapatok meg­ütköztek egy nagyobb felkelő bandával, amely hetek éta fosztogatta a vidéket és ret­tegésben tartotta a lakosságot. A francia csa­patok és a felkelők között formális harc fej­lődött ki, amely érákon át tartott és a ben- sziilöttek lemészárlásával ért véget. A fran­ciák egy tisztet, egy altisztet és több katonát veszítettek. A hivatalos jelenté? hangsulyoz- za, hogy ez az ütközet a francia csapatoknak legutóbb az Atlas hegyek között végzett had­gyakorlataival semmiféle összefüggésben nincs. 9 A szlovenszkói rendőrségek és csendőrségeh keresik a szabolcsmegyei milliós sikkasztás tettesét Egy vásárosnamét&yS midauíó a szlovenszkói halárig hozta a sikkasztóí — Több mint száz feljelentés étkezett a nyíregy­házai rendőrségre Nyíregyháza, junius 28. Röviden jelen­ki. A sertés ke rés kedd kőit elezetts egeinek I Iliai nemzeti iifiiliif lisiliiitlii mérnököket és szakmunkásokat teás Kémeterszánösn a modem Kina felépítésére Sajtó-tea Berlinben a Kuomintang küldöttjénél /

Next

/
Thumbnails
Contents