Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-13 / 134. (1761.) Második kiadás

VPUXGAI-y V tAGVAÍi-H I RIiAP 1926 junins 18, werda. A munkácsi magyarság iskolasérelmei Scotus Viator előtt A magyar nevelésügyi alapítványok szomorú sorsa — A cseh szociáldemokraták prágai „magyar" exponensei Kassán és Ungváron az ottani magyar munkásság „megelégedettségét" tolmácsolták Munkács, fimitis 12. (Saját tudósítónktól.) Scotus Vi&toT teg­nap délután fél 2 órakor Rozsypal alkor­mányzó kíséretében Ungvárról Munkácsra érkezett. A városháza előtt Petrigalla Pé­ter dr. főpolgármester üdvözölte a Skót Uta­zót, aki csak a szokolünnepély megtekinté­se céljából jött át Munkács városába s külön megbeszélésekre nem szándékozott időt szentelni. A város első alpolgármestere, Nedecsey János mindamellett felhasználta a megérkezés és a szokolisták felvonulása közti időt arra, hogy Munkács magyarságá­nak legkirívóbb knltrrrsérelmelt feltártja az előkelő idegen előtt. Nedecsey mindenekelőtt utalt arra, hogy nem politikai, hanem inkább kulturá­lis, jogi és általános emberi szempontok ve­zérlik néhány sérelem feltárásánál, melyek között legtöbb figyelmet a Fő-utcán lévő L számú elemi iskola ügye érdemei lA nagyériékü iskolaépületet Boasár Lajos an­nak idején azzal a feltétellel adományozta a* * ál­lamnak, hogy azt kizárólag magyar­nyelvű oktatás céljaira fogják használni. A szerződést is ez értelemben kötötték meg a kultuszminisztériummal. Az államfő rdni- laf után ennek dacára orosz iskolát telepítettek be a nagy épü­letbe s a magyar tagozatnak csak egy kis helyet hagytak, sőt később erről a helyről is kitelepítették a magyarnyelvű osztályokat, a zsúp a i számvevőséget és a földhivatalt helyezvén oda. Az általános felzúdulás hatá­sa alatt, hossza* közbenjárásra csupán amy- nyit lehetett keresztülvinni, hogy a dél­utáni’, illetve esti órákban egynéhány tan­termet a magyar elemi iskolások oktatására lehet használni, ami azonban korántsem megoldás ®e*m jogi, «em pedig pedagógiai fzempomthóL Egyéb kulturális sérelmek feltárása mellett megemlítette Nedecsey a főgímná- rtvmt ínternátoe alapítványának ügyét. !Ax internátu* íéteaftáeekor ngy&nte Nedecsey maga 250.000 koronát adományozott szegény tanulók főlnevelietéftáre, mely összeg * postatakarókpénztármál nyert elhelyezést. Eddig már hat memorandumot menesztettek az egyes minisztériumoktól kezdve fel egész a köztársasági elnökig az alapítványi ösz- ezegnek kifizettetése és rendeltetési céljaira leendő felhasználása végett, sőt Munkácson létekor szóbelileg interve­niáltak Hódra miniszternél is, aki ígé­retet is tett a sérelem orvoslására, mind­amellett semmi intézkedés gém történt. IScotus Viator látható érdeklődéssel hallgat­ta végig Nedecsey panaszait s ígéretet tett, hogy felhívja az arra illetékesek figyelmét a sérelmek orvoslására. Az angol professzor ezután megtekin­tette Munkácsy Mihály szülőházát s hossza­sabban elbeszélgetett a kíséretében voltak­kal a világhírű magyar művész életsorsáról ’és nagy jelentőségéről, majd a szokolünnép­ség megtekintése után visszautazott Ung- várra. Prágai szoc.-ctem.