Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-01 / 101. (1728.) szám

. KdZtíAZMSÁfiP . A szlovenszkói fakereskedelem kilátásai ezévben rosszabbodtak A „Carpathla" közgyűlése — Az exportengedélyezés! eljárás és az állami üzemek konkurrenclája gátolja a fakereskedelem fejlődéséi Pozsony, április 30. (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) A „Carpathia“ fatermelők és fa­kereskedők országos szövetsége vasárnap dél­után tartott ez évi rendes közgyűlését a po­zsonyi kerskedelmi és iparkamara termében Stodola Kornél elnöklete alatt. Stodola elnök bevezető szavai után Fried- niann dr., a szövetség vezértitkára a követke­zőkben számolt be a szlovenszkői faipar és fakereskedelem helyzetéről: A faipar és fakereskedelem helyzetét ál­talában nagyon kedvezően Ítélik meg. Tény, hogy az elmúlt évben több rossz konjunktu- ráju év után a szlovenszkói faiparnak módjában állott több éves veszteségét regresszálnia és több cég még jelentős nyereséget is tudott elérni. A nagy konjunktúra alapját a rohamo­san fokozódó magyarországi és németországi kereslet képezte, úgyhogy gömbfában és fű­részelt áruban oly nagy volt a kereslet, hogy azt még a legoptimistább szakmabeliek sem merték remélni. Németországban a nagy ke­resletet a lengyel vámháboru idézte elő, Ma­gyarországban pedig az építkezési tevékeny­ség hirtelen fellendülése. Az 1927. évi üzlet­menet igen élénken lüktető volt, úgyhogy gömbfáért már olyan árakat értek el, ame­lyek a természetes áralakulással nem is ál­lottak arányban. Közben azonban megfeled­keztek arról, hogy a faárak emelkedésének is meg vannak a határai és az árak nem mehet­nek a végtelenségig. A gömbfaárak az 1928. év első hónapjaiban is igen szilárdak voltak a németországi fokozott kereslet folytán, azonban az árak végül is felülmúlták a világpari­tást és újabban a kereslet erős megcsap­panásában mutatkozott ennek hatása. Néhány cégnek még régebbi nagy készletei voltak s ezek a cégek rendkívül nagy kere­sethez jutottak annak az árunak eladása ré­vén, amelyet két év előtt még nagyon ala­csony áron sem voltak képesek eladni s amely akkoriban e cégek mobilitását már-már ka­tasztrofálisan nehezítette. Most a fűrésztele­pek az áru beszerzésénél egymás felüllicitá- lásával kénytelenek áruhoz jutni, ami kere­seti lehetőségüket a minimálisra csökkenti. Tény, hogy a kereslet nagyságát a nagy haus- seban túlbecsülték és a gömbfa árainak stabilizálása túlságosan magas nívón történt, aminek reakcióját nem lehet elkerülni. A szlovenszkói fűrészelt áruban is igen szép üzlet volt, azonban a magyar és német piac felvevőképességét itt is túlbecsülték. Minden jel arra mutat, az idén megközelíteni sem lehet már a múlt évi üzlet hatalmas forgalmát. A szlovenszkói faipar helyzete a jelen évben ; sem kedvezőtlen ugyan, de kétségtelen az is, hogy ennek az évnek nem lesz és nem is le­het olyan eredményes befejezése, mint az előzőnek. A szlovenszkói faexportnak még mindig útjában áll a régi nagy akadály, az enge­délyezési eljárás. Egyes árufajoknál 1000 koronát kell 10.000 kg.-ként fizetni a kiviteli engedélyért, ami az inflációs időkből visszamaradt és már telje­sen korszerűtlen dolog is. ( A genfi gazdasági világkonferencia ugyan ( alapfeltételnek vette fel elveihez az engedé- . lyezési eljárások teljes beszüntetését, azon­ban Csehszlovákia fentartotta magának a jo- J got, hogy a fakivitelnél az egyes árufajokra , fentartsa a jövőben is az engedélyezési rend- . szert. Szlovenszkóban az egész termelési rend- [ szert és a piacot erősen befolyásolja, hogy ( az állam mindig nagyobb mértékben fog- ( lalkozik nemcsak a gömbfa kitermelésé- , vei, hanem