Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-24 / 119. (1746.) szám

10 hozott, amelyben a fiatal cseh-német játékos 6:2, 5:7, 7:5 arányban legyőzte a német Davis Cup erősségét. — Az angol Greig Lorenzet 3:6, 6:4, 6:0 arányban verte meg, de a délután folyamán a hamburgi Frenctől 2:6, 6:1, 6:4 arányban kika­pott. — A nők közül a dán Pickné és Lidigné ha­ladtak előre. )( Sparta—Török olimpiai csapat 5:1 (2:1). A török olimpiai csapat tegnap fejezte be középeu- rőpai tréning-utját Prágában a Sparta egy erős kombináltja ellen. A törökök technikás játékot produkáltak, lövőkészségük azonban nagyon is fo­gyatékos. — A Spártánál Hoohmann kapus, Haj- ny és Miclyk tűntek ki, mig a gólokat Sima és Sulz (2-2) és Horeys lőtték. A törökök egy gól­ját a csapat legjobb tagja, Bekir lőtte. A meccset 3000 néző előtt Dlabács vezette. )( A szabadságserleg döntői junius 3, illetve 10-n folynak le Brünnben és Pardubitzban az SK Zsidenice és Pardubice között. )( Franciaország tenniszbajnokságai tegnap kezdődtek meg az auteuili uj stadionban az amerikai és ausztráliai játékosok részvétele mel­lett. Az első napon a favoritok minden megerőlte­tés nélkül aratták győzelmeiket. A férfipárosban az ausztráliai Hopmann-Grawford és Patterson- Hawkes, a francia Borotra-Brugnon és Lacoste- Boussus, az amerikai Wills-Anderson női-páros és a Chochet-Benett vegyespáros haladtak előre. )( Az amszterdami olimpiai hockey-versenye­ken India Svájcot 6:0, Németország Franciaorszá­got 2:0, Belgium pedig Ausztriát 4:0 arányban le­győzte. India igy az első csoport végleges győz­tese lett 26:0 gólaránnyal. Az indusok szombaton Hollandiával játszák le a döntőt. )( A vrsovicei Bokemians a pünkösdi ünnepe­ket Belgrádban tölti. )( Ruszinszkói futballélet. Ungvárról jelentik: Egyévi szünet után újra életrekelt az itteni ma­gyar kerület, amely Kozár Lajost az UAC alel- nökét választotta elnökévé. Remélhető, hogy az uj vezetőség egészséges vérkeringést visz a ru­szinszkói magyar labdarúgás életébe. — A bajnok­ságra benevezték: Nagyszőllősi SE, Nagyszőllősi AK, Munkácsi SE, Munkácsi Kadimah és a három ungvári csapat, UAC, UTK és az UMTE. — Va­sárnap játszották az első bajnoki mérkőzéseket Munkácson, Nagyszőllősön és Ungváron. — A leg­utóbbi bajnok UTK igen gyenge startot vett, amennyiben az ungvári munkás csapattól veresé- *get szenvedett. Az UTK pályáján lefolyt mérkő­zést Weimann Elek vezette, akinek a bíráskodá­sával főképpen az UTK nem volt megelégedve. A nagy ágyuk (Hegyi, Auslánder, Horváth) nélkül felálló volt bajnokcsapat egy percig sem tudta kétessé tenni az idén hatalmasan feljavult UMTE biztos győzelmét, amely Benes, Bublák és Szitár jó játéka révén 4:2 arányban nyerte a mérkőzést. — Az UAC csapata Munkácson játszotta első baj­noki mérkőzését az MSE reorganizált csaaptával. Az MSE hosszú szünet után most játszotta első mérkőzését. Uj csapatának bemutatkozása teljes mértékben sikerült. A hátvédpár és a középső fe­dezet biztos játéka emelkedett ki a lelkesen dol­gozó együttesből. — Az UAC két tartalékkal rán- dult át, de csatárainak jó játéka igy is biztosítot­ta számára a győzelmet. Klimkó, Böhm, Platzer, Olchváry és Pletenyik voltak a legjobbak, mig a jobb szélső Blaskó egy gyönyörű góllal vonta ma­gára a figyelmet. 