Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-21 / 141. (1768.) szám

o <PI^<xAI-iV\AfifeAR-HtKbgB' 1928 junius 21, csütörtök. Eredmény nélkül tért Tátrából a Michalko-pör védőinek expedíciója A magánnyomozás nem eredményezett aj momentumot s nem igazolta Michalko állításait — Exner koronatanú csorbatói bejelentő-lapját Kosztéi­ba dr. livére vette át a szállószemélyzettől? Prága, junius 20. Megírta a P. M. H., hogy Michalko és Klepetár védői több újságíró kísére­tében leutaztak a Tátrába, hogy Michalko leg­újabb vallomása alapján a helyszínén kutassanak (Vörösmarty Margit maradványai után és kiderít­sék azokat a körülményeket, amelyek között a gyilkosság Michalko uj beállítása szerint lefoly­hatott. Szombaton utazott el a tátrai expedíció, de kedd reggel a társaság valamennyi tagja már Prágában volt A magánnyomozás eredménye még csak részben ismeretes, de már most megállapítható, hogy semmiben sem igazolja Michalko uj állításait. Az egyik prágai ujságirő, aki részt vett a vasár­napi nyomozásban, a következőkben számol be útjáról: — Michalko legújabb tézisének a hováfejlő- dését figyelemmel kisértiik s a gyilkosság Michal­ko által megjelölt színhelyén kutattuk a verzió valódiságát. A legnagyobb előzékenységgel en­gedték meg, hogy az ótátrafüredi vendégek lis­tájába beletekintsünk és az 1926. julius közepén Ótátrafüreden megszállott vendégek névsorát át­vizsgálhassuk. Nem lepett meg bennünket, hogy nem találtuk ott sem Mészáros tanár nevét, akiről azt mondják, hogy akkoriban Török­országban lehetett, de nem fedeztük fel a . vendégnévsorban Sikorsky és Vörösmarty Margit nevét sem. Erre el voltunk készülve, mivel tudtuk, hogy Si­korsky Jovanovics Jovan és más álneveken is szerette magát bejelenteni. Ami pedig a Michal- ko-társaság többi tagjának a hamis lejelentkezé- sét illeti, fel kell idéznünk Sikorskynak a vizs­gálóbíró előtt régebben tett vallomását, amelyben azt állította, hogy Michalko Margitot egyhelyütt (Liptószentmiklőson) Qross, Fischer vagy Fuohs néven jelentette be. Mivel azonban Michalko legújabb vallomásá­ban azt állította, hogy Sikorsky annakidején, Kassáról való visszatértekor, az ótátrafüredi ál­lami csehszlovák penzióban is kereste Margitékat, fölkerestük ezt a penziót is, Klotild volt főher­cegasszony egykori villáját, ahol szintén betekin­tettünk a vendégnévsorba. Az igazgatónő, Jan- dausek kisasszony közölte velünk, hogy már a bűnügyi vizsgálat folyamán utánanézett, hogy a gyanúsítottak, akik közül például Michalko a Magastátra gyakori vendége volt, nem keresték-e fel az általa igazgatott penziót is. Nem csupán a vendégnévsort nézte át, de az új­ságban megjelent fényképeket is tanulmányozta, sőt álbajuszt képzelt el a gyanúsítottak arcán, hogy megállapítsa, nem álbajusszal szállott-e meg a penzióban valamelyik a tettesek közül. Az eredmény azonban negatív volt. De hiszen Michal­ko maga is mondja, hogy társait a penzióban nem találta s igy a „már“ szócska elhagyásával könnyen arra is lehet következtetni, hogy nem is voltak ott Michalko különben régebbi vallomá­saiban sohasem emlegette Őtátrafüredet, hanem többféle vonatkozásban is csak Alsótátrafüred- ről emlékezett meg. Michalko legújabb tézise tulajdonképpen nem is oly újkeletű. Az a változat, hogy Margit még