annak feldolgozásával is . és egyre több fűrésztelepet vesz át saját keze- \ lésébe. Az állami fűrésztelepek kalkulációi azonban nem tarthatók helyesnek, mert azok a momentumok, amelyek a magángazdálko- , dásnál annyira fontosak, az állami kezelésnél , nem jönnek tekintetbe. Azáltal, hogy az álla- , mi fűrésztelepek a gömbfát maguk dolgozzák fel, azonban sem adót nem fizetnek, sem !11 egyéb közterheket nem viselnek, azonkívül | pedig korlátlan tőke felett rendelkezve, a ( pénzszerzés kérdéseit sem ismerik, egészen másképpen kalkulálhatnak, mint azok a fűrésztelepek, amelyek magántu­lajdont képeznek és magánkezelésben vannak. i így az állami fűrésztelepek nem kényszerül- i tek arra sem, hogy az árut gondosan szortíroz- < zák és a szállításoknál sem ismerik a magán- - vállalatok gondjait. Az állami fűrésztelepek t végeredményben nem használnak az állam­nak, inért a régi, bevezetett vállalatokat, ame-| Jyek évtizedek nehéz és becsületes munkával I í szereztek a bel- és külföldön áruiknak piacot, í( egyre szükebb korlátok közé szorítják, annál is inkább, mivel az állami fűrésztelepek az eladásoknál egyáltalán nincsenek tekintetei a régi cé­gek érdekeire. Igen hátrányos a fakereskedelmere az is, hogy az állami fűrésztelepek kis tételekben is csinálnak kötéseket, amivel a közvetítő és kiskereskedelmet teljesen tönkre teszik. A termeléstől a kiskereskedelemig tehát min­dent az állam kezébe koncentrálnak anélkül, hogy ez az államnak valóban lényeges és je­lentős nyereséget jelentene. Sajnálatos az is, hogy az állami fűrésztelepek nem voltak haj­landók a magánvállakozókkal való kooperá­cióra. Szlovenszkóban a termelési feltételek általában azonosak, azonban minden olyan igyekezet, hogy a faipar­ban az állam a magánosokkal együttesen gazdálkodjon, sikertelen maradt, mert az állami fatermelés és feldolgozás ve­zető helyein ma épp olyan bürokratikus rendszer uralkodik, mint a régi monarchiá­ban. Nem szabadna szem elől téveszteni azt, hogy a külföldi piaccal való eredményes dol­gozáshoz szükség lesz egyszer ismét az egyé­ni szakértelemre, gondosan előkészített szál­lításra és személyes összeköttetésekre. Lehetetlen állapot az is, hogy a belföl­dön a magántulajdonban levő fűrésztelepek nem tudnak gömbiát kapni, mert az ál­lami termelés mindent exportál, úgyhogy egyre jobban fenyeget annak a ve­szélye, hogy a belföldi fűrésztelepek egy része kény­telen lesz üzemét beszüntetni, vagy an­nak kapacitását a minimálisra redukálni. Feltétlenül szükség lenne arra, hogy az ál­lami fatermelők utasítást kapjanak, mely kö­telezné ezeket, hogy a magánfürésztelepeket kellő mennyiségű gömbfával napi rendes leg­magasabb áron ellássák. Több jelentés és a zárszámadás, valamint a költségvetési előirányzat elfogadása után az ülés délután fél hat órakor véget ért. A pozsonyi Kereskedelmi Testület közgyűlése Pozsony, ■ április 29. Pozsonyi ezerkeeatősé- günk telefon jelentése.) Ma délelőtt 10 érára volt kitűzve a Kereskedelmi Testület ezévi rendes köz­gyűlése, miivel azonban a jelzett időiben a tagok határozatképes számban nem gyűltek össze, Síéin Miksa elnök csak fél 11 órakor nyitotta meg a köz­gyűlést. Stein Miksa elnöki beszámolójában szem­rehányást tett amiatt, hogy bár 3300 tagija van a testületnek, a közgyűlésre mégis ilyen kevesen jőtitiek el. Majd visszapillantást tett az utolsó évek általános tendenciává hozásaira. Az 1920—21. évek egészséges konkuirrenciéija után jött az 1922—23. évii borzalmas gazdasági krízis, amely sok száz exisztornóiét tett tőinkre. 