Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-24 / 144. (1771.) szám
1WB ftmfajg 84, vasárnap. CTETl 3 az, amelyet a mi mártírjaink mutattak, akiket most az anyaföldnek adunk át. A gyilkos lövések csak fizikailag ölték meg a mi két bajtársunkat, mert a szellem, amellyel egységesen küzdöttünk, sértetlen és töretlen maradt. De ezek a golyók az ország parlamenti rendszerét találták és ebbe a parlamentbe a paraszt- demokrata koalíció tagjai többé nem térnek vissza. Ezek a golyók a mai államrendet találták, amelyért mi legjobb tudásunkkal és iparkodásunkkal dolgoztunk, de amely olyan keserves csalódásban részesített, hogy kénytelenek voltunk ellene fordulni A mi két mártírunk testén át az uralkodó politikai rendszer kapott halálos sebet. Rádió üzenete a honátoknak A továbbiakban kijelentette Pribicsevics, hogy Radics István az operáció után hosszabban beszélgetett vele éa kifejezésre juttatta aggódó érzését az állam sorsát ős jövőjét illetően. Radics megbízta őt, tolmácsolja a népnek üzenetét: „Az a gonoss cselekedet, amelyet a szkup- stinában követtek el, nehezen jóvátehető bűntett as állam és a rend ellen. Ebben a pillanatban az a gondolat lesz árrá rajtunk, hogy a horvát és a nem szerb országok képviselői soha többé nem tehetik be a lábukat a belgrádi szknpstínába. De a politikai állam- és nemzetközi életben nem szabad és nem lehet a „sohasem" szót használni Ezt a kérdést a jelen pillanatban fel sem szabad vetni. Emlékezzünk: az első időkben a szerbek negligáltak bennünket. Később velünk szövet. kezve dolgoztak. Ez erőt adott nehéz problémák erélyes és nagyvonalú megoldására. Mi hiszünk a mi népünkben, ahogy a nép is hisz mibennünk. Mi bízunk a királyban, akit az alkotmány értelmében nem is tehetünk felelőssé, a mostani helyzet nehéz feladatok elé állított. Meg vagyok győződve, hogy amint a szlovén— horvát nép, úgy a király is meg fogja oldani történelmi feladatát. Törekedjünk kötelességeink teljesítésére és a nép vezérei majd szólítanak benneteket, legyetek résen és sorakozzatok fel, akár a választási urnákhoz, akár más harchoz. Radics István." A gyászoló nép százezrei a vezér üzenetére óriási tetszésnyilvánításokban törtek ki. Pribicsevics csak percek múltán tudta beszédét folytatni s ekkor bejelentette, hogy a Horvátországban élő szerbek hü fegyvertársai a horvátoknak és vállvetve segítik őket minden harcukban. A végső cél azonban — hangsúlyozta — az állam egységét megóvni. Háromszázezer ember a gyászmenetben Pribicsevics után Puculj volt miniszter, a szlovén néppárt nevében mondott gyászbeszédet, amelynek végeztével mozgásba jött a beláthatatlan sokaságu embertömeg és a két koporsó után 300.000 főnyi gyászoló menet kígyózott órákon át a város utcáin. Zágráb, junius 23. Radics és Basaricsek képviselők temetésének óráiban egész Horvátország gyászolt ős Dalmácia, Bosznia és Hercegovina minden városában gyászünnep- sépeket és istentiszteleteket tartottak. Radics állapota rosszabbodott Belgrád, junius 23. Mindazok a kombinációk, amelyeket a békés kibontakozáshoz fűznek, csupán arra az eshetőségre készültek, ha Radics István állapotában nem áll be rosz- szabbodás, mert a pillanatnyi helyzet az, hogy a beteg hőmérsékletiének emelkedése is mint kártyavárat fujhatja el az összes békülésd. ter- vezgetéseket. A kormány által jegyzett orvosi jelentésekkel szemben más forrásból viszont aggasztó jelentések érkeznek Radics állapotáról, így egy éjszakai telefon jelentés szerint a parasztpárt vezérének állapotában hirtelen kedvezőtlen változás állott be. Radics betegágyát állandóan orvosok veszik körül. Cukorbaja lényegesen nem súlyosbítja a beteg