Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-19 / 139. (1766.) szám
1928 Jnnftis 19, tedd. Bűnvádi feljelentések pergőtüzébe került Kukáit Béla, a Nagysurányi N^pfea ' II a Évek éta lappangó panama vádak törtek felszínre — Feljelentett lett a feljelent őből — Újabb üzletek, ingatlaneladások, pénzelszámolások dagasztják a botrányt Ny Ura, junius 18. (Saját, tudósítónktól.) A A Nagysurányi Népbank botránnyá fajult ii likvidálása előreláthatólag még hosszú ideig nem kerül le a nyilvános érdeklődés napi- rendjéről, sőt a jelek arra mutatnak, hogy minden nap uj és meglepő fordulatokkal számolhatunk, melyek nemcsak a bank likvidálásával kapcsolatos üzletek és bűnügyi pikantériák kulisszatitkait hozzák felszínre, hanem 0 egyéb, ezzel az üggyel szoros összefüggésben inéin lévő kriminális ügyeket is a fórumra 'vetnek. Az egymást érő bűnvádi feljelentések 1 halmazából ebben a pillanatban még lehetetlen a színtiszta valóságot kihámozni, annyi azonban máris megállapítható, hogy a Nagysurányi Népbank felszámolója, Kukán Béla által az összeomlott bank volt igazgatósági tagjai ellen beadott feljelentés adatai mindinkább veszítenek súlyúkból és hogy a fegyver, amelyet a likvidátor az unfairség látszatát keltve használt fel a város négy közbecsii- •lésben álló, vitathatatlan korrektségü polgára ellen, visszafelé sül el. A polgári perekből keletkező büntetőügyek anyagából egyre jobban domborodik elő az a tény, hogv a bűnösöket nem a bank volt igazgatóságának tagjai között kell keresni, mert azok önzetlenül, anyagi haszon nélkül szolgálták bankjukat és az összeomlást előidéző szerencsétlen lószerszámvásárlási ügylet megkötését határozottan ellenezték. A följelentés alapján! szolgáló szakvélemény A Nagysurányi Népbank likvidálásából kipattant bűnügyi botrány előzményeiről és első fejleményeiről a P. M. H. hasábjain már részletes tájékoztatást adtunk. A pénzügyminisztérium a Nagysurányi Népbank felszámolását 1927-ben elrendelte és a felszámolás vezetésével Kukán Béla dr. érsekujvári ügyvédet bízta meg. A likvidátor kérelmére a nyitrai törvényszék Tcszkál József bankigazgató' személyében szakértőt rendelt ki, aki szakvéleményében többek között azt állapította meg, hogy a bank vezetősége 1922-ben a rendelkezésére álló egész betéti tárcát, 602 ezer korona összegben, törvény- és alapszabályellenes módon kihitelezte 2175 pár külföldön raktározott lószerszám megvásárlására. A bank rajta kívül álló okokból nem tudta az ügyletet lebonyolítani s elveszítette rajta a részvénytőkéjét is. Bár a bank fizetési nehézségekkel küzködött és már évekkel ezelőtt beszüntette kifizetéseit — hangzott a szakvélemény —, sem csődöt, sem a felszámolási eljárás megindítását nem kérte. Ez a szakvélemény szolgált az alapjául annak a keresetnek, melyet Kukán Béla dr. adott be a bank négy volt igazgatósági tagja •ellen két millió negyvenhétezer korona eredéig s a keresetben foglalt tényállítások alapján tette meg az ügyvéd a bűnvádi följelentést, amely az igazgatósági tagok vagyonának ! zár alá vételére vezetett. Ozarayék föflehfeezxiek Az ügyészségi és vizsgálóbírói beavatkozás, illetve a biztosítási végrehajtás elrendelése ellen Ozoray József dr., Conlegner Károly, Guíh Jenő dr. és Konrád Miklós volt igazgatósági tagok jogi képviselője felfolya- modással élt, amelyben rámutatott arra, hogy Kukán dr. egy éven át a feliigyelöbizoít- ság ellenőrzése nélkül fejtette ki likvi- dátori tevékenységét. De nemcsak ez a magatartása állt a törvény intencióival ellentétben, hanem az is, hogy az igazgatóság perbevonásához nem kérte ki a közgyűlés felhatalmazását. Kukán dr. tehát a törvény rendelkezéseinek egyikét sem tartotta be, ezért elhamarkodottnak látszik a bűnügyi zárlat és a végrehajtás foganatosítása. A felfolyamodás jogászkörök