1:0 félidő után végül 3:1 arány­ban győz az UAC. — A munkácsi Kadimah Nagy­szőllősön szerepelt az ottani NTK ellen. Ered­mény 1:0 az NTK javára. — Union Beregszász- Viktória Beregszász 3:1 (1:0). Az Ungvári Ruthén Club Huszton töltötte a vasárnapot, de kirándu­lása csalódást és vereséget hozott a húsvéti ser­leg győztesének. 1:0 arányban győzött a Huszti Sport Club, amely ezidén már több figyelemre­méltó eredményt ért el. — Jövő vasárnapra az UAC kapott meghívást a husztiaktól. )( Nemzetközi galamblövőverseny Pöstyén fürdőn. Pöstyénből jelentik: A verseny program- szerüleg e hó 17—20-ig tartott. A részvétel igen nagy volt és számos külföldi lövész is megjelent. — A megszervezés véges-végig jónak mutatkozott és a résztvevőket teljesen kielégítette. — Az ered­mények a következők: Agyaggalamb-lövészet: A fürdőbizottság tiszteletdija — I. Strassburger (Bu­dapest), II. Hartig gróf, III. Steigler báró (Ber­lin). — A Tiohy cég tiszteletdija — I. Strassbur­ger (Budapest), II. Hiner (csehszl.), III. Hávor (csehszl.), IV. Stiegler báró (Berlin), V. Strasser (Pöstyén). — A vadászvédőegyesület tiszteletdija: I. Slezák (csehszl.), II. Ghillányi, III. Verő. — A pöstyéni orvosok tiszteletdija: I. Klement (csehszlovák), II. Stiegler báró (Berlin), III. Massányi. — Bizetgalamblövészet: Poul lövés: I. Serényi, II. Pleuer (csehszl.), III. Sohwitzer (csehszl.) — Dr. Erdődy Vilmos tiszteletdija: — T. Strassburger (Budapest), II. Farkas (Budapest), III. Massányi. — A fürdőbizottság tiszteletdija: I. Farkas (Budapest), II. Strassburger (Budapest), III. Haugwitz báró (Bukarest). — A pöstyéni Spe- zialsanatorium tiszteletdija: — I. Farkas (Buda­pest), II. Hartig gróf, III. Massány. — Tichy cég tiszteletdija: — I. Strassburger (Budapest), II. Ifj. Mitrowsky, III. Hartig gróf. — Hardegg Ilona úrnő és a pöstyéni nagybirtokosok tiszteletdija: I. Serényi — Massányi — II. Hartig gróf — Far­kas (Budapest). — Pöstyéni Grand Prix: I. Pál- ffy, I. Massányi, III. Strassberger (Budapest) — Hartig gróf. — A pöstyéni hölgyek tiszteletdija: I. Mitrowsky, II. Hartig gróf, III. Hulewicz (Len­gyelország). — A lövészet befejezése után szét­osztották az értékes nemesfémdijakat, este pedig a Royal Nagyszálló ünnepien kivilágított termei­ben diszreuniót tartottak. A versenyt a közönség állandóan jól látogatta és a fürdővendégek nagy számban jelentek meg, többek között a Pöstyénben kurázó Henny Portén filmdiva, a perzsa külügy­miniszter Ali Gholi Khan Ansary a belgiumi per­zsa követtel együtt, Sir Gretton az angol parla­ment tagja Londonból, Nadeje Sdirbey román her­cegnő etb. Szlovenszkó kiterjedt, de halódó kísf irdó-iparáf állami olcsó hitel és 3 hó­napos iskolaszűnet mentheti meg, mondja Wás Lajos isazftat6aP.il. H.-nak adott nyilatkozatában Haminc szepességi és táfravldékl klsfürdő súlyos helyzete A JavuSás módjai — Állítsanak fel altruista fürdőosztályt Tátralüred, május 23. (Saját munkatársunktól.) Mindeddig csak a gyáripar, az agrárérdekek, a nagyifürdők foglal­koztatták a gazdasági körök érdeklődését s senki nem gondolt azzal, hogy Szlovenszkó földje telve van óriási értéket jelentő gyógyforrásokkal és klimatikus helyekkel, melyeket a régi idők folya­mán magánosok saját erejükből egyrészt a beteg, másrészt a pihenést vágyó társadalom szolgálatá­ba állítottak. Ezek a kis fürdők igy a politikai változás miatt, mint pénzforrások hiányában már előbb jórészben beszüntették üzemeiket, s ma ha­lódva csupán a régi tőke csekély jövedelmezősé­gének biztosításán fáradoznak, vagy legalább is menteni igyekeznek a régen történt beruházások minél csekélyebb veszteséggel járó amortizációját. Mintegy harminc kis szepességi, Tátra-vidéki és egyéb szlovenszkói kisfürdő, nyaralótelep vár­ja a pillanatot, hogy úgy a gazdasági közvéle­mény, mint a nyaralásra váró nagypublikum ér­deklődésének központjába kerüljenek. Az elmúlt évek harcaiban s gazdaság-politikai manővereiben e fürdőhelyekkel szemben is érvé­nyesült az a tétel, hogy „Szlovenszkót elszegényí­teni. hogy erő nélkül hulljon Prága ölébeA Ez a politika az állami jövedelmek fokozott csökkené­sét is eredményezte. Ezért kell nyomatékosabb hangsúllyal napirendre tűzni a sok-sok milliós és parlagon heverő érték életrehivását s benne a magánkezekben levő fürdőtelepek rentabilitásá­nak s ezzel az állam jövedelmének gyarapítására vonatkozó programot. Az életrevaló gondolat felvetése Vág H. Lajos fürdőigazgató érdeme, aki az utóbbi időben, mint a fürdőügyek kitűnő, szakavatott munkása sokat foglalkozik az idegenforgalom kérdésével, a für­dők fokozott igénybevételének problémáival s a szlovenszkói fürdők olcsó kiszolgálásának ügyével s főleg azzal a jelentős kérdéssel, miként kellene a polgári és munkásosztály pihenésre vágyó részé­nek hozzáférhetővé tenni a szlovenszkói kisfür- dőket. Munkatársunk előtt Vág Lajos igazgató a kis- fürdőkre vonatkozó elgondolását a következőkben foglalta egybe. — Az utolsó évek válságba sodorták a szepességi és Tátra-vi­déki kisfürdőket. Vagy harminc van ilyen, melyek a túlságos rövid szezén miatt nem felelhetnek meg teljesen rendeltetésüknek s legtöbbje a kellő befektetés, anyagi eszközök hiányában alig fordíthat gondot a vendéglátás kívánalmaira. — Iglófüred, Feketehegy, Ruzsbach, Leibic, Gánóc, Baldóc, Siva-Brada, Didernik, Lublófüred, Lucska, Rajecz, Fenyőháza, Koritnica, Stubnya, Bártfa, Thurzófüred stb., mind-mind nehéz kö­rülmények között dolgoznak s nem vehetnek olyan tekintélyes részt a gazdasági élet tényezői között, mint amilyenre kellő anyagi befektetések mellett predesztinálva lennének. — Több ok járul hozzá a ldsfürdők súlyos helyzetének fokozásához, melyek jóindulattal s a kormányzat közreműködésével megszüntetke- tők lennének. — Tőkehiány, rövid szezon s a gyógyforrá­sok hatásának ''-ellő propagandája s drágaság okozzák azt, hogy e kérdést sürgősen napirendre kell tűzni, mert oly óriási értéket jelent Szloven­szkó életében a kisíürdőipar is, hogy bűn mel­lette hang nélkül továbbhaladni. — Az első eszköz, amivel Szlovenszkó 6egy- vidékét az idegenforgalom iparába kell kapcsolni s a kisfürdőket a kevesebb pénzzel biró társadal­mi rétegek szolgálatába kellene állítani: biztosítani szükséges a kisfiirdők számára a rövid kéthónapos szezén meghosszabbítását. — Az egészségügyi miniszter a közoktatás- ügyi tárcával egyetértésben ezen a feltételen egy­könnyen segíthet. A kisfürdők publikuma a kispénzű középosz­tály és hivatalnok-társadalom, melynek tagjai rendszerint az iskolák nyári szünidejével kapcso­latban gondolnak arra, hogy gyermekeik higiéni­kus megerősítésére igénybe vesznek valamely ol­csóbb fürdő- vagy üdülőtelepet. Az iskolai szünet csak julius és augusztusra terjed, ez