állapotát, azonban szivgyen- ge&ég lépett fel. Amennyiben állapota végzetessé válik és az orvosok nem tudják életben tartani, Horvátországban beláthatatlan következményű fordulattal kellene számolni. Belgrád, junius 23. Kormányköröknek az a véleménye, hogy a mihamarabbi lemondás elkerülhetetlen. Csak éppen most nem szabad bekövetkeznie ennek, nehogy az a látszat támadjon, hogy az ellenzék vádjai a kormány bünrészességéről igazak. Horvátország önálló parismentet követel Zágráb, junius 23. A községtanács ma tartott rövid ülésén határozati javaslatot fogadott el, amelyben követeli Horvátország teljes autonómiáját, önálló parlamentet és közigazgatást. Követeléseiket memorandumba foglalják össze, amelyet a temetés után nyújtanak át az illetékes kormánytényezőknek. A londoni sáp a jugoszláv államszerkezet összeomlásától tart Londón, junius 23. A Morningpost szerint még azok is, akik azt hiszik, hogy a jugoszláv kormány nem felelős a gyilkosságért, azt tartják, hogy nem lett volna szabad a kormánynak a szenvedélyek elfajulását megengedni, ami végül is a bűntett elkövetéséhez vezetett. 'Az ilyen kormánynak gyorsan le kell mondania. A Daily Telegraph szerint fenyeget az a veszély, hogy a faji kibékülés minden eddigi eredménye megsemmisül. A belgrádi parlamentnek a horvátók által való bojkottálása az állam laza szerkezetének összeomlására vezethet. A Daiijr C^nácle ©aecUít a háború bér fejeztével mindenki a délszláv fajok egyesüléséről beszélt, de ez az egyesülés, különösen pedig az egyetértés csak igen rövid életű volt és Horvátország csakúgy tajték zik a dühtől és az elégületlenségtől. Racic a fegyliázban Belgrád, junius 23. Racicot a rendőrségről átszállitatták a bíróság épületébe. Óriási néptömeg várta Raoicot a fogházépület előtt. Az előcsarnokban néhány rokona várakozott, akiknek a gyilkos képviselő ezeket mondotta: A uagy szerencsétlenség elkerülhető lett volna, ha Pemar akár egyetlen szóval is bocsánatot kér. — Davidovics, valamint Vuki- csevios miniszterelnök ma névtelen leveleket kaptak, amelyben közük velük, hogy halálra 'PRVGAÍ •7V\aoÍÍ5R- HTKLAI> Ítélik őket és feltétlenül meg fognak halni ők is, ha csak Racicnak a baja szála is meggörbül. Elmaradt a jugoszláv szckol- kongresszes Belgráditól jelentik, hogy a véres eseményekre való tekintettel a jugoszláv szokol-ün- nepségeket, melyek junius 26—28-ikára voltak kitűzve Üszkübbe, szeptemberre halasz-1 Egyik mondja a másiknak, gyönyörű ingei vannak Markovicsnak Pozsony, Halászkapu 3. tolták. A kongresszuson cseh szokolisták is népes küldöttséggel képviseltetni akarták magukat. H magycir revizionizmus és Hzissulini meghátrálásai várja Páris a kisantsü? állásfeglalásátói Bukarest, junius 23. A kisantant külügyminisztereinek tegnap délelőtti tárgyalásai annyira elhúzódtak, hegy az eredeti tervtől eltérően délután is folytatták az értekezletet. Hir szerint az optánsperrel, Ausztria Németországhoz való csatlakozásának kérdésével, Oroszországgal és Olaszországgal foglalkoztak. Az optánsper ügyében megvitatták, hogy milyen magatartást kövessenek szeptemberben, ha Magyarország a népszövetség előtt újból felveti a döntöbiróság elé való utalás kérdését. Amig Ausztria csatlakozásának kérdésében egyhangúan elutasító álláspontot foglaltak el, addig Oroszországgal szemben, Romániát kivéve, teljes érdektelenséget mutattak. Az olasz kérdésben igyekeztek áthidalni az ellentéteket. Bizonyos meglepetést keltett a kisantant államok külügyminiszterei előtt, hogy Görögország Magyarországnak is szabad kikötőt ajánlott fel Szalonikiben. Bukarest, junius 23. A kisantant konferenciájának befejezése után a 'három