Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-01 / 101. (1728.) szám

1928 május 1 kedd. Borsky tanácsa Európának: Előbb az orosz veszélyt kelt likvidálni s csak azután jöhetnek sorra a középeurópai viszályok Az uj ujságiróiőiskola diplomata tanárának f,dipiomatikus‘( cikke Magyarországról és az olasz-jugoszíáv viszályról BAll-PMAIt VHÉA7RE A1HAMBRA PRAHA II, VAClAVSKft NAM. 11 Naponként szenzációs műsor I 25 világatirakció 5 társasági táncos A kAxönséatáncol Kezdete 9 óra 10 perckor Prága, április 30. Borsky Leó dr., a Ná- rodní Politika vezércikkírója „Figyelmeztető" címmel vezércikket irt a lap vasárnapi szá­mában s a cikkben különös rébuszokban be­szól Magyarországról. — Magyarországnak Osehs z o v ákia- ell e - nos terve — kezdi Borsky — le van leplezve. Részünkről minden szükséges ellenintézke­dés megtörtént. Ma még nem akarjuk a terv tartalmát nyilvánosságra hozni, amely azon­ban a fegyveres és a diplomáciai akció össze­kapcsolásával fényes bizonyítéka szerzőjének vagy szerzőinek politikai képességeiről, le­gyenek azok akár magyarok, akár mások. Diplomáciai raffináltságával ez a terv rendkí­vül veszedelmes volt, mert ha annak első ré­szét sikerült volna meglepetésszerűen meg- valósitani, nem lelhetett volna a mi ügyünket — folytatja a cikkíró — helyrehozni katonai akcióval sem, mert közben közbeléptek volna a diplomaták. Ez a veszedelem most már el­múlt. Azonban tudnunk kell, hogy a nemes Magyarország, éppen úgy, mint 1919-ben a holseviki Magyarország állandó veszedelme nyugalmunknak s a holseviki Oroszország mellett, természetesen kisebb mértékben, központja az előbbihez hasonló politikai föld­rengéseknek. Hangsúlyozottan kijelentjük, hogy Magyarországot nem tekintjük a cseh­szlovák állami lét, hanem csak nyugalmunk veszélyeztetőjének. A világháborúban nyert tapasztalatok alapján ismeretes, hogy a leg­jobb és legmifíináltabb politikai terv nem ér semmit, ha mögötte nem áll a pótolhatatlan katonai erő. S a legnagyobb diplomáciai te­hetség sem ér semmit, ha a katonai tehetség­gel kell mérkőznie. Ezt az utóbbi képességü­ket a magyarok nem mutatták be 1918 no­vemberében, amikor hadtesteik az olasz fron­tot elhagyva, visszavonultak hazájuk védel­mére s aztán egyetlen puskalövés nélkül szétszéledtek De nem bizonyították be a ké­pességüket 1919-ben sem a bolsovikiek szlo- venszkéi betörésénél, ahol a mi gyenge ezre­déin k ellen katonailag egyáltalán nem tűn­tek ki. Borsky ezután kiemeli a csehek és szlo­vákok katonai érdemeit a háború alatt és a prevxat után Szlovenszkó elfoglalásánál. Tu­datában van annak, hogy Csehszlovákia tech­nikai, tüzérségi és aviajtákai fölényben van Magyarországgal szemben, még kisantantbeli szövetségesei nélkül is. — Lehetséges volna tehát — folytatja Borsky — ráhagyni Magyarországra, hadd fus­son neki a mi ellenrendszabályaihknak, mi *y^tu&niísnsk© Teplice ^^tubiiisfiliBircl^Sloveiisko. M, Sxfcb "tanudsxtótös RHíum, fmzvíNv, íschias gllc/v 0darbera-RuHfea. -Bpásti fővonal modern új szdUófa.. A magyarság pártjai és a csehszlovák sajté Prága, április 30. A szlovenszkói magyar­ság pártjainak egymáshoz Való viszonya rend­kívül divatos téma lett a Cseh sajtóban. A két pártot igyekeznek úgy összeboronálni, hogy ezzel mindakettőt egymás ellen hangolják. A keresztényszocialista pártról azt állítják, hogy az egyesüléssel el akarja nyelni a nemzeti pártot, a magyar nemzeti pártot azzal gyanú­sítják, hogy a keresztényszocialista pártot a liberalizmusba akarja füllásztani. Legújab­ban azt a humoros hirkacsát terjesztik, hogy a magyar nemzeti pártot zsidó hívei a keresz­tényszocialista párttal való kooperációja miatt el akarják hagyni. Hasonló megliasonlások- ról szeretnének hallani a másik oldalon is. Megnyugtathatjuk a csehszlovák sajtót: fölös­legesen fáj a fejük a magyarság két pártjáért, összes értesülésük hazug kitalálás. Pártjaink kéz a kézben, teljes felkészültségben állnak készen a választási harcra s minden gyanú­sítás és intrika teljesen célját vesztett kortes- kisérlet. Románia ünnepli Besszaráhla annehtálását Kisencv, április 30. Besszarábia Romá­niához való csatolásának tizéves fordulóját ünnepelték tegnap. A kisenevi nagy ünnepsé­gen megjelentek a régens-tanács s a kormány tagjai, a szenátus és képviselőház elnöke és azok a képviselők, akik 1918-ban kimondották Besszarábiának Romániához való csatlakozá­sát. A nagy katedrálisban és a zsinagógában Ünnepi istentiszteletet tartottak. azonban a figyelmeztetés útját választjuk. S ezt számbeli és technikai fölényünk jogos tu­datában tesszük, mert nem nagy dicsőség megverni a nálunk kisebb Magyarországot. — Magasabb világpolitikai tekintetből nem akarjuk, hogy egy olyan csekélységet, mint amilyen a magyar—csehszlovák és az olasz—jugoszláv viszály — Írja Borsky elin­tézzenek mindaddig, amig a holseviki Orosz­országgal való el nem intézett világkonfliktus veszélye fenforog. Mindaddig, amig a bolse- vizrnus likvidálva nincs, egyetlen európai ál­lamnak som áll jogában konfliktusokat elő­idézni. A nembolsevista európai államoknak őrt kell államok és állandóan készenlétben kell maradnunk a föföladatra: ha majd a bol­sevik Oroszország hazárdul és kétségbeeset­ten nekimegy fejjel a falnak s esetleg egy vi­lágháborút provokál ki. Az összes államok­nak kötelességük, hogy magukat kölcsönösen ne gyöngítsék ezen nagy leszámolás előtt va­lamelyes lokális háborúval. Erre majd rá­érünk, ha elhárítottuk a legnagyobb veszedel­met, mely az európai népek kultúráját és gaz­dasági életét veszélyezteti: ha kiküszöböltük a bolsevizmust. Aztán jöjjenek akár a ma­gyarok, akár mások a maguk lokális szám­adásaikkal. Ennyit ir Borsky, az uj újságíró-főiskola diplomáciai tanszékének frissen kinevezett tanára. Egyáltalán nem diplomatikus irás. Tomboló mámorral ünnepli a többmilliós New-York a Bremen hőseit Valóságos diadalmenet kiséri őket lépten-nyomon — Kóhlné és Fitzmauricené is megérkeztek — Newyork, április 30. Newyork többmilliós városa a maga módja szerint nyersen, de en- tuziiasztikusan és szívből fakadt megnyilvá­nulásokkal ünnepelte a Bremen hőseit. Ilyen ünneplésben csak azoknak van ré­szük, akik Amerikának legnépszerűbb vendégei. A washingtoni vonat megérkezése előtt már egy órával a lelkesültek tömegei tolong­tak a Pennsylvánia-állomás előtt és a tágas várócsarnok zsúfolásig megtelt, fiatalabbak és vállalkozóbbak pedig az oszlopokra mász­tak fel, hogy jobban lássanak. Amikor Walker polgármester a városi fo­gadóbizottság élén a pályaudvaron megjelent, ott már több mint hatezer főnyi tömeg gyűlt össze és a fogadóbizottság csak egy titkos be­járaton juthatott a perrönra. A patronon a né­met és ir egyesületeknek tagjai, Newyork előkelő személyiségei, ismert repülök, köz­tük Byrd és Chamberlin várakoztak. Néhány percnyi késéssel szombaton este hat órakor futott he a vonat; Walker felszállt a különkocsiba, a polgármester után pedig Byrd és Chamberlin sietett a repülők üdvöz­lésére. Néhány másodperc múlva Walker Fitzmaurice és Hünefeld kíséretében ismét megjelent a perronon, ahol fülsiketítő dia- dalorditás fogadta őket. A fényképészek mag- néziumvilágitása szakadatlanul fellángolt. A perront sűrű gőz tölti meg. A spontán lelkesedés vak és fegyelme­zetlen kitörésének percei voltak ezek. Miután a pályaudvaron való fogadtatás nem volt hivatalos jellegű, minden ceremó­niáiig formaság elmaradt. A repülőket a lép­csőkön felvezették a pályaudvar csarnokába, ahol hatszáz főnyi rendőrség kor.dona igyeke­zett visszaszorítani a tömeget. A repülők mégis nagy veszedelemben forogtak, amig a tomboló embertömegen átjuthattak autójuk­hoz. A Pennsylvánia-állomásről elzárt utakon röpítették az autók a német repülőket a Ritz- Carlton Hotelbe, ahol azonnal lakosztályukba vezették őket. A megkönnyebbülés sóhajával, de a fogadtatás szívességiétől mélyen meg­hatva roskadtak székükbe. A pihenésre azon­ban nem sok idejük maradt, mert az újság­írók már összegyülekeztek a szálló nagyter­mében. Delegációk jelentek meg, hegy virág- kosarakat és szépen kicirkalmazott beszéde­ket vágjanak az óoeánrepülőkhöz. A szikra­távíró hivatal alkalmazottai mikrofonokat ál­lítottak fel és rövidesen meg volt a kapcsolat Dublinnal és Berlinnel. Miután a repülők mindezen tulVöltak, a szabók jöttek, akik mértéket vettek több tucat ruhára, amelye­ket a Lloyd-társaság rendeltetett a repülők­nek. Annyi bizonyos, hogy több éven keresz­tül a három hősnek nem lesz semmi gondja ruhatáruk kiegészítésével. Csak késő éjszaka csendesedett *le egy kevéssé a város zaja. A repülők még bizalmas beszélgetést folytattak Walkerrel, Byrddel, rokonaikkal és intim ismerőseikkel, mig vé­gül halálos fáradtan ágyba kerülhetlek. A repülők kijelentenék, hogy még nem határosai? abban, vajjen a Brc- menen térnék-e vissza Európába, annyi azonban bizonyos, hogy újabb óceáni re­pülést terveznek, amely alkalommal rádió-felszerelést ép szex- tan,sokat is visznek magukkal. Ezek olyan fon­tos felszerelési cikkek, amelyeket a Bremen most is csak nehezen nélkülözött. Amint a Brement megjavít jók, Greenly Islandról el­jönnek mégegyszer Newyorkba repülőgépü­kön. Akkor fogják megállapítani, vájjon a Bremenen térnek-e vissza Európába. A repülők vasárnapja nyugodtan telt el. Reggel templomba mentek, Fitzmaurioe és Kohl a St. Patrik katedrális- ba, Hünefeld pedig a luteránus Péter-tein- plomba. A katedrális bejáratában Hayes bí­boros fogadta a repülőket. Bárhol jelentek meg, mindenütt a lelkesülök seregei követték őket. Vasárnap este Walker polgármester vendégei voltak a Metropolitain Operában, ahol Newyork legnagyobb színházi klubja, a Lambsclub rendezte szokásos évi előadását, A színházba vivő utón a repülőket viharosan éltették s mikor megjelentek a páholyban, a négyezer főnyi tömeg felállt helyéről és tom­boló, percekig tartó tapsviharral üdvözölte kedvenceit. Az amerikai ünnepség méretei semmivel sem maiadnak el Lindbergh ünnepeltetésé- től. Az üzleti negyed hatalmas épületeit né­met, ir és amerikai lobogók erdeje disziti. Kohl és Fitzmaurioe felesége hétfőn reggel megérkeztek Newyorkba és igy az ünnepsé­geken résztvettek. A hivatalos fogadtatás hétfőn délelőtt fél­tizenegy órakor, középeurópai idő sze­rint délután félöt érakor kezdődött. A repülők elhagyták a Ritz Cári tón Ho­telt és a Matzon nevű városi vontató gőzösön bejárták az ünnepélyesen feldíszített kikötőt. A Lloyd-gözös kikötése után a városi gő­zösre szálltak az asszonyok is. A viszont­látás rendkívül meleg és megható volt. A hajó azután Manhattan szigetének déli végén a Batterv Piacé közelében kikö­tött, ahonnan a repülőket ünnepélyes menet­tel kisérték a City-Hallba, ahol Walker pol­gármester Newyork város nevében hivatalo­san üdvözölte őket. Rendkívül impozáns volt a 10.000 tagú gyermekkar éneke. Newyork, április 30. Cuisinier dr., aki Greenly Islandon maradt, hogy a Bremen mótorjának javítási munkálata felett őrköd­jék, táviratilag közölte Junkers kisasszonnyal, hogy a gép javítása befejeződött és a Bremen bármikor startolhat a newyorki repülésre. A Bremen repülői a hír vétele után elhatározták, hogy két-három héten belül Greenly Islandba repülnek, hogy ott a gépet átvegyék. Azután a Bremenen fordulnak visz- sza Newyorkba. Kifutóit a BsfeiSe-exisetílífó anyahajála Tromső, április 30. Nobiíe expedíciójá­nak anyahajója, a Citta di Milano, Trömsőből kiszaladt a nyílt tengerre és a Siptzbereák * felé y.ette útját, Anglia és Emwmioma szakítás Mss&Mn Astgol ultimátum pasának - Aa angol hadihajók útban vannak Egyiptom ftsiSe London, április 30. A London és Kairó között hónapok óta fennálló konfliktus egé­szen hiretelen rendkívül kiélesedett. Az egyiptomi kormány ugyanis elhatá­rozta, hogy az angol kormány legutóbbi til­takozó jegyzékét nem veszi figyelembe és az Anglia által megtámadott két törvényja­vaslatot: az idegenek védelmére és a gyü­lekezési jogra vonatkozó javaslatot parla­menti tárgyalásra bocsátja. Angol politikai körökben kijelentették, hogy ha az egyiptomi kormány ezt a tör­vényjavaslatot törvényerőre emelteti, An­glia rögtön megszakítja a kapcsolatot Egyip­tommal. Az egyiptomi miniszterelnök legújabb beszédében ismételten kijelentette, hogy az egyiptomi szenátus elé terjesztett két ja­vaslat, amelyeket bizonyára el fognak fo­gadni, az angol érdekeket semmiben sem sérti. Anglia és Egyiptom viszonyának to­vábbi alakulása Egyiptom törvényhozó tes­tületéinek küszöbön álló tanácskozásától függ. London, április 30. Kairóból jelentik, hogy az angol kormány képviselője által az egyiptomi kormányt vasárnap a késő esti érákban utoljára figyelmeztette, hogy a két törvényjavaslat parlamenti letárgyalásától tekiutsei! el. Máltából jelentik, hogy az angol közép- tengeri flotta egyik divíziója, amely két csa­tahajóból és több kisebb hajóból áll, a mál­tai kikötőben készenlétben van a kifutásra. Egyes londoni lapok azt állítják, hogy lord Lloyd vasárnap este Nahas pasa vissza­lépéséi ultimátum lormájábaa követeRe. A Daily Mail szerint az ultimátumban Anglia követeli, hogy a gyülekezési jogról szóló tör­vényjavaslatot, amelyet az egyiptomi ka­mara máris elfogadott, a kormány 24 órán belül vonja vissza. Nahas pasa elhatározta, hogy csak akkor lép vissza, ha erre a kö­rülmények kényszerítik. A Daily Chronicle diplomáciai levelezője arról a lehetőségről ir, koey a törvényjavaslat elfogadása ese­tén Anglia az egyiptomi vámokat lefoglalja. Az egyiptomi kormány tegnap minisz­tertanácsot tartott, amelynek befejeztével a miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Fuad királynál Egyiptomi politikai körök­ben az a nézet alakult ki, hogy a vitás tör­vényjavaslat szenátusi tárgyalását bizony­talan időre elnapolják. London, április 30. A középtengeri flotta egyik hadosztálya parancsot kapott, hogy Máltából azonnal Egyiptomba hajóz­zon. Kairó, április 30. Anglia nltimátuma a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavas­lat ügyében tegnap éjjel érkezett ide. Az egyiptomi kormány az ultimátum szövegét még titokban tartja. Az ultimátum követe­li, hogy az egyiptomi kormány 48 órán be­lül vonja vissza a gyülekezési jogra benyúj­tott és a szenátus előtt fekvő törvényjavas­latát. Ha az egyiptomi kormány ezt nem teljesíti, Anglia azonnal megszállja a vám­házakat. A múltai flotta egy része tegnap a késő esti órákban befutott Alexandria ki­kötőjébe. Az egyiptomi miniszterelnök el­határozott arra, hogy az ultimátumnak nem enged, történjék bármi. Á konfliktus még csak kezdeti stádiumában van. 4 5 I

Next

/
Thumbnails
Contents