Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-26 / 121. (1748.) szám

<PM<M-Mag^AR-H110íAE»

1928 május 26, scoantat

a rád nem dőli meg, sem alapjai meg nem rendültek, sőt ellenkezőleg, a rád szilárdabb, mint amilyen abb^n az id öbcn volt, amikor benyújtottam.

Nekem, aki a tárgyalás alatt az uj bizonyítékok hosszú sorozatát szereztem be, ennek a vádnak az érdekében küzdenem kell az utolsó konzekvenciákig, hogy megvédelmezzem önök előtt, a nyilvánosság, a törvény és a saját lelkiismeretem előtt.

— Nem kell bizonyítgatnom, hogy Margit halott. Michalko a tárgyalás elején, amidőn sarokbaszorult, azt mondta: Halott. Később azonban, amidőn a csempészett levelek olvasásakor ismét megszorult, kétségbeesésében egyszerre kijelentette: Nem voltam ott, nem tudom, hogy Margit halott-e. Tisztelt esküdtszék, nem félek attól, hogy Margit visszatér ide és bejelenti: itt vagyok. Ha ettől csak kevéssé is tartottam volna, nem szerkesztettem volna meg igy a vádat.

Nem vettem volna a lelkiismeretemre egy Justiz-mord esélyét.

Ha átnézik a vádlottak levelezését, csempészett leveleit, arra a meggyőződésre kell jut- niok, hogy Vörösmarty Margit halála mindhármuk lelkiismeretét terheli és ezért mindhármuknak felelniük kell. Törvényes verdiktet kell hozniok, nem szabad tekinteniük sem jobbra, sem balra. A vádnak be kell bizonyi-. tania a bűntettet, a védelemnek jogában áll ezt kétségbevonni és cáfolni, valamint alibit felhozni. Én alibit nem hozok fel, ezt nem va^vok köteles, de

Klepetár dr.-nak nem volt és nincs alibije.

Ha hinni akarnak Bustová, Kovárová és Kle- petárová tanuknak, ám higyjenek, de bizonyosan nem fognak hinni. Klepetár dr.-nak jogában áll úgy védenie magát, ahogy akarja, de nem adott olyan alibi-bizonyitékokat, hogy a felmerült bizonyítékokat megcáfolhassa.

— Mondhatnám, hogy ha ezek a vádlottak büntetőtanács előtt állnának, mint elnök kötele-; volnék az ítéletet megindokolni. Meg is tudnám indokolni, önök azonban nem kötelesek erre. Ha a vádlottak rendkívüli tanács előtt állnának, elitélném őket, hogyha helyet foglalnék ebben a tanácsban. Az Ítéletet igy tudnám megindokolni:

Michalko és Sikorsky Csorbán Margitot fojto gafássál, vagy más módon, előre megfontolt szándékkal eltették láb alól. A tanúvallomások és a szakértők véleménye alapján, amelyeket Sikorsky és 3ficbaIko vallomása alapján szűrtek le, arra a meggyőződésre jutnék, hogy ketten Prágában megbeszélték Klepetárral, hogy meggyilkolják Margitot, miután pénzét kicsalták, eljátszották az álesküvőt. Michalko és Sikorsky mint újságírók, Klepetár mint orvos arra a katasztrofális gondolatra jutottak, hogy a kényelmetlenné vált személyt elteszik láb alól. Sikorsky vallomása és különböző pszichológiai momentumok után Ítélve, Klepetár dr. egyrészt segédkezet akart nyújtani barátjának, másrészt az ő mentalitására jellemző élvezetben akart részesülni, amelyet Sikorsky oly hitelt érdemlően ecsetelt.

Elérkeztem beszédemben a vádlottak bűnösségére vonatkozó kérdésekhez, önök azt fogják mondani: Egy az összesért, az összes egyért. A legkönnyebb lesz önök számára az első három főkérdésre igennel felelni, akkor a pótkérdések elesnek. Ha az esetet gondosan áttanulmányozzák, arra a meggyőződésre jutnak, hogy nem marad más hátra, mint az első három kérdésre igennel felelni, azután a többire, de nem tudom, vájjon ezzel a többi kérdéssel foglalkozzam-e, miután a főkérdésekhez képest alárendelt jelentőségűek. Vegyük azt a kérdést, amely azt teszi föl, vájjon Sikorsky úgy ölte-e meg Margitot, ahogy azt Michalko elmondta, ügy hiszem, baglyokat vinnénk Athénbe, ha ezt elhinnők. önök bizonyára meg vannak győződve arról, hogy Sikorsky ezt nem tette. Ez azt jelentené, amiről Michalko tanácsaiban beszélt, tudniillik, a többi megmenekülne, ha Sikorsky idejében megfogadja Michalko tanácsát. Akkor tényleg itt sem ülnének. Sikorsky egy-két évvel uszná meg a dolgot, a rejtélyes bűntény kibogozásán maradt volna.

Az államügyész ezután ismerteti a többi kérdés tartalmát és arról tárgyal, hogy rabló- gyilkosságról van-e szó. Magyarázza a történelmi osrzágo'kban érvényes osztrák, a Szlo- venszkón érvényes magyar törvény közötti különbséget. Azt mondja, hogy a vádlottak neon csupán a nyomokat tüntették el, de a zsákmányon is osztozkodtak,

Klepetár dr. spiritus rectora volt a

korsky pedig a rendeleteket végrehajtó

Majd védelmébe veszi Michalko és Kle- .petár vádaskodásaival szemben a vizsgálóbírót, akit Midialko a legfelsőbb bíróságnál vádolt be sértegetve, Klepetár pedig egyenesen a köztársasági elnök kabinetirodájánál jelentett fel.

De védelembe kell vennem nemcsak a hivatalos szerveket, a vizsgálóbírót, hanem a tanukat is, akik saját kezdeményezésükből, önként jöttek el fontos körülményekről tanúvallomást tenni -és ezekről a tanukról szavahihetőségük ellensúlyozása céljából különböző intimitásokat teregettek itt ki.

Védelmembe akarom venni az összes tanukat, akiket itt beszennyeztek.

Végzem beszédemet és arra kérem önöket, hogy az elnök ur oktatása alapján járjanak el. A pótkérdéseket tárgytalanoknak tekintem s kérem önöket, feleljenek igennel az első három fő-kérdésre. Végül még appellá- lok önökhöz, önöknek és nekem nehéz feladatunk van. De nyugodtan mondhatom, hogy

mint a zsoldosok Krisztus palástján. Közösen elkövetett lopásról van szó, valamennyien közösen viseljék a következményeket.

A gyilkosság előre megbeszélt terv szerint történt és valamennyien együttesen, valamilyen módon követték el azt.

Klepetár és Michalko az államügyész beszéde alatt állandóan jegyzeteket készítenek, ezeket átnyújtják védőiknek. Papik folytatja beszédét és azt mondja, hogy az esküdtek senkit sem fognak jogtalan elbánásban részesíteni, ha elítélik őket, mert Margitot közös terv alapján ítélték el. Megemlékezik Maigát medaillonjáról, amelyet Klepetár kisasszony állítólag nem viselt és ezt a históriát pusztán Sikorsky találta ki. Meg van győződve arról, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert a Sikorsky által megnevezett többi tárgyat is megtalálták. Majd Klepetár dr. csalásairól emlékszik meg.

ő eddig ártatlan volt, mint a liliom, ő semmit sem követett el 'és csupa polgári ügye volt. Az ál esküvőt szuggeszciós eljárásnak, a szélhámosságokat adósságoknak, magánjogi ügyeknek nyilvánítja.

Hová vezetne az, ha egy tanulmányait még be nem fejezett medikus szuggeszciós eljárással gyógyítana egy nőt, akit ő maga hisztérikusnak nyilvánított?

Azután arról a kárról beszél, melyet nemcsak Margit, hanem az esketési szankciót adni egyedül jogosított állam is elszenvedett.

1 Majd ismét visszatér a három vádlottra.

dolognak, Michalko volt a rendelkező, Si- szerv.

feladatomat becsületesen, tisztességesen és méltóan végeztem el es remélem, hogy önök is é^ oly becsületesen, tisztességesen és méltón fogják megoldani. Vegyék fontolóra, hogy eskü alatt állanak, ne törődjenek a nyilvánossággal, sem azzal, amit majd talán igyekezni fognak Önökkel elhitetni. Gondoljanak arra, hogy mindenkit, aki valamely módon szeretné Önöket befolyásolni, joguk van azonnal le- csukatni. Ezt tegyék is meg. Elismerem, hogy lelkiismeretes és beható védbeszédeket is fognak hallani. Döntésük nehéz lesz. ítéljenek lelkiismeretesen, becsületesen és helyesen, úgy ahogy a meggyőződésük fogja parancsolná. A törvény szigorú, de a törvény törV vény, amint azt már a régi rómaiak is mondták: Le dura, séd lex. ítéljenek a törvény szellemében.

A több mint kétórás vá db ©szód elhangzása után HLadik elnök félórái szünetet rendelt el. Ennek eltelte után félegykor újból megnyitja a tárgyalást s azonnal átadja aszót Michalko védőjének, Hrabal dr.-nak.

nyék megadják a védőnek az utolsó szót ia, mer hiszen a törvényhozás nagyon jód tudja, hogy em béri életiről van szó s azt az utolsó ptlknatig vé derni kell. Az esküdtek feladata igen nehéz. Qsaká teljes bizonyíték alapján állapíthatják meg, hog; valaki embert gyilkolt és sohasem lehet tudni: hogy a későbbi időkben az esetleges halálos itéle után nem állhatnak elő újabb bizonyítékokkal, me lyek az ítéletet teljesen felboríthatják.

Ha kétséges, hegy védencem, Michalko gyilkolt-e, vagy sem, akkor emberi érzésem artfei kényszerűt, hogy az utóbbit tétefteozom fed, mert hiszen idővel felmerülhetnek bizonyítékok i akkor a lelkiismereti felelősségre vonna nem csal engem, hanem az esküdteket is. Haléira ítélni pol gárbáraít az esküdtnek csak akkor iehet, ha mei vannak a teljes bizonyítékok, hogy a bűnösei ek ményt tényleg elkövette. Megvallom őszintén, bi Balimatlacn voltam egy ideig az esküdtekkel és a bi rósággal szemben, miért föltételeztem, hogy a köz vélemény befolyása alatt állnak. Azonban lelkem ben megsértettem őket, mert a valóságban épp a: ellenkezőjéről győződtem meg. Csak egy példái akarok itt felhozni. Az egyik esküdt, amikor 91

a rád semmiféle bizonyítók okon nem i beismerő vallom

Azonban nem beismerés, ha valaki a gyilkosságoi másra hárítja át és önmagát ártatlannak tünteti fel Sikorekynak meg voltak az okai arra, hogy a bűn tényt másra tolija. Hiszen mikor a nyomozást meg dmdáitatták, Sákorskyt csak tanainak idézték be ét amikor látta, hogy bajok vannak, volt ideje a bizo nyátékokaí eltüntetni. El lehet-e képzelni, hogy Mi ehailkö, ha gyilkolt volna, nem semmisítette volmí meg a levelezését? S mégis, Sikonskyná! nem ta Sáliak egyetlen, levelet sem. Sikorsky, amikor í rendőri bizottságot a tett színhelyére vezette, nem akarta megmutatni azt a helyet, ahol a gyilkossá;; megtörténj, közben még egy éjszakai gondolkodás: ideje is volt és ezen éjszaka alatt kigondolta védekezését, elmondotta, hogy Vörösmarty Mlargit üt- ködben elfáradt és vizet kért- Azonban teljesen ért hetetlen, hogy Sikorsky, aki nőkkel szemben, mindig gáláns volt, nem Margitnak adott előbb vizet hanem először ő ivott, majd azután Michalko éí Klepetár és csak a legvégén adott az elfáradt nőnek és abban már méreg lett volna.

— Amikor már Vizsgálati fogságban voltak — folytatja Hrabal védő —, Midhalko, minit barát a barátihoz, bizalmas volt Sikarskyihoz é6 tanácsokkal látta el, hogy miképpen védekezzék. Elismerem, hogy Midhalko a törvények ellenére cselekedett, amikor leveleket csempészett Sikorskyhoz, de Sikorsky azon eljárása, hogy ezen csempészett lieveMiehalkót gyilkosság címén nem lehet hiányzanak a bizonyítékok és ha Síkor; telten nem tekintek beismerésnek, Micl tárt is, mert hiszen Sikorsky vallomása vonatkozólag nem tudtak semmiféle bi: KI epetárt a szándékos emberölés büníe

De nem -is tudom elhinni, hogy Midhalko ölt volna. Erre sem nevelése, sem pedig a körülmények nem adtak neki okot. Egyszerű szlovák asszony nevelte Midhalkot a szlovák nyelv ezeiretetében, az Istenben. való hitben és egy ember, aki hisz letemben, Slmíi nem tud. Miár pedig öriovanszkóm ai Isteniben való hit és a kereszt szentség© még eleven erejű.

De eltekintve ettől, másképpen is megszabaduüiha- sotit volna Vörösmarty Margittól. Hiszen, ha már íz elnök ur is házjaseágszédelgőnek mondta Midhal- soi, egyszerűen elvehette volna Margitot feleségül 36 egy-két hónapra rá elválhatott volna tőle. De, kérdem a tisztelt esküdteket, meg kellett volna ölni Vörösmarty Margitot az 50 ezer koronáért, amikor nég ott volt a 4150.000 koronát érő vagyona? Mi- halko még ezt is megszerezhette volna és ezt az isiszegei is elprédálhaitta volna fi azután egész egyszerűen, mint szédelgő, vagy jellemtelen ember, aképnél hagyja a minden vagyonából kifosztott fe- eeégé-t. Michalko tipikus alakja a nagyvárosi em- >eroék. Könnyelműen élt, amit nagyban elősegített i konjunktúra is.

Protekt-oraá a pneivrait után vezető pozíciókba juttatták, szerkesztő volt, majd titkár és előkelő poHtikueoiknak bizalma emberes de védnökei írem gondoskodtak altról, hotgy amyasjilag ű poriéi ójához képest el legyen látva, gy azután bohéméletet kezdett élni, kisebb kölcsönöket vett fel, amelyeket vissza nem fizetett. Azjon- án ezen köícsönívisszamemfizetéseket csalásoknak,

Michalko védője, Hrahat doktor

beszéde elején rámutat arra, hogy a per iránt óriási érdeklődést tanúsított a közvélemény, mert technikai szempontból ez a köztársaság fennállása óta a legnagyobb por. Négy hete folyik már a tárgyalás s különös jelentőséget ad a pömek az a 'tény is, hogy a vádlottak padiján három magasfin- telOigendiáju ember ül. Kettő közűlök szlovák. Az egyik, Midhalko, a szlovák poilitílkaí életben nagy szerepet játszott b a prevrat utáni időben kivette részét a forradalmi munkában íb. A harmadik vádlott. pedig, Klepetár, aki cseh irodalmi és színházi körökben nagy szerepet játszott. A sajtó ie óriási ifigyelimet tanúsított a pör iránt. Naponta rendki- kiadáfiok jelemnek meg s már a tárgyalás mell szóló ciikbek dimwilben íb kifejezésre juttatót véleményűiket b ezzel a közvéleményt be- Más államokban ez nem történhetne -'ágban például nem irtíatnaik az ujsá- jn a büntetőtárgyalások menetéről, ■ry milyen óriási Kzuggesztiv hatása közvéleményre. Az Egyesült Aia- 1 az esküdteknek Újságot olvasón laknak rendőri felügyelet THdágfraia pedKg btoyteíewefc

voltak az esküdtek a törvényszék épületiében aludni.