külügyminiszter közös komüniikét adott ki, melyben többek közt a következőket mondják: A kis- antantnak tiz év óta a békéé rdékek által irányított politikája értékes eredményeket és igen. nagy hasznot biztosított a kisantant mindhárom államának. A. súlyos pillanatokban a kisantant hatékonyan hozzájárult az európai béke főn tartásához. A kisantant államai az Európát és főleg a népszövetséget érdeklő kérdésekben fölemelték szavukat. A népszövetségnek mindig odaadó barátai maradnak. A kisantant gyakorlati politikája lehetővé tette a Franciaországhoz, Angliához, Lengyelországhoz és Olaszországhoz való baráti viszonyának megszilárdulását. A lórarnői szerződések óta Németország és a kisantant viszonya állandóan javul. A kisantant kapcsolata Ausztriával nagyon barátságos. Végül üdvözlik K ell og-javaslatát, melyhez teljességgel hozzácsaplak óznak. A kisantant bizottságot _ küldött ki a középeurópai gazdasági együttműködés kérdésének tanulmányozásárai. Mii mond a báron külügyminiszter Páris, junius 23. A Matin ma idézi Be- nes külügyminiszter nyilatkozatát, melyet a csehszlovák külügyminiszter a laip munkatársának a kisantant konferencia befejezése után mondott. A magam részéről abban a meggyőződésben vagyok — mondotta Benes — hogy a trianoni békeszerződés revíziójának kérdését nem fogják fölvetni. Az a tény, hogy a békeszerződések re vízi ójáról már beszéltek. De egyetlen arra illetékes személy sem ment eddig bizonyos általános megnyilatkozáson túl, és a legutóbbi megnyilatkozások egyáltalában még csak nem is céloztak arra, mely szerződések revíziójáról van szó. A kisantant tartós és életteljes alakulat. Épp ezért nem csodálja, ha folyton kísérletek történnek a kisantant szétbomlasztására, amire a kisantant természetes energiával reagál. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter többek közt a következőket mondta: Igaz, hogy a békeszerződések pontjaiknak egész sorában revízió alá estek, de e revíziók egyike sem érintette a területi állományt. A kisantant minden eszközzel ellen fog állanl minden kísérletnek, mely a békeszerződések által megszabott határok megváltoztatására tör. Titulescu a mostani kisantant konferenciát a legfontosabbnak tartja valamennyi hasonló tanácskozás között. — Azt hiszem hogy a békének jó szolgálatot tettünk akkor, — mondota — amikor leszögeztük álláspontunkat azokkal szemben, akik a békerevizió; ■ kiharcolásával kísérleteznek. A tegnapi hatá- . rozatunkban már előre kinyi!tvánitottuk a 1 kisantant szavazatát arra az esetre, ha ez a , kérdés valamikor a népszövetség elé kerülne. ntulesoi: Senki ne tegye ránk kezét! Bukarest, junius 23. Benes és Marinko- vics külügyminiszter elutazása előtt a három ■ külügyminiszter részt vett a saijtékiaantamt , bankettjén, ahol Tituilescu beszédet mondott. . A (kisantant egész programja — mondta — . ebben az egy szobáin foglalható össze: i „munka". Senki ne tegye ránk kezét! . A kisantant tudatában van a maga erejének, i melyet teljesen a béke szolgálatába állított. Páris gy&nyörkiilik a kisantairtban Páris, junius 23. Á francia sajtó egy ró- sze különös megelégedéssel veszi tudomásai! ■ a kisantant külügyminisztereinek bukaresti ■ kommünikéjét s annak a véleményének ad l kifejezést, hogy a kisantant energikus magatartása hamarosan véget fog vetni a trianoni béke- ! szerződés roviziójára irányuló magyar propagandának. A kisantant állásfoglalása egyúttal intő szó Mussolinin ck is. A ' kisantant egységénél folyó elhatározás — Írja a Petit Párisién — szét fogja szórni Mussolini minden illúzióját. ■ Az 1919-es békeszerződések egész uj Európát teremtettek, mely bizonyos határozott irányban fejlődik. Az uj rend annyi igazságot tartalmaz, amennyi egy emberi alkotásban egyáltalában lehető. v; ; ÍR locaraöt kínálnak Magyarországinak Bukarest, junius 23. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter a Cuventul munkatársa előtt kijelentette, hogy a kisantánt államai között már akkor megvolt a Looarnó, még mielőtt ez a szó ismeretes lett volna. Igaz, hogy, Kelet Németország, Magyarország még nem csatlakozott ehhez a Looarnóhoz, ha azonban Magyaország hajlandó volna vállalni azokat a föltételeket, amiket Németország vállalt, akkor a Középeurópai Locarno megvalósítható volna. A továbbiakban kijelentette Marinkovics, hogy a maga részéről a nettunói szerződésekkel áll vagy bukik. Püiss revíziót akart Baranyában Jugoszlávia javára Belgrád, junius 23. A Vreme belgrádi lap „Hogy veszítettük el Baját" címen közli Pa- sics Nikolának Protics Sztojánhoz intézett levelét, amely többek között a következő érdekes és jellemző részleteket tartalmazza: „A Bánátban úgy vonták meg a határokat, ahogy azokat a mellékelt térképen láthatod/.. Bácskában sokkal jobb a helyzeti. Szabadkát a mienknek ismerték el, Baját nem, de Baját is megkaptuk volna, ha hamarább beszerezzük a néprajzi adatokat. Ezeket az adatokat már csak a döntés után kaptuk meg... Baranyában az utolsó percben húzták meg a határvonalakat, melyek egyáltalán nem elégítenek ki bennünket. Ezt is megjelöltem a térképen. Most kaptuk meg a statisztikai kimutatásokat és azon leszünk, hogy megjavítsuk, a határvonalakat." — Pozsony város közgyűlése. Pozsonyi ezer- kesztóségimk jelenti: Pozsony város képviselőtestülete hétfőn, jnniuB 2&-én rendes közgyűlést tar}, amelynek tárgysorozatán szerepel tohbek között Okónik Lajos dr. polgármesternek egyhónapi betegszabadság engedélyezésére benyújtott kérelme. A képviselőtestület a nyári szünet előtt jutius elején még egy ülést tart. Pénteken a tanács a hétfői közgyűlés* készítette elő. A király meg akarja mmlm a békét Belgrád, junius 23. 'A' politikai helyzet a? utóbbi huszonnégy órában lényegesen enyhült. Ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy Radics István betegállapota állandóan javulóban van. Az ország, a politikai és a közrend sorsa szinte közvetlenül Radics István' állapotával van összekapcsolva. Az a körülmény, hogy Radics betegágyából megnyugtató hatású üzeneteket küldött híveinek, érezhetően enyhítette az akuttá vált kormányválságot. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy a király kihallgatáson fogadta ÍPribiesevicg képviselőt és később Kosu- tics parasztpárti képviselőt, valamint Ko- vaesevicset, a horvát parasztpárt klubjának elnökét. Politikai körökben ebből arra következtetnek, hogy a király elő akarja segíteni a kiélésedéit helyzet békés megoldását. Pribicsevics az audiencia után az érdeklődő sajtónak minden f el világosi tást megtagadott, de a kiszivárgott hírek szerint a király- lyal folytatott megbeszélések után joggal bíznak a békés kibontakozás lehetőségében. Maguk a kormánypártok is feltétlenül szükségesnek találnak bizonyos változásokat, amelyeket koncentrációs kormány alakításával igyekeznek elérni. Véleményük szerint egy szerencsés ösz- szeállitásu koncentrációs kormány bivatalba- lépése rendkívül csiHapitólag hatna a kedélyekre. Legalkalmasabbnak Mánlkoznék egy olyan megoldás, amelyben a barvátoik, a szerbek és a szlovének az egyenjogúság elve alapján vállalnának miniszteri tárcákat. A kormányhoz-közelálló Pravda szintén elkerülhetetlennek tartja a kormány rekonstrukcióját és azt, hogy a belpolitikában uj irányzatot léptessenek életbe, amely az ország népei közt fennálló szakadékokon hidat verjen.
