Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-23 / 118. (1745.) szám

10 'PRKGM-MAcfcvtiHTiaiS^ 1928 május 23, szerda. — A máramarosugocsai rcf. egyházmegye közgyűlése. A máramarosugocsai ref. egyházmegye a napokban tartotta tavaszi közgyűlését a nagy- szőllősi kaszinó nagytermében Biki Ferenc espe­res és Nagy Iday Ferenc egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Biki Ferenc esperes hatásos el­nöki megnyitójában megemlékezett a pozsonyi zsinatról, a szekták elleni védekezés helyes mód­járól. Élénk felháborodást váltott ki az egyház hivatalos lapjának a Kálvin-nvomda ügyében le­közölt, több gyülekezetei és lelkes egyházi ve­zető embert sértő cikke. Az egyházmegye — rosszalásának adva kifejezést — felirt a Konvent- hez és vizsgálatot, illetőleg elégtételt kér. Isaák Imre újonnan megválasztott lelkészi tanácsbiró eskütétele és székfoglalója után felolvasták az egyházmegyében lüktető eleven lelkimunka rész­letes ismertetését adó esperesi jelentést. A ki­rályházai presbitériumnak az egyházmegye nem engedte meg, hogy templomát a csehszlovák kato­likus egyháznak bérét istentiszteleti célra áten­gedje, mert ez a ref. hitelvekkel nem fér össze. xx A szentföldi zarándoklat programja. In­dulás Bratislavából 1928. junius 18. Az eddig hir­detett útirány helyett: Bratislava—Budapest—Bel- grád—Nis—Szaloniki—Athén. Indulás Pyráusból (Athén kikötője) junius 21. Tengeri uronkon a következő kikötőket érjük: Rhodos—Alexandria— Port Said -Limassol—Larnaca (Cyprus)—Mersina —Tripolis—Beyruth—Haifa. Ezen kikötőkben ha­jónk nappal több óráig tartózkodik, úgy, hogy az utasoknak módjuk! a lesz az illető kikötővároso­kat megtekinteni. Érkezés Jaffába jím us 28. — A Szentfölden a következő helyeket látogatjuk meg: Jeruzsálem—-Betlehem—Kér. sz. János—Je- richo—Jordán — Holttenger— Názáret -Tábor—Ká- na—Tibériá«—Kafariaum—Kármel. — Visszauta­zás: indulás Jaffából julius 12, érkezés Pyrausban (Athén) julius 21. Bratislavába érkezünk julius 24. Részvételi dij 5.000 korona. Utazunk gyorsvo­nat III. oszt. és hajón szintén III. oszt. Ha valaki a hajón 11. oszt akar utazni, nagyobb kényelmet és II. oszt JJátást óhajt, az fizet: 5.800 koronát. — Jelentkezési határidő junius 1. Érdeklődők forduljanak ezen címre: Komisariát Svátozemsky, Presov, zupa XX. Frantiskánsky klástor. — ?. Böhm Brúnó, szentföldi kommiszárius, a zarán­doklat vezetője. xx Iroda-áthelyezés. Orosz Béla „Faktor" lap- terjesztési, reklám és hirdetési irodáját Bratislava, Sedlárska (Nyerges) u. 6. szám alá helyezte át. Uj telefonszám 30—48. — A kommunista párt beterjesztette petíció­ját Kubicskó mandátuma ellen. Ismeretes, hogy a kommunista párt Kubicskó Mihály képviselőt ki­zárta tagjai sorából, mert a törvényszék a képvi­selőt elitélte zsarolásért. Kubicskó nem várta meg a kizárást, hanem kilépett a pártból. A párt en­nek dacára kizárta tagjai scrából s fölszólította, hogy mondjon le mandátumáról. Kubicskó a föl- szólitásnak nem tett eleget s ’gy a kommunista párt most petíciót adott be a választási bíróság­hoz Kubicskó mandátumának elvétele érdekében. XX KARP, UZSHOROD, HARISNYA, CSIPKE, NŐI DIVAT, BABYKELENGYE és N ŐISZ ABÓXELLÉKEK SPECIÁLIS ÁRU­HÁZA. VIDÉRE MINTAKÜLDEMENY. — Uj zsidótemplom. Pozsony tőszomszédságá­ban, a Duna jobbpartján elterülő Ligetfalun (Petrzalka), mely a pozsonyi nagy lakáshiány következtében, sok ezer embernek nyújtott ott­hont, és ahol ma is százával épülnek az egy és kétlakásos házak, az invázió folytán, a zsidók szá­ma is ixxegnövekedett. A magánházban bérelt i imaház ennek következtében kicsinek bizonyult, ! úgy hogy a hitközség egy megfelelő templomnak még ez évben való felépítését határozta el, melyet a republika tízéves fennállása alkalmából jubi­leumi templomnak fog elnevezni. A templom ■: építésével kapcsolatban a hitközség egy magas színvonalon álló JUBILEUMI ALMÁNACH-ot ad ki, melynek becséhez és nívójához tudós rabbik, ; előkelő világi nevezetességek és irók fognak : cikkeikkel hozzájárulni. Az almanachot csekély Ke 10.— előfizetés utján lehet megrendelni. Fel­hívjuk az érdeklődő közönséget, hogy a Jubileumi Almanach megrendelésével, a nemes célt támogas- ^ sák. Felülfizetések és a legkisebb adományok is ( köszönettel fogadtatnak. Megrendelések és pénz- * küldemények az Aut. orth. izr. hitközség címére ( Petrzalkára küldendők. Minden előfizető és adó- 1 mányozó neve, a hitközség aranykönyvében lesz 1 megörökítve. Ez alkalommal a hitközség nyílva- 1 nosan hálás köszönetét fejezi ki Neurath Frigyes z pozsonyi asztalosmesternek, ki nemes gondolkozás ' által vezéreltetve, ötezer korona értékű adomány- 1 nyal gazdagította a szent cél alapját. 1 „ Föltámadt“ h meséje kisért Rózsahegyen, a rémhistóriák városában Hogyan dolgozik a néplantázia — Legendás história a rózsahegyi kórházról Használat előtt — használat után 'A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőr­ben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfol­tokat. Ezm arcot csúfító foltocskák sokszor elle­pik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Készí­ti: Dr. Pollák gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Ki., nappali krém 10 Ke., éjjeli (szeplőirtó) 10 Ke. Vigyázat! Csak valódit fógadjí^ eU Rózsahegy, május 21. Különös és szinte hibeteíilenül' hangzó szenzá­ció közölt iáé, Hlinka pátriájába csütörtökön haj­nalban. A pozsonyi társaságokban — azokban, amelyekben orvosok is sűrűn megfordulnak — e hét elején komoly tormában tárgya Mák a követ­kező réanhistÓT'iát : Eigyiik rózsahegyi kórháziban műtétet vittek véghez egy falusi1 asszonyon. A műtét uitán az ápo­lónő azt jelentette az orvosnak, hogy a beteg meg­halt. Az orvos erre, anélkül, hogy m-egrtelkiinitctte vodínia a balortttat, utasítást adott, vigyék a hullakamirtáíba. Ez meg is történt. Az esetről értesítették a „ha­lott" asszony férjét. Az „özvegy" bejött a hulla- káimrába, ahol az asszonyát a koporsóban ülve találta, aimiitnít éppen operált sebét bapargiatöa. Hazavitite a „feltámadt" halottat falujába, de az asszony a kiáltott izgalmakba beleörült és nemsokára, meghalt. Az orvos ellen pedig fegyelmit ind Róttak. Ismétlem, komoly orvosi körökben beszélitek erről a rózsahegyi szenzációról, úgy, hogy köteles­ségemnek tartottam utánajárni és fáradságot nem kiméivé, kiutaztam Rózsahegyre, annál iis inkább, ment Rózsbegyet már híressé tette egyszer egy -miedverhistória, amelyről majd máskor beszélünk. A gyorsvonaton útközben mindenféléről hal­lottam díekurálni, csak a feltámadt halottról nem. A Michaiko-pör, úgy láttam, jobban érdekli e vi­dék közönségét, sőt elsősorban ezt érdekli, ment hiszen Vázsec, a gyiilkoisság