— Elsősorban, is — mondta emelt hangon a védő — harcolnom, kell, minit védő, a közvélemény ellen és az esküdtekhez appellóilok, hogy szabadítsák föl magukat a közvélemény befolyása alól és összpontosítsák tárgyilagosságukat; Ne hagyják magukat befolyásoitaltmi az utcán, a villamosokban elhangzott beszédek által, hanem tiBztán emberi szivük szeriint Ítélkezzenek.

A másik front, amely ellem hajscolnotm kell, a saját védenceim, ő nem tudja mögjáit beleélni abba a koaniolly helyzetbe, amelybe a vád juttatja, neon tud sziimpaltiknisian Tdllépm, nőm mrtt úgy, mint Sikocnslky, nem tört össze és enned mfeguehjeziitétte az én helyzetemet i*.

Sokan azt mondták nekem, hogy helyzetemet Mi- (ihaílko Cinizmusa nehezíti meg, azonban e® nem dinizmus Midhialfconá'l, hanem bizonyítása annak, hogy nemi rafifináüt. A főtárgyalás elején védencem nem mondott, igazat » ezt. észre is lehetett venni, hebegett, tópogott, mert neon tudta elpalástoflm a hazugságát. Mint védőnek, jogomban állt kérdéseket, föltenni, kritizálod a bíróság eljárását és s tervéRejtélyes módon halt meg Szegeden

a munkásbiztositó nyugalmazott igazgatója

A mindkét szemére vak ember holttestét összetört gerinccel a főgimnázium udvarán találták meg

Budapest, május 25. (Budapesti szerke-sz- töflégümik telefonj elöntése.) Kálmán István 65 éves (nyugalmazott mufl&kásbiztositó \{pfétn'Zh tári igazgató szerdán délelőtt eltávozott hazulról és azóta nem adott életjeli magától.

Hozzátartozói arra gondoltak, hogy az öreg urat, aki mindkét szemére vak volt, szerencsétlenség érte vagy pedig esetleg öngyilkosságot (követett el.

Tegnap a kora hajnalban egy éjjeli őr haladt el a főgimnázium emellett és amint a főgimnázium vaseritésén keresztül az udvarra bepillantott, ott

egy embetji holttestet vett észre Megállapítást nyert, (hogy a halott Kálmán

Istvánnal, az eltűnt munká^biztosító pénztári igazgatóval azonos.

A hjaUtest gerince el volt törve, orrán,

száján meglamdt vércscttnók. Melleti* feküdt összetört szP&riPktiiapja és egy él tört szemüveg.

Miután a vaskerítés három méter magas és Kálmán mindkét szeméire vak volt, nem tételezhető fel, hogy a szerencsétlen ember maga mászott volna át a kerítésen. Kálmán egyébként egy idő óta feszült viszonyban volt a családjával. Nemrégiben elkeseredett kijelentést is tett, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. A rejtélyes haláleset ügyében széle** körű ngpmoaá* indult meg.

%

korskyt Busty-ovával szembesítették, olyan talpra esetien tette fel a kérdést, hogy ezt még fiZakembe sem tehette volna jobban. Siík-orsky ugyanis azzal j kifogással élt, hogy Bustyovának azért adta fe Prágában a tátrai képeslapot, mert nem tudta i leány pontos címét. Az. esküdt erre talpraesetté* ezt kérdezte: „Miért neon kérdezte meg KHepetár tói a CSorbaitónál Bustyova dinét, ha Klepetár ot volt?“ Ezzel meggyőződtem az esküdtek teljes pán tatlanságáról.