1926. évig lehetett érezni ennek a krízisnek közvetlen hatását. Az 1926. és 1907. éviek javulást jelentettek volna a kereske­dőik számára, azonban a vi sszamenől eg több évre történő adóbehajtások a kereskedőket újabb meg­próbáltatásoknak tették ki. Jelenleg is úgy áll a helyzet, hogy az elért üzleti forgalom távoliól sem bárja el a nagy üzleti terheket. A város és az ál­lam a megadőztaitásoknál nincs kellő tekintettél arra, hogy a kereskedelem még nem tudta kihe­verni az elmúlt évek veszteségeit, örömmel lehet azonban megállapítani, hogy a SkereskedőosZtály tekintélye és befolyása lényegesen erősödött és ma már a hatóságok figyelembe veszik a kereskedők álláspontját is. Stein Miksa elnök ezután javasolja, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje Novák cLr.-t, az uj kereskedelmi minisztert, majd kegyelettel emlé­kezik meg a testület elhunyt kiváló tagjairól: Ge- steüuer Sándorról, Neuralh Sándorról és Somnieu- fel Sámuelről. A megemlékezést a jelenlévők állva hallgatták végig. Az elnöki beszámoló után Foríbátih Jenó dr., a testület főtitkára, számolt be a testület működé­séről az elmúlt évben. Utalt arra, hogy a gazda­sági viszonyok a kereskedelem szempontjából az előző évhez viszonyítva rosszabbak Lettek. Az el­helyezési lehetőségek igten csekélyek. A pénzhiány erősen érezteti hatását, úgy, hogy nagyobb Vállal­kozásra nincs kedve senkinek. A korailátny van hivatva ezeln az állapoton az adóreformmal segí­teni, rle nem olyan reform kell, amnely uij rendele­tikkel szigorltja az előírásokat, hanem olyan, ami­lyent a gazdasági viszonyok megkívánnak. A sok adói elírási kérvény is mutálja, hogy az adófizetők mily súlyos helyzetben vannak és e® a tény két­ségtelenül összefüggésben Van az általános gazda­sági helyzettel. A forgalmi adói: átalányositám ér­dekében a grémium többször akcióba lépett, saj­nos azonban, hogy a textiláruk forgalmiad ójának átalányositáeát a közel jövőben sem lehet még el­intézni. A testület állandó tárgyalásokat folyttal a kereskedelmi alkalmazottak önálló betegségéi yiző- (jének Mtesateae érdekében, azonban a fennálló törvények elleniiótes előírásai ezt megnehezítik. Forbáth dr. ezután a jogosulatlan házalókereske­delemről, a külföldi cégek utazóinak garázdálko­dáséiról, a szeszesitalok koncesszió Hálásának és az uzsorába vattai feloszlatásának kérdésié vei foglal­kozott. A zárszámadások felolvasása és elfogadása, majd több indítvány elintézése után a közgyűlés délután /i 1 órakor véget ért. Clpészlparosok országos kongresszusa Kassán Kassa, április 30. (Kassai szerkesztősé­günktől.) Szlovenszkén és Ruszinszkóban kü­lönösen nehéz helyzetben van a cipészkis­ipar. A volt monarchia ilyen iparának 60%-a maradt , a köztársaságban, ezzel szemben a volt monarchia körülbelül 60 millió lakosával szemben a csehszlovák köztársaságnak csak mintegy 14 millió lakosa van, ami már elég­gé érthetővé teszi ezt a rettenetes eltolódást, amely ezt az ipart a teljes csőd örvénye elé hajtotta. A cispészkisiparosok támogatás után kiáltottak elégszer, azonban csak ígéreteket kaptak. Nemrégiben Kassán nyilvánosan is tüntettek s most országos kongresszust hívtak egybe Kassára. A kongresszust Móricz Mihály elnöklete mellett vasárnap tartották meg. 25 ipartársu- lat 6502 tagja nevében 134 képviselő jelent meg a kongresszuson. A kassaiakon kívül el­küldték delegátusaikat Pozsony, Nagymihály, Huszt, Munkács, Szepesbéla, Breznó, Zseliz, Ungvár, Eperjes, Beregszász, Léva, Érsekúj­vár, Tornaija, Besztercebánya, Rimaszombat, Ipolyság, Igló, Késmárk, Bánréve, Trencsén, Torna, Szepsi és Királyhelmec. A kongresszust szlovákul Szopóc János másodelnök (Pozsony) nyitotta meg. Molnár Miklós (Kassa) az iparosság üd­vözletét tolmácsolta. Helyei Gyula az országos iparos szövet­ség nevében üdvözölte a kongresszust. A referátumok során Kóstyánszky Jenő ((Nagymihály) a lábbeli készítő kisipar hely­zetét ismertette. Szükségesnek tartja a kö­zépiskolát végzett tanoncokat. Panaszkodik a túlságosan magas adók miatt és szakmabelie­ket kíván az adókivető bizottságokba. Laczkó Lajos (Kassa) hangsúlyozta, hogy régen a ci­pészek 90%-nak volt vagyona. Ma ugyan­ennyinek nincs betevő falatja. 