-0k a „magyar munkásság" nevében félrevezet­ték a Skót Vándort Kasé*, junius 12. (Kassai ezerkeaztősé- gÜnktőL) A csehszlovák szociáldemokrata párt bizonyos vezető köreit ugylátszik kelle­metlenül érintette az a tény, hogy a «z3.o- venszkóí ée mszinszkói magyarság veoető egyéniségei Scotus Viatort érdem legesen .informálták a magyar nemzeti kisebbség súlyos sérelmeiről. Bár minden okuk meg­lehetett arra, hogy ne féltsék a csehszlovák­barát skótnak minden magyar kérdéssel szembeni elfogultságát, mégis szükségét lát­ták annak, hogy a magyar polgári részről atörténő felvilágosítások ellensúlyozására „felvonultassák" azt a ezlovenszkói „ma­gyar" munkásságot, amely meg van eléged­ve a szlovenszkői közállapotokkal, elsősor­ban a magyar munkásság kisebbségi sor­sával. A szlovenszkóí magyar munkásság be­csületére szolgál p.x, hogy erre « meg­alkuvó munkára a maga körében nem akadt egyetlenegy vállalkozó sem, úgy hogy az illetékesek l^éüytel enek voltak Prágából lerendekii a szoc.-deuL párt két, prágai házi magyarját, a párt magyar nyel­ven kiadott hetilapjának, a Csehszlovákiai Népszavának szerkesztőit: Váradi Aladár dr.-t és Suránvi Géza volt magyar emigránst. (Az utóbbi csehszlovákká történt átvedlése óta a csehszlovák állampolgárságot is el­nyerte.) A két jogvégzett „magyar munkás" közül *« első Kassán, a másik pedig Ungvá­ron jelentkezett Scotus Viatornál az ottani „magyar munkásság" nevében és „tájékoztatta" öt arról, hogy a magyar munkásságnak itt nincs semmi panaszra oka, mert a magyar munkásság teljesen megelégedett és boldog Szloveoszkón és Ruszinokéban. Naivnak kellene tartanunk Scotus Via­tort, ha főltételeznők róla, hogy nem vette éezre azt a csúf játékot, amit a cseh szociál­demokrata vezérelvtáTsak a két prágai szer­kesztő utján űztek vele és a magyar mun­kássággal. Ha nyitott szemmel és nyitott füllel járt a skót professzor a magyar lakta területeken, akkor meg kellett állapítania, hogy a magyar munkásság tízezrei is állam­polgárság é« kenyérkereseti lehetőség nélkül nyomorognak és a polgári ele­mekkel egyenlő mértékben osztoznak az itteni kisebbségi sors minden háttá- nváb&n. Ezt a szomorú valóságot a magyar munkád ságnak semmilyen potemkinfalként előre­tolt hívatlan „szószólója" nem cáfolhatja meg. Scotus Viator Aknaszlatínán Akna platina, junius 12. (Saját tudósí­tónktól.) Scotus Viator ruszinezkói kőrútjá­ban pénteken érkezett Aknaszlatinára, ahol a hatóságok előre megrendezett fogadtatás­ban részesítették. Azonban az ünnepi tónust egy disszonáns hang megzavarta, amennyi­ben az aknaszlatínai munkanélküliek a ha­tósági programon kívül Scotus Viator elé vonultak és élükön Kékedi Gábor vázolta a munkanélküli bányászok borzalmas nyo­morát. Az északi szélesség nyolcvanadik foka és harmincadik perce alatt.,. A sarki kutatások győzelmes hősei és mártírját ste az Itatta hősei ? Két és félhető annak, hogy az Italia léghajó Kingsbajból megindult, as északi sark felé. Az 1500 kilométeres utat könnyedén, diadalmasan birta le, kitűnő időben szállott végig az örök jég és hó birodalmán s rádióállomása május 25-én két órakor leadta a dicsőségteljes üzenetet, hogy az Italia éj­fél egy és két óra között átrepült az északi sark felett, lebocsátotta a Pápa által ajándé­kozott keresztet s az olasz trikolort, fontos tudományos észleleteket végzett s most már visszatérőben van bázisához, a kiugsbay-í primitív hangárhoz, amelyet két évvel ezelőtt Amundsen építtetett a Norge számára. K* volt hosszú ideig az utolsó üzenet, ame­lyet a Gitta di Milánónak, az expedíció anya- hajójának rádió-telegrafistája felvett a büszke sarki léghajóról Az előre megállapított terv eeerínt az Itáliának május 25-én délben meg kötteti volna érkeznie, elmaradt. Pénteken délután még nem nagyon ag­gódtak torna miatt, azonban, amikor az Idő je­lentések arról számoltak be, hogy a Jeges-tenger keleti felén hatalma* havas szélvihar