Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-22 / 142. (1769.) szám

1928 junius 22, péntek.

'P5AQAI-yV\AGVARHtRTAP'

nrir^T IMII IP1*"™—n——wwmtg«»iir'

iai;,<a

„Ml syensék waüyunft, de azért számolnak velünk, mi alkalmatlanok vagyunk, mert tényezők vagyunk”

SzüHS Géza a szövetkezett ellenzéki pártok IM UBífls&f bizottságinak mai ütésén külpolitikai beszámold! mondott — Az itthon „nem íeiezS“-üéat kezeit maavar kisebbségi kérdés Prága külföldi propagandájának legfőbb gondjai közé tartozik

— Benes veszedelnses olaszrpoliiikája —

Prága, junius 21. Ma a szövetkezett szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok, vagyis az országos' ke resztén yszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser deutsche Partéiból alakult külügyi bizottság együttes

ülést tartott a prágai parlament palotájában. Az ülésen Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő elnökölt, aki a következő megnyitó beszédet mondotta :

„Nincs béke Igazság nélkül!”

— A csehszlovákiai köztársaság kormányának politikai zavarát mi sem igazolja : jobban, mint az az önkéntelen szünet, mely a parlamentet karácsony óta jóformán nem ;foglalkoztatta semmivel. Ez az oka annak, hogy ezt az értekezletet nem hívtam össze, bár elhatároztuk azt, hogy lehetőleg minden ■hónapban összegyűlünk s mindeddig csak a sajtó utján tájékoztattam tisztelt Barátaimat -azokról a lépésekről, amelyeket a nemzetközi intézményeknél a testvérpárt együttes megbízásából tettem meg és magánbeszélgetés utján igyekeztem felvilágosításokkal szolgálni azoknak, akik e tekintetben hozzám fordultak. Most, hogy a parlament újból összeült, röviden rekapitulálom az eseményeket, amelyek karácsony óta a mi kisebbségi mozgalmainkban döntő jelentőségűek voltak. Könnyű valamit összetörni és igen nehéz az összetört cserepeket újból össze- állítani és sajnos a mi szerepünk ma az, hogy az összetört tükröt összerakjuk, szétszórt fajbeli rokonaink között a szellemi kapcsolatot megteremtsük és a mi feladatunk ma az, hogy Európa azon országaiban, amelyekben a kisebbségek az állam többségét képező lakosság által mint nem egyenrangú állampolgárok kezeltetnek, ezekben az országokban érvényre juttassuk a kisebbségeket megillető teljes jogokat és hogy a jogok helyreállítása és hirdetése által szolgáljuk azt a gondolatot, amely ma az egész világon él, a béke gondolatát. Azonban

itt világosan ki kell nekünk fejeznünk azt, hogy mi úgy hisszük és úgy érezzük, hogy a békének az alapja sohasem lehet egyéb, mint az igazság; és ha emellett kitartunk, ha mi az igazság érvényesítését kívánjuk, akkor mi nem felforgató eleme vagyunk ennek a köztársaságnak, hanem az igazi konszolidáció előmozdítói, az igazi békének a megteremtői!

örök igazság a római jogifilozófiai megállapítás: non őst pax sine justitia, nincs béke igazság nélkül.

— A mi politikánkban nekünk egy sa- játszerű helyzettel kell számolnunk. A re- publika szlovenszkói és ruszinszkói részében tulajdonképpen csak a magyar élt ezer esztendőn keresztül nemzeti életet, most pedig degradálva lett nemzetiséggé, pedig ez a faj az, amelynek ezer esztendős kultúrája a régi Magyarországnak felvidékét képező intelligencia nevelője lett és mégis azt tapasztaljuk, hogy ma a magyar faj az, amelyet a hivatalos körök a nyilvánosság előtt szeretnek elsikkasztani, amelyről nem beszélnek és az elnöki szavak, külügyminiszteri expozék, ezek mind csak a csehszlovák és a német relációkról beszélnek, de elhallgatják mindig a magyart De

ha nairobink nem is beszélnek, azért mégis vagyunk, és hogy vagyunk, ezt igazolja az egész adminisztráció, melynek minden törekvése az, hogy ne legyünk.

Mig a kormányzat itt befelé látszólag nem törődik velünk, kifelé annál inkább törődik fajtánkkal és igyekszik a régi bevált propa- gandás módszerek mellett Magyarországot mint államot olyan világításba helyezni, amely a csehszlovák kormány politikájának a legkedvezőbb.