julius 16-a után is élt előfordult már a vizsgálat legelején, ami­kor Sikorsky a gyilkosság időpontjául hol julius 30-át, hol 27-ét, hol pedig 24-ét jelölte meg és csak teljes beismerésekor állapodott meg szilár­dan julius 16-ánál. Éppen ezért szükséges fon­tolóra venni, vájjon Michalko uj tézise nem egyike-e azoknak, amiket 1926-ban Michalkóék előre megbe­széltek esetleges védelmükre. Mlég Ötáfrafüred-ről több tevéiéit írtam a talmi­ként száimbaiveh'e'tő, kijegyzetf vendégeknek s ép­pen most kaptáim Bécsiből egy ajánlott levelet az egyik címzettől, amelyben ea Vlanöeímajrty Margit | tisztám kivehető fényképét kéri. LebJeteégee, hogy ezen a nyomóin talán el lehlet indulni, amely azon­ban esetleg élvezet oda íi&, amire Sikorsky célzott büntetésiének megkezdésekor: „Ha bceZéllná akárjick, sokat m/ohdhatnjék de olyan ez, minit a lavina, amely kis bógoílyó­ból pusztító hótöraleglgié nő s aMgörög.,‘ , Eddig szól az ujságiinő tudóeítáJsa a helyszíni nyomozásról. Mindehhez a pozsonyi Slovensky Bemnák Csorbatóról keltezett híradása kisebibimér- vü szenzációival szolgál. A lap szerint bchizonyotsioidolbt, hogy mikor tarttórikoidjott Exner Egon, a Mtichalko-pw koroinatanuja Csorbán. Exner ugyanis azt állította, hogy 1926 julius 15-én este azzal a vonattal utazott el Csorbáira e azzal a fogaskerekűvel, amelyben Miiohalko, Slkordky, •KiLepetáT ée Vörösmarty Margóit ültek. Julius 16-án reggeft érkeztek meg Csorbára, 18-én pedig Exmier visszautazott JicSin.be. Egy hlétteí az ítélet kihir­detés© után azonban Kosztecslka dr. két tanúval állott élő, akik azt állítják, hogy Exmörrel már julius lőném együtt voltak a Osotrbjatóm, .Úgyhogy 15ten este nem u%zhatotf Csorbára. A flovemflky D'eumik szerint a Csorba-tói állami Exner tényleg julius 16-án érkezett meg Csorbára és 18-án utazott el. — 19(28 május 19-én, tehát azon a napon, — írja a SÍ. D. — amikor Exner első vallomását tet­te meg a Mi ahalk o-pörben, este elutazott Prágából Csorbatóra Kosztecska dr. fivére e kérdezősködött Csorbában, hogy Exner 19&6-ban mely napon tartózkodott Csorbám. A vendégköny­vekből, valamint a jelentkezési lapból megállapí­tást nyert, liogy Exner julius 16-tól 18-ig, ahogy vallomásában előadta, időzött Ceorbatx5n. Ezt a jelentkezési lapot Kosztecska dr. fivérének átadták abban a Mezemben, hogy minit do­kumentum a bíróság asztalára kerül. ‘Azonban erre nem került sor. A Slovensky Denmdlk szerint nemcsak a két Védő kutatott a Tátrában Michalko újabb adatai alapján, hanem a csendőrség is nemrégiben beható nyomo­zást folytatott, amely azonban semmi újat nem eredményezett. A Michalko által megjelölt hely köves, sziklás ta­lajú, úgyhogy majdnem kizártnak látszik, hogy offcfc ©1 lelhetett volna ásni Vörösmarty Margit holt­testét. „A közigazgatás teljes káoszába lépünk" Írja a Ceské SIovo, Benes pártjának lapja A lap az állam biztonságát és a békés fejlődést félti a félévi bürokratikus kormányzástól, melyet a szlovák néppárt fog irányítani Prága, junius 20. A nemzeti szocialista Ceské SIovo nagy aggodalommal fogadja a közigazgatási reform életbeléptetésének elha­lasztásáról szóló koalíciós javaslatot. A lap vezércikkében hangsúlyozza, hogy a nemzeti szocialisták annak idején erősen harcoltak a közigazgatási reform ellen, mert abban