Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-13 / 134. (1761.) Második kiadás
1928 június 18, Mer fts így érik oí * Gap Smith-et. Esetnek u embereknek sorsáról, helyzetükről ebben s pillanatban semmit sem tudunk, de már repülőgép indult felkutatásukra. A sajtéban tegnap este olyan híreket publikáltaik, mint- iha Lütaow-Holm repülő est a három embert North East Land közelében fölfedeute Tolna, ezek a hírek azonban nem felelnek meg & valóságnak. Nobile csoportba i« türelmét kezdi veszíteni, fűtőanyaguk egyáltalán nincs s a nagy hidegben többjüknek lefagyott keze-Iába. Szerencsére két nap éta az időjárás enyhébbre fordult és így helyzetük is kissé tiirhetőbbre változott. Az a hir, hogy Nobile és kisded csapata megkísérli gyalogszerrel elérni a 150 mérföldnyi távolságban jég közé zárt Braganzát, nem felel meg a valóságnak. Ez a vállalkozás még kétségbe- ejtőbb lenne, mint jelenlegi helyzetük, mert a csomós jég több helyütt csúszós dombokat és hegyeket alkot, amelyek átlagban elérik a harminc méteT magasságot. Nobile eddigi jelentései arról sem szólanak, mintha a szerencsétlenség alkalmával egy mechanikus életét vesztette volna. Csupán annyit tudunk, hogy a gondola és a motorok teljesen szétroncsolódtak. Milánó, június 12. Nobile legújabb rá']lójelentését Romagna azonnal továbbította az olasz kormányhoz. Nobile ebben a jelentésében elmondja, hogy expedíciójának hét tagjáról semmit sem tud. mert ezeket a léghajó magával ragadta és valószínűleg S0 kilométernyi távolságra vannak keleti irányban. Köztük van Pentremori dr. olasz tudós és Behounek dr. cseh egyetemi magántanár. Nobile ebben a jelentésében többek között a következőket írja: Jelenlegi helyünkről látjuk North East Land szigetét és partjait. A szél naponkint 1—2 mérföldnyi távolságra hajt el bennünket. Á léghajó tönkrement. Két emberem lábát törte. A repülőgépek közelgésekor füstfelhőket eresztünk fel és világító rakétákat fogunk tüzelni. Egyetlen sátrunkat vörös szinüre festettük. Él e lm is z e r k é s zjetii nk szükségadagolással ötven napig elegendő. Nincsenek fegyvereink, muníciónk, sarki cipőink, mentőcsónakjaink, korcsolyáink, orvosszereink, kályháink és cigarettáink. Ezekre van a legsürgősebben szükségünk, de nagy segítségünkre volna egy tábori konyha is. Ezért kérem, hogy a lehető legnagyobb akciósngaru repülőgépet küldjék segítségünkre. A repülőgép vegyen fél ak- knmulátorbattériáikat is a fedélzetére. A nekünk szánt rádióüzen eteket mindig fel tudjuk fogni, de pár nap múlva már nem lesz módunkban jelentéseket küldeni, mert akkumulátoraink kimerülnek. Jól hallunk benneteket, éjszakánkint azonBorzalmak kastélya — BŰNÜGYI KcGÉNY — Irta: Edgár WaSíace (42) — Ezt a helyet ő már látta!... De hol és mikor? — Aztán fölvillant emlékezetében a kép és megdöbbent álmélkodással kiáltott föl. Ez volt az a barlang, amelyről Olga beszélt neki: — a barlang, amely benyúlt barin es Keep alá!... Ernyőt csinálva kezéből a szeme főié, Margaret fölnézett. Neon tévedett: íme, ott van a kis földcsuszamlás; valamivel odábib a leomlott kőfal omladékai és fölötte a deszkakerítés, amellyel pótolták. És most megpillantott valamit, ami hevesebb dobogásba hozta a szivét. A mély tenger-ág partján, a puha homokban, világosan látszott egy lábnyom: széles ormi férfi- cipő, gumisarokkal. És a lábnyom egészen friss volt. S ahogy Margaret a barlang felé nézett a tengerág partján, végig a barlang bejáratáig látta egymás után sorakozva a világos lábnyomokat: bal, jobb, — egyik a másik mögött. — Valami turista, aki megnézi a barlangot — gondolta Margaret. — Ha kijön: majd elmondja neki, hogy mi történt vele ... de különben el se kell mondania: úgyis látja majd! Leült a barlang előtt és várt. Sokálig várt, — de nem jött senki. Margaret fölkelt és próbált bekémlelni a barlang belsejébe. De sötét volt — nem látott semmit. Azt gondolta, hogy ha beljebb megy, a szeme talán hozzászokik a sötétséghez és akkor jobban láthat. Lassan, óvatosan tett néhány lépést befelé és megállt; de a szemei még mindig nem szokták meg a sötétséget és nem látott semmit. Most még beljebb ment és megkerült egy szik b; ki ugrást... és ekk^i%valahonnan a háta mögül, hirtelen elkapta a derekát egy A francia kormány kimondotta a frank stabilizálását Pári«, június 12. A frank stabilizál ás ónak hosszan vajúdó ügyében ma döntés történt. A mai minisztertanácson Marin nyugdijiigyi miniszter visszavonta vétóját és igy a kormány egyhangúlag kimondotta a frank azonnali legális stabilizációját A stabilizáció a francia valuta jelenlegi kurzusán történik meg, még pedig úgy. hogy egy angol font értéke 126.10 frank lesz, tehát az uj frank régebbi aranyértékének egy ötödét fogja képviselni, A stabilizálásról szóló törvényjavaslatot, amelyen a pénzügyminisztérium most dolgozik a Francia Bankkal, amint a pénzügyi bizottság szabályszerüleg megalakul, azonnal a kamarához terjesztik be. Ez már a jövő hét derekán vagy végén megtörténik. A törvény- javaslat letárgyalása és közzétevése után Franciaország előreláthatólag junius 26-án visszatér a törvényesen megállapított valutára. A németek ortxágoi aBeinökséget követelnek Cseh- és Morvaországban A sxlovemszkói és ruszinszkói magyarság épp oly Joggal követelhet képviseletet az országos elnökségben Prága, junius 11. A Bohémia mai számában egy nyilvánvalóan politikai körükből sugalmazott közleményt hoz, amelyben erélyesen követeli, hogy úgy Csehországban, mint Morvaországban, ahol a lakosság egy tekintélyes része németekből áll, tí netrmokárn kinevezendő tartományi al- elnökök egyike a rémetek sorából kerül jön ki. A németeknek ez a követelése a legteljesebb mértékben jogos, mert hiszen egy államban, amelynek lakossága oly sok nemzetiséget foglal magában, mint a csehszlovák köztársaságé, e nemzetiségeknek megfelelő befolyást és szerepet kell biztosítani az állam kormányzásában és közigazgatásában. De ami a csehországi és morvaországi németekre vonatkozik, az vonatkozik a szfő- vensz-kói és ruszinszkői magyarokra is. Ezeken a területeken a magyarság úgy politikai és társadalmi, mint kulturális é sgazdp&ági tekintetben legalább olyan nagy jelentőséggel bir, mint a történelmi országokban a németek. Hass inger Hugó bázeli egyetemi tanár a csehszlovák köztársaságról irt nagy müvében találóan mutatott rá arra, hogy a történelmi országokban a cseheket és németeket, Szlovenszkón és Ruszinszkóban pedig a szlovákokéi illetőleg ruszinokat és a megy arakat. együttesen illeti, meg a kormányzás joga. Mi magyarok mindig bírunk annyi politikai realitások iránt, hogy nem követeljük a magunk részére a primlbegedüt, másfelől azonban úgy véljük, hogy a prágai hatalom csak i% jog, az igazság és (Tmnokráam szempont fáinak n*? felelően cselekednék, ka Szlovenszkő és Ruszinszkó egyik oA elnök ét a magyarság sorából nevezné ki. Sajnos azonban, nálunk a magyarsággal szemben olyan nagy az elfogultság, hogy ilyen és hasonló követeléseink már eleve is a iemerevebb, sőt gúnyos visszautasításra számíthatnák és ezért el lehetünk készülve arra, hogy az esetben, ha a németek — amiben ugyan szintén kételkedünk — megkapják az egyik tartományi alelnöki tisztséget, a magyarok semmiesetre sem fognak hasonló elbánásban részesülni. bán sokkal jobban halljuk a San Paolo római küldőállomást. Nobilémek ebből a jelentéséből világosan kitűnik, hogy a hét embernek a helyzete sokkal komolyabb, mint ahogy azt kezdetben hitték. Csak élelmiszerük van néhány hétre elegendő, egyéb szükségleti cikkeiket a léghajó ragadta magával. Ebből lehet magyarázni, hogy Nobilének és társainak nincs sarki cipőjük sem, mert a kabinokban különleges cipőket viselteik és a vízmentes cipőket a léghajó szertárában tartották. A második csoport, amelyben Pentre- moli dr. és Behounek dr. is van, hasonló válságos órákat él át. Élelmiszerkészletük, iránytűjük, fegyverük és muníciójuk van, azonban az ő útjukat is jégtorlaszok zárják el. Augusztusban írják alá a háboruellenes paktumot Páris, junius 12. Quai d‘ Orsay ma hos»- s*u memorandumot küldött el Washingtonba, amelyben a francia kormány egyes régi fen- tartásait feladja, a legtöbb mellett azonban változatlanul kitart. Ennek ellenére reméli, hogy sikerül a teljes megegyezés és a paktumot még augusztus folyamán aláírják. New York, junius 12. Robbins hadügyi államtitkár a westpointf katonai akadémia : 260 fiatal tisztje előtt beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy a világbéke még min- \ dig csak szép álom és Amerikának el kell készülnie a háború eshetőségére. Aki a világtörténelmet és a népok jelenlegi helyzetét gondosan tanulmányozza , nem bibét benne, hogy az általános béke napja elérkezett volna. A világbékét nem valósíthatja meg egyetlen államnak leszerelése. Olvenmilli 6 angol font kölcsönt kap Jugsizlávla Belgrád, junius 12. A minisztertanács tegnap este elfogadta a jelenleg Londonban időző Markovics pénzügyminiszter jelentését és felhatalmazta őt, hogy kösse meg a kölcsönt ötven millió fout sterling erejéig. A kölcsön több részletben fizetendő ki. Lengyelországban nem rfivtdttik meg a katonai szolgálati Mit Varsó, junius 12. A hadügyminisztérium költségvetésiének tárgyalásánál egy szociálisba képviselő a katonai szolgálati idő megrövidítését követelte, amire a hadügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy ezt a követe- lést technikai okokból egyelőre nem lehet megvalósítani. Zateski és Vefdentaras párisi tárgyalásai Varsó, junius 12. A litván távirati iroda jelentése szerint Zeleski és Voldeniaras Parisban találkozni fognak és megállapodnak a lengyel-litván tárgyalások folytatásának határidejében. Az elzászi autonomlsták egyik vezére megkezdte a börtönbüntetését Paris, juniu* 12. Claus Zom von BulaÜ, aki alsóelszász prefektusát halállal fenyegette : meg s ezért tizenhárom havi fogságra ítélték, megkezdte börtönbüntetésének kitöltését. — Magasraaigtti lcnjgyől fcaifeorialtis'Eteík a váidtoítbak padján. Varsóból táviratozzák: A katonai kormányzásban számos szabálytalanságnak és csalásnak jöttek a nyomára. Tegnap tizennyolc magas- rangú katona tisztet, köztük Jasznynská tábornokot letartóztatták s a katonai fogházba szállították. kar, a száját pedig hatalmas tenyér fogta be. Margaret a rémület őrjöngő erőfeszítésével küzködött, — de a férfi vasmarokkal fogta s a kimerült leány végül is ájultan roskadt támadója karjaiba. XV. FEJEZET Mr Reedert mindenki úgy ismerte, mint higgadt, nyugodt embert, akiuek nincsenek idegei és semmiféle izgalom nem hozhatja ki a sodrából. Simpson felügyelő életében m-ost tapasztalta először, hogy az államügyészség detekti'/főnökének nyájas ridegsége mögött szilaj féktelenség lappang. Heves hangon kérdezett valamit Simpsontól, aki erre csodálkozva felelt: — Hát igen: az autó visszajött. A sotffőr azt mondotta, hogy parancsot kapott, hogy azonnal térjen vissza Londonba. Azt hittem, hogy ön megváltoztatta a tervét... De foglalkoznánk talán inkább ezzel az ajranyrablással Reeder? Mr Reeder olyan szemmel mérte végig Simpeont, hogy ez önkéntelenül összerezzent. — Foglalkozzék vele a hóhér! —- hördült fel mr Reeder fogcsikorgatva. Simpson most látta először J. Ö. Reedert a maga őseredeti mivoltában és megszédült tőle. — Most visszamegyek és kivallatom azt a majom potfáju kriminalistát — mondta mr Reeder — ée kipróbálom rajta az igazmondásnak azokat az eszközeit, melyek feledésbe mentek az inkvizíció óta! És, mielőtt Simpson felelhetett volna, mr Reeder már kint volt a szobából és szinte repült a lépcsőkön lefelé. Mr Daver az Íróasztalánál ült lunclh után é> idegesen malmozott az ujjaival, mikor mr Reeder kopogtatás nélkül belökte az ajtót és betoppant a szobába. Daver néni ismerte meg rögtön a detektívet, annyira megváltój zott az arca és £ modora. Orrán nem fityegett í a szemüveg, árcát eltorzította az indulata, a | modora nem volt szerény s a hangja se volt i nyájas, mint rendesen. — Magát keresem, Daver! — zúgott fenyegetően a hangja. — Mr. Reeder?! — lihegte szorongva a sárga arcú bohóc és egyszeriben halálsápadt lett. , Reeder bevágta maga mögött az ajtót, széket rúgott maga elé, Daverrel szemközt és leüit, — Hol van miss Belman? — kérdezte. — Miss Belman? — dadogta Daver és rémület tükröződött minden vonásán. — Irgalmas Isten, mr Reeder: ha valaki, hát ön csak tudhatja? Hiszen ön küldte Londonba a műszerért! És éppen kérni akartam, hogy tanítson meg ... — Hol... van... miss... Belma.nl — ismételte mr Reeder. — Ki vele, Daver, ha nem akarja, hogy... — Esküszöm, kedves mr Reeder ... — Reder áthajolt az asztalon és megnyomta a villamos csengő gombját. — Óhajt... valamit? — dadogta Daver. — Beszélni óhajtok mr* Flackkel... akit ön mrs Búr tonnák hiv: de nekem 6 csak mrs Flack. Daver arca oly vérfelen lett, mint a halotté! Tíz évvel öregedett egy szempillantás alatt. — Kevesen tudják, hogy John Flack megnősült — mondta mr Reeder: — és még kevesebben tudják, hogy leánya is van. — Az a kérdés: tudja-e John Flack mindazt, amit én tudok? Sötét tűzben égő szemeit fenyegetően függesztette rá Daverre, aki teljesen ösz- szezsugorod ott a vészes teki ntet alatt. — Tudja-e John Flack — folytatta a detektív —. hogy amikor ő bekerült Broad- moorba, kigyósimasagu titkárja, ez a tányérnyaló varangy és éléséi eaolgalélek *> 6 nyomdokaiba akart lépni, mint a Flaek- banda vezére és zsarolással, fenyegetésekkel rákényszeritette az őrült John Flack leányát, hogy legyen a felesége? őrjöngő félelemmel, hörögve könyörgött neki Daver: — A mindenható Isten nevében... ne oly hangosan! De mr Reeder könyörtelenül folytatta: — Mielőtt Flack a fegyházba került, leányára bízta híres bűnügyi lexikonét. Ő volt az egyetlen, akiben bízott: a felesége gyönge rabszolga volt, akit mindig megvetett. Mr Daver, a titkárja, egy évvel aztán, hogy Flacket lecsukták, megkaparintotta ezeket a könyveket. Megszervezte saját kis bandáját Flack régi főhadiszállásán, amelyet névlegesen meg is vett. Attól a pillanattól kezdve, amikor ön megtudta, hogy John Flack meg akar szökni... és ebben a szökésben önnek segítenie kellett ........ ön állandóan halálos fé lelemben élt, hogy John Flack megtudja: mily aljas módon kijátszotta és megcsalta ön őt... Merje mondani, hogy hazudok: és azonnal leütöm, mint a veszett kutyát!- Most pedig feleljen: hol van miss Belman? — Nem tudom! — tagadta Daver makacsul. — Flack autóval várt rá: ez minden, amit tudok. Volt valami a hangjában, szemének alattomos villogásában, ami fölingerelte Reedert. Fogcsikorgatva nyúlt át az asztal fölött, megfogta a bohóc gallérját, irtózatosan megrázta és úgy maga felé rántotta, hogy Daver feje nagyot Roppanva vágódott az asztalra. Ennek a bámulatos akrobatái teljesítmény ivek bámulatos eredménye is lett. Daver pár pillanatig úgy feküdt arccal az asztalon, mintha meghalt volna, majd hirtelen kirántotta gallérját Reeder vasm árkából, egyetlen ugrással az ajtónál termett, kirohant rajta és becsapta maga mögött. Mire Reeder fölrúgta óljából az elébe lökött széket és kinyitotta az ajtót, Daver már nem veit sehol, , 2