Benes „schnittling“>szerepe az európai politikában

— A külügyeknek minisztere, Benes

Eduárd, egy nagy expozét, mondott nemrégiben A Baxtoefll Maettrágáton,

Benes miniszter úrról egy nagy angol politikus egyezer azt mondta, hogy ő olyan, mint a levesben a schnittling: minden levesben benne van, de nem lényeges része a levesnek.

És ezt a szerepet most a külügyminiszter ur fokozott vehemenciával teljesíti, valószínűleg azért, mert tavaly az energiái benne maradtak, mert tavaly Benes miniszter ur a harmadik sorba lett helyezve Hodza és társai által. Tavaly a miniszter ur nagyon elé- gikus hangú volt, hálátlanságokról panaszkodott, de most újból lábrakapott és bölcs tanácsaival és minden európai eseménnyel foglalkozó bölcsességével immár odáig ment, hogy Mussolini politikáját kezdi váll- veregelőleg kezelni s ezzel veszélyezteti az itteni konszolidációt. Ugyanis Mussolininek Magyarországgal szemben való szimpatizáló kijelentéseire azt mondja hivatalos lapjában, hogy „Olaszországnak ugyan joga van Magyarország felöl magának ítéletet alkotni, ha azonban Olaszország Csehországgal jő viszonyban akar maradni, akkor kötelessége Olaszországnak minden olyan gyanút eloszlatni, mintha Olaszország meg akarná változtatni Csehország határait". Van egy aesopusi mese, amelynek ez a tanulsága: Inops potentem dum vnlt imitari periid, ha a gyenge az erőset akarja utánozni, elpusztul.

— Benes miniszter ur azért, mert azt szokták mondani, hogy a csehek a szlávok poroszai, magát egy cseh Bismarcknak képzeli, ezért beszél ilyen nagy hangon Mussolinival, pedig én azt gondolom, hogy

sokkal illőbb lenne az állam békéje szempontjából az, ha a miniszter ur több szerénységgel nem Bismarckhoz, nem a porosz erősséghez mérné Csehszlovákiát, de szem előtt tartaná azt, hogy az az arányi'eláHiiás helyes, amely azt mondja, hogy úgy viszonyuk Benes Bismarckhoz, mint ahogy Csehország viszonylik Németországhoz.

Mraraár, lenes is Trímm

— Benes mini-szier ur Olaszországgal szemben való magatartásával a mi republi- kánk békés fejlődését nem mozdítja elő és nem mozdítják elő a konszolidációt azok a nyilatkozatai sem, amelyeket a külügyi bizottságban jónak látott leadni. Nem szerencsések azok a megnyilvánulások seun, amelyeket Kramár pártvezér ur és Hrusovsky nem-pártvezér ur tettek. Lehetetlen szó nélkül hagynunk azt, amit Kramár képviselő ur mondott a határmegállapitásokról és amit Benes miniszter ur külön is kihangsúlyozott. Kramár azt mondotta, hogy amikor Csehszlovákiát megalkották, a Csallóközben lévő magyarokat azért csatolták a köztársasághoz, mert a Dunára volt mint védelmi vonalra szükségük, hogy biztonságuk legyen.

Azt az elvet foglalja tehát magában ez a kijelentés, hogy a célszerűség és az érdek jogteremtésre alkalmas jogcím. Például: ha én tudni akarom pontosan mindig, hogy hány az óra és nekem nincs órám, de a szomszédomnak van, há tőle az órát e célból elveszem, akkor ezzel jogcímet alkotok.

— Ugyanerre Benes miniszter ur ráduplázott és megmagyarázta azt, hogy még a franciáknak is kételyük volt, hogy a magyaroknak célszerűségi odadobása megfelel-e a békecéloknak és ezt a lelkiismereti kételyt Benes miniszter ur oszlatta el, amikor a szerinte hamis adatokat tartalmazó magyar hivatalos statisztikai adatok helyett az általa összeállított statisztikai adatokat nyújtotta bizonyságul oda a kétkedésben lévő nagyhatalmak képviselőinek. Ezekre az adatokra nézve a miniszter ur nagy liberali- tással azt mondotta, hogy ezeket az adatokat megkeresésre bárkinek a rendelkezésére hajlandó bocsátani.