színhelye, már csak hajítófányíra van Rózsahegytől. Még a kalauz is azt kérdi tőlem, mi a véleményem Midhalkoról, akit jól ismert, ezen az utón sokszor látta és a jegyét vizsgálta a „pán r ed aktionnak". A sárgára meszelt falu, láncokkal körülvett, takaros állomási épületet a prágai mezőgazdasági kiállításra való tekintettel, féldiszitették. A hűvös hajnalban fázósan igyekszem a rohanó Vág hidiján át a városkába, amely még hajnali álmát alussza, de már itt-ott szállingóznak he a falusiak. Első szénit áldozásra hozzák gyermekeiket, mert hiszen ma áldozócsütörtök van. Hét óra felé már az miie­tek is kinyitnak, az utcák megélénkülnek. Egy borbélyüzletbe férünk he elsőnek, ahol magyar beszéd is megüti fülünket. Mialatt a dierék figaró az arcomat szappanozza, fölt eszem neki a merész kérdést: Mit tud a föltáaniadit balotttPót ? Egy borbély mindenbe be van avatva, tehát jő helyre irányítottam a kérdés-bombát. — Járnak ide kórházi emberek — súgja a fü­lembe — és beszéltek ilyesféléről', de az orvost, akivel ez megtörtént, már nincs itt. Áthelyezték. Ez minden, amit derék borbélyomtól meg­tudtam. Többet harapófogóval sem lehetett belőle kivenni. Elmentem a rózsahegyi városi kórházba, ahol a betegek között iis érdeklődtem. Negatív válasz. Még a mindent tudó főportás is csak ennyit mon­dott: — Ugyan, kérem! Az égés® csak egy pletyka! Az emberek annyit beszélnek. Ne tessék ilyesmi­nek felülni! Nem is érdemes róla beszélni! Mikor arról kérdezem, hogy mondja meg, honnan eredt hát a híresztelés, — valamilyen alapja csak volt, vagy van, — legyint egyelt a ke­zével, bosszús arcot vág és másról kézd beszélni. — A Karpathenverein kassai osztálya a pün­kösdi ünnepek alkalmával két és fél napos kirán­dulást rendez a kassai havasi menházhoz. Indulás szombaton délután két csoportban. Az első csoport délután három órakor indul a színháztól autóbusszal a Jahodnára, innen gyalog a menház­hoz. Ezen csoport résztvevői tartoznak péntek esti 6 óráig jelentkezni a központi irodában (Fő-utca 49. Quirsfeld-üzlet) s a költségek fedezésére 10 koronát lefizetni. A különbözetet visszatérítik. A második csoport esti 7 órakor indul a Flórián- utcai kápolnától, Tőkésen keresztül gyalog a men- házhoz. Visszajövetel hétfőn este 8 órakor. Élel­met két és fél napra kell hozni. Tej, vaj, tojás és sör kapható lesz a menházban. Vezetők: Móricz József dr. és Fleischer Sunyi. xx A motorok, városa, Zlin városában, mely 16.200 lelket számlál, a legutóbbi május elsejei összeszámlálás szerint 362 motorosjármü van. Eszerint minden 45 (pontosan 44.7) lakosra esik egy jármű. Zlin már tavaly is, a motoros jármü­vek tekintetében, első helyen állt a köztársaság­ban. 1927 szeptember 10-én minden 84 lakosra ju­tott egy motor. Ez a majdnem 100%-kos emelke­dés a legjobb bizonyíték a város amerikai tempó­jú fejlődése mellett. A motorok felébresztik a tech­nika iránti érdeklődést és szeretetet, a gyors el­határozást s ebből magyarázható a Bafa-müvek rohamos sikere és terjeszkedése. GyermeRzkocsik 280.—, 320.— és 430.