Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-24 / 119. (1746.) szám
1928 május 24, csütörtök. ^mgaiA\\g^arhtrmp> Az orvosszakértők a Vörösmarty-bünper mindhárom vádlottját és tetteiért felelősnek találják Befejezéshez ért a bizonyítási eljárás — Klepetár apja nem kívánt tanúvallomást tenni — Az orvosszakértők a gyilkosságról és a vádlottak lelkiállapotáról — Pénteken kezdődnek a perbeszédek — Körülbelül száz kérdésre felelnek az esküdtek .Prága, május 28. A Vörösmarty-gyilkos- tóg bünpere lassan a vége felé közeledik. !A mai tárgyalásra tanúnak beidézett Klepe- fár tanácsos, a vádlott édesapja, lemondott a tauuzás jogáról és így már csak az irásbeli- leg kihallgatott tanuk vallómását olvassák fel. Az elnök kilenc órakor nyitja meg a tárgyalást. Elsőnek Vilcsek András budapesti biztosítási főtisztviselő írásbeli vallomását olvassa fel. Vilcsek 1926-ban Prágában egy biztositó társaság vezetőtisztviselője volt. Vallomásában előadja, hogy Michalkót ismerte. Michalko egy nap beállított a társaság irodájába és ötezer koronás kölcsönt akart felvenni. Ugyanakkor aláirt egy ötvenzer koronára szóló biztosítási tervezetet. A tanú 600 koronát kölcsönzött saját pénzéből Michalkó- nak, később pedig még 350 koronát adott neki. Michalko a kölcsönt sohasem fizette meg. Klepetár neve á csorbái levelezőlapon Csupán Vázsecről irt a tanúnak Michalko egy levelezőlapot julius közepe táján, amelyben azt írja, hogy a kölcsönt vissza fogja téríteni. A tanú julius 17-ről vagy 18-ról keltezve Michalkotói Csorbáról kapott egy levelezőlapot, amelyen Sikorsky és Klepetár alá voltak Írva. Ezt a levelezőlapot Budapestre való elköltözésekor megsemmisítette. Azonban határozottan emlékszik rá, mert az irodájában kollégájának is mutogatta. A dátumra azért emlékszik, mert a iap 8—4 nappal azután érkezett, hogy a kölcsönről szóló nyugtát már megkapta és ez a nyugta ma is birtokában van. A tanú, midőn a kölcsönt nem kapta vissza, érdeklődött a Ná- rodni Listy szerkesztőségében Michalko iránt, de ott azt a választ kapta, hogy Michalko már rég nem szerkesztője a Národni Listynek, Később a rendőrségen bűnvádi feljelentést is tett Michalko ellen. Arra biztosan emlékszik, hogy a levelezőlapot hárman írták alá. Michalkót a kölcsönzés óta nem látta, de Sikorskyval többször beszélt, akkor Sikorsky sűrűn tett neki említést holmi gyilkosságról, külföldi utazásról, „egy nőt kidobnak az ablakon, pénzéi; elveszik, Parisból levelezőlapot irnak“. A tanúnak az volt a benyomása, hogy Sikorsky, akit patologikusán abnormális em-| bernek tartott, ostobaságokat beszél és ezért szavainak nem is tulajdonított nagyobb jelentőséget. Végül a tanú megemlíti, hogy a tárgyalásra Budapestről személyesen is eljön, ha a bíróság ehhez ragaszkodik és ha költségeit megtérítik. Klepetár: Hamisíthatták az aláírásomat! Elnök: Sikorsky, járt maga Vilcsekhez? Sikorsky: Jártam. A Sroubek-kávéház- oan is találkoztam vele. Elnök: Már egyszer megkérdeztem magától a tárgyalás elején, hogy Csorbáról küld- tek-e valami levelezőlapot? Sikorsky: Erre én már nem emlékszem. Elnök: Hát maga, Michalko? Michalko: Vázsecről küldtünk egy levelezőlapot Viloseknek, de azon csak én és Sikorsky voltunk aláírva. Elnök: Klepetár doktor, rajta volt azon a levelezőlapon a maga aláírása? Klepetár: Jó volna, Eliiök Ur, ha a levelezőlapot előmutatnák, mert akkor kiderülne, hogy hamisították az aláírásomat, hiszen julius 16-ról magam is kaptam tőlük levelezőlapokat. Kosztecska dr. védő: Ezt a levelezőlapot Prágában is meg lehetett írni és esetleg aláíratni Klepetárral, mint ahogy a Vörösmarty Jolánnak egyizben irt levelezőlapon szintén rajta van