az államra nézve veszedelmes politikai kupee- kedés köntösét látták. — Azok, akik őszintén akarják az állam jólétét és minden áron meg akarják őrizni annak épségét és érin thetetlenségét, való­sággal elborzadnak a gondolattól, — írja a Ceské SIovo — hogy a szlovenszkói közigazgatás elnöke és az egész közigazgatás Tnka befolyása alá kerül, akinek hazaáruló terveit a parlamentben le­leplezték s aki a köztársaság elleni gyűlöle­tében már odáig jutott, hogy a rodobrana leple alatt Szlovenszkón egész ellenséges hadsereget szervez. Rémitő elgondolni, hogy amikor Szlovenszkót esetleg egy ellenséges invázió veszedelme fenyegetné, akkor az iu- dákok kezében levő közigazgatás esetleg föl­mondja a szolgálatot és nemcsak a külellen- ség, hanem a belső ellenség ellen is kellene majd harcot viselni. — Szlovenszkón — folytatja Renes kül­ügyminiszter pártjának lapja — julius elsejével beáll a teljes közigazga­tási abszolutizmus. Julius elsejével megszűnik itt a nagymegye- törvény érvénye s az önkormányzat eddigi szervei, a járási választmányok már csak mint tanácsadó szervek működhetnek tovább. Az országos képviselőtestület és az országos választmány helyét az eddigi megyei vyborok eddigi tagjaiból összeállitandó bizottság fog­ja betölteni. Ez a bizottság is csak puszta ta­nácsadó szerv lesz, melyet a kormány fog ki-, nevezni (természetesen (pártpolitikai szem­pontok szerint. Az országos ellenőrök és járási főnökök (hejtmanok) nem lesznek kötelesek e szerveket egybehívni, nem kényszeríthe­tők arra, hogy e testületek határozatait respektálják, úgyhogy a közigazgatás ténylegesen teljesen az ő kezükbe megy át. Legkevesebb egy félévig minden el­lenőrzés nélkül fognak kormányozni ezek a hivatalnokok, akik a néppárti elnök és a néppárt erős befolyása alatt lesz­nek. Nagyon természetes, hogy ilyen körülmények mellett az állam biztonsá­ga és a békés fejlődés nincs garantálva. A koalíción megbosszulja magát az a kö­nyörtelenség, mellyel a közigazgatást a nép­rétegek érdekeivel ellentétben reformálta meg. Súlyosbította a választási jog föltételeit, megcsonkította a demokráciát azzal, hogy a kormány, illetve egy minisztérium részére tartotta fönn a leendő országos képviselőtes­tület egyharmadának kinevezését, megszüki- tette a leendő népképviselők határskörét és tengődésre kárhoztatta azzal, hogy kivette ke­zükből az anyagi eszközöket.. A köztársaság tizedik esztendejében te­hát a közigazgatás teljes cháoszába lé­pünk, — mondja a Ceské SIovo. A Podkarpatska Rusban és Szlovenszkón a bürokrácia fog uralkodni, Csehországban, Morvaországban és Sziléziá­ban végnapjait fogja élni az országos köz- igazgatási választmány és a kerületi közigaz­gatási bizottság. A belső igazgatás egységesí­tése és megszilárdítása helyett annak megosz­tása kerül sorra s mindez főleg politikai okokból történik. A szlovenszkói közigazgatásnak a szlo­vák néppárt kezére való játszása az egy­séges ©s oszthatatlan csehszlovák köz­társaság destrnálásának kezdetét jelenti. A külügyminiszter pártjának hivatalos lapja, a Ceské SIovo igy vélekedik az uj köz- igazgatási (törvény még újabb novellájáról. Lesújtó ítélet. A Národni Osvobozeni, az országos keresztényszocialisfa párt és a Prágai Magyar Hirlap Prága, junius 20. A Národni Osvobozeni tegnapi