Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-12 / 133. (1760.) szám

5 1028 Június 12, kedd. Nürnberg közelében merénylő kezek vetették ki a sínekből a teljes sebességgel robogó D-vonatot Huszonhárom halottja van az utóbbi évek legborzalmasabb vasúti katasztrófáiénak — Nyolcvan kilométeres sebességgel száguldott a pusztulásba a D 47-es express — • Több mint száz sebesültet szedtek ki a romok közül — Idegrázó jelenetek a mentésnél — A szörnyű éjszakai élmény a szemtanuk elbeszélésében Nürnberg, Jtmáus 11. A szombatról vasár­napra virradó éjszaka Slegelsdoortf vasútállo­másának közvoblon közéd élxxn az utóbbi idők egyik legborzalmasabb vasúti katasztrófája játszódott le. A D 47 vonat, amely Triesztből Münchenen át Hollandiába közlekedik, kisik­lott és utasai közül tizenöten a szerencsét­lenség pillanatában szörnyethaltak, huszon­nyolcán pedig súlyosan megsebesülitek. A ka­tasztrófa sebesültjeinek egy részét a fürthi, másik (részét a nürnbergi kórházakba szállí­tották, de heten közülük útközben kiszenved­tek, úgyhogy a szerencsétlenség áldozatainak száma még az éjszaka folyamán huszonkettőre v 1 emelkedett Nyolcvan kilométeres sebességgel... rA D vonat menetrendszerű pontossággal éjjel egy óra ötvennégy perckor futott be a nürnbergi állomásra, ahonnan pár percnyi vá­rakozási idő után szabályszerűen indult to­vább. A mozdony tíz személykocsit, két há­lókocsit e egy postakocsit vitt. Amint a vonat átrobogott a siegeísdorfi vasútállomáson, az az ügyeletes személyzet semmi rendellenes­séget nem vett észre. A mozdonyvezető az előírásos nyolcvan kilométeres óránkénti se­bességgel vitte vonalját, amelynek pályateste pár kilométerre Siegelsdortf községtől erősen balra kanyarodik. Az utasítások értelmében a mozdonyvezető nem volt köteles a kanyarodé­ban sem lassítani, mert a szolgálati parancs az egész vonáteza- ’iászra nyotlcvankilométores sebességet irt elő. A siegeísdorfi állomás főnöke a pályaudvaron várta a vonatot és a szokásos gondossággal vette szemügyre az átrobogó vonatot, de sem­mi rendellenességet, vagy szabálytalanságot nem figyelt inog. ­A halálbukfenc Körülbelül háromszáz méternyire távo­lodhatott el a vonat a eáegelsdorfi állomástól és a másodok számú őrház mellett járt, ami­kor az állomási személyzet hatalmas dörrenést hallott. ’Á pályaőr kirohant az őrházból és megdöb­bentő látvány tárult szemei elé. A D vonat mozdonya iüjstferbőbe burkol­va, a földbe fúródva hevert, a síntől (há­rom méternyi távolságban. rAz első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a mozdony Msiklott, még pedig olyan lendü­lettel, hogy megfordult a tengelye körül és magával rántotta a mögéje csatolt személykocsi­kat, amelyek, mint a gyerekjáték egy- másbaillő kockái, torlódtak ö*sze. A szerencsétlenség színhelye borzalmas ké­pet nyújtott s a vonat utasainak tragédiáját még teljesebbé tette, hogy a szembefordult mozdonyból kiáramló forró gőz (behatolt a személykocsikba. Haldoklók utolsó hordfifése, a sebesülitek idegtépő jajgatása és az épen maradt i utasok fejvesztett ordítása verte fel as i éjszaka csendjét. t A kisiklás 'következtében a vasúti sin és < az alépítmény teljesen szétroncsolódott. A ko- ■ caík egy része függve maradit a lezuhant mozdony Ó3 a sínen álló személykocsik kö­zött, három személyvagón pedig egymásba- tolódva, összeroppanva hevert a mozdony mellett. Halottak, sebesültek hekatombája A borzalmas szerencsétlenségnél bő aratása volt a halálnak. A mozdonyvezető a helyszínen szörnyethalt, mig a fütő és a mozdonyvezető helyettese csodával határos módon sértetlenül kerültek ki a veszedelmes helyzetből. A vonatvezető, aki a szerencsétlenség pillanatában az első kocsi folyósóján tartózkodott, szintién 'komoly sebesülés nélkül úszta meg a katasztrófát és a pánik első percei után Ő szervezte meg az utasokból az első mentőkülönitm ényt, amely nyomban munkához látott és a kocsik romjai alól egymásután húzta elő a halottak összeroncsolt véres tete­meit és a nyöszörgő sebesülteket. Nemsokára a szomszédos állomásról vasúti munkások jöttek és ezek segítségével feszí­tették szét a romhalmazt. Az egyik vasúti munkás az összetört személykocsik egyikéből há­rom gyereket mentett (ki, akiknek az ijedt­ségen kívül semmi bajuk sem történt, mig az ugyanazokban a fülkékben utazó többi utasokat borzalmasan megcsonkít­va és össaeroncsolva, holtan találták. Mentőmunkálatok A nürnbergi vasútállomás főnöksége pil­lanatnyi késlekedés nélkül indította útnak az egészségügyi osztagokkal és mentőorvosokkal megrakott segélyvonatot, de még ez előtt, alig pár perccel a ‘katasztrófa megtörténte után motoros Imjtányou érkezett a színhelyre az első mentoexpeddció. Csendőrök és katonaság zárta körül a szerencsétlens ég színhelyét, ahová egymásután jöttek meg a környező köz­ségek tűzoltóságai, mentői és egészségügyi segitőosapatai. A mentőmunkálatok rendkívül gyors tempóban folytak és nemsokára a segélyvonatok sebesültekkel megra­kodva indultak el Nürnberg és Ftirth feDÓ. A vonatokon a súlyos sérültéken kívül közel száz könnyebb sebesültet vittek. Egy magyar áldozat Az épen maradt utasok a szerencsétlen­ségről megrendítő részleteket beszélnek el. Az egyik utas a kisiklás utáni pánikban el­érte a kocsi ajtaját és ki akart ugrani, de abban a pillanatban, amikor kilépett, egy vas darab zuhant rá és agyonütötte. Egy asszony két holttest közé szőrűit és rettenetes helyzetéből csak úgy tudták kiszabadítani, hogy előzőleg étherrel nar- kotizálták. Az összeromcsoit kocsik egyikéből a mentők hat órai munka után szabadítottak ki egy fiatalembert teljesen sértetlen állapotban. A kocsi többi utasai meghaltak vagy súlyos sé­rüléseket szenvedtek és a fiatalember maga sem tudja magyarázatát adni, milyen csodá­val határos szerencsének köszönheti, hogy még csak horzsolást sérüléseket sem szen­vedett A mentési munkálatokat Keppel dr. nürnbergi vasutigazgató irányította és ugyan­tubmanske íeptice ^^6ib«yafurdő-Sloven$lu>. meteggyógvvizfürdö ^^^^^^Oderberg-Cutfka Budapesti fővonalon csak ő vezette be, a vizsgálatot a katasztrófa okának megállapítására, de egyelőre még nem sok eredménnyel. A sajtónak kiadott első halállista nevei közt egy magyar is szerepel: a katasztrófa halálos áldozatai között van Provarczy Jenő magyar állampolgár. Egyetlen, óriási romhalmaz Nürnberg, junius 11. A katasztrófa rész­leteiről beszámoló újabb jelentések még megrázóbb képét festik a D 47 vonat tra­gédiájának. A vonat egy óra 55 perckor haladt át a nürnbergi, két óra 6 perckor pedig a fürti vasútállomáson, amelytől tiz kilométerre fekszik Siegelsdorf község. 150 méterre a sie- gelsdorfi állomás mögött egy őrház áll, amelytől ötven méternyi távolságra történt a szerencsétlenség. Vasárnap délután, tehát tiz-tizenkét órával a katasztrófa után, még mindig lesújtó képet mutat a kisiklás szín­helye s a szétroncsolt s az éppenmaradt kocsik elhelyezkedéséből, a romokból és a szem­tanuk elbeszéléséből még most sem lehet feleletet kapni arra a kérdésre, tulajdon­képpen mi okozta a vonat kisiklásai. A helyszíntől nyolcvan méternyi távolságra egy podgyászkocsi áll, amely azonban alig mutatja sérülések nyomait. Egy másik podgyászkocsi, amely közvetlenül a moz­donyhoz volt kapcsolva, teljesen jő karban maradt és már be is vitték a nürnbergi ál­lomásra, Két harmadosztályú személykocsi oldalraborulva hever a földön és első szem- pillantásra nem látni rajtuk a szerencsétlen­ség okozta rombolás és roncsolás súlyosabb nyomait. Az ablakaik ugyan be vannak tör­ve, de az utasfülkék nagyobbára sértetlenek maradtak. Annál borzalmasabb pusztítás nyo­mait mutatja a következő két harmadosztályú kocsi, amelyeknek padlózata, oldalfalai és tetőzete, mintha egy óriás kéz Toppantotta volna össze, darabokban hevernek a töltés melletti bokrok között. Az elhajlott, elcsavart vaslemezek és rudak között ugyancsak széjjel kell nézni, hogy kivehető legyen a két személykocsi. A moz­dony óriási földturás közepén fekszik, szem­befordulva a kocsikkal. Hogy milyen borzal­mas lehetett a mólybezuhanás, azt a leg- szemléltetőbben a pályatest mutatja, amely­ről hosszú szakaszon úgyszólván lemorzsoló­dott a sin és a talpfa. Egyes helyeken a sinvégződések 6-os formá­ban összecsavarodva láthatók, másutt egyál­talában nem, mert a feltorlódó kocsik kerekei alatt szétmorzsolódtak. A forró gőz halottjai Amint a mentöorvosok és a vasúti sze­mélyzet jelentéséből kitűnik, a szerencsét­lenség halálos áldozatainak többsége a moz­dony mögötti második személykocsi utasai­nak sorából került ki és pedig legtöbbje, nem is az összecsapódó kocsi­alkatrészek halálos ölelésében pusztult el, hanem a szembefordult mozdonyból át- áramló, forró gőz okozta égési sebekben. Minden embernek van egy szerencsés órája. 6179 66LZL Ütött az Őn szerencse-órája. Ragadja meg az alkalmat és rendelje meg azonnal azt a számú sorsjegyet, amely azon óra mellett van, amely órában megpillantja a szerencseóra beosztását. Dupla BIftiSSBOSttOS lehet Ön ezáltal — Ne mulassza el az alkalmat Itt levágni, egy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékba téve alanti címre feladni. Megrendelési lap. T. UN G Á R S. bankháza Bratislava, _____ Ve ntur-utca 20. Küldjön nekem a 19-ik osztálysorsjáték í. osztályához -------------—.................számból---------------drb. Vs sorsjegyet á Ke 10.—_________drb. V2 sorsjegyet á Ke 40.—------------—drb. V4 sorsjegyet á Ke 20,— ...................drb. Vi sorsjegyet á Ke 80.— ...................drb, duplasorsjegyet á Ke 160.— Po ntos cím. Aláirás. —IHIHB—ilHUPh i'llnl Uhu ilHlnlil MII MII II Ilii I—MII III II ■mi Ilii II IMIM......... II ............

Next

/
Thumbnails
Contents