véleménye szerint rövidesen maga után fogja vonni a bűnügyi zárlat feloldását és ezzel kapcsolatban a bünügy uj fordulóponthoz érkezik. Az Es;selmfvá?I Népbank bűnvádi följelentést tett Kukán ellen Az Érsekujvári Népbank annak idején megváltotta a Nagysurányi Népbank részvényeinek ötven százalékát s igy erősen érdekelve van az összeomlott nagysurányi bank ügyében. Az Érsekujvári Népbank tegnap bűnvádi feljelentést tett a nyitrai ügyészségen Kukán Béla dr. ellen, rendkívül súlyos I vádakkal illeti Kukánt, valamint két Írnokát: Szegő Miklóst és Ágh Lászlót s tekintettel a bűncselekmény nagyságára, kéri Kukán dr. előzetes letartóztatását, annál is inkább, mert tartani lehet attól, hogy Kukán, a Nagysurányi Népbank felszámolója, potom áron eladja a nagy értéket képviselő lószerszámokat, másrészt, mert a legtöbb esetben indokolatlan perek egész sorát indítja a bank nevében, csakhogy szaporítsa a likvidálás! költségeket és feleméssze a betétesek kárára azokat az összegeket is, melyek egyébként megmenthetők lennének. A feljelentés utal arra, hogy Kukán az értékpapírok eladásából eddig 154.571 koronát vett kézhez, különféle perekből 40.000 koronát fizettek le nála s ezekkel az összegekkel ezideig nem számolt el. A lószerszámok eladása valójában fiktiv üzlet volt s igy alapul véve a szerszámok tényleges értékét (700.000 koronát), megállapítható, hogy a bank vagyona 894.571 koronát tesz ki. Annak idején Kukán a nyitrai törvényszék előtt mégis oly értelmű vallomást tett, hogy a kérdéses lószerszámok 1923 óta az Érsekujvári Népbank tulajdonát képezik, majd a pénzügyminisztériumhoz intézett jelentésében a bank vagyoni kimutatásába a fenti értékeket nem vette be. A' nyitrai törvényszéknél elfekvő iratokból kitűnik, hogy Kukán eddig negyvenezer koronát vett fel a lefolytatott perekből, ez az összeg azonban még ma is nála van. Az általa megindított és a volt igazgatósági tagoktól két millió negyvenhétezer koronát követelő per is csak a költségszaporitast célozza, mert a törvény rendelkezése félre nem érthető módon írja elő, hogy ilyen per csak közgyűlési határozat alapján indítható az igazgatóság tagjai ellen. Tekintettel pedig arra, hogy a bank volt igazgatója, Halász Gyula leveléből kétséget kizáróan megállapítható, hogy ö az igazgatóság határozott tilalma dacára, annak tudta nélkül kötötte le az összeomlást előidéző lószcrszámüzlctet, nyilvánvalóvá válik, hogy a megvádolt igazgatósági tagok ellen emelt vád nélkülözi a komoly alapot. A kérdéses levélben Halász igazgató a következőket irta a Nagysurányi Népbank vezetőségének: „Azon cselekményem után, hogy ügyvezetőigazgatói körömet túllépve, a tekintetes igazgatóság megbízása és tudta nélkül a nagymérvű lószerszámüzletbe belebocsátkoztam, tudatában vagyok annak, hogy a tek. igazgatóságnak irántam való bizalma megingott s ezen okból, megrongált egészségemre való tekintetből is, a banknál elfoglalt ügyvezetőigazgatói állásomról ezennel lemondok és kijelentem, hogy ezen hivatali, illetve szolgálati viszonyból kifolyólag a Nagysurányi Népbank r.-t. ellen a múltra nézve semmi igényem, sem követelésem nincs és a jövőben sem lehet." A közgyűlési jegyzőkönyvből kiderült, hogy az igazgatóság, amikor Halász igazgató a lószerszámügyet felhozta, a legcnergi- kusabban ellenezte az üzlet megkötését. Külön érdekessége az ügy eme részének, hogy ezen a közgyűlésen a kormánybiztos is jelen volt. Mürnfeer^eraé és Ozorayné feHelesstése Kukán dr. ellen az Érsekujvári Népbankon kívül bűnvádi följelentést tett Nürriberger Jó- zseíné és Ozoray Józsefné is csalás, illetve csalás kísérlete címén. A följelentésben kérik Kukán vagyonának zár alá vételét is. Nürnbergerné azzal vádolja Kukánt, hogy egy házeladásból kifolyólag megbízta 22.000 koronának részére való