— Miután a bőrünkről volt szó, én azt hiszem, hogy mindnyájunknak a nézetét tolmácsolom akkor, amikor indítványozom, hogy mi, a Szlovenszkóban megválasztott képviselők ünnepélyesen felkérjük a köztársaság külügyminiszterét, hogy ezen adatokat velünk megismertesse és ezeket a statisztikai adatokat nekünk átadja.

Seotus Viator és a demokrácia

— Benes miniszter ur az expozéján kívül is akcióba lépett, mert meginvitálta ide mi- hozzánk Csehország nagy barátját, Seotus Viator urat, hogy utazzék ujjlból hozzánk. Ez kissé különös.

Mig egyrészt Benes miniszter nr Rother- mere lordnak újságírói akcióját kicsinynek és jelentős égtel ennék minősíti és azt sejteti, hogy ennek sohasem lehet _ ftBBMPi acédmóaifti addig a szintén sajtó _

utján hadakozó, sokkal kisebb Seotus Viatornak olyan fogadtatást teremt, amely jelentéktelen személyeknek nem jár ki.

Itt a dilemma tehát a következő: vagy értékes Seotus Viatornak a hírlapírói működése, de akkor nagyobb súlyúnak kell elismerni Rothermere lordnak akcióját, vagy nem bir súllyal Rothermere lordnak hírlapírói akciója, de akkor nem bírhat súllyal Seotus Viatornak akciója sem. Lehetetlen, hogy meg ne emlékezzem Seotus Viator itteni szerepléséről és itteni nyilatkozatáról.

Seotus Viator vagy jóhiszemű és akkor tévedésbe ejtették, vagy nem jóhiszemű,

akkor állításai nem súllyal bírók, de lehetetlen, hogy azt mondhassa Seotus Via- tor, hogy itt a demokrácia uralkodik, amikor például ebben az országban a tartományi gyűlésben harminckét ember képvisel milliókat; demokrácia az, amikor ebben az országban a szellemi termékek utjának elvágásával akarják kiirtani a magyarban a nemzeti érzelmet! Csak egy példát hozok fel:

& „demo&rássa*1

egy GRínisztieri váSaszfoan

— Én jó katolikus vagyok, ismerem a katolikus klérusban azt a magas és nemes szel, t 111111.111 n 11-11111 n j 11111,. n 11111.11111 n, 11 m u. 1111 •: n 111111.11111 n i. 1111 n.. 11:1111.111: i n, 11 n: i n 111, i n: 11

j Gáitía - SyétvfBrü}

lj 'H||||!llllll|l||j|]||illl!l||!l!lllllllllll!ll||||lii||!|||;i||||||!l||!iiit!|||l||||j!||||||{||||||||||||i' g

= klimatikus gyógyhely a |

§ város házi kezelésében i

f 382 méternyire a tenger

i színe felett, 6000 holdas fenyveserilö közepette. ^

J Vérszegényeknek, női bajok l ellen, idegeseknek, rheumásoknak

és a légzőszervek hurutjainál a p

legkiválóbb orvosok által jevalva. HL

Csehszlovákia legolcsóbb fim ötelepe.

| Teljes penzió naponként 37 korona.

= Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórako- i zások különféle nemei. Vasúti kedvezmény, i Prospektust küld a íürdöigazga’tóság

Eardiovské Kupéié.

■I Szezon kezdődik május végén és tart szép- ? ^ tember végéig. =

i . . Sí

|riiiidMTiiii’"MriiiM,,iiiii'Miiil "”i7iV”,iTrA',,''n'ü",^7iriTfllíil7inif!ri^TüilFrMli'i7iHfrúí'fjTiT:iri‘iTfí',ű|'iM'

lemet, amely egyik oltártestvért a másik oltártestvérhez hozzáfűzi és itt akarok rámutatni arra, hogy milyen lehetetlen ebből a szempontból az a válasz, amit Sráinek miniszterelnökhelyettes adott Gregorovits Lipót oltártestvérének a mi közös interpellációnkra, ahol arról interpellált Gregorovits, hogy miért nem engedik be a szellemi termékeket Magyarországból, erre azt merte válaszolni Srámek miniszterelnökhelyettes ur, hogy a szellemi termékek csekély korlátozással átengedtetnek mihozzánk.