az idő tehát az, mely szezónt jelent az olcsóbb fürdők számá­ra. Minthogy azonban a rövid szezón miatt a für­dők drágulnak, a hivatalnokember még ezeknek az üdülőtelepeknek az igénybevételére is alig számíthat. A két dolog szerves összefüggéséből következik, hogy a kisfürdők és üdülőtelepek olcsóbbá tétele attól függ, hogy szezónjukat meg tudják-e hosszabbítani, vagy sem. Mivel az iskolásgyermekek már junius közepétől az iskolai adminisztráció miatt nem mozdulhatnak el iskoláik székhelyéről, viszont szeptember 15-ike előtt az uj tanulási év adminisztratív munkái miatt nem igen vesznek részt komoly tanulmányi órákon, a nyári szünetidő egy hónappal való ki­tolása nem okozna különösebb nehézséget az isko- l Jaügyd minisztériumnak Ennek az volna a követ­kezménye, hogy több idő állna gyermekek üdülésé­re, a szülők több módot találnának a hosszabb fürdőidény mellett olcsóbbá váló fürdők és üdü­lőtelepek látogatására. — Roppant fontos higiéniai, népszociális eredménye volna, ha egy ilyen rendelkezés alap­ján lesz lehetséges a szlovenszkói fürdők szezón- jának kibővítése, mert ez a legszélesebb polgári, sőt munkásosztályok tagjai számára tenné lehető­vé a nyári üdülést oly összegért, mely nem ha­ladja meg az otthoni háztartás kiadásait. — Nem árt, ha rámutatunk arra, hogy az ál­lam mily tetemes nyereséget könyvelne el a kis­fürdők exisztenciájának biztosításával. — Példa erre két tétel: a posta s trafik for­galma. A tátrai nagyfürdők postáin közepes láto­gatottság mellett 2% millió korona illetőket szed­nek 250.000 darab postai kezelő ügyszám melleit, mely kb. 3—4 millió koronát tesz ki, s a trafik- forgalom meghaladja az egymillió koronák — A kisfürdők is ugyanoly arányban emelnék e két, állami jövedelmet jelentő tételt, nem be­szélve arról, hogy a forgalmi, fogyasztási adó, a vasúti forgalom területén a kisfürdők is többmil­liós jövedelemhez juttatnák az államot. — A szezónbővités mellett az állam anyagi támogatása volna a második legfontosabb eszköze a kisfürdők fellendí­tésének. Az egészséügyi minisztérium a kormány hozzá­járulásával olcsó kölcsönök nyújtásával álljon a szakemberek vezetése alatt álló telepek rendel­kezésére, hogy a szükséges beruházásokkal emel­jék a fürdők látogatottságát. — Ha az egészségügyi minisztérium úgynevezett fürdő­osztálya nem az állami fürdők kezelősége vol­na csupán, hanem altruista intézménnyé szé­lesítenék, akkor e probléma könnyen meg­oldáshoz jutna, mert az állam érdekében dol­gozni kötelezett fürdőosztálynak tetintelbe kellene venni az állam financiális érdekein kívül a népgazdasági, szociális és higiénikus mellék-körülményeket, melyeknek öszefüggéseiből feltétlen a fürdőügyek és idegenforgalom hatalmas föllendülése volna várható. — A következő évek hosszú sorában bizonyá­ra talaját fog verni ez a koncepció is a haladás szükségszerű fejlődésével. Azonban a kérdés nyil­vánosság előtt való tárgyalásának sürgősségét azért tartom fontosnak, — fejezi be Vág igazgató, — mert gyors intézkedések kívánatosak, melyek egyrészt a fürdők rentabilitásával nagy és jöve­delmező anyagi erőforrást jelentenek Szlovenszkó lakosságának, jól jövedelmező lehetőségeket az államnak, mig ellenkezőleg a késedelem egyre nagyobb és nagyobb értékek lemorzsolódását eredményezi a nemzeti gazdálkodás őserejéöől. Haftv kárát csillák az éplítfi- munkások a rnszinszkől sztrájknak Umgjvár, május 23. (Rmsziinszíkói szerkesztősé­günktől.) A ruszinszkói épaitőmunkássztrájk egy­sége az ungvári építőiparosok és munkás ok k ö­zötti megegyezéssel megtört. Az ungvári építőipa­rosok és munkások közötti tárgyalások eredmé­nyeképpen három kategóriáiba osztották a munká­sokat. És pedig az első kategóriába tartozók 4.50- fcői 5 koronáig terjedhető órabért, a I’I-ik csoport­ba tartozók 5.40 koronától 5.80 koronáiig, mig a Illák csoportba tartozók (a legidősebb munkások) 6—6.50 órabért kapnak. A koülektiv szerződés sze­rint a munkások akkordimunkátfc is váHaillhaJtailajk, míg a szak- szervezeti közvetítést végleg elvetették. A sztrájkoló munkásokat ezzel a megegyezés­sel önmaguk okozta kár érbe, mivel a többhetes sztrájk alatt elvesztett munkabérüket se a sztráj­kot rendező kommunista párt nem fizeti mteg, se a munkaadók nem fizethetik. Számítások szerint az a többlett, amit éléirtek, egész évi munkájuk alatt seun fogja behozni azt a veszteséget, almit a sztrájk alatt szenveditek. Aktiig erre az ungvári munkások rájöttek, ad­dig a munkácsiak továüb folytatják a bérharcot, amennyiben a sztrájkveaetők miég a felajánlott 7 koronás maximális munkabért sem akarták elfo­gadni, melynek következménye az lőtt, hogy a munkácsi munkaadók — értesülvén az ungvári alacsonyabb megegyezésiről — 7 koronás ajánlatu­kat is semmisnek tekintik. így a bérharc Munkácson tovább fart és a tel­jes nyomorba dönti a túlzóit! kövét elésekkel sztrájkba kergetett szegény munkásokat, akiknek ne;m lesz idejük a nyár folyamán a télire valót megkér esniök. Ezen a héten aláSrjálk a magyar—csehszlovák pénzügyi egyezményt. A háborúéiőttl koronatarto- záfiok ée kövőbefliéeek kölcsönös MegyenMtéaérői 1928 május 24, csütörtök. biz napja tárgyalnak Budapesten a magyar és a csehszlovák megbízottaik. Mint már jelentettük, az első kérdésekben a megegyezés már meg történt' és most szövegezőik. á megállapodást. Beavatott hőlyről arról értesülünk, hogy a csehszlovák—ma­gyar oénaügyi egyezményt legkésőbb még a pün­kösdi ünnepek előtt, tehát még ezen a héten mind­két részről aláírják. Megalakítják a szlovenszkói bankok szövetsé­giét. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói bankok­nak eddig nem volt saját érdekképviseletük. Most hosszabb tárgyalások után megalakították a szlo- venszkod részrvénybankok szövetségét- A szövet­séghez többek közelit a következő intézetek tar­toznak: Slnvenská Bianka, Tátrabank, Amerikai Szlovák Bank, Národná Banka Besztercebányán, Miiia vai Bank, Nagyszombati Népbank, Rózsahegyi Népbank, Námestói Népbank, Szer edd Népbank, Szlovenszkói Népbank Pozsonyban, .Lipiószentmik- lósi Hitelbank stb. A szövetség elnöke Makovicky Vladimír, a Szlovák Bank vezérigazgatója, alelnök Stodola Kornél dr. szenátor. Az alapszabályok ér­telmében minden Szlovenszkó területén működő bank beléphet a szövetségbe. ERTÍKTÖSSBB Változatlan a prágai értéktőzsde Prága, máius 23. A tőzsde ma igen nyu­godt volt. Az üzlet minimumra redukálódott és ennek megfelelően az árfolyamváltozások minimális határok között mozogtak. A le­morzsolódás csekély volt és később barátsá­gosabb hangulatra egyes papirok az árfo­lyamveszteségeket behozták. A bankpiac és a beruházási piac nyugodt volt, az exéta- piac tartott. Az ipari részvények piacán gyengültek: Schoeller 30, Nordbahn, Cseh Cukor, Aussigi Finomitó és Brünni Sör 10, Königshaier, Prágai Malmok, RinghoU'er 5, Aussigi vegyi 3 koronával. Berg és Hűtlen 30, Solo 15, Prágai Vas 10, Cseh Kereske­delmi 5, Skoda 3 koronával javult. A bank­piacon Nemzeti Bank 5 koronával javult, Cseh Escompt és Sporo 1 koronával gyen­gült. A beruházási piacon Kassai részvények 25, Konvertálható és 4 száz. pót 10, 5.5 száz, negyedik 5 fillérrel javultak. A 4.2 száz. pót 20, Népszövetségi 5 fillérrel gyengült. ’+ A prágai devizapiacon Belgrád 0.01. Ber­lin 6.16, Brüsszel 0.1, Bukarest 10.02 koronával javult, Zürich 0.225, London 0.025, Milánó 0.02, Páris 0.015, Varsó 0.025, Bécs 0.02 koronával gyengült. + Gyenge irányzatú a budapesti értéktőzsde. A forgalom vontatott, a nyitási árfolyamok alacso­nyak voltak. A spekuláció tartózkodó volt. Ké­sőbb kedvező berlini jelentésekre javulás állt be és az arbitrázsértékek újra behozták a vesztesé­gek egy részét. Tőzsde vége felé megint ellanyhul az irányzat és az árfolyamok letöredeztek. A for­galom végig vontatott és minimális volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem sze­repelt értékek közül a Moktár 96, Törökszent- mil'1ósi 15 és Részvénysör 150 pengős árfolyamot C ' k el. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Az üzlet szűk keretek közt mozgott és csak a régi kötése­ket bonyolították le. A kontermin fedezetei némi javulást idéztek elő. Magyar papirok kisebb nye­reségekre tettek szert. Nemsokára nyitás után stagnáció állt be a legtöbb piacon. A korlátban, is alacsonyabban jegyezték az értékeket. Az árfo­lyamváltozások lényegtelenek voltak. + Bizonytalan irányzatú a berlini érétktőzs- de. Newyorki gyenge jelentésekre az irányzat bizonytalan és tartózkodó volt. Az üzlet szűk ke­retek közt mozgott. A külföld megint a favorit- papírok iránt érdeklődött. A veszteségek és javu­lások 1—3 százalék közt mozogtak.-f Tartott a prágai cukorpiac. Nyerscukor- jegyzés Aussig loko 172.50—176.25, kikötő 172.50. + A brünni terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 232— 235, szlovenszkói búza 238—241, rozs 230—231, szlovenszkói rozs 22S—230, zab 195—.197, tengeri ab Pozsony 173—174, aprószem ü 162—164, La Pla- ta tengeri ab Triest vagy Tetschen julius—szep­tember 151—152, mák 520—560, édes, laza széna 71—74, félédes 62—66, szlovenszkói félédes 55— 60, búzadara 355—360, búzaliszt OHTI 345 —350, nullás liszt 325—333, rozsliszt 327—332, amerikai zsir elvámolva 1310—1320. + A pilseni terménytőzsdén gyöngült irány­zat uralkodott, amely főleg az árpában érvénye­sült. Hivatalos jegyzések: Cseh rozs 227—229, rozsegyenliszt' 325—330, sárga borsó 250—280, fehér bab 280—310, lóbab 200—215, tengeri la Plata 180—182, román tengeri 174—175, rozs és buzakorpa 138—140, amerikai sertészsír 1300— 1325, egyéb áru változatlan. + A mai budapesti gabonapiacon, amint azt ottani szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 34.40—34.55, felsőtiszai 34.25— 34.40, egyéb 33.90—34.10, rozs 30—30.20, takar­mányárpa 30—30.75, sörárpa 31.50 34, zab, príma 32—32.30, közepes 3150—31.80, tengeri, tiszavi-> déki 28.50—28.<5, egyéb tengeri 28—28.15 pengő. + A berlini terménytőzsdén kedvteleu han­gulat uralkodott. Az árak tegnapról alig változtak.

Next

/
Thumbnails
Contents