— korona árban kaphatók Kovács áruházában, filmavská Sohoto, Masaryk tár. Kérjen árjegyzéket! Érzem, hogy itt miég a legügyesebb riporteri szimattal sem sokra- megy az ember. A kórház -te­hát mem árul el semmit. De hisz a kórháznak volna érdeke erélyesen cáfolni. Minit hallom, ez -is megtörtént már. A kórház vezetőségiének is Kilébe jutott a föl- táimiadt hallott meséje és a kassai lapokban nemrég cáfolatot adott le a hióbhirekről. Egy fiatal rózsahegyi orvostól azután a dél­előtt folyamán sikerült megtudnom az egész his­tóriát hitelesen. Az illető orvos, aki a nevének a titokban való tartását kérte, naponta összejön a rózsahegyi kórházi orvosokkal és igy elbeszélése mértékadó. — Kérem, itt Ttoisszaikiartait-u pletykáiról van szó, ami a babonás falusiaktól indulhatott ki és úgy terjedt tovább, persze, nagyított formában. Mind­össze, ahogy én tudom, ez történt: Egy falusi em­ber a helybeli városi kórházban érdeklődött az­iránt, hogy van. a megoperálit felesége. A portás erre tévedés folytán, miért egy másik falusi ember feleségéről volt szó, mi felelte: Éppen most viszik a hullaházba. Az első számú faílusi erre megijedt és anélkül, hogy meggyőződött volna, tényleg az ő felesége halt-e meg, elfutott a városba — koporsóért. Mi­kor visszatért, feleséget a kórteremben az ágyon ülve találta, no, mert ez az asszony nem is halt meg, mind­össze talán a sokdolgu portás tévesztette össze a nevét egy másik hasonnevüvel. Emberünk erre visszaviftte a k-oporsót az üzletibe, ahol tréfásan a-zit mondta: „Neon kell a koporsó, föltáim/adit a haloibt...“ Innen terjedt el a babonás nép közt a mese a „föl­tárni a-dt halotltról". Népünk errefelé még nagyon kiemüveltségü és rendesen az utolsó percig ha­lasztja a kórháziba való fölvételit, a műtétet pedig pláne halogatja. Innen van azután, hogy sok későn jött műtét már nem sikerülhet. A falu­siak azután a® orvosban látják a hibát, pedig a hiba ott van, hogy későn jöttek az operá­ciós asztalhoz. Ez a mese később már oda is mó­dosult és bővült hogy az asszonyt koporsóban vitte haza a férje és a falusiak szeomedáiíitám ült fel a koporsóban, majd megőrült és meghalt. Fantázia, kiérem, semmi más. Tömeghisztéria, aminő most gyakran előfordul. Informátorunk fölemliítette miég a Berliner Tageblatt legutóbbi erős támadását a rózsahegyi kórház ellen. Valahol Rózsahegy környékén autó­baleset ért .egy müncheni autóversenyzőt — amint azt annakidején a P. M. H. megírta. — A szeren- csé'tlenüljiártat a rózsahegyi kórháziba saálliitották, de olyan borzalmasan összetört állapotban, hogy segíteni nem lehetett már rajta: meghalt. A Berliner Tageblatt ezt a® alkuimat felhasz­nálta ama, hogy a rózsahegyi kórházról súlyo­san sértő hangnemben írjon, pedig hát a szegény müncheni fiatalember a -leg­nevesebb német orvosok keze alatt is elpusztult volna, mert — én magara láttam a szörnyű sérü­léseit — menthetetlen vollt!----­Délben sürgősen Visszautaztam Pozsonyba egy tapasztalattal) gazdagabban: még ha komoly orvosi körökben is tárgyalnak valamit, azt sem veszem ezentúl készpénznek s kiszállási alapnak... Rehorovszky Jenő. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05, 16.30, 19.15 és 21.20 Hangverseny. — 17.50 Német elő­adás a divatról. — 20.10 Kedélyes óra. — 22.15 Sporthírek. — POZSONY: 18.00 Hangverseny. — 19.35 Gramofon. — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 20.05 Kamarazene. — BRÜNN: 12.15 Gramofon. — 18.10 Német előadás. — 19.00 Oboa hangverseny. — 19.20 Szólista hangverseny. — 20.30 Vig est Prágából. — 21.20 Könnyű zene. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 13.00, 15.00, 16.45 és 22.20 Hírek. — 12.00 Harangszó, utána zongora­hangverseny. — 16.00 Mezőgazdasági előadás. — 17.00 Szórakoztató zene. — 18.15 Turáni regék és mondák, Barátosi Balogh Benedek felolvasása. — 18.50 Massányi Ernő dr. a földrengésekről. — 19.30 Angol nyelvlecke. — 20.05 Lóverseny ered­mények. — 20.15 Az ámyhalász, Sarment drámá­ja, előadás a Stúdióból. — 22.40 Pertis Jenő cigányzenekara. — BÉCS: 11.00, 16.15 Zene. — 20.00 Bevezető a Niebelungok gyűrűjéhez. — 20.30 Das Rheingold, Wagner operája. — ZÜRICH: Szimfónikus hangverseny Baden-Badenből. — BERLIN: 20.30 Szimfónikus hangverseny. — 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 16.15 és 20.00 Zene. — LEIPZIG: 19.30 A szevillai borbély. — MÜNCHEN: 19.30 Szimfónikus hangverseny. — HAMBURG: 21.00 Zongora négykezes: Isenberg nővérek. — LÁNGENBERG: 20.15 Az olimpiai hookeyverseny hírei, utána szimfónikus zene. — KÖNIGSBERG: 19.30 A bohémek, Puccini operá­ja. — RÓMA: 17.30 Zenekari hangverseny. — 21.15 Olasz zene. — MILÁNÓ: 20.50 Loreley, Ca- talini o£erája. — NÁPOLY: 20.50 Hazafias dalok., A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Május 22—24-ig: REDOUTE: A házasság fészke. ADLON: A kedélyes paraszt. TÁTRA: A halál testvérei. ELITE: A mi képviselő urunk. A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN: Csütörtök: A biborruhás asszony. Operett-újdonság. Péntek: A templom egere. Vigjáték-ujdonság. „Abie's írish Rose" és a „yes" — Egy amiemibaá, egy francia diamaib — Budapest, május. Ábm rózsája Anno Nieholsoak ezt az „Abie‘s Iriish Rose" dimü darabját már eljátszották néhány ezerszer az ■ Óceán túlsó partján s az emberben önkéntelenül • is fölvetődött a kérdés, mi hát az, ami az arneri- i kaiit ilyen ezreö-saériáju extázisokra ragadja? A . darab végre megjött, a Fővárosi Operetlszimház > (mely ezúttal isimét rácáfolt nevére e prózai da­rabbal) a „Zenebona" hatalmas sikere után egy miég nagyobbat akart elkönyvelni s bemutatta ezt r az ám erikáinak oly kedves zsargon-Víg] álé kot. S ■ kiderült, hogy az amerikai színdarab sem jobb, ■ sem rosszabb a hollywoodi átlagílilimoél, töimegiz­■ lésre, szériára számit, az átlagember lelkét és > pénztárcáját tapogatja körül. Illetőleg: a darab jó ' és mégsem jó. A kritikus zavarban van, mihelyst ajánlani akarja e darabot, de európai szemmel kritizál, avagy megfordítva: ha a hibáit péoézi ki, i de mégis szeretettel teszi, mért megnézni érdemes > és felette mulatságos. Ez az. Mulatságos. Valaki, • aki a felreppenő nevetésekről statisztikát készí­tene, másfélperces átlaggal mérné a nevetés kü­lönböző fokait. De ez nem annyira a darab jó- minőségének függvénye, miint inkább a kitűnő . szerepeknek. Anno Niohols nem nagy iró ugyan, i de jó szerepszerző. A darab naiv, sokszor elönti az : éTzeimeeség tartármártása, de se-hol sem bántó, a boldog bevégzés törvényszerűen, nehezedik rá. Át- lagnőlk és állagf ér fiaik. Nem az egyének konflik­■ tusa játszik közbe, hanem a típusok harcolnak. S i mégis, milyen távol áll ez mindig a kollektív emi­• béri drámának m-égcsak nevétől is. Szinte és-zbon- \ tóan látszik itt a két drámai véglet ugyanannak! Régi téma a darab nótája: Zsidók és keresztények örök harca. A zsidó fiú és a keresztény leány meg­szeretik egymást, titokban meg is esküsznek, po-1- . gári módon, de mikor a két apa megtudja ezt a . szörnyűséget, eltiltja egymástól a fiatalokat. N<ota- béne: mind a két apa öntudatos zsidó, illetve ka­tolikus. flithüeégük bizonyítva nincs, de azért igen kiállt ózzák. Kell, hogy mind en az él ére legyen, ál­lítva, hisz csak igy sikerül a darab... A két fii n- tal azonban nem hagyja a dolgot s ráadásul a jó­szívű zsidó pappal s a mégjobblelkii katolikussal is összeadatja magát. Az apák által ők kitagadva 'lesznek, de a nő által iker születtetik, miáltal a két örömapa által kibékülve lesz, mindegyiknek jutván egy-egy unoka, Rebeka és János néven. Aki jártas a könyvekben, az előtt felrémlik a téma ódomsága, hisz már Tóth Béla is ilyenformán, irt a „Boldogasszony derviséiben. A darab mulatsá­gos, de naiv. Európainak legalább az. Ha azonban ■a jó szerepeket és pláne a remeklő színészi együt­test említi a kritika: az előtt a legteljesebb elis­merést! Ilyen pompásan pergő előadás diszére> válik a Fővárosi Operetitszinháznak és a valóban jő szerepek klasszikusan érvényesülnek a művé­szek interpretálásában. Különösen. Kabos Gyula, kitűnő. S a többiek: Székely Lujza, Kiss Ferenc, Czobor Imre, Hegedűs Gyula, Rótt, Fo-rrai Rózsi kőimiikai művészetük legjavával álltak a darab szolgálatába, mely, ha naiv is, de roppant derűs és mulatságos és valószinűleg nagy7 sikere lesz. Yes A Magyar Színháznak harmadik éve szezon­cikke — mégpedig jőlffiizető cikke — egy-egy Yvain-operett. A biérisi-operetisublónlói s a berlini-, londoni revüktől elülő finom, tipikusan párisi operettnek, mely nem nagyigényü, de kedves és őszinte, mindig hálás közönsége volt Pest. A szín­ház most mutatta be Yvaiin legújabb operettjét, a Yes-t. Zeniében nagyszerű munka, s-zövegf-eGépilű- sfébem, librettójában sokkal gyengébb. Két boul- vardier-szerző munkája — (kettien ehhez a sánta- librettóihoz!)—, nevük sem fontos, hisz egy7 Yvai-n- operettnél mindenképpen a zene dominál. S ez a zene, csupa apró csipke, hangulatos, ötletes, raüííi- náltan hangszerelt. Talán az a kitétel illik reá leg­jobban: intim. Igen, ilntiim muzsika, nemcsak me­lódiájában, hanem hangszerelésében is kifejezésre jut, olykor az egész zenekarból csak a zongora kísér, vagy elhaló oboa. A jazz-moti vaum okkal s általában a jazz-instrumentálással igen takaréko­san bánik, de nem hagyja el, mert meglátta hasznát. Tangók és fris-ehb táncok, bfladi b oltom-ok és finom siamzonok váltakoznak, az unalmas és hosz- szadialmas librettó élénkítésére. Ja, persze, a lib­rettó. Tessék: A napóleoni allűrökkel játszó maka- rőnagywos erővel férjhez akarja adni fiát, de a fiú mást vesz el', miire az apja a fia menyasszonyát veszti' el. Később el akarja válaisatani feleségéit a fiától, de kiderül, hogy a fiú még mindig szereti- menyasszonyát — egy hajdani manikürösnőtt — s mindenki boldog llesz. Nem jó librettó. Kev és benne az ötlet. Die, ami jellemzi Yvtaánt, szinte mindem szereplőnek külön nagy szerepe van benne s a szüzisó plkánsalbb,- mint az előbbiek. Néhány, tánc, néhány rendezői ötlet, de, ismételjük, a zene az egyedüli, ami a darab megalkotásában jő. A szereplők azonban derékul munkálkodtak: a Tit­kos—(Kertész-pár kedves volt, viszontláttuk Huszár Pufit is, Sarkad! és Gomba szögi1 Fáddá voltak a neveltetők. Uj volt Törzs Jenőnek opu éli In n való szorepelletiése. tliyvi.

Next

/
Thumbnails
Contents