— Hatvan könyvet engedlek át, mely 1918 óta nyomattatott, az ország határain keresztül és az egész magyarországi sajtóból csak két napi orgánum van, amelyet átengednek, ezt is csak azért, mert a kormány felfogása szerint ezeknek szelleme fedi az ő tendenciájukat. Ez fallácia, nem demokrácia, mert mi ittlevő magyarok el vagyunk zárva attól, hogy szellemi táplálékából éljünk annak a sajtónak, amely vér a vérünkből, lélek a lelkűnkből. Nem, ilyen hipokrizissel dolgozni nem szabad, ebben nem tudok egyebet indítványozni, minthogy egy újabb interpellációt intézzünk a miniszterelnökhelyettes úrhoz és kérdezzük meg, hogy ki merte őt informálni, mert lehetetlen el hinnünk, hogy egy katolikus pap a valótlanság ilyen csimborasszóját merje valakivel közölni, ha ő maga nincsen félrevezetve.

— Világosan igazolja ez a frivol srámeki válasz azt, amit én nem győzök eléggé hirdetni, hogy a baj abban áll, hogy

ebben az országban óriási különbség van a tőrvény szövege és annak végrehajtása között,

hogy ebben az országban a törvényben kifejezett elv és a végrehajtás nem fedik egymást.

— Mindezek után mégis be kell számolnom arról, hogy részt fogok venni a, legközelebb Hágában a népszövetség gondolata mellett dolgozó népszövetségi ligáknak a gyűlésén és ugyancsak el fogok menni Hollandiába a kisebbségi konferenciának előkészítő gyűlésére. El fogok menni, mert az okozatokat nem cserélem össze az okkal é= a létező hibák engem nem egy elv megtagadására, de így intézmény megjavítására sarkalnak.

1 magyar kisebbség ragysii, tiszta

igazsága

— A népszövetség, dacára annak, hogy semmi okunk nincs arra, hogy azzal megelégedettek legyünk, elvben, de csak elvben egy nagy gondolatot inkorporál. A jogot helyezi az erőszak helyébe és ezáltal megszünteti erkölcsi javakban a kicsinyek és a nagyok között létező fizikai különbséget és propagálja azt, hogy a jog és az igazság erkölcsi kategória, amely relativitást nem ismer, hogy a jog és az igazság ereje nem attól függ, hogy ki mondja azt, gyönge mondja-e azt, vagy erős, mert a jog mindig jog és az igazság mindig igazság.

— Az a fájdalmas tény, hogy a népszövetség most úgy tűnik föl, mintha nem volna egyéb, mint a győzőknek a szervezete a legyőzőitekkel szemben és hogy ez az intézmény néha úgy dolgozik, hogy az ember hajlandó azt konstatálni, hogy a népszövetség gyenge az erősekkel szemben és erős a gyengékkel szemben: ez engem tévedésbe

nem ejt, hanem szolgálom a tiszta eszmét, az igazságot. Az igazságot keressük a nép- szövetségnél, azt a szervezett kisebbségi konferencián s lépésről:-lépésre menve hiszem, hogy az ir . diadalt arat. Ez az ut —-j szociáldemokrata : i keserves és nehéz, de mi megyünk bízva- ezen az utón tovább. Mi gyengék vagyunk, i de azért számolnak velünk, mi alkalmaíla- t nők vagyunk, mert tényezők vágjunk. Mi a- lelkiismeret vagyunk! Minket nem tartóztat t föl katonai kordon, minket nem zár el hegy, s az elénk vezetett viziárok minket nem állít- meg utunkban, mi az x-sugarak vagyunk,- sugár, az isteni szikra egy tiszta megcsilla- nása! Minket ittlévö kisebbségeket áthat az- igazságba vetett hit, mi bízunk, mi hiszünk 3 és felemelt fejjel, csüggedés nélkül hirdetjük igazainkat. Mi nem kényelmet kere- sünk, mi nem borravalókra vagyunk éhe- sek, minket eszméink, gondolataink vezet- i nek s hiába hirdeti nekünk az idevaló kor- mánypáríi sajtó, hogy „mit reménykednek a • magyarok, mit bolondulnak a magyarok?",- hiába hirdeti maga Anglia hatalmas mináisz- i terelnöke, hogy lehet-e nagyobb íelelotlen- > ség és lelkiismeretlenség, mint megválíoz- , fatni akarni a mostani állapotokat, erre mi

felelünk: igen, van nagyobb leUrii-smerőtlenség: ha valaki meg akarja rögzíteni a mostani állapotokat! Ezért mi törekszünk arra ; törvény esen* hogy a mostani hibás és káros

3