— Az éllamügyéez ur Midhalkot parancsnok nak, Klepetárt vezérkari főnöknek ée Sikorsky őrmesternek nevezte. Ha már a katonai kifejezése kei használjuk, idéznem kell itt II. Vilmos császár nak egyik mondásál: Ida mödhite genme auf mernem Géburistage österreidh-ungariecibeT Peldwebel séd® (Szeretnék születésnapomon osztrák-magyar őrmea tér lenni.) Az őrmesterség nem azt jelenti, amin azt előttünk az ügyész ur lefestette, hanem a had seregnek a szigorát, a rossz szeli emuét, mert hiszel egy régi cseh költemény is azt mondja: hogy„sze retem az öreg őrmestert, de az ördög vigye őt el i rosszasága miatit“.

A védő ezután rámutalt aura, hogy

r ugszik, egyedül Sikorsky úgynevezett . sára támaszkodik.

leket átadta a vizsgálóbírónak, nem volt becsül© tes. fin nem akarom úgy beállítani a dolgot, miintlhi védencem ártatlan bárány volna. Azonban ha táró zottan áliliitom, hogy

a vád ama része, amely szeműt Mürihalko ölte

volna meg Vörösmarty Margitot, nincsen bébi- zonyittva.

Éppen ezért arra kérem a tisztelt esküdteket, hog az első főkérdésre: „BünJös-e Michalko János ah bán, hogy 1926 j-uÍLiius 16-án Váz/secen, a Kriván hegy aljáin, a Fehér Vágnál, egy, vagy több tettes sem megölt egy embert, azaz Vörösmarty Margité előre megfontolt szándékkal?* — válaszoljam! nem-mel.

Elismerem, hogy védencem> Michalko bűnös

Bűnös azért, mert eüpalnstolta másnak a büntettél Be van bizonyítva, hogy megbeszélték Sikorskyvfi azt, hogy el fogják titkolni Vörösmarty Margit el (tömését s ezt azért tették, mert féltek. Féltek az ál esküvő miatt és a Vörösmarty Margittól kapott öt venezer korona miatt. Ezért arra kérem a tisztei1 esküdteket, hogy az egyik pátikérdésre pozitív vá laszt adjanak és pedig arra, amely arra vonatkozik hogy Midhalko a bűntettet a hatóságok előtt palástolta.

nyugodt lelkiismeretteí elítélni, mert ky vallomása alapján, amelyet én ismé- alkót is elitélik, úgy el kell ítélni Klepe- szerint 6 is ott volt. Azonban KI epetárra onyitékot találni, igy sem Michalkót, sem fcében bűnösnek nem lehet kimondani ■ vagy sikkasztásoknak tekinteni nem lehet. 'Prágában sokezer fiatalember él igy, vesz fel kölcsönöket, amelyeket soha Vissza nem fizet és ha általánosítanák azt az elvet, hogy minden kölcsön vissza nem fizetését, vagy adósság törieeztéeének megtagadását nem a polgári bíróság elé viszik, úgy minden ilyenfajtáju ügy a büntetőbíróság élé kerülne.

Hrabal védő a Midhálko ellem különböző csalások miatt emelt vád részeit boncolgatja, majd újból az esküdtekhez intézi zárszavait:

— A háború alatt büntetlenül öltek embereket és ennek hatása megmaradt á háború utáni időkben is. Tulajdonképpen azok valók a vádlottak padjára, akik a háborút előidézték és megengedték a büntetlen gyilkolást. Az az ember, aki a gyilkoló háborúban tényleg részt vett, visszatérve polgári élei tébe, nem öli meg fegyvertelen embertársát. Ha* nem ellenkezőleg, megvan a lehetőség, sőt a valószínűség arra:, hogy azok, akik a háború alatt még olyan fiatalok voltak, hegy nem kellett bevocnul- náok, látva a romboló munkát, a büntetlen öldöklést, elromlottak és morálisan lesülyedtek. A vádlottak padiján a háború utáni idők három elromlott iifja ül és az ő romlottságukért nemcsak magját személyesen felelősek, hanem a háború Utóm romlott kor is. Meg vagyok győződve arról, hogy a három elromlott 'ifjú megjavítható.

Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette, holnap reggel Klepetár védője, Kosztecska dr., azután Sikorsky védőije, Öhmefl&k dr. mondja el Védő-' neszedét.