száma az országos keresztényszocia­lista pártról és a Prágai Magyar Hírlapról irt egy rövidebb, de annál gyülölködőbb cikket. A lap a következőket írja: „A magyar keresztényszocialista párt jelentősége (Szül- lő—Franciscy—Prágai Magyar Hirlap) dön­tően emelkedik. Épp azért fokozottabb figyel­met kell fordítani erre a pártra, mely egy­részt előharcosa Szlovenszkón a revizioniz- musnak, vagyis támasza a budapesti irreden­tának, másrészt harcban áll úgy a szlovák néppárttal, mint Micsura lidák szlovákjaival, nemkülönben a lojálisán gondolkodó cseh­szlovákiai magyarokkal. A párt szervezkedő munkája mindenütt nagy lépésekkel halad előre, ami csak azért lehetséges, mert a párt rendelkezik pénzbeli eszközökkel és agitátor­erőkkel, melyek eddig nem álltak rendelke­zésére. Lapja, a Prágai Magyar Hirlap, né­hány nappal ezelőtt Kassán uj szerkesztősé­get szervezett nyolc-tiz munkaerővel. Ez azt jelenti, hogy ez a lap vagy elegendő számú ÜH JÉ* hogy figyelmet fordítsunk a dologra, bár ez az eset nem valószínű, vagy pedig újabb erő­forrásokhoz jutott. — Ami a lap anyagi for­rásait és ezzel kapcsolatosan mutatkozó bu­dapesti mentalitását illeti, egyetmást meg­fejthetünk, ha figyelmesen és óvatosan egyes nyomokat követünk. így például valószínű, hogy a Prágai Magyar Hirlap egyik-másik szlovenszkói munkatársa barátságos érintke­zést tart a magyar királyi miniszterelnökség második ügyosztályával. Ezen irredenta ügy­osztály főnöke, Pataky Tibor, szlovenszkói származású, kinek itt számos rokona van. Nem volna abban semmi csodálni való, ha Pesten arra az ötletre jönnének, hogy a Ma­gyarországon letelepedett szlovákok (nyugdí­jas tanítók stb.) közül bizonyos számú em­bert megnyerjenek és kiküldjék őket ma­gánhivatalnoki minőségben Szlovenszkóra, hogy itt megalkossák a magyar keresztényszo­cialista párt szlovák nyelven beszélő agitáto­rainak vezérkarát." így ir a Národni Osvobozeni az országos ümtéwtöiiMJÉBiáMi Oh gyár Hírlapról. A légionista lap néhány do­logban ráhibáz a valóra, némely dologban téved s némely dolgot a kisujjából szopott Nem téved abban, hogy az országos keresz­tényszocialista párt politikai jelentősége va­lóban fokozatosan nő. De ez szükségszerű fo- lyamat azon egyszerű oknál fogva, hogy a szlovák néppárt cserbenhagyta az auto­nómiát s igy az autonómista szlovákság ösztönszerüleg abban a pártban keres el­helyezkedést, mely az autonómia gondo­latának legkövetkezetesebb hirdetője. Amellett nagy vonzóerőt gyakorol a keresz­tényszocialista párt azzal is, hogy az őslakos program átfogóerejével a nemzetiségi gyűlöl­ködést kizárja soraiból s a szlovák népnek a sovinizmus destruáló uszításaival jóllakott tö­megei az építő, összefogó őslakos program hívei közé állnak. Ez bizony figyelemreméltó jelenség főleg azoknak, akik a gyülöletpoliti- kára rendezkedtek be. A nemzeti uszítás be­teg pszichózisa bizony fokozatosan gyengül. Nem téved a lap abban sem, hogy a Prágai Magyar Hirlap erős szerkesztőséget állított fel Kassán s lapunk nemcsak tömeghatás szempontjá­ból, hanem az előfizetők és kolportázsvá­sárlók rohamos és folytonos növekedése folytán pénzügyileg is kedvező, sőt fölé­nyes helyzetbe került és ma már megkö- zelithetetlenül ura a csehszlovákiai ma­gyar sajtópiacnak. > Ez is figyelemre méltó