15.000-re rúg Szlovenszkón s Ruszinszkóban a munkanél­küli munkaadók s munkások száma. Ilyen tömeget nem szabad elpusztulni engedni. Kell, hogy mint polgároknak életlehetőséget adjanak. Szabó Ferenc hangoztatta a kor­mánysegély szükségét, pénz s géppel való el­látását. Kluka Nándor (Kassa) kitért a kas­sai javítóintézet kisipari üzemeinek bírála­tára. Józsa Ferenc (Pozsony) szerint meg kell állapítani az országos cipészszövetséget cseh­országi mintára. A kontárkérdéshez szólva nem azokat a tanoncokat tartja kontároknak, akik kenyérszüksógből kontárkodnak, mivel felszabadulásuk után seholsem bírnak elhe­lyezkedni, hanem azokat a postásokat, rend­őröket, vasutasokat, stb., akiknek van más megélhetésük s mégis otthon cipészkednek. Ezeket a munkától el kell tiltani. F®ss Ferenc (Pozsony) ajánlja, hogy termelőszövetkezete­ket kell létesíteni, de állami segéllyel. Izák Ödön (Beregszász) szerint a refe­rensek nem szakemberek, itt van a baj. Kompriez (Érsekújvár), Blaho (Tr. Tép­ik), TefMnger Pál (Igló), Rusbagan Gyula, BeÚa (Léva), Melczer György (Munkács), Petrovszky (Kassa) hozzászólásai, illetve re­ferátumai után Laczkó Lajos (Kassa) emlí­tette még föl, hogy ha eddig az államtá­mogatás formája olyan mérvű lehetett volna, amely megfelelő tőkét bocsátott volna rendelkezésre, akkor ma nem lenne szükség állami támogatásra. Végül a kongresszus határozati javasla­tot fogadott el, mely szerint meg kell azonnali hatállyal rendszabályozni az állami s egyéb üzemek kontárkodását, módosítani kell a ke­reseti adó kulcsát, az adóm in imáim legyen nőtlen ember után 12.000 feleséges ember után 16.000 K ez a kvóta a családtagok szá­mához képest emelkedjék. Beigazolt esetek­ben az adók leírassanak, a végrehajtást a felebbezés jogerős elintézéséig hagyják füg­gőben, a forgalmi ádó töröltössekék el s az adókivető bizottságba a szakma által megje­lölt tagokat feltétlenül hívják be. A tanulók számát a segédekhez képest állapítsák meg s vándor tanítók működjenek. A kongresszus helyteleníti a kormány iparpolitikáját, kívánja, a számítási furfir- tételek leszállítását, a. történelmi országok ipari készítményeire adott vasúti tarifa­kedvezményeknek megszüntetését’, az egész vonalon teljes unifikációt, a helybe­liek közszállitásoknál 10%-al drágábbak le: hessenek, a nyersanyagbeszerzés előmozdítá­sát, szabad átkelést, az iparosok számára a ha- , tárokon, hogy a csizmadiaipar ne legyen tel- ; jes tétlenségre kárhoztatva, a gyári konkuren­cia szabályozását a a kontárok üldözését, ] Megkezdődnek a magyar-csehszlovák r égi-k oronatarto zás okról szóló tárgyalások. A magyar-csehszlovák régi-koronatartozások- ról szóló tárgyalások május 7-én Budapesten veszik kezdetüket. A tárgyalások folytatását képezik az 1923-ban lefolyt tárgyalásoknak, amikor is számos pénzügyi kérdésben meg­egyezésre került a sor, amelyek azután a csehszlovák tömények és rendeletek tárá­ban 1924-223—230 számok alatt jelenték meg. Ezek között volt a régi-koronatartozá- sok és régi-koronakötelezettségek regisztrá­lásáról szóló megegyezés is. A csehszlovák delegáció vasárnap utazik Budapestre Vlask dr. meghatalmazott miniszter vezetése mel­lett. Magyar cégeiket is megthivtalk a esehszíloVáík— román