Klepetár neve üdvözlet kíséretében, anélkül, hogy Klepetár ismerte volna Vörösmarty Jolánt.. Michalko Mátyás és a tragédiák gyilkos hősei Csak a világhírű jó, valódi Schroll-féle szövöttárukat kérjük. Minden darab védjeggyel van ellátva. Az elnök ezután felolvassa Velimsky Vencel brünni fascista főszerkesztő Írásbeli vallomását, aki Michalko Mátyásról, a vádlott hamis tanuzás miatt vizsgálati fogságba vetett öccséről ad jellemrajzot. Azt írja róla, hogy Michalko Mátyásnak egyáltalában nem volt politikai meggyőződése és erkölcsi felfogása. Michalko Mátyást nem tartja lelkileg beteg embernek. A tanú vallomásához mellékeli Michalko Mátyásnak egy cikkét, amelyben Michalko Mátyás a gonosztevőkről ir és főképpen Shakespeare drámáiban szereplő gyilkosokról, igy lady MacbcthrÖl, Othelloról, III. ílichardról, Hamletról. Államügyész: Meg kell jegyeznem, hogy Shakespearének e hősei mind gyilkosok. A továbbiakban előadja a tanú, hogy Michalko Mátyás sohasem beszélt arról, hogyan történt a gyilkosság. Az álesküvöröl azt mondta, hogy azt Klepetár végezte és ez egy nagy disznóság volt. Margitról mindig megvetően nyilatkozott és azt állította, hogy nemcsak a bátyjával, hanem másokkal is volt egy- időben szerelmi viszonya. Elnök: Ezután nem marad más hátra, mint az orvosszakértők véleményét meghallgatni. Klepetár apja nem tesz vallomást Kosztecska dr. indítványozza, hogy az eovik törvényszéki orvosszakértő látogassa meg Klepetár tanácsost a lakásán és vizsgálja meg egészségi állapotát. Elnök (felmutat égy levelet): Ma reggel Hrunyákné, Klepetárék gazdasszonya ezt a levelet hozta nekem: „Kijelentem, hogy a Vörösmarty Margit meggyilkolása "evében lemondok a tanuzásról. Klepetár mérnök, nyugalmazott államvasuti főtanácsos.“ Kosztecska dr.: Szeretném, ha Klepetár tanácsos fizikai és lelki állapotát az orvos- szakértők megvizsgálnák, mert Klepetár tanácsos először tanúvallomást akart tenni. Most, amidőn kijelenti, hogy nem tesz tanúvallomást, bizonyára szörnyű lelki fájdalmakat élt át. Nem szeretném, ha esetleg az a nézet kerekedne felül, hogy Klepetár tanácsos fél megtenni vallomását. Ügyész: Ellenzem a védő indítványát, mert a tanuzás jogáról lemondott tanút, aki hozzátartozója a vádlottnak, legfeljebb a vizsgálóbíró látogathatná meg. Az elnök elveti a védő indítványát és azután megállapítja, hogy sem az államügyész, sem a védő nem ragaszkodik ahhoz, hogy felolvassák az orvosszakértők véleményét, mert az orvosszakértők jelen vannak és szóbelileg adják meg a szükséges felvilágosítást. Ügyész: Mivel itt a vádlottak magánéletének számos intimitása kerül szóba, indítványozom, hogy a kényesebb kérdésék tárgyalásánál, a közerkölcsre való tekintettel, zárják ki a nyilvánosságot. Az orvosszakértők Elnök: Talán úgy lehetne intézni a dolgot, hogy az orvosszakértők először az intimitásokat érintő kérdéseket kihagyva, adnának felvilágosítást a vádlottakról, azután pedig zárt tárgyaláson, a közerkölcsre veszedelmes kérdésekről. Knobloch dr. (egyetemi magántanár, orvosszakértő): Ez lehetséges lesz. A csontok Rögtön utána Knobloch dr. bele is kezd szakértői véleményének elmondásába. Elsősorban a gyilkosság színhelyén talált leletről emlékezik meg. Kezébe veszi a három csontot, amely előtte az asztalon fekszik, és úgy magyarázza azután az esküdteknek és a bíróságnak, mialatt a vádlottak mozdulatlanul, Michalko és Sikorsky lehorgaszlott fejjel ülnek, — ^ Knobloch dr: Szlovenszkőról három csontot hoztam el: az egyikről megállapítást nyert, hogy egy szarvasmarha csontja, de a másik két csont embertől származik. Az egyik egy emberi felsőlábszárcsont, amint azt megfelelő eljárással megállapítottuk. A másik csont teljesen hasonlít ehhez s emberi jobbláb csontjának egy része. Elsősorban arra fordítottuk figyelmünket, hogy a két csont egy embertől származik-e. Mivel mindkét csonton egy bizonyos dudor látható, amely szájról-szájra jár a híre .. . Legjobb Markovics keztyüje! Pozsony, Halászkapu 3. igen ritka, meg lehetet állapítani és pedie teljes bizonyossággal, hogy mindkét csont ugyanazon hulla marad ványa. A hajcsomó Azután a gyilkosság színhelyén talált haj- csomókat vizsgáltuk meg. Ezeket a hajcsomó- kat részint a prágai rendőrségre szállították, részint pedig Kassára, ahol a meggyilkolt anyja felismerte bennük leánya haját. Azután átadták nekünk és mi mikroszkopikus utón megállapítottuk, hogy emberi hajról van szó. Azután azt vizsgáltuk, hogy vájjon a haj Vörösmarty Margit eredeti haja-e. A Vörösmarty Margit kofferjében a fehérnemű és a kalapok között kutattunk hajszálak után és sikerült is összesen húsz hajszálat találnunk. Azonkívül egy hamis varkocsot is, amely, azért volt fontos, mert Margit hajának sziliéről tett megközelítő tanúságot. Mikroszkópi- kus vizsgálat után megállapítottuk, hogy a kofferben talált húsz hajszál közül négy nem embertől származik. A többi 16 emberi hajszál volt és most már csak azt kellett megállapítani, vájjon azonosak-e a gyilkosság színhelyéről elhozottakkal. Ezt oly módon vizsgáltuk meg, hogy a haj színét és vastagságát néztük. Megállapítottuk, hogy a gyilkosság színhelyén talált hajszálak világosbarnák és vastagságuk 7/i00 mm. átmérőjű. Mivel a kofferben talált hajszálak szintén felmutatták ezeket a tulajdonságokat, a legnagyobb valósziniiséggel állíthatjuk, hogy egy embertől származik a kofferben és a bűntett színhelyén talált haj. Michalko lelki portréja Végül megbízást kaptunk arra, hogy a három vádlott lelkiállapotát is megvizsgáljuk. A vizsgálat néhány hónapig tartott. Michalko bejelentette, hogy nagynénje lelkibeteg volt, nagyapja anyai részről túlzottan vallásos, két i fia pedig egyenesen fanatikusan vallásos. A család minden tagja heves, ideges emebr. Megjegyzem, hogy Michalko apját, midőn megjelent a bíróság előtt, megkérdeztem erre vonatkozólag és Michalko apja ezt megerősítette. Michalko teljesen normálisan fejlődött. Mint gyermek — apja közlése szerint — sokszor szökött el hazulról, néha több napot is töltött a szomszéd falvakban. Michalko azt is közölte velünk, hogy éjszaka fél magára maradni és fél emeleten lakni, mert attól retteg, hogy leugrik az emeletről. Jól tanult, jelesen érettségizett. Érdekes, hogy sokszor változtatta működésének színhelyét. Gyermekkorában tífusza volt. Testi állapotának vizsgálásakor, különösen az idegrendszer vizsgálásánál nem találtunk sem degenerá- lást, sem valami kór jelét. Intelligenciája képzettségéhez mért, em lékezőtehetsége jó és teljesen helyesen tájékozott. Ami a bűntettet illeti, Michalko tagadja, hogy résztvett volna, vagy jelen lett volna Vörösmarty Margit meggyilkolásánál, csupán annyit vall be, hogy résztvett az álesküvőn, azután elment Csorbára, ahol Sikorsky és Margit elhagyták, azóta nem látta Margitot. Azt mondja, hogy az álesküvőbe Sikorsky nyomására ment bele, Margitot Sikorsky ölte meg. A párisi levelet pedig Sikorsky nyomására irta. Michalko tehát mindenre jól emlékszik, aTiöl- csönökre is, csupán néhányszor tér el a tanuk vallomásától. Nemcsak a bűntett körülményeire emlékszik jól vissza, hanem régebbi dolgokra is, csupán azt tagadja, hogy első feleségét meggyilkolta volna. Beszámítható és felelős tetteiért!" Ami a csempészett leveleket illeti, abban az időben, amikor az orvosszakértői vizsgálatot tartottuk, csupán kilenc csempészett levélről tudtunk. Michalko azt mondta nekünk, hogy ezeket a leveleket a legfeldultabb lelki- állapotban irta. Azt mondta, hogy sokszor szentimentális és sokat foglalkozik öngyilkossági tervekkel. A csempészett leveleket azért irta, mert barátjaként szereti Sikorskyt és tanácsokkal is szolgált neki, míg ő maga beteg. Orvosi szempontból teljes határozottsággal el lehet vetni azt a lehetőséget, hogy Michalko a csempészett leveleket lelki depressziós rohamokban irta volna. Abban az időben, amidőn a leveleket irta, éppúgy, mint abban az időben, amikor a bűntett történt, nem volt beteg, nem volt nála semmi krtro* elváltozás, amely fölmentené őt a felelősség alól. Michalko máig is teljesen egészséges, tetteiért teljesen felelős. Ami az újabb csempészett leveleket illeti, amiket utólag mutattak be neki, ugyanazt mondhatjuk róla, mint az elsőkről: Michalko nem irta őket szellemi elborul ásban. Klepetár jelleme és lelkiállapota — Megvizsgáltuk Klepetár dr. 'vádlott lelkiállapotát is. Klepetár rögtön az elején hangsúlyozta, hogy nem érzi magát lelkileg betegnek, hanem egészséges. Megállapítottuk, hogy nem szenved öröklött terheltségben és családjában sem fordult elő olyan eset, amely itt tekintetbe jöhetne. Klepetár fejlődése normális volt. Kitünően tanult, 1927 júniusában doktorált. Ugyan valamivel elkésett a doktorátussal, de ez azzal magyarázható, hogy hosszabb ideig tartózkodott külföldön és tanulmányain kívül egyéb dolgokkal, főleg irodalommal és színházzal foglalkozott. Maga is irodalmilag tevékeny volt és színházi meg irodalmi dolgokról irt, sőt egy önálló könyvet is kiadott „Prostituáltak, ahogy élnek, szeretnek és meghalnak!' címen. Tehát a társadalom beteges jelenségeivel is foglalkozott. Klepetár dr. a gimnázium első osztályában már periektül beszélt németül s a második osztályban belekezdett a francia nyelv elsajátításába. Nyelvkészségét fordításoknál használta föl, egész sor cikket és színdarabot fordított le. Kitünően zongorázott és már mint negyedikes gimnazista önálló hangversenyt adott. Kora ifjúsága óta komoly olvasmányai voltak. Végigment az összes gyermekbetegségeken. Vesegyulladása is volt, úgy hogy ettől szívbaja maradt vissza. Feje valamivel nagyobb a rendesnél, de egyébként sem erkölcsi, sem szellemi tekintetben nem találtunk nála rendellenességeket, defektusokat. Kitünően tájékozott, emlékezőtehetsége elsőrangú, intelligenciája rendkívül magas, szellemi látkörében nincsenek tévelysegek. Klepetár dr. teljesen egészséges. Felelős és beszámítható,., — Ami a bűntettet illeti, Klepetár beismerte, hogy résztvett az álesküvőben. A többit tagadja. Tagadja, hogy az állomáson lett volna, vagy pedig a gyilkosságnál. Margitot az álesküvő óta nem látta.. Julius 15, 16 és 17-ére különösen jól emlékszik vissza, kitünően tájékozott, sőt minden körülményre emlékezve még azt is tudja, hogy az egyes napokon mit csinált. Nem mutatkozik hézagosság emlékezőtehetségében arra az időre vonatkozólag sem, ami a bűntett előtt és után történt. Megállapíthatjuk, hogy Klepetár dr. abban az időben, amidőn a bűntett történt, teljesen normális volt és kijelenthetjük, hogy teljesen egészséges volt és tetteiért felelős. Sikorsky is egészséges — Sikorsky Miklósról nem lehet mondani, hogy örökölt terheltségben szenvedne. Sikorsky ugyan azt állítja, hogy anyja alkoholista volt s egyik húga gyengeelméjű, de a fejlődése ennek dacára normális volt. Sikorsky polgári iskolát végzett, azután állítása szerint Kassán vagy Miskolcon érettségizett, majd beiratkozott Pesten a jogi fakultásra és letette az első alapvizsgát. Még hatodikos diák korában családi viszály folytán elment