felvételével. Kukán egyre halogatta az ügyet és a folytonos sürgetésekre azt a választ adta, hogy az adós inég nem fizetett. Hónapok múltával égy értesítés kíséretében lefizetett 6000 koronát. Közben azonban az „adós" pontosan fizette a kamatokat s igy Nürnbsrgerék nem fogtak gyanút. A folytonos halogatás végül is arra késztette őket, hogy közvetlenül az adósnál, informálódjanak és ekkor kiderült, hogy Kukán a szerződés megkötése alkalmával azonnal kézhezvette a szóbanforgó huszonhétezer koronát, de nem adta át Nürnbergeréknek, hanem magánál tartotta. Ekkor sikerült megállapitaniok azt is, hogy a kamatokat sem az adós küldte, hanem maga Kukán, akinek kézírását a szelvényen alaposabb vizsgálódás után fel is ismerték. Erélyes felszólítás után azt remélték, hogy KuKassa, junius 18. (Kassai szerkesztőségünktől.) A régi időkben hagyományos volt a birák és ügyvédek közötti harmónikus és megértő együttműködés. Az uj viszonyok ezen a téren is változást hoztak. Birák és ügyvédek sok helyen majdnem ellenséges szemmel néznek egymásra és az igazságszolgáltatási közös érdekek előmozdítása helyett inkább igyekeznek borsot törni egymás orra alá. Mondanunk sem kell, hogy ez a furcsa, uj szellem igen sokszor kinos jelenetek előidézője, ami korántsem szolgál a törvénykezési fórumok tekintélyének javára. Az igy kialakult kis botrányhistóriák között szinte példa nélkül áll a kassai nevezetes eset, amely a törvényszéki és járásbirósági „átjáró" kérdésében élesen szembeállította egymással az ügyvédeket és a tábla nagyhatalmú elnökét, aki bokros politikai elfoglaltsága és vezérkedése dacára arra is talált elegendő időt, hogy a kassai ügyvédi kart minden alapos és jogos ok nélkül vérig bosszantsa. Az affér hullámai már elültek és a kassai ügyvédeknek bele kellett törődniük abba, hogy minden méltányosságnál és igazságnál többet számit az uj kor „snellzider“-nagy8ágainak minden áron érvényesülni akaró hafalnias- kodási vágya. Micsura Márton volt miniszter, tábla- elnök, képviselő, szlovenszkói lap- és pártvezér azonban nem az vz ember, aki könynyen felejt. Eltekintve attól, hogy a vagyon- felügyelőségek szétosztásának eddig is méltánytalan rendszerét sietett újabb rendelkezésekkel még kirívóbbá tenni, csak hogy bosszuszomját kielégítse, egyéb terekre is átviszi jupiíeri haragját. A jellemző eset a következő: A brünni jogászegyesület Váznv tanácselnök vezetésével a múlt évben Kassán járt. Ez a kassai jogászgyülés értékes kapcsolatokat teremtett, amelyeknek továbbépítései elsőrangú érdek. A brünniek most re- vánsot akartak adni és a brünni kiállítás idejét felhasználva e hó 16 és 17-ére meghívták a kassai bírói és ügyvédi kart. A jogászkirándulás előkészítése közben kiderült, hogy a meghívásnak nem lehet teljes mértékben eleget tenni, mert Micsura íáblaelnök félre nem érthető módon tudomására hozta a bírói karnak, hogy nem látja szívesen, ha a kassai ügyvédekkel együtt bármiben is résztv esznek. Ilyen előzmények után a kassai ügyvédek is távolmaradnak a brünni jogászgyülésről, amelynek vezetői bizonyára nagyot fognak csodálkozni, ha megtudják, hogy mi minden lehetséges a távol keleten. A brünni legfelső bíróság tagjai némi vigaszt csak abból meríthetnek, hogy a kassai táblán rövidesen mégis csak más . szellem lesz úrrá, mert jól értesült körökből származó hírek szerint Miosurát a tábla elnöki székében Zóturecky Adói dr., a kiválónevü jogász fogja felváltaná kán saját érdekében le fogja fizetni a hátrá- lékos összeget, ekkor azonban váratlan dolog történt. Kukán a pénz elküldése helyett számlát küldött, amelyben különböző címeken számolja el a követelés nagy részét. ' Nürnberger csalás címén kéri a bűnvádi eljárás megindítását Kukán ellen és vagyonára bűnügyi zárlatot kér. Nemkevésbé érdekes dr. Ozorayné följe- ' lentése. Ozorayné azt állítja följelentésében, hogy Kukán dr. az ő tudta és beleegyezése nélkül 15 hold földet adott el birtokából egy Tinák Mátyás nevű egyénnek, akivel szerződést kötött, azzal, hogy a vételár egy része fejében 50.000 koronát kell az ő kezeihez lefizetni. Tinák a szerződés megkötése után felkereste Ozoray- nét és érdeklődött nála a földek iránt. Ozorayné kijelentette, hogy nem adott ’ megbízást Kukánnalc a földek eladására és nagy meglepetéssel értesül a történtekről. É rvben óvta Tinákot attól, hogy az ötvenezer koronát lefizesse Kukánnak. Tinák megfogadta a tanácsot s igy az „üzlet" félbemaradt. Ozorayné följelentése a csalás befejezett kísérletét jelöli meg kvalifikációként és a bűnvádi eljárás megindítását kéri. Fíát-fát perel a likvidátor A bonyolult bankbotrány jellemző epizódja az is, hogy Kukán a közelmúltban egy levelet intézett az Érsekujvári Népbankhoz, 1 melyben a felmerült költségek fejében 56.000 koronát kér a megterhelt folyószámlája javára írni s ellenesetben pert helyez kilátásba. A bank az általa beadott feljelentésben annál is inkább kéri Kukán letartóztatását és a felszámolói tisztségtől való megfosztását, mert e levélből is azt látja, hogy Kukán teljesen alaptalan követelésekkel állva elő, a perek egész sorát indítja különböző egyének és intézetek ellen (eddig a feljelentés szerint mintegy ötven pert indított) s ezt azzal a célzattal teszi, hogy lehetetlen összegre szaporítsa a költségeket és teljesen feleméssze az összeomlott bank még ma is jelentékeny vagyonát. Kukán dr. visszautasítja , a vádakat Érdekes, hogy Kukán dr. védekezésében ugyanazokra a bírósági iratokra hivatkozik, melyekkel a feljelentő Érsekujvári Népbank kívánja igazát bizonyítani. Kukán ugyanis azt állítja, hogy a lószerszámok eladására vonatkozó szerződést tényleg megkötötte. A szerződés eredetije a bíróságnál fekszik és éppen az általa megvádolt igazgatósági tagok voltak az okozói, hogy a szerződést a budapesti pénzintézet sztornírozta, amennyiben tudomására jutott, hogy a volt igazgatósági tagok nehézségeket támasztanak. Ugyanis a lószerszámok tulajdonjogát az Érsekujvári Népbankra ruházták, amely intézet ezt a jogát a Nagysurányi Népbankkal szemben érvényesítette is. A 147.000 koronás állampapireladásra vonatkozólag Kukán azt mondja, hogy annak vételára az Érsekujvári Népbank pénztárába, a felszámolási folyószámlára tényleg befolyt és ebből az összegből ő csupán a felmerült költségeit tartotta vissza. Elszámolásait a kormánybiztos tudomásul is vette és jóváhagyta. Kukán nyilatkozatában megnyugtatja a bank betéteseit és hitelezőit, hogy követeléseiknek érvényt fognak szerezhetni. Kié a lószerszám ? Nemkevésbé érdekes Ozoray nyilatkozata, amely szerint nem igaz, hogy a lószerszámok tulajdonjogát átruházta volna az Érsekujvári Népbankra, ami kitűnik abból is, hogy a likvidátorok a lószerszámot átvették és mint aktívát szerepeltették a Nagysurányi Népbank mérlegében, sőt — mint hangoztatják — el is adták és az eladásról a pénzügyminisztériumnak jelentést küldtek. Kukánnak a bírósági iratokra való hivatkozása nevetséges, mert hiszen éppen az iratokból nyer megállapítást az, hogy az üzlet sztornirozása következtében a lószerszámok még ma is a Nagysurányi Népbank tulajdonát képezik a jogerős ítéletek szerint és az Érsekujvári Népbanknak csupán megtartási joga van. Rövidesen összeül a közgyűlés, mely Kukán helyébe uj felszámolót választ. Az egyre nagyobb hullámokat verő botrányos bankösszeomlási ügy további fejlemó* nyeit nagy érdeklődéséül várjál^ £d. i.^ * Subniaraslíelepfke P^^fcibnijnfánlő Slavenslia 5zép,ferm. meleggyÓQYvizfiirdö Oderbgrg-Cuttka Budapesti fővonalon II iiiiitü feli i Iliül Iliül Micsura Márton viszálya a kassal ügyvédekkel — Márt marad el a brünni loiásziyütés? —