fatermelőik tárgyalásaira. Jelentettük, hogy a Carpalbia, szlovenszkói fatermelők 'egyesülete romániai fa vállalatok ind it ványára ér tekezl etet hí­vóit egybe, amelyen a csehszloválkiai és romániai: facégek a kölcsönös versengés <1 ©tompításáról fog­nak tárgyalni. Tárgyalás alá kerül egy román cso­port arra vonatkozó javallata Í6, hogy a csehszlo­vákiai és romániai Mtóviltel rayoniizáláséra megfe­lelő módot találjanak. A tárgyalásokra a magyar cégeket is meghívták s a konferencia klmenetelé- faez képesít, hasonló értekezletre meghívják a len­gyel exportőröket is. (MP.) A textiláruk !orgalmiadójának ááoJlámyolsitiásaí. A texJtilkiereskedők depütációt küldenek a pénz­ügyminiszterhez, hogy — tekintettél: a cseh tiextil- gyánoeok és te xtilnagyikereskedők megegyezésére a közös javaslatot illetően — lehetőleg siettessék a textiláruk forgalmiad ójának az ájtalányosittását. Ugyanebben az ügyben hasonló intervenció készül a kereskedelmi minisztériumba is. (MP.) A Lengyelországba irányitett ki viteti áru hiá­nyos szállítása. Varsói hírek szerint az utóbbi idő­ben szinte naponta történik meg, hogy a Cisehszlo- vákiáibó! Lengyelországiba küldött áru mellé nincs mellékelve a származási bizonylat. Ebből jelentős károk erednek, mert az ilyen árut a származási bizonylat utólagos megszerzéséig elraktározzák a vámhivatalban s az elraktározásért nagy illetéke­ket kell fizetni. A lengyel importőrök ezért figyel­meztetik a zilletékes testületeket, hogy éppen a behozatali engedélyek részleges megszüntetése óta van szükség arra, hogy az áru mellé feltétlenül mellékeljenek olyan, az illetéke® kereskedelmi kamara és a lengyel konzulátus által Mttamozotí bizonylatot, amelyből kitűnik, hogy az áru nem származik Németországból .(PTTA.) RÁDIÓMŰSOR SZERDA PRÁGA: 11.00, 12.05, 16.30 Zene. — 17.50 Német előadás. — 21.30 Zongorahangverseny. — POZSONY: 17.35 Zene. — 19.15 Szlovák anekdo­ták. — 21.30 Prágai műsor. — KASSA: 20.05 Hangverseny. — BRÜNN: 17.00 Bábszínház. — 18.10 Német előadás. — 19.30 Lengyel est. — 21.30 Tánczene. — BUDAPEST: 12.00 Cigány­zene. — 16.00 Gyermekmesék. — 17.30 Szimfoni­kus hangverseny, Beethoven-est. — 20.00 Bartók Béla hangversenye. — 22.00 Cigányzene., — BÉCS: 11.00, 16.00 Zene. — 19.30 Álarcosbál, Verdi operája. — ZÜRICH: 16.10 Zene. — 20.15 Víg est. — BERLIN: 20.00 Három a kislány, operett. — MÜNCHEN: 20.00 Vig est. — 22.45 Tánczene. — KÖNIGSBERG: 16.30 Nagy délutáni hangverseny. — RÓMA: 20.45 Nagy hangverseny. — MILÁNÓ: 17.05 és 22.30 Jazzband. — VARSÓ: 20.30 Hangverseny. — ZÁGRÁB: 18.00 Hang­verseny. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.30, 12.05 Zene. — 16.30 Jazzband. — 20.00 Szinifónikus zene. — POZSONY: 18.00 Zene. — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 20.00 Szalonzenekar hangversenye. — BRÜNN: 12.15 Zene. — 18.00 Német előadás. — 20.00 Prágai műsor. — BUDAPEST: 12.00 Zongorahangver­seny. — 17.00 Kamarazenekar hangversenye. — 18.15 Visky Károly előadása a népművészet és iparművészéből. — 19.00 Kaliivoda 01 da és Polgár Tibor hangversenye. — 20.45 A müncheni Murika- lische Komödien előadása. - 22.30 Cigányzene. — BÉCS: 16.15 Zene. — 20.10 Népzene. — ZÜ­RICH: 16.10 Zene. — 20.50 Alvaro Lami, tenor- énekes hangversenyé. — RÓMA: 17.30 Tánczene. — 20.45 A dollárhercegnő, Fali operettje. BERLIN: 21.00 Zongoratrió. — 22.30 Tánczene. — BRESLAIT: 20.30 Schubert-est. — HAMBURG: 20.00 Knbaréelőadás. —• KÖNIGSBERG: 10.30 Wilhelm Matull, Bruckner szimfóniája. VARSÓ: 19.20 Operaelőadás. — ZÁGRÁB: 20.00 Szimfóni- kns hangverseny. 10 ______________________________________ msmA»» i, k«M.

Next

/
Thumbnails
Contents