jelenség, mert azt ta­núsítja, hogy a csehszlovákiai magyarság közvéleménye bennünk találja a maga töké­letes és legszélesebb horizontú kifejezését. A légionárius lap nem is tudja elképzelni, hogy olyan lapok is létezhetnek a világon, melyek­nek nincs szükségük titkos „pénzforrásokra"* A Prágai Magyar Hírlapnak egyetlen pénzfor­rása olvasóinak óriás tábora s a Národni Osvobozeninek nem is kell „fi­gyelmesen és óvatosan“ kémkednie, hogy meggyőződjék ennek valódiságáról, elég, ha esténkint megtekinti azt a két teher- autószállitmányt, mely a Prágai Magyar Hirlap vasútra küldött napi példányait tartalmazza. n. Minden egyébben téved a tisztelt laptárs A keresztényszocialista párt nem kizá­róan csak magyar, hanem általában ősla­kos párt, mely a magyarok mellett a szlo­vákokat és németeket egyként a szivére öleli, a Prágai Jlagyar Hirlap nemcsak a keresztényszocialista párt orgánuma, ha­nem a magyar nemzeti párté is, tehát az összmagyarságé, hirdetője a két párt kö­zös célkitűzéseinek és a magyar társada­lom minden élctmozdnlásának és óha­jának. A keresztényszocialista pártnak abszolúte nincs szüksége Magyarországról jövő és a magyar miniszterelnökségről ideküldött szlo­vákokra, elegen vannak elégedetlen szlová­kok Szlovenszkón. A Prágai Magyar Hirlap „budapesti" mentalitását illetően is alaposan téved cseh laptársunk. Ha mi, éppen úgy, mint minden tisztességes csehszlovákiai ma­gyar lap és általában a magyar kisebbségi közvélemény, állandóan hadilábon állunk a prágai külügyminisztériumnak Magyarország ellen irányuló politikájával, úgy ez még nem „budapesti" mentalitás, mint ahogy nem „ber­lini", vagy „bécsi" mentalitás az itteni német kormánysajtónak németbarát, vagy osztrák- barát hangja, amelyet az utóbbi idők esemé­nyeinek hatása alatt ma már a N. 0. és a Hradzsin egyéb lapjai is egészen másképp ítélnek meg, mint két-három évvel ezelőtt. Ma pedig a N. 0., ami nálunk neon szo­katlan, dienunciálásitól sem riad vissza és azt állítja, hogy lapunk egyik-másik szlovenszkói munkatársa állítólag barátságos érintkezést tart fönn a magyar miniszter elnökség máso­dik ügyosztályával, amelynek főnöke a lap szerint egy állítólag szlovenszkói származású és Pataky Tibor nevű ut. Ám nevezze meg cseh. laptársunk a nyilváUosság előtt ezeket az előttünk ismeretlen munkatársakat és bijs zonyitsia rájuk, hogy tiltott, államellenes ösz- szeköttetést tartanak fenn az említett úrral, mert ha ezt megtenni nem tud ja, úgy a N. 0. igazmondásáról minenki meg fogja alkotni a megfelelő véleményét A lengyel amnesztia szQh keretei Varsó, junius 20. ÍA ezejm a kormány által beterjesztett amnesztiatörvényjavaela- tot második és harmadik olvasásban elfo­gadta. A szocialista pártoknak és a nemzeti kisebbségek képviselőinek az amnesztia ki- terjesztésére vonatkozó összes indítványait elutasították. Úgyszintén tíz főnyi szavazat- többséggel visszavetették Jeremicz ukrán képviselnének azt a javaslatát is, hogy a nemrégiben elitéit fehér-hromadá-tagoknak adjanak amnesztiát. Az ukrán parlamenti klub' a szejm tit­kárságához törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben az ukrán képviselők azt követe­lik, hogy Lemrbergben ukrán egyetemet ál­m* ** - -----------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents