Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-10 / 108. (1735.) szám

1928 mips 10, csütörtök. ■BBZBaKni3asm8$eBraewKaaaB8eBaiei Nyolc év után rátaláltak a bodrogközi Egry-erdészcsaládgyilkosam Egy gyilkosságért elitéit tiszasalamom katona volt a tettes — Megoldódott a zepmléni bűnügyi krónika legbonyolultabb rejtélye Nagymihály, május 10. (Saját tudósitőnktől.) Nyolc év után a véletlen fényt derített egy régelfelejtett borzalmas gyilkosságra, mely 1920- ban a Királyhelmee melletti Ágcsernő község közelében történt. Egry Ferenc erdőőrt, Hila [Veronika nevű élettársnőjét, ennek kilencéves Karolina leányát és Hornyák Dénes nevű pásztor- fiúját borzalmas módon meggyilkolták. A tettesek a házat rágyújtották az áldozatok­ra s azután a lakást kifosztva elmenekültek. rA szerencsétlen család valamennyi tagja benné­gett a felgyújtott erdészlakban. A hatóságok hosszú éveken keresztül nyomoztak a titokzatos bűntett ügyében, számos embert tartóztattak le, de a nyomozás végül is holtpontra jutott. 1920-ban egy másik titokzatos gyilkosság történt. Prága Vysoéany nevű elővárosában a vasúti síneken egy borzalmasan megcsonkított női holt­testre akadtak, amelyen a vonat is keresztülhaladt. A vizsgálat megállapította, hogy bűntény történt. A gyilkos előbb megölte áldozatát, azután pedig a sínekre vetette, ahol a vonat keresztülhaladt a holttesten. Az áldozatban egy Balázs Mária nevű szlovenszkói nőt agnoszkáüák. Három nappal a szörnyű gyilkosság után a Prága- karlini lovassági laktanyában letartóztatták Antos József tiszasalamoni származású katonát, a vysocani gyilkosság elkövetésének gyanúja alatt. Antos beismerte, hogy a gyilkosságot két társával egyetemben követte el. A katonai biró- ság a beismerés alapján Antost életfogytiglani fegyház büntetésre ítél­te el, amelyet most tölt le a terczicnstadti katonai fegyházban. Nemrégiben a nagyselmenci csendőrőrs- parancsnokrak feltűnt, hogy Balázs Mária gyil­kosa szintén a királyhelmeci járásból való. Föl­merült benne az a gyanú, hogy az Egry-gyilkos- ság is Antos lelkiismeretét terheli. Az újonnan megindult nyomozás megállapította, hogy Antos a fegyházban folytonosan bűntetteivel dicseke­dett s kijelentette, hogy ha mindaz, amit bandájával Szlovenszkón a forradalom után elkövetett, napvilágra derül­ne, nem akadna az egész köztársaságban olyan hosszú 1 Ítél, amely elegendő volna az ő fölakasztására. Ezen az alapon elindulva a csendőrség vallatóra fogta Antos királyhelmeci volt kedvesét, s ez beismerte, hogy az ágcsernői gyilkosságot Antos követte el bandájának három tagjával. A négy férfi bekormozta arcát, s estefelé el­indult az erdészlak irányában. Midőn reggel visszatértek, Antos ruhája vérfoltos volt s kezei, meg arca össze volt karmolva. Antos az ólba bedobott egy batyut s megtiltotta kedvesének, hogy annak tartalmát megtekintse. A leány azonban kíváncsiságból felbontotta a batyut és abban többek között megpillantott egy aranyórát is, amely nyilvánvalóan Egry Ferenc tulajdona volt. Ezen beismerés alapján a csendőrség a gya­núsítottak hosszú sorát tartóztatta le s a nyomo­zást folyamatba tette. ! A fejszét ugyan (megtalálták, de tulajdonosak nem. A csendőrök a tetteseket először az erdész faragó-; sai, a cigányok között keresték és le is fartórtart-; kaik egy sereg ág esernyői, t árkán yi és nagysekneoií cigányt, anélkül' azonban, hogy bűnösségükre g legcsekélyebb bizonyíték lett volna. Később a gyanúsát oittakat. szabadlibnalhieilyoiztték és pár- j hó^a.pi eredmlámytétteui kutatás után az egéwz bűnügyet ad akta tétfcétk. Nyomok bukkannak és elenyésznek A környező magyar községek lakossága köré­ben a bestiális gonosztett mély megdöbbenést vál­tott ki és miután általános volt a gyanú, hogy a tetteseket a cigányok között kell keresni, a lakos­ság üldözőbe vette á községek cigányait. Agoser- nyőn például elzavarták a cigányokat és fetgyuij- t'áseal fenyegették meg házaikat, ha vissza ímernek térni. Ennek a dühös, izzó néphangulatuak azon­ban nem volt határozott célja, a bűnügy felderítése szempontjából pedig sem mii kézzelfogható ered­ménye. A lakosság képzelete mlég sokáig fogSailkezfat az ewdüászllji.k nejtli/lyóvefl & a szóbctozléd ádlönkíipí újból és újból feiszirane hozta a bűnügy meg­akadt nyomozásának boprWsödőtit aktáit. Gyakran, ha valamelyik környéki cigány táborban veszekedés támadt, a 'Szembenálló cigányok egymás fejéhez vagdosták a vádat: „Te ölted inietg Egryéiket. megállj, mtojd bör­tönbe küldiellök én.“ Valahányszor ilyen kifakad ás elhangzott, a nagy- i s elme cl csendőrőrs megjelent a helyszínen és vál­lalóira fogta a cigányokat. Letartóztatták, majd is-. mét szabadlábra helyezt ék őket s a remény, hogy valaha is az igazságszolgáltatás elé juttathat jóik az erdészcsalád gyilkosait, rendszerint pár nap múlva s aét'f oszlott. Mintegy öt évvel ezelőtt újból íelkisértetit az erdészlak titka. Ctigiánn've,'>zeik.a(liés kányituUla isnflát a, csiemtdöir1- ség figyelmét egy fiaiftal oigányiámjala, ajkú. fü­lében áilitólaig az eft'déaz'leikból hab olt fülön- i függőt híKödiotöí. | A cigánylányt egy pár társával letartózttatt&k, a 1 függőt lefoglalták és a kassai államügyészség az Károly román extrónörökös A bodrogközi erdészlak véres éjszakája és a nyolcéves, meddő nyomozás Az az embertelen kegyetlenséggel véghezvitt családirtás, amelyre most, nyolje év elmúltán, a vé­letlen vetett világosságot, évekig foglalkoztatta az igazságügyi hatóságokat, a kassai államügyészsé­get, a vizsgá’lóbirákat és a bodrogközi csendömé- gefc'et. 1920 elején, amikor a közbiztonság mlég ma­gán viselte a forradalmi 'bizonytalanság jegyét, rablóbandák garázdálkodtak SzJlovenszkó és Ru- ezlilnszkő Vidékein. RusainszJkóban fénykoréit élte Sulhaj bandája, Szlovem&zkó beleltti pcbüfoiiLáiln pedig ktilsielbh esoipcli 'íiokba vet ő tüdők ösaztö a lebzelVdt Idaitowáik és a magralckall hofflőílt fetgyveffVifdrt halrtznáiíflák fel rafelólüiíafedjalikíhoz. A forradalom után elkövetett rablások és gyilkos- j Ságok hosszú sorában szerepel az Agcsemyő emel- i lett történt ■cisaládá'rás, amelynek mégy emlberélet ] esett áldozatául. Pár kilométerre a község határé- j tói, az erdőség közepén állt Egry Ferenc erdész háza. Szorgalmas, igyekvő ember veit az erdész,; aki háza körül két keze munkájával1 virágzó kis J gazdaságot varázsolt. Erdő övezte a házacskát, j amely pár száz lépésnyire az ut mellett bujt meg J a sürülomlbu illák között. Az erdészt, aki szigorú, i de igazságos ember hírében állt, jól ismerték az i egész vidéken és ellensége nem voftfc, cslak a cigányok táfaclaá- baín, mért az erdész gvakrala óxtSe raicbtrteásiomv lámpáson a fiistösképüekolt s ha egyezer, él- e&ipte őket, aikkor nidm volt srófaíukrta, tiryailofcn. Csend őr kézre adta a tolvajokat, akik bosszút es­küdve fenekedtek Egry erdész eliten. biztonságra, hanem, hogy a csendőrök politikailag megbízhatók legyenek, Idegemből jött, kevés szol­gálati tapasztalattal rendelkező, a helyi viszonyok­kal egyáltalában mem ismerős csendőrök vették kezükbe a gonosz családi r fás kinyom ozását és a miikor avatott keizeílvíbe kari ült a bűnügy, a uyoimiozás első napjainak hiány oisistlisjaüt és hi­báit már nettn tudták pótoltad. irattárból kiemelte a pergamemtszerüen megisár- guít, porosodó aktákat. Nek'ileindültek a nyomo­zásnak, de csakhamar megtorpantak, mert az egyetlen komoly kiindulási pontot elvesztették. A fülönfüggőről nam tudták betjizouiyi'tlaliő, | hogy az erdész ólctltápstáluak tulajdonna, a eigjá- I nyo'k pedig Letagadják, amiét a veszi alkfediéls he- j vében mondták egyiUáiuuak. 1 Nemsokára ezután még egy utolsót lobbant a ku­tatás. A kassai államügyészség névtelen felijelenlé* alapján vette kezébe újból és utolsó neki készülő­déssel a bűnügyet, amelyet a névtelen levélíró egy környéki urtwlalotmr gazda,tisztjének fejére ölvasott. Azt állította, hogy a gazdatiszt ellenséges viszomy- ban volt Egry erdésszel e hogy még most is azzal a bottal sétál, amely azelőtt az erdész tulajdona volt. Bizottság szállt ki az Ág esernyő melletti 'er­dő szílak romjai közé « érákig forgatta, faggUÜIfla a gyarnuailt^SI gafzjda- fcisztet,. aki azonhaai kértégb erFiomíkalftaWLaiuu 1 bb- iglazcdíta áriát latmsláigláii Az utolsó kísérlet Most azután végérvényesen holtpontra jutott a nyomozás és a kassai államügyészség 'lemondoijt { arról, hogy valaha is bírái elé tudja éllditam a gytil- ] kosokat. Anniira meddőnek látszott minden ki- | eérlefezés, hogy az állam ügy és zsvág ctgy újságíró niaik, aki n/ggán- nyomiozásria váll allkoz wtt, kiadta tuinu'lmtíuiiyo- zásba a büuügy kötetekre rugó iilaftalit, faííba ezen a módon valatmli nyoHnlotfc Hatóik Ez a kísérlet is eredménytelenül végződött s négy év óta a bűnügyben nem történt ügyészi, vagy ‘bí­rói intézkedés. Az ilyen mélyreisott, felderitetlen i bűntettekben annyi év 'múltával már csak a vélet- j len segíthet az igázságszo Igáit a tásn ak. Ebben az esetben is igy történt: a véletlen jött segítségül és nyolc év múltával mégis bírái elé került a gonosz­tett elkövetője és bűntársai. Parlamenti válság fenyeget Ausztriában A szociáldemokrata tanácsok Seipel ellen — iíes ohstrufecifi készül — Felfedezik a gyilkosságot Az országút járókelői egy nap reggelén észre­vették, hogy m crtlóvilafk fedői füsit fcóvályögl aa égtfle sí az izzó parázs sziiktaákiáfc szór. Kjét Ágcs ernyő-községbeli gazda és egy juhász mentek először kivánceiságtól hajtva az erdészlak felé, hogy megnézzék, mi történt ott az éjszaka. Korünios fahOcatt, üszkös gnűetoliálklatt tadáilíalk, amely ékben miig mpst is olírt lappangtotít az éQ- szaktoti tűzvész wajüiltalokia éte lámtejjlni B-osszat sejtve mentek ibe az udvarra, ahol rtasztó látvány tárult szemeik elé. A kihalt, némái, üsz­kösre égett ház udvarán vér nyom okát és egy vér- áztafta fejszét találtak. Továbbhaladtak a lakószo­bákba s amint az ajtón benyitottak, a földön hevdrlre és alz ágyhoz tálmlajszlbva taJjáll- ták a gonosz Oeüt ösir^aroimsolbfej ii. fejszével sztiszafbd'allí álhloBaitlJR Ott hecvcrtt Egjry Feaicfac arldésiz, é Icái árt a, Hilla Vcoianíilka, mlölteiftnik Ka­mi ina navii kiiletucáves. kiisiDiaátnyuk vad. kegt\’cit- lel3tí/ógl$2Íl összavaigdajjt hOMbaste, a fái^!ca|mlrlá- baci padiig o, fák alá, nstj^e mocpttaláíibák Hotr- nyák Dénes, a 17 évas szolgla ho’.'ljei^öít. Négy emberéletet oltott ki ai gonosztevők fejszéje, melyet a nagy sietségben a ház udvarán hagytak. A bűntény színhelyéről az első szemtanuk egyene­sen a csendőrállomásra siettek és jelentést tettek. Av. elhibázott nyomozás Akkuéiban a csendorség átszervezés alatt állt éa SZlovenszkon elsőfOpban nem alma helyezték súlyt, hogy a helyi 'viezonyo'kkal ismerős, 'Mprő- táil-t régi Cfcöűxliőrök vjgy^zzaaak te köaimdfe m a Bécs, május 9. A szociáldemokrata nem­zeti- és szövetségi tanácsok elhatározták, hogy a legélesebb ellenzék álláspontot fog­lalják el Seipel dr. kancellár ellen. Erre a határozatra az adott okot, hogy a kancellár egy müncheni lapnak adott inter­jújában a szociáldemokrata vezéreket 'kü­lönböző szemrehányásokkal illeti és az inter­júban a „becstelen" kifejezést is használta. A kancellár az elmúlt napokban ajánlatot tett a szociáldemokratáknak, hogy az alkotmány­ban meghatározott, átmeneti intézkedéseket, amelyeknek érvényessége 1928 szeptemberé­ben lejár, még három évre hosszabbiisák meg. Ezekhez az intézkedésekhez tartozik Bécs vá­rosának az a joga, hogy az államrendőrségtől a közlekedési rendőrséget a saját fenhatósá- ga alá vegye át. Seipel dr. azzal érvelt, hogy el lehet kerülni a súrlódásokat, ha még né­hány év eltelik, most ugyanis tulnagy az el­lentét az államrendőrség és Bécs vezetősége között a múlt év júliusában lezajlott esemé­nyek miatt. AZ „ITAUA A BALTI TENGER FÖLÖTT Mivel már most is nagyon sok akadálya van a parlament rendes működésének, az ellenzékiség szélsőségbe vivése a nem­zetgyűlés munkájának teljes megszűnését fogja eredményezni és a szociáldemokra­ták határozata parlamenti krízisre ve­zethet. Bécs, május 9. A nemzetgyűlés tegnapi ülésének végén incidensre került a sor. Á! nézők karzatáról egy hivatalnok, akit a lét­számcsökkentés alkalmávall elbocsátottak, gépírásos, sokszorosított röplapokat dobott a terembe. A röpirat követeli a kormánytő!, hogy a népszövetségi ellenőrzés kereteiben elbocsátott állami tisztviselőket újból alkal­mazza, A tüntetőt a rendőrségre vezették, ki­hallgatták, azután elbocsátották. A budapesti miniavásáron megjelent Jugoszláv vendégek a hét ország barátságos köze­ledés® mellett Budapest, május 9. (Budapesti szer­kesztőségünk teleíonjeientóse.) Budapest fő­város a nemzetközi árumintavásárra érkezett belgrádi küldöttség tiszeletére tegnap banket­tet rendezett a Gellert szállóban, amelyen Mitsits, Belgrád helyettes polgármestere vá­laszolt Lobmayer tanácsnok üdvözlésére és elragadtatással szólt a vendéglátásról, vala­mint Budapest szépségeiről. Majd Radon les Iván belgrádi egyetemi tanár mondott ma­gyar nyelvű beszédet. — A jugoszláv pavillon a minta vásáron jele annak, — mondotta, — hogy a kél ország intenzív gazdasági közele­dést óhajt egymással. Horthy kormányzó két évvel ezelőtt Mohá­cson tartott beszédében jelölte ki azt. az utat, amelyet szorgalmazni kell és amely a gazda­sági kapcsolatok kimélyitésével a politikai vi­szonyok békésebb, objektivebb értékelésére vezet. Kell, hogy a kél ország közti politikai viszony nocsak korrekt, hanem benső[sé- ' ■ ges és barátságos legyen. 7

Next

/
Thumbnails
Contents