dühöng, melynek sebessége másodpercenként eléri a 13 métert, akkor már nagy nyugtalanság vett erőt a kingebay4 kolónián. Igaz, hogy az Itatta Mi­lánóból való elindulása után kétezer állta ki a viharprőbát, elsőfzhen Szilézia felett kerüli or­kánba, azután utjának harmadik szakaszán, Vadsö • a Medve-szigetek között kellett megküzdeni egy hatalmas hózivatarral, de akkor a szél maxi­mális sebessége csak tizenöt métert ért el s a szakemberek előtt rögtön kétségesnek tűnt fel, vájjon a félmerev léghajó típusa kibírja a 18 mé­ter gyorsasággal száguldó orkánt? Kétség és remény között teltek a napok. Köz­ben segifőexpediciókat szerveztek, a Gitta di Mi­lano s a Hobby s a Bragauza hatalmas parti te­rületeket kutattak át, hogy az eltűnt léghajó nyomára jussanak, könnyű repülőgépek széles jégvidékeket kutattak át, mindhiába. Már a leg­sötétebb pesszimizmus lett úrrá a telkeken. Való­színűnek látszott, hogy m Italia, melynek motorhajtóanyaga már május 25-énck éjszakájára kifogyott, a sze­szélyes szelek játékának martalékává vált, ködtengerbe került, elvesztette a tájékozó­dást s nekicsapódott valamelyik úszó (Trab- eis) vagy szilárd jégtömegnek (Packeis). Lehel, hogy a vakmerő legénység minden tagja odaveszett t mégosak nyomukra sem jutnak so­hasem. Végre Ujtolapjánfcjk eHíétjém, gfreeMwiclM idő me­rült 15 ária 15 pelitekotr; a Gitta di Milano radíó- tölográhisrtiátja ideges izgtaüaníiitail hajolt pajpj- ■posa fölé. Éijühetteíteui, ejlmt^ódíó sjEa/vtaik, a gya- kxxríívtót CiU aaiojribaaí MMk Magdáitokat Íet?mtó3 belőlük. A* Ma teadóáttőmám beatól, kétségtelen! ifiig most fontos adatok hangzanak el, a földrajzi koordináták: Ajz Itetöá «* ésüeM szélesség 80. fo­kán és 30. pecwén s a köteti hosszúság 28. fokán .járt rsesaiencaéttenjöS. A léghajó teljeeen tönkre- ímení s a táteenlhfit ember ott ttanyánik fedtél uéflkiüil a aziMrd jég hétén, dermesztő hidegben. Kiét em­berük a kikötés afiktataiétta! njytain súlyosén meg- aóWHt, hogy láftrakat atopdtélnil keUHett. Miég negy­venöt napra vön étetaísaerük ... Tudunk róíluk! Eb látszik most a legfontosabb­nak. Vb,jjon mkerűtee fflöeá ntogmeintená, ex a teg- iwvyflHhM napok gondja leea. Aa. ember örök op- tómíWte a míg csak ímJövéiiy reménysugár e»íffirtn feléje, mindig bizakodik a lehetettemben is. Almikor Nobfite méjius 25-iéu eltérte Légtoajójá- vb3 az északi sarkot, neve eűimerüOit abban a florga*- tnlgbrn, amely IAndbengteől Kingefordromiithig im­már egy esztendő óte zaklatja ai VilEágtelajtóit. Miaga a® eredmény nem érdekelte a® embereiket. De ab­ban a pfiffllabaitban, amint rádiója elmémül!), amint sejteni tehetett, hogy megkezdődött az ember ha- láltulsája a jéggel és éhséggel, a rádió helyett uj és másféle, zengőbb és hatalmasabb U i'iighullámo- krtl rejted* aa emberiség felié ffiúdrn irányba liiKiiga a néma dráma s a lezuhant léghajó egyszerre .a legendák ködébe emellkedieti. A sarki kutatás láza A sarki kutatás története több, mint százesz­tendős. Kétségtelen, hogy a sark utazókat, nem csupán a tudományos fel­fedezések erkölcsi eredménye hajszolja, ha- nemi a gondolat vaxáaisjai: egíj edlüil mariadul! a mindenségiéi .és rettentő szenvedések árán is, sziklákon és jég­mezőkön osatiangolvla, ahol a, derni osztó hi'd égben ip'ifülíiinatok ailtaüit elhái a vódtielenüil hag\notit test­rész, kinek között vánszorogva s Vémiyomókáit (hagyva háitaa, megizöelni a csodálatos és rejtelmes érzést, — a gyötrő tótkot: miért, mi végre került aa ember ai földre a mi.’ ez a1 osSMiag, amely önma­gába börtöfnö® bennűnkét? Ezek a® örök kérd’é- sek a sarkok igéaetea tájain jutnak a legközelebb a® emberi azrivbez. A sörM. tájak döbheneles csöndjében, íjeartó terméisze.'tf ttüneményeb köze­pette. Ab ember, aikd a főidőin nem talál fetetetet m önmaga sorsára, a® Univerzum teié ferdal é« .börtönét a sarkok tájaiiin döngeti. Az ember örök noeztaigtiáje ea a magaBreodü- Qég fete, ée * Mfcfel fcnrtttások igert nagy tudrtzrtámytti fe­tenltőséggefl is bímalk. A meteoroLógdénak Legtöbb é» Legneveaeteeebb pcrobLémájai csak a aark'rtdékí megfigyetelsiek aflap- ján oldható meg. A föld mágnessarikiad a sarkvidé­keken vannak é« a® északi fény je­lensége csak a sairfcvtídékii megfigyelé­siek állapján lesz ímegmagyairázható. A saorkvádJékti kuMiások reudkiivűl!, foutosságigial bir- niaik a tengeráramlatok ismeretére. De a föld1 alak­járól is csak akkor szereztetünk majd teljesen pontos ismereteket, ha a sarkvidékek ás PeUtán#- nak a müivielt vliflág előtt. Ezzel szemben a® élszáki, vagy délül sarkinak elérése tudományos szempont­ból mem* naigyén fontos. Azonbáto hogy a küzdelem főleg magáért a pőtaért folyik, a® könnyen érthető. Repülőgépen s léghajón a sark világába Az elmúlt évszázadban a sarkvidéki kutatások a technikád eszközök hiányában sokkal veszedel­mesebbek, fáradságosabbak voltak » kevesebb eredménnyel kecsegtettek, mint a legújabb expe- dliöiók. Ez egészen magától értetődő dolog* hiisaem a kutatóknak nem állott olyan közlekedésül eszköz a rendelkieiaésiikre, amellyel a rettenetes terepvi­szonyokat lekiizdhették s székes tiertileteket étku- tlatihattak volhau Hájéval hatolták ruindáddijg, mág a jég engedte őket, innen azután gyálogtezenrel, vágy kuityaszáinokklal, a jég vidék karaivánjávál igyekeztek minél magasabbra jutni. Lulgi Amadeo herceg 1899—1900. évi expedíciója a 82-dk széles­ségi körről, amely légvonalban mintegy 900 km.-re van a pólustol, 12 szánnal és 100 kutyával íiéduM a sark Mé. Az expedíció két része rtssziatért s csupán a Gagní kapitány vezetése alatt álló el­szánt hamnnd% csoport folytatta útiját « 1900 áp­rilis 25-én elérte a 86. fok 34. perc északi széles­ségiét. Tovább azonban 'írem mehettek. Irt na expedíció ígért ttevertetes negWtÍTumrma.1 véjgtBŐdíftt, mtertt bebLBotayitottá, ho|gy eueA « médiszletrrel aa észauki sarkot Wléirtnt nertt1 lehel Na pori te átttag 10 kilométert, haladták s a legkéd- vezőbb esetben is csak 18 Ikllométért mehettek. Gagnli oda-vissza való útja 104 napig tartott s a végén már kút yialepénmyél keltett tápflálkozmiok, Piearv ugyan töikétet esd tétté a sarkutazások tech­nikáját « 1909-ben el is érte elsőnek a® északti sarkot, teljesdím'énye azonban egyéni bravúr volt, amelyet azóta sem ismételhetett meg senki. 1A. repdilée technikájának töloél'edesedéséfve'l s Eckienernek 1924 októberében végrehajtott atlaiatt- ódeánd útja óla i kéffiöufeJkiTŐdé ráüt a gondolat, hogy x «Urk- ridlékíi uteüíátsrti a rOpiilögélpet s a koürtrháintrote- hatő léahajót hiaeawáiljáik föl. Gyors, megbizbatd • főleg nagy akoiósugaru köz­2 j Itkedésd eszközök ezek, amelyekkel tetalmas te­r hlel eket lehet átszállani s meg létei adná a fele­letet a 1-udomámyt régitől foglalkoztató kéa'désre, vön-e szárazföld az északi sark körül? ■ A sarki léghajózás első mártírja Ez a gondola! sem uj. Andree... Kjí emlék­szik a norvég léghajóé nevére.? Harminc esatJen- diovel ezelőtt a világ mindlen táján árulták a bazá­rokban azt a kis, köirteforlmáju papiirosléghajöt, •- amely égő kanócával majdnem a gyermelísziobák ti méninyeBetéig szállott, aztán lángot vetett és eh- hamvad!. Ugyanúgy, ahogy 1897 nyarán Andre© it léghajója elégett a sarkvidék fellegiéiben. b Audree norvég mérnök, mddlőn belátta, hogy it szánon, és gyalogfezerrel Lehetetlen elérni a pólust, . elhatározta, hogy léghajón próbál szerencsét. E ^ célból oly léggömböt, klészáttejett, amely 3—4 hé- t> tóig három embert a szükséges élelniiiszerekkel b együtt elbír. Amdree léggömbje, a „Virgo", vitoir- lasaerkeaettel: is el volt látvá, amellyel kisebb­ít sebességű szél ellen is haladhatott. Úgy a léggöm- s bőt, mint a szükséges felszerelést Amdree 1896-.bán nyár etejlém a Spittbergák északnyugati partjára- . szállította. Itt a léggömböt, háromhavi élelmiszer­rel megrakva.', külön, erre a délra eanieüít épületben elhelyezte és csak kedvező nőéire várt, hogy tel- soálIhasson. Abban a® évben, azonban hiába, vára­kozott, a kedvező szél nem következett be e igy 3 kalandos terviének kihiitelét a következő eszten­dőké halasztotta. 1897-iben azután Strindberg és Éránkéi' társaságában, jiuMus ll-ién, mikor kedvező szél fújt, felszállt. Eleinte a léggömb egyenesen északnak tartott, őránkiint körülbelül 30 -35 klm.nes sebességgel. A sebesség b az irány betartásával két napon belül elértette volna a sarkot. Ez azon­ban nem következett be. Amdree két tudósítást 1 küldött Európáiba. Az egyiket, galambpostá ütjám, ■a másikat a tengerbe dobot!!, szelencével. Ezek &ze- ’ ránt eleinte északi irányban baladtt, később azon­ban kelet, majd isméit nyugat felé vitte a szél, ’ úgy, hogy jultius 13-án csak a 82. fok alatt volt, 1 270 km.-nyáré felszállásának helyiéitől'. A léggömb vialósennüleg hózivatarba került és a ráesett hó a jég súlyát meg nem bírva, a Spitzbergák és a Fe­renc József-flöld között a tengerbe zuhant é« el­süllyedt. ; Akiknek sikerült > lAlmnmdSiemi, aki Soott kapitány előtt 3 héttel,- 1911 december 14-iém a d'éffi sarkon tűzte ki a nor- i Vég lobogóit, 1925 május 21Jén két repül őgé-ppel ’j indult! el a SpitZbergákról az északi1 sark felé, de- csak az északi szélesség 87. fok s 44. percéig ju­- főttek. Itt a jég közé fagytak s heteken át róluk r sem érkezett semmi Mr, mint most. az Italiárólj. ’ 1926 május 12-én Antiin (lsen x Norge név ii kortmánrotíhaló léghajón Nőbile e Elftea(rdŰi aűrtertkái kapitáiny tátbaslágíá/baln Kling^bayhől kiindulva átrepült az éazaiki sastk Mtett Más­kába, de x sark vidékem szántazföld/et nám Iá- ttxfct. — WilikinlB kapitáiny és Evelsooi hafilnlaigy e* év áprilisában Fóínlt. Bamrlote'ból kiindulva.. 21 órtaii repülésisel átszálft a® északi eíaatk fölött * a Spitebergáíkotn szállott le. Ez a repülés vég- leigtefeirtn tisztázta azt a kérdésit, hogy az észolki sark körül nincsen föld. Hol van Mobile csapata ? A jégzáiomyra került l'égtejó helyzcléf az Itiallia leadóállomásának radiogramja az északi szélesség SO. fok 30. peácénók « a keleti hosszaság 28. fókáinak k rtrlel síz tező dósé- ben adja meg. Ez a pont a Spiízhorsják Xouitli- Enst-Liand nevű észaJkkőleti részétől, animlák Gap Leágíh Smíiith nevű csúcsaitól északi iarálny- ban ram, a partrotniaittó] 16 kálőntéterüij i iároíl- eágbam. Hogy mi töa-jiénnk most és mi larténhietik az elkövetkező n/apokban Nobile tá'bortookkial és tár­saival, azt elmondja a Déli Sark nuirtótrjáiniaik, Soolt kapitánynak naplő-ja. Ez a napló a vtilágUTO- clialíom legmégrázóhb lapjai küzé terlozrik. Seolt viallam*emiuyá tárával odaveszett a délli sark dű­k : 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents