Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-01 / 101. (1728.) szám
. KdZtíAZMSÁfiP . A szlovenszkói fakereskedelem kilátásai ezévben rosszabbodtak A „Carpathla" közgyűlése — Az exportengedélyezés! eljárás és az állami üzemek konkurrenclája gátolja a fakereskedelem fejlődéséi Pozsony, április 30. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A „Carpathia“ fatermelők és fakereskedők országos szövetsége vasárnap délután tartott ez évi rendes közgyűlését a pozsonyi kerskedelmi és iparkamara termében Stodola Kornél elnöklete alatt. Stodola elnök bevezető szavai után Fried- niann dr., a szövetség vezértitkára a következőkben számolt be a szlovenszkői faipar és fakereskedelem helyzetéről: A faipar és fakereskedelem helyzetét általában nagyon kedvezően Ítélik meg. Tény, hogy az elmúlt évben több rossz konjunktu- ráju év után a szlovenszkói faiparnak módjában állott több éves veszteségét regresszálnia és több cég még jelentős nyereséget is tudott elérni. A nagy konjunktúra alapját a rohamosan fokozódó magyarországi és németországi kereslet képezte, úgyhogy gömbfában és fűrészelt áruban oly nagy volt a kereslet, hogy azt még a legoptimistább szakmabeliek sem merték remélni. Németországban a nagy keresletet a lengyel vámháboru idézte elő, Magyarországban pedig az építkezési tevékenység hirtelen fellendülése. Az 1927. évi üzletmenet igen élénken lüktető volt, úgyhogy gömbfáért már olyan árakat értek el, amelyek a természetes áralakulással nem is állottak arányban. Közben azonban megfeledkeztek arról, hogy a faárak emelkedésének is meg vannak a határai és az árak nem mehetnek a végtelenségig. A gömbfaárak az 1928. év első hónapjaiban is igen szilárdak voltak a németországi fokozott kereslet folytán, azonban az árak végül is felülmúlták a világparitást és újabban a kereslet erős megcsappanásában mutatkozott ennek hatása. Néhány cégnek még régebbi nagy készletei voltak s ezek a cégek rendkívül nagy keresethez jutottak annak az árunak eladása révén, amelyet két év előtt még nagyon alacsony áron sem voltak képesek eladni s amely akkoriban e cégek mobilitását már-már katasztrofálisan nehezítette. Most a fűrésztelepek az áru beszerzésénél egymás felüllicitá- lásával kénytelenek áruhoz jutni, ami kereseti lehetőségüket a minimálisra csökkenti. Tény, hogy a kereslet nagyságát a nagy haus- seban túlbecsülték és a gömbfa árainak stabilizálása túlságosan magas nívón történt, aminek reakcióját nem lehet elkerülni. A szlovenszkói fűrészelt áruban is igen szép üzlet volt, azonban a magyar és német piac felvevőképességét itt is túlbecsülték. Minden jel arra mutat, az idén megközelíteni sem lehet már a múlt évi üzlet hatalmas forgalmát. A szlovenszkói faipar helyzete a jelen évben ; sem kedvezőtlen ugyan, de kétségtelen az is, hogy ennek az évnek nem lesz és nem is lehet olyan eredményes befejezése, mint az előzőnek. A szlovenszkói faexportnak még mindig útjában áll a régi nagy akadály, az engedélyezési eljárás. Egyes árufajoknál 1000 koronát kell 10.000 kg.-ként fizetni a kiviteli engedélyért, ami az inflációs időkből visszamaradt és már teljesen korszerűtlen dolog is. ( A genfi gazdasági világkonferencia ugyan ( alapfeltételnek vette fel elveihez az engedé- . lyezési eljárások teljes beszüntetését, azonban Csehszlovákia fentartotta magának a jo- J got, hogy a fakivitelnél az egyes árufajokra , fentartsa a jövőben is az engedélyezési rend- . szert. Szlovenszkóban az egész termelési rend- [ szert és a piacot erősen befolyásolja, hogy ( az állam mindig nagyobb mértékben fog- ( lalkozik nemcsak a gömbfa kitermelésé- , vei, hanem annak feldolgozásával is . és egyre több fűrésztelepet vesz át saját keze- \ lésébe. Az állami fűrésztelepek kalkulációi azonban nem tarthatók helyesnek, mert azok a momentumok, amelyek a magángazdálko- , dásnál annyira fontosak, az állami kezelésnél , nem jönnek tekintetbe. Azáltal, hogy az álla- , mi fűrésztelepek a gömbfát maguk dolgozzák fel, azonban sem adót nem fizetnek, sem !11 egyéb közterheket nem viselnek, azonkívül | pedig korlátlan tőke felett rendelkezve, a ( pénzszerzés kérdéseit sem ismerik, egészen másképpen kalkulálhatnak, mint azok a fűrésztelepek, amelyek magántulajdont képeznek és magánkezelésben vannak. i így az állami fűrésztelepek nem kényszerül- i tek arra sem, hogy az árut gondosan szortíroz- < zák és a szállításoknál sem ismerik a magán- - vállalatok gondjait. Az állami fűrésztelepek t végeredményben nem használnak az államnak, inért a régi, bevezetett vállalatokat, ame-| Jyek évtizedek nehéz és becsületes munkával I í szereztek a bel- és külföldön áruiknak piacot, í( egyre szükebb korlátok közé szorítják, annál is inkább, mivel az állami fűrésztelepek az eladásoknál egyáltalán nincsenek tekintetei a régi cégek érdekeire. Igen hátrányos a fakereskedelmere az is, hogy az állami fűrésztelepek kis tételekben is csinálnak kötéseket, amivel a közvetítő és kiskereskedelmet teljesen tönkre teszik. A termeléstől a kiskereskedelemig tehát mindent az állam kezébe koncentrálnak anélkül, hogy ez az államnak valóban lényeges és jelentős nyereséget jelentene. Sajnálatos az is, hogy az állami fűrésztelepek nem voltak hajlandók a magánvállakozókkal való kooperációra. Szlovenszkóban a termelési feltételek általában azonosak, azonban minden olyan igyekezet, hogy a faiparban az állam a magánosokkal együttesen gazdálkodjon, sikertelen maradt, mert az állami fatermelés és feldolgozás vezető helyein ma épp olyan bürokratikus rendszer uralkodik, mint a régi monarchiában. Nem szabadna szem elől téveszteni azt, hogy a külföldi piaccal való eredményes dolgozáshoz szükség lesz egyszer ismét az egyéni szakértelemre, gondosan előkészített szállításra és személyes összeköttetésekre. Lehetetlen állapot az is, hogy a belföldön a magántulajdonban levő fűrésztelepek nem tudnak gömbiát kapni, mert az állami termelés mindent exportál, úgyhogy egyre jobban fenyeget annak a veszélye, hogy a belföldi fűrésztelepek egy része kénytelen lesz üzemét beszüntetni, vagy annak kapacitását a minimálisra redukálni. Feltétlenül szükség lenne arra, hogy az állami fatermelők utasítást kapjanak, mely kötelezné ezeket, hogy a magánfürésztelepeket kellő mennyiségű gömbfával napi rendes legmagasabb áron ellássák. Több jelentés és a zárszámadás, valamint a költségvetési előirányzat elfogadása után az ülés délután fél hat órakor véget ért. A pozsonyi Kereskedelmi Testület közgyűlése Pozsony, ■ április 29. Pozsonyi ezerkeeatősé- günk telefon jelentése.) Ma délelőtt 10 érára volt kitűzve a Kereskedelmi Testület ezévi rendes közgyűlése, miivel azonban a jelzett időiben a tagok határozatképes számban nem gyűltek össze, Síéin Miksa elnök csak fél 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Stein Miksa elnöki beszámolójában szemrehányást tett amiatt, hogy bár 3300 tagija van a testületnek, a közgyűlésre mégis ilyen kevesen jőtitiek el. Majd visszapillantást tett az utolsó évek általános tendenciává hozásaira. Az 1920—21. évek egészséges konkuirrenciéija után jött az 1922—23. évii borzalmas gazdasági krízis, amely sok száz exisztornóiét tett tőinkre. 1926. évig lehetett érezni ennek a krízisnek közvetlen hatását. Az 1926. és 1907. éviek javulást jelentettek volna a kereskedőik számára, azonban a vi sszamenől eg több évre történő adóbehajtások a kereskedőket újabb megpróbáltatásoknak tették ki. Jelenleg is úgy áll a helyzet, hogy az elért üzleti forgalom távoliól sem bárja el a nagy üzleti terheket. A város és az állam a megadőztaitásoknál nincs kellő tekintettél arra, hogy a kereskedelem még nem tudta kiheverni az elmúlt évek veszteségeit, örömmel lehet azonban megállapítani, hogy a SkereskedőosZtály tekintélye és befolyása lényegesen erősödött és ma már a hatóságok figyelembe veszik a kereskedők álláspontját is. Stein Miksa elnök ezután javasolja, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje Novák cLr.-t, az uj kereskedelmi minisztert, majd kegyelettel emlékezik meg a testület elhunyt kiváló tagjairól: Ge- steüuer Sándorról, Neuralh Sándorról és Somnieu- fel Sámuelről. A megemlékezést a jelenlévők állva hallgatták végig. Az elnöki beszámoló után Foríbátih Jenó dr., a testület főtitkára, számolt be a testület működéséről az elmúlt évben. Utalt arra, hogy a gazdasági viszonyok a kereskedelem szempontjából az előző évhez viszonyítva rosszabbak Lettek. Az elhelyezési lehetőségek igten csekélyek. A pénzhiány erősen érezteti hatását, úgy, hogy nagyobb Vállalkozásra nincs kedve senkinek. A korailátny van hivatva ezeln az állapoton az adóreformmal segíteni, rle nem olyan reform kell, amnely uij rendeletikkel szigorltja az előírásokat, hanem olyan, amilyent a gazdasági viszonyok megkívánnak. A sok adói elírási kérvény is mutálja, hogy az adófizetők mily súlyos helyzetben vannak és e® a tény kétségtelenül összefüggésben Van az általános gazdasági helyzettel. A forgalmi adói: átalányositám érdekében a grémium többször akcióba lépett, sajnos azonban, hogy a textiláruk forgalmiad ójának átalányositáeát a közel jövőben sem lehet még elintézni. A testület állandó tárgyalásokat folyttal a kereskedelmi alkalmazottak önálló betegségéi yiző- (jének Mtesateae érdekében, azonban a fennálló törvények elleniiótes előírásai ezt megnehezítik. Forbáth dr. ezután a jogosulatlan házalókereskedelemről, a külföldi cégek utazóinak garázdálkodáséiról, a szeszesitalok koncesszió Hálásának és az uzsorába vattai feloszlatásának kérdésié vei foglalkozott. A zárszámadások felolvasása és elfogadása, majd több indítvány elintézése után a közgyűlés délután /i 1 órakor véget ért. Clpészlparosok országos kongresszusa Kassán Kassa, április 30. (Kassai szerkesztőségünktől.) Szlovenszkén és Ruszinszkóban különösen nehéz helyzetben van a cipészkisipar. A volt monarchia ilyen iparának 60%-a maradt , a köztársaságban, ezzel szemben a volt monarchia körülbelül 60 millió lakosával szemben a csehszlovák köztársaságnak csak mintegy 14 millió lakosa van, ami már eléggé érthetővé teszi ezt a rettenetes eltolódást, amely ezt az ipart a teljes csőd örvénye elé hajtotta. A cispészkisiparosok támogatás után kiáltottak elégszer, azonban csak ígéreteket kaptak. Nemrégiben Kassán nyilvánosan is tüntettek s most országos kongresszust hívtak egybe Kassára. A kongresszust Móricz Mihály elnöklete mellett vasárnap tartották meg. 25 ipartársu- lat 6502 tagja nevében 134 képviselő jelent meg a kongresszuson. A kassaiakon kívül elküldték delegátusaikat Pozsony, Nagymihály, Huszt, Munkács, Szepesbéla, Breznó, Zseliz, Ungvár, Eperjes, Beregszász, Léva, Érsekújvár, Tornaija, Besztercebánya, Rimaszombat, Ipolyság, Igló, Késmárk, Bánréve, Trencsén, Torna, Szepsi és Királyhelmec. A kongresszust szlovákul Szopóc János másodelnök (Pozsony) nyitotta meg. Molnár Miklós (Kassa) az iparosság üdvözletét tolmácsolta. Helyei Gyula az országos iparos szövetség nevében üdvözölte a kongresszust. A referátumok során Kóstyánszky Jenő ((Nagymihály) a lábbeli készítő kisipar helyzetét ismertette. Szükségesnek tartja a középiskolát végzett tanoncokat. Panaszkodik a túlságosan magas adók miatt és szakmabelieket kíván az adókivető bizottságokba. Laczkó Lajos (Kassa) hangsúlyozta, hogy régen a cipészek 90%-nak volt vagyona. Ma ugyanennyinek nincs betevő falatja. 15.000-re rúg Szlovenszkón s Ruszinszkóban a munkanélküli munkaadók s munkások száma. Ilyen tömeget nem szabad elpusztulni engedni. Kell, hogy mint polgároknak életlehetőséget adjanak. Szabó Ferenc hangoztatta a kormánysegély szükségét, pénz s géppel való ellátását. Kluka Nándor (Kassa) kitért a kassai javítóintézet kisipari üzemeinek bírálatára. Józsa Ferenc (Pozsony) szerint meg kell állapítani az országos cipészszövetséget csehországi mintára. A kontárkérdéshez szólva nem azokat a tanoncokat tartja kontároknak, akik kenyérszüksógből kontárkodnak, mivel felszabadulásuk után seholsem bírnak elhelyezkedni, hanem azokat a postásokat, rendőröket, vasutasokat, stb., akiknek van más megélhetésük s mégis otthon cipészkednek. Ezeket a munkától el kell tiltani. F®ss Ferenc (Pozsony) ajánlja, hogy termelőszövetkezeteket kell létesíteni, de állami segéllyel. Izák Ödön (Beregszász) szerint a referensek nem szakemberek, itt van a baj. Kompriez (Érsekújvár), Blaho (Tr. Tépik), TefMnger Pál (Igló), Rusbagan Gyula, BeÚa (Léva), Melczer György (Munkács), Petrovszky (Kassa) hozzászólásai, illetve referátumai után Laczkó Lajos (Kassa) említette még föl, hogy ha eddig az államtámogatás formája olyan mérvű lehetett volna, amely megfelelő tőkét bocsátott volna rendelkezésre, akkor ma nem lenne szükség állami támogatásra. Végül a kongresszus határozati javaslatot fogadott el, mely szerint meg kell azonnali hatállyal rendszabályozni az állami s egyéb üzemek kontárkodását, módosítani kell a kereseti adó kulcsát, az adóm in imáim legyen nőtlen ember után 12.000 feleséges ember után 16.000 K ez a kvóta a családtagok számához képest emelkedjék. Beigazolt esetekben az adók leírassanak, a végrehajtást a felebbezés jogerős elintézéséig hagyják függőben, a forgalmi ádó töröltössekék el s az adókivető bizottságba a szakma által megjelölt tagokat feltétlenül hívják be. A tanulók számát a segédekhez képest állapítsák meg s vándor tanítók működjenek. A kongresszus helyteleníti a kormány iparpolitikáját, kívánja, a számítási furfir- tételek leszállítását, a. történelmi országok ipari készítményeire adott vasúti tarifakedvezményeknek megszüntetését’, az egész vonalon teljes unifikációt, a helybeliek közszállitásoknál 10%-al drágábbak le: hessenek, a nyersanyagbeszerzés előmozdítását, szabad átkelést, az iparosok számára a ha- , tárokon, hogy a csizmadiaipar ne legyen tel- ; jes tétlenségre kárhoztatva, a gyári konkurencia szabályozását a a kontárok üldözését, ] Megkezdődnek a magyar-csehszlovák r égi-k oronatarto zás okról szóló tárgyalások. A magyar-csehszlovák régi-koronatartozások- ról szóló tárgyalások május 7-én Budapesten veszik kezdetüket. A tárgyalások folytatását képezik az 1923-ban lefolyt tárgyalásoknak, amikor is számos pénzügyi kérdésben megegyezésre került a sor, amelyek azután a csehszlovák tömények és rendeletek tárában 1924-223—230 számok alatt jelenték meg. Ezek között volt a régi-koronatartozá- sok és régi-koronakötelezettségek regisztrálásáról szóló megegyezés is. A csehszlovák delegáció vasárnap utazik Budapestre Vlask dr. meghatalmazott miniszter vezetése mellett. Magyar cégeiket is megthivtalk a esehszíloVáík— román fatermelőik tárgyalásaira. Jelentettük, hogy a Carpalbia, szlovenszkói fatermelők 'egyesülete romániai fa vállalatok ind it ványára ér tekezl etet hívóit egybe, amelyen a csehszloválkiai és romániai: facégek a kölcsönös versengés <1 ©tompításáról fognak tárgyalni. Tárgyalás alá kerül egy román csoport arra vonatkozó javallata Í6, hogy a csehszlovákiai és romániai Mtóviltel rayoniizáláséra megfelelő módot találjanak. A tárgyalásokra a magyar cégeket is meghívták s a konferencia klmenetelé- faez képesít, hasonló értekezletre meghívják a lengyel exportőröket is. (MP.) A textiláruk !orgalmiadójának ááoJlámyolsitiásaí. A texJtilkiereskedők depütációt küldenek a pénzügyminiszterhez, hogy — tekintettél: a cseh tiextil- gyánoeok és te xtilnagyikereskedők megegyezésére a közös javaslatot illetően — lehetőleg siettessék a textiláruk forgalmiad ójának az ájtalányosittását. Ugyanebben az ügyben hasonló intervenció készül a kereskedelmi minisztériumba is. (MP.) A Lengyelországba irányitett ki viteti áru hiányos szállítása. Varsói hírek szerint az utóbbi időben szinte naponta történik meg, hogy a Cisehszlo- vákiáibó! Lengyelországiba küldött áru mellé nincs mellékelve a származási bizonylat. Ebből jelentős károk erednek, mert az ilyen árut a származási bizonylat utólagos megszerzéséig elraktározzák a vámhivatalban s az elraktározásért nagy illetékeket kell fizetni. A lengyel importőrök ezért figyelmeztetik a zilletékes testületeket, hogy éppen a behozatali engedélyek részleges megszüntetése óta van szükség arra, hogy az áru mellé feltétlenül mellékeljenek olyan, az illetéke® kereskedelmi kamara és a lengyel konzulátus által Mttamozotí bizonylatot, amelyből kitűnik, hogy az áru nem származik Németországból .(PTTA.) RÁDIÓMŰSOR SZERDA PRÁGA: 11.00, 12.05, 16.30 Zene. — 17.50 Német előadás. — 21.30 Zongorahangverseny. — POZSONY: 17.35 Zene. — 19.15 Szlovák anekdoták. — 21.30 Prágai műsor. — KASSA: 20.05 Hangverseny. — BRÜNN: 17.00 Bábszínház. — 18.10 Német előadás. — 19.30 Lengyel est. — 21.30 Tánczene. — BUDAPEST: 12.00 Cigányzene. — 16.00 Gyermekmesék. — 17.30 Szimfonikus hangverseny, Beethoven-est. — 20.00 Bartók Béla hangversenye. — 22.00 Cigányzene., — BÉCS: 11.00, 16.00 Zene. — 19.30 Álarcosbál, Verdi operája. — ZÜRICH: 16.10 Zene. — 20.15 Víg est. — BERLIN: 20.00 Három a kislány, operett. — MÜNCHEN: 20.00 Vig est. — 22.45 Tánczene. — KÖNIGSBERG: 16.30 Nagy délutáni hangverseny. — RÓMA: 20.45 Nagy hangverseny. — MILÁNÓ: 17.05 és 22.30 Jazzband. — VARSÓ: 20.30 Hangverseny. — ZÁGRÁB: 18.00 Hangverseny. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.30, 12.05 Zene. — 16.30 Jazzband. — 20.00 Szinifónikus zene. — POZSONY: 18.00 Zene. — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 20.00 Szalonzenekar hangversenye. — BRÜNN: 12.15 Zene. — 18.00 Német előadás. — 20.00 Prágai műsor. — BUDAPEST: 12.00 Zongorahangverseny. — 17.00 Kamarazenekar hangversenye. — 18.15 Visky Károly előadása a népművészet és iparművészéből. — 19.00 Kaliivoda 01 da és Polgár Tibor hangversenye. — 20.45 A müncheni Murika- lische Komödien előadása. - 22.30 Cigányzene. — BÉCS: 16.15 Zene. — 20.10 Népzene. — ZÜRICH: 16.10 Zene. — 20.50 Alvaro Lami, tenor- énekes hangversenyé. — RÓMA: 17.30 Tánczene. — 20.45 A dollárhercegnő, Fali operettje. BERLIN: 21.00 Zongoratrió. — 22.30 Tánczene. — BRESLAIT: 20.30 Schubert-est. — HAMBURG: 20.00 Knbaréelőadás. —• KÖNIGSBERG: 10.30 Wilhelm Matull, Bruckner szimfóniája. VARSÓ: 19.20 Operaelőadás. — ZÁGRÁB: 20.00 Szimfóni- kns hangverseny. 10 ______________